Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-01 / 31. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1907 augusztus 1 kénytelen, egyszerre a döntés hatalmával élhet, bizon alig tud szenvedelem nélkül hivatásában eljárni. Na de talán nem olyan fekete az ördög, mint a minőnek festeni szokták Boda Vilmos. A pécsi országos kiállítás. Eredeti adatok nyomán irta: Szirtitaf Gyula. A jelen század kulturális törekvéseinek egyik legkimagaslóbb pontja a vidéki városok történetében a pécsi országos kiállítás. Megyénk érdeklődő közönségének tájékoztatására részletesen foglalkozunk jelen közleményünk keretében a kiállítással és Pécs monográfiái nevezetességeivel, annál is inkább, mjyel a szomszédság szempontjából bennünket közelebbről is érdekel a pécsi országos kiállítás. Pécs a magyar vidéki városok között a kiállítás rendezésében úttörő metropolisa a Dunántúlnak. Kiállítását látogató vendégeit előzékenységgel fogadja, látványosságokról, szórakozásról gondoskodva van úgy, hogy vendégei kellemes emlékekkel távoznak. A kiállítás lokalitása köze! a vasúti állomáshoz balra terül el, kimagasló portáléja s ennek esténkint pazar fényben úszó villamos kivilágítás merészen figyelmezteti az érkezőt a kolosszális látványosságra. A kiállításban képviselve van a mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, zoológia, pedagógia, valamint több kulturális dolog összes vívmányaival és nevezetességeivel. A szemlélő teljes képét látja a fejlődés úttörő hatalmának a kiállítás méreteiben és jelentőségeiben. Genezise hosszabb időre nyúlik vissza, melyről annak idején a sajtó is több Ízben megemlékezett. A kiállítás területe negyven hold térségü gyönyörű park, hatalm is pavillonokkal, hol az ország minden részéből vannak tárgyak kiállítva. A pavillonok közül első sorban kiemeljük a kolosszális iparcsarnokot, mely a bejárattal szemben épült. Ezenkívül két nagy gépcsarnok és egy textil-áru pavilion. Azután az iparművészeti csarnok, a házi ipari és faipari pavillonok. Igen szép a Zsolnay-gyár külön épülete is. Megemlítésre méltó a mezőgazdasági csarnok, hol elkülönítve találjuk a borászati pavil- lont. Ebben van a borkóstolás, ki-ki az élvezett bor után a poharat emlékül magával viheti, Festői látványt nyújt még az erdészeti pavilion, mely faágakból van felépítve. Nem messze van ehhez a bányászati és kohászati csarnok. Kellemes benyomással van a szemlélőre Frigyes főherceg pavillonja, melynek átellenében találjuk báró Biedermann Rezső pavillonját. Szórakozási helyeket is találunk a kiállításban. így első sorban megemlítjük a kiállítási színkört, hol minden este varieté, cabaret, stb. estélyeket tartanak. Japán, kínai, spanyol, olasz, francia énekesek és művészek szórakoztatják a közönséget. Este 10 óráig szinielőadás, azután pedig orfeum van. A szinház mellett van a kiállítási nagyvendéglő a lehető legmodernebb berendezéssel és figyelmes kiczolgálással. Továbbá a Littke- féle pezsgős-pavillon, valóságos kis tündérkért. Végül két sörcsarnok : Schultz és Hirschfeld pécsi sörgyárosok tulajdona. A kiállítás területén állandóan két katonai zenekar játszik a zanepavillonokban. A többi szórakozási helyeken elsőrendű cigánybanda szolgáltatja a zenét. Mrga a kiállítás területe művészileg készített park, hol a szebbnél-szebb növények, ron- dők szemlélése által mintegy tündérvilágban képzeli magát a szemlélő. Alkonyaikor kezdődik a korzó, mikor is 17.000 villanyos lámpa gyűl ki a kiállítás területén különféle színekben. Nagyon szép a szinpompázó szökőkút, melyből különféle színű vizsugarak lövelnek ki. Hátrább találjuk a látványossági dolgokat, bioskóp, hullámhinta, Szigetvár ostroma, melyet egy őcsényi földmives mutogat, mint sajátkezű munkáját. Naponként este 7 és éjjel 11 órakor egy légtornász is mutogatja itt hajmeresztő mutatványait. Jelenleg itt időzik egy katonai léghajó, mely időközönkint felszáll s amelyen a városi publikum közül is már többen, szálltak fel. Továbbá a sporttelep 'rdekes és változatos műsorral. ,■ * Mindezeket azonban hűen leírni nem lehet. Itt látni és hallani kell annak, aki tökéletes tanulmányozást óhajt nyerni és szellemiekben gazdagabb tapasztalatokkal hazatérni. Az időszaki kiállítások és kongresszusok sorrendje a következő : jelen'eg segéd- és tanonc- munkakiállitás ; augusztus 4—5-én lóverseny ; 15-én tüzoltókongresszus; 18-án a szabadkai iparosok kirándulása ; 18—19—20-án iparos kongresszus; 21—23-án méhészeti kongresszus és élőmehkiállitás ; 20—24-ig kertészeti kiállítás , 25—27-ig kath. nagygyűlés ; szeptember 1 3-ig tejgazdasági kiállítás3-án a bácsbodi ogmegvei gazdák ’nrándulása ; 2-3-án polgármesterok kongresszusa ; 3 - 4-én gazdakongresszus , 6 án rabsegélyző egyesületi kongresszus, 1 9 ig élő állatok kiállítása; 8 —12-ig kertészeti kiállítás; 7—9-ig vendéglősök kongresszusa; 20 22-ig borászati kongresszus és kiállítás , október 2 — 6 ig népnevelés és szabadtanitás kongresszusa; 3—6-ig baromfi kiállítás; lo-én a kiállítás bezárása. A kiállítás teljes pompájában látható naponkint reggeli 7 órától kezdve éjjeli 1 óláig bezárólag. A kiállításhoz és vissza bérkocsik és omnibuszak közlekednek. Az érkező vendégek elszállásolásáról a kiállítási elszállásolási iroda, mely a vasúti állomáson van, gondoskodik. Kiállítási látképes levelezőlapok, emléktárgyak az egész városban kaphatók. A jelen közleményükkel egyidejűleg azok tájékozására, akik vagy rövidebb ideig, vagy egyáltalán nem voltak még Pécsett, a város nevezetességeiről is megemlékezünk. Magában véve a vasúti állomás is hatalmas iveivel, elegáns vendéglőjével figyelmet érdemel. Innen nem messze, a kiállítással szemben szórakoztató dolgokat találunk: panoptikum,' állatsereglet, léghinta, céllövészet stb. . Tovább haladva a Rákóczi-uton elérjük a városi múzeumot gazdag természetrajzi, régészeti és néprajzi gyűjteményével. A muzeum látogatása hétfő és péntek kivételével ingyenes. Az Erzsébet sétatér fölött találjuk Pécsnek legrégibb nevezetességét, a róm. kath. püspöki templomot, mely még az első Árpádok idejéből való. A templom remek freskói a szemlélőt bámulatra ragadják. A szentély alatt van az alsó templom, melyben Dulánszky volt pécsi püspök van eltemetve, a sírnál Dulánszky mellszobra áll. A templom előtt látható az úgynevezett katakomba, mely az V. század közepéről, a római keresztény korból való. Benne falfestmények láthatók. Itt, van eltemetve Hetyey püspök is. A püspöki, templom alatt van az Erzsébet sétatér, kellemes szórakozási hely különösen a vidéki közönség részére. Itt van a nagy kath. kör épülete is. A püspöki könyvtár, mely 30.000 kötetet foglal magában. A népmulatság oroszlánrésze a tánc. Utcákat, tereket táncoló párok ezrei lepnek el, jelentékenyen akadályozva a közlekedést, melyet a rendőrök csak nagy iigygyel-bajjal tudtak némileg elősegíteni. Persze nem a táncolókat figyelmeztetik, hogy vigyázzanak, mert villanyos kocsi jön, hanem a kocsivezetőt, hogy vigyázzon, mert itt-táncolnak. S a szegény- kocsinak-és-az- utasoknak várniok kell, mig a megkezdett táncot bevégzik, de ezen nem boszankodnak, a párisi nép már hozzá van szokva az ilyesmihez. A festői látványt nyújtó, a kocsiút közepén túl terjedő tánchelyiségeket legtöbb helyen székek vagy padok határolják, melyeket a nem táncolok zsúfolásig megtöltenek, nem kis örömére a környékbeli korcsmárosoknak, akik ez alkalomra fölvett kisegítő pincéreikkel együtt is alig képesek kiszolgálni a fogyasztókat. Pedig nem is az ivásért ültek ide, hanem csak azért, hogy a jókedvű fiatalság fesztelen mulatságában gyönyörködjenek, no meg hogyne csak a látás és hallás szerveit, hanem a többi érzékeit is szórakoztassák. Különösen említésre méltó a Hotel-de-Ville (városháza) terén emelt tündérpalota. Egész vaMIT IGYUNK ? gyonba kerül ez az ideiglenes tündérvár, melyet csak azért emelnek, hogy a nép gyermekei ott kedvükre mulathassanak, magukat kitombolhassák. Nagyobb tereken a látványosságok egész halmaza nyújt élvezetet. Mozgó fényképes bódék, cirkuszok, színházak, céllövészet,£ körhinták, léghajózó-és. csúsztató hinták, panorámák s-más- efféle olcsó dolgok igyekeznek nyújtani az élv- sóvár közönségnek kellemes perceket néhány sous-ért. Hát még a «gagner»-bódék, melyek a boulevardokon és avenue-kön az egész járdát igénybe veszik! Ezek a gyermekek megtakarított centimes-eiből élnek. Van is ám nekik mindig dolguk, mert «minden második játszma nyer.» S a párisi gyerek roppantul meg van elégedve, ha két-három játszma után (melyek mindegyike 5 centimes-be kerül) egy nyereményt csinál, melynek értéke alig tesz ki egy sous-t. A dinom-dánom quatorze-juillet napján egész éjjel tart, — helyesebben mondva harmadnap reggelig. Ezen az éjszakán kevesen alusznak, beleszámítva a gyermekeket is, akik még az éjfél utáni órákban sem gondolnak ágyaikra, hanem többnyire felügyelet n lkül őgyelegnek az utcákon, csoportosan, karöltve, hangosan dalolva az isteni Marseillaise-t, a katonabanda ütenyei szerint. Hja, ez itt igy megy. «Liberté/egalité, fraternité» (szabadság, egyenlőség, testvériség) a franciák jeligéje s ez a jelige a nemzeti ünnepkor egész fenségében érvényesül. Itt-ott néhány elázott atyafit lehet látni kit T5arátja)~Rít felesége, kit szeretője «támogat» — vagy viszont. Ezek széles jó kedvükben nagyokat kurjantanak, tüntetőleg éppen miicor rendőr mellett haladnak el, mert hát e napon a törvény szemet huny a rendzavarásnak s igy & rendőröknek kevés dolguk akad. De dicséretükre legyen mondva, nem élnek vissza a szabadsággal — á békés polgárokat nem szokták bántalmazni, sőt ittas állapotukban is azon, vannak, hogy minél nagyobb előzékenységet mutassanak. Ez a francia virtus. Bizony a szekszárdi polgárlegények sokat tanulhatnának tőlük. De félek, hogy kezdek unalmas lenni, tehát bezárom e firkát. Szerkesztő urnák kész hive Páris, 1907 julius 22. Lengyel Pál hogy egészségijüket Igyunk mohai Igyunk mohai csakis a természetefSensavas |ÍÜ mohai ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. IgyUflk mohai s„zé5savdús ásványvíz, íoltétlenai tiszta, kellemes Jaü’áogva Eltűnő szere a legkűlőntfélébb* ÁGNESragályos betegségektől is. for r ást, ha gyomor-, bél- és légcsőhuruttól szabadulni akarunk forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. és olcsó savanyuviz; dús szénsav tartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ..aktebintél».T. él ............. "‘“».VP*"- an.t.lHSS sz énsavval telitett víznél” *ft\"S"toiLé"iroIcsobb's "bíly «f“Äonei^1iäa »iz« ifwiri?*? “<"át‘.lnis.ta