Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-02-07 / 6. szám
2 a Lajtáii-túlra. Ott már nagyban szervezkednek, mint az osztrák hivatalos körök állítják: iMagyarországnak a politikai és gazdasági téren való nagymérvű előrenyomulásának és túlkapásának meggátlása céljából ; — a valóságban pedig azért, hogy hazánk törvényen alapuló, kétségtelen jogainak érvényesítése elé áthághatlan akadályokat gördítsenek. Az osztrák miniszterelnök már szervezte is saját felügyelete alatt a külön ügyosztályt, amelynek egyedüli hivatása a magyar ügyek fejlődését, úgy a politikai, mint a gazdasági téré;; figyelemmel kisérni és róla véleményes jelentéseket terjeszteni az osztrák kormány elé. Hát ho£y fognak a tisztelt képviselő urak a tömören egyesitett s kitünően szervezett nagy osztrák táborral, a győzelem reményével, szembeszálni, ha náluk meg és pedig a legnagyobb párt kebelében, egyenetlenség dúl | egymást azzal keserítik, hogy körmönfont gorombaságokat vagdalnak egymás fejéhez. Annak a nagy erőnek, mely onnan túlról, törekvéseink megakadályozása céljából, a legközelebbi időkben reánk zúdul, csak úgy foghatunk majd ellenállni tudni, ha nem csak az országgyűlés legnagyobb pártja, hanem valamennyi párt, sőt minden igaz érzésű magyar ember, mint a farkasoktól fenyegetett juhnyáj, összetömörül s igy áll ellent a mindenesetre bekövetkező orvtámadásnak. Azért legyenek a tisztelt képviselő urak egymás iránt elnézők, türelmesek, higgadtak és körültekintők a tanácskozásban, mert ezt elvárja tőlök az érdekeiben fenyegetett nemzet, mely egyedüli ur ebben a hazában s ők csak annak megbízottai és felelőséggel tartozó küldöttei. Boda Vilmos. Míg csakugyan a hang után menve, elértünk az Edelweis menházhoz. Itt utunk legnagyobb része hátunk megett volt. Részben a megerőltetésből, részben a kiállott rendbeli izgalomtól szinte remegve rogytunk a menház egy fapadjára. S egy jóképű bácsi előcsuszott és kérdezés nélkül hozta a grokkoi. Aztán újra talpra. S mire csak pár percnyire voltunk otthonunkhoz, elállt a hózivatar, elontották a felhők, kibontakoztak a hegycsúcsok s lent kiábrándul már az aranyos sugaru nap mosolya is az egén, téli sportot űző vendégség nagy seregének csodálkozása és üdvözlése fogadott. — No uraim, mond Häfetin uram, a Bellevue tulajdonosa — hála Isten ! Többet nem mondok, s önök is mondják: Hála Isten ! — Hááála Istennek! mondja Léces koNo, mert hát az évnek ez a «fertályja» Oly drága, hogy erszényünk alig állja! Lakodalom, bál, fa, szén, hús, zsir, kenyér Rémitő sok kiadás — az Istenér’! — A sok téli gondnak, búnak miatta |<ölesd papja egy gyász versét kiadta; «Naplementkor» a cime búdalának, Melyben közel hálált jósol magának. Nem úgy Dezső ! — az égre nem ! — te tudod, Hogyha nem élsz, a világból' kifutok ! f «Protestáns Pap» olvasói ezrinek (!!!) Te válaszolj és ne gondold ezt: minek? Én irkáljak a világba szerteszét, Hogy meghalt a lapod s el is temeték ?! . . . írd meg magad, kedves komám ! ez a rend — Vagy, hogy ezt is jelenti a «Naplement» ? Kölesd öreg papja! ne hagyd el magad, Búbánatod — Isten ments ! — még rám n.gad, Sirjon-ríjjon a hegedűd édesen, De frisset is: «Nem halunk meg sohasem!» Vége felé jár a farsang! — Jól teszi, Nem siratja sem Kölesd, sem Tóth-Keszi «Protestáns Pap» és Polónvi megbuktak, De te még cisz : adj. hálát a Krisztusnak ! Palást. Jurista bál. Karneval herceg eziüei uralkodásának legfényesebb diadala s a szekszárdi bálok krónikájában az első helyet vívta ki magának a folyó hó 2-án lezajlott jurista bál. A «Szekszárd-Szálló» nagytermének öreg falai is régen láttak már olyan fényt és oly díszes közönséget, mint akkor. De lássuk élűiről. A rendezőség a nagytermet tökéletesen átalakíttatta, a régi, szinehagyott falakat ujjonan és ízlésesen festették. A színpadot kiemelték a helyéből, a hová délszaki növények, kényelmes és díszes ottomá- nyok kerültek, a falakat széles szalagok borították és az ivlámpák tömege vakító fényességet árasztottak széjjel. A feljáró lépcsők és falak drapériával voltak behúzva. , Esti 9 óra felé gyülekezni kezdett azután a báli közönség. A hintók csak úgy öntötték ki magukból a szebbnél-szebb és drágábbnál-drágább báli toilettekbe öltözött hölgyeket és frakkos férfiakat, úgy, hogy negyed tizre már szorongásig megtelt a nagyterem. Fél 10 óra előtt azután Farkas Sándor jómánk, s oda bicsaklik egy székre, úgy félol- dalvást. Feje jobbra hanyatlik, jobb keze lelóg, jobb lába a ballábnak ujjai fölött elnyúlik — ő maga pedig liheg. — Mi ez fiuk ? Görcs ? Ájulás ? Hamar Hamar orvost! Jön a doktor. Fölteszi a evikkert. Tapogatja Léces pulzusát, kinek homloka gyöngyözik a verejtékből. Aztán rázza. Léces fölébred. — Műi bajom ???... mondja magyarul. — Wie? Was ? — Ja . ... Várjen sie. S magához térve lázas izgalommal nyúl a belső jobb, külső bal, belső bal és nadrág zsebébe, mig végre a külső jobb zsebére mutatva rá szól Paletós barátunk: —- Te, hát az mi ? — Hisz éppen azt keresem. Micsoda, micsoda ? Hát mi lenne . . . 1907 .február 7 hírnevű zenekara rázendített egy rövidke csárdásra, mire hullámzásba jött a közönség. Káprázatos látványt nyújtott ekkor a terem. j\ gyönyörű női báli ruhák, a kivasalt frakkok, lakkcipők, katonai uniformisok tarka vegyül“kben . . ■ igazán emlékezetes marad azok előtt, kik szemtanúi lehettek. A hölgyek mindannyian pompás kivitelű táncrendet kaptak. Az ígért meglepetés sem maradt el. Éjféli 3 órakor kezdődött a füzértánc, mely alatt cottiliont, gyönyörű élő piros tulipánt kaptak a hölgyek. Csak látni kellett azokat a tánctól kipirul* arcokat, mint váltak pirosabbakká a tulipán láttára. Ez már a honszerelem lángjának önkénytelen fellobbanása volt. Ezt már gyönyörűség volt nézni. Akárkinek az eszméje volt is ez, de dicséretet érdemel érte s követésre méltó. Az első négyest éjfél felé 72 pár táncolta, a másodikat 2 óra után szintén 72 pár járta. A soupé csárdást Hazslinszky Géza fivérének zene-szerzeményére járták a párok. Áz egész jurista-bálnak a kezdeményezője Hazslinszky Géza törv. elnök volt, ki maga köré csoportosította a megyei juristákat s akiknek a közreműködésével és áldozatkészségével megszületett a terv minden részleteiben s ment is az teljesedésbe. Több mint 1500 meghívót bocsájtottak szét az egész megyébe, kik közül, ha nem is jelentek meg mindannyian, de voltak azért vidékről oly sokan, hogy akkor este aranyért sem lehetett volna a nagyvendéglőben szobát kapni, hát még akik a magánosok ' vendégszerető házában találtaiv szállást maguknak! A bálanya, Hazslinszky Gézáné — fehér selyem ruhában, ezüstös girlantokkal és csillagokkal áttörve gazdagon díszített öltözékben méltó feltűnést keltett. Kapott is egy óriási — fehér orgona, rózsaszín szekfü és gyöngyvirágból álló gyönyörű csokrot. Különben az egész teremben annyi volt a szebbnél-szebb virágcsokor, hogy egész tavasz uralkodott, bár ott künn hideg tél volt. Éjfél után vacsora volt s ekkor látszott, hogy mily óriási nagyszámú közönség gyűlt össze, három teremben is alig fértek az asztalokhoz. A jó kedv tartott egészen a reggeli órákig, sokaknak még 9 órakor reggel is — legalább a cigány húzta fél tízig is. Végül ide iktatjuk a bálon jelen volt asz- szonyok és leányok neveit és egypár báli ruha leírását is. S elő húz egy nagy-nagy könyvet. Lapoz, keres benne. Összeráncolja homlokát, végre mosollyal — elfehéredett rózsaszínű ajkán — szól az orvoshoz : — H^rr Dokter. Tugyen sie. Ik hab tes Puh getragen mit mir, hogy ha valakivel találkozunk s kérdezni akarunk valamit, igy szól, tudjunk vele beszélni. Ez egy nagy német szótár. S az nyomta meg az oldalamat. . . — Mit, német szótárt haben Sie mit sich genommen egy turista kirándulásra! S nemsokára ujjai dermedtségénél fogok felkeresni a kellő szót amivel feleljen, röviden válaszolt, hogy Ge ! S eizel véget is ért a mi karácsonyunk. Beh sokszor is beszélünk róla. S beh sokszor visszasírjuk a szép napokat, amelyeken • nem kellett — mosakodnunk! Sirofín Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis. influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roehe" eredeti csomagolást. F. Hoffraann-La Roche & Co. Basel (Svájc) 99 Roehe“ Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. — Ara Uvegenkint 4.— korona. TÖVISEK. __________ Vé ge felé . . . Vége felé jár a farsang ! — Jól teszi, — Nem siratja sem Párizs, sem Tót-Keszi, Mert az óra itt is, ott is igyen üt: «Hej! drága a muzsikaszó mindenütt!» Hadd legyen hát a mulatság «oszolva* S Karnevál ur takarodjék pokolba! . . . Elég volt a jóból ennyi! ! . . Most «mehet!» Ördög vigyen: bált, havat s hideg telet!
