Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1907-08-08 / 32. szám

■ TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1907 augusztus 8 > J — Tűz Pakson- F. évi julius hó 30-án a délutáni órákban sűrűn egymás mellé épített nádfedelü présház esett martalékául a tűzvész­nek, mely tekintettel á környezetre, nagyobb pusztítást is okozhatott volna, ha kedvező irá­nyú szél s a tűzoltók elég jókori kivonulása s a kellő mennyiségű viz felhordása nem állta volna útját. MULATSÁGOK. — Erdei mulatság. A Hőgyészi Katholikus Legényegylet julius hó 28-án Apponyi Géza gróf «Nyulass nevű erdejében úgy erkölcsileg, mint anyagilag igen jól sikerült erdei mulatsá­got tartott. Az összes bevétel 210 korona. Jegyeiket megváltották Apponyi Géza gróf 10 K, Apponyi Sándor gróf 5 K, Leicht F. 1-80 K, dr. Kohn Árminné 2 K, Rauschenberger József 2 K, Stallanberger J. 2 K, Hatschek V. 1-60 K, Goldschmied A. 2 K. Felülfizettek,: Jusztusz H. 1-2 K. N. N. 80 fill., Bienszak E. 80 fill., Herbvck I. 2 K, Streicher P. 80 fill , dr. Baumgartner I. 1*60 K, Kallenberger A. 1 K, Gjundrum F. 60 fill., Fleischmann L. 80 fill.,' Csillag F. 80 fill., Rauschenberger K. 80 fill., Merkl 60 fill., Dubniczky Gy. 80 fill., Farkas N. 20 fill., Brauer 1, 1 K, Hackl A. 20 fill., Novotny I. 1;6 K. Az adományokért fogadják ez utón is hálás köszönetünket a nemesszivü adakozók. A rendezőség. — A Köiesdi Polgári Olvasókör (úri kaszinó) saját könyvtára javára, a köiesdi nagyvendéglő nyári helyiségében f. évi augusztus hó 11 -én tekeversennyel egybekötött zártkörű nyári tánc- mulatságot rendez. A tekeverseny kezdete d. u. j 4 órakor, a táncmulatságé este 8 órakor. Be- léptidij : személyjegy 1 korona 60 fillér, család- jegy 4 korona. Brázay sósborszesz FOGKRÉM A LEGJOBB ★★ TANÜGY. Egy kis pedagógia. Ezek-a hónapok azok, midőn időszerűnek tartom megpenditését azon eszmének, vájjon kik lépjenek a tanítói pályára. Itt vannak azon napok, mikor a gondos és előre látó szülők nem csakfiu, hanem leány gyermekük tanitta- t^áról is gondoskodni óhajtva, azon Lörik fe­jüket, hqgy mely pályára képesítsék leányká­juk"^ mmez van kedve ? így aztán gyakran fofdul elő azon eset, hogy elviszik a négy kö­zép iskolát végzett kis leányt nagyvárosba a tanitónőképző-intézetbe. Gyorsan múlnak a napok, hónapok, évek s egyszerre csak elé- bünk lép az okleveles tanítónő. Most már állás után kell nézni 1 ime mily szerencse, az ís akad. Lépjünk be az uj tanítónő iskolájába. A gyermekek halaványan, mozdulatlanul ülnek, jaj annak, aki félre mer pillantani. A tanitó- kisasszony pedig hosszú pálcával kezében, kiabál, türelmetlen, haragos, egész külsejéről le ri, hogy mennyire nem szeret az iskolában időzni s hogy miiy kevés hivatást érez a peda­gógia terén való működéshez. De hát miért vá­lasztotta ezt a pályát, hiszen alig van mit tejbe aprítani ? Igen, de van ám sok szünidő, a nap legnagyobb része szabad és nyáron két-három hónap vakáció ! A fizetés csekély ug’ an, de egy magános nő gond nélkül megélhet belőle, sőt hébe-hóba egy kis szórakozásra is kerül. Ez csábítja őket legnagyobb részt a tanítónői pá­lyára. Hol van itt a hivatás? a magasztos cél a lelkesültseg, kitartó munkálkodás ?! Ilyenek a hivatás nélküli tanitókisasszonyok. Oh pedig ha tudnák, hogy mennyit ártanak e lelkiisme­retlenséggel nemcsak a gyermeknek, hanem a társadalomnak is, — de másképen cselekedné­nek. Ez a pálya lelkiismeretességet követel. Térjünk át ezen osztály ellenkezőjére, a pedagógiai tultengésben szenvedő tanítónők osz­tályára. Akik nem elégesznek meg túlbuzgósá­gukban azzal, amit a törvény elő ir, hanem a képtelenségig mennek hóbortjukban. Tele tö­mik annak a kis gyermeknek a fejét olyan, dol­gokkal, amit talán még felnőtt embernek is elég lenne megemészteni. Valóságos kis tudó­sokká nevelik őket. A szülőknek és | laikus pűblikumnak ez természetesen tetszik. Hogyne, hiszen gyermekük hét-nyolc éves korában olyan valamit képes produkálni, amit más talán fej­lettebb korában sajátít el. Ilyen túl tengődés- ben szenvedő tanítónőkkel, már az óvodákban is találkozunk. A hol tulcsigázzák a gyerme­keket s ahelyett, hogy az iskolai életre készí­tenék elő, még inkább lankasztják azt a cse­kélyke értelmet, a mellyel az óvódás gyermek bir. A tapasztalt tanitók is bizonyos aggoda­lommal néznek az olyan osztály elé, melyet előttük vagy lelkiismeretlen vagy hivalkodó egyén tanított. E két szarvas hiba ellenőrzésére sajnos, semmi erőnk nincs, mert még tanult urí emberek is kalapot emelnek az ilyen tanitókisasszonyok előtt. Igaz, hogy a gyermekek gyönyörűen, ér­telmesen felelnek a hozzájuk intézett kérdésre, de ha mélyebben tekintenének a dolog lénye­gébe, vájjon alapos-e a tudás és általában óvo­dába, népiskolába való-e ? Nem tudom mi lenne reá a felelet. De hát a pedagógiához mindenki ért, állítólag minden ember született pedagógus.I Ha megkérdezünk egy kőmivest, hogy tudna-e számunkra ruhát készíteni, bizonyára a szabóhoz utasít bennünket, mert a ruhavarráshoz nem ért; de igen a pedagógiához! S't ha az öreg Durbincs sógorhoz fordulunk tanácsért, az sem késik szakértő véleményt adni a tanügy kérdé­ses ágában, hiszen ő is született pedagógus! Innét van azután, hogy sok helyen kimondották, hogy nőtanitókat nem fognak alkalmazni: Pedig hát a székesfőváros, hol elképzelhetjük, hogy f szakértő egyének állanak a tanügy fölött, elő­szeretettel alkalmazza a tanítónőket nemcsak a lányoknál," hanem az alsóbb osztályokban a fiuknál is. Természetesen, mert egy férfi soha­sem tud a gyermekekhez úgy leereszkedni, mint egy nő, már pedig az iskolában elkerülhe­tetlenül szükséges a leereszkedő modor. Erre azonban egy kényszer-tanitono nem igen képes. Azért tartottam tehát időszerűnek, a szülőket figyelmeztetni, hogy ismerjék ki gyermekük hajlamát, kedvét s ne kényszerítsék őket semmire. Akik azonban érzik a hivatást, azoknak szor­galmat, kitartást kívánok az oklevél megszerzé­séhez, ha ez megvan, ne a fizetésért és a sok szünidőért fáradjanak, hanem a magasztos cél eléréséért lelkesülten küzdjenek. Keller Jolán. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. PUtor. A küldött tárcát és a verset nagyon köszönjük „Médikéhez“ és ^Éjjeli dal“ cimü költeményei napvilágot fog­nak látni. K. M Tolna Oly dolgokat feszeget, melyeket, ha be nem tud bizonyítani, nagy bajba kerülhet. Tehát előbb jól gondolja meg tettének következményeit. Pályázó Jó lesz, ha személyesen bemutatkozik az elnöknek és a bizottsági tagoknak. Tényleg sok az eszkimó és kevés a fóka. P. M. Szívélyes üdvözletedet köszönöm és azt szeretet­tel viszonzom. B E Högyrsz Kérjük jövőben is szives tudósításait. Eladó tenyészkanok. 2 drb. 1 éves mangalicza tenyész­kan azonnal eladó. Az 1907 éyre a központi járásban leendő használtatásra szükséges igazolvány a tenyészvizsgáló bizottság által kiadatott. Bővebb ada­tokkal készséggel szolgál Öllé jegyző Bátaszék. Csödlömegeladási hirdetmény. Alulírott csődtömeggondnok közhírré teszi, hogy vagyonbukott Enge'mann Ignácz bonyhádi röföskereskedö csődtömegéhez tartozó, a csődleltár U1—611. tételszámai alatt fölvett áruk, u. m. angol szövetek, éheviott, bohnaston, kamgarn, brisztol, loden, gyapjú, sellers, mohár, pernovien, toiko, erepp, criballin, stb. kelmék, úgy asztalteriték, függönyök és pokróczok, valamint az üzleti felszerelés Stb. Stb. melyeknek beszerzési ára 25704 korona 83^ fillér, becsértéke pedig 14765 korona 83 fillér, ár- verés utján egy tömegben el fognak adatni. Az Írásbeli zárt ajánlatok 1500 korona bánatpénzzel ellátva folyó évi augusztus hó 24-ének d. e. 12 Óráig nyújtandók be alulírott tömeg­gondnokhoz, a csődválasztmány pedig ugyanaznap délután 2 órakor fog a beérkezett ajánlatok felett dönteni. „ A választmány fenntartja magának a jogot, hogy esetleg a leg­kedvezőbb ajánlatot sem fogadja el. Akinek ajánlatát a választmány elfogadja, tartozik a vételárat jjk azonnal kifizetni és az árukat 8 nap alatt átvenni. A vételi illeték a vevőt terheli. •A választmány az áruknak a leltárban kitüntetett minősége és mennyiségéért szavatosságot nem vállal. Szekszárdon, 1907. évi augusztus 7-én. 1—2 Bognár Albert ügyvéd, csődfömeggondn ok. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom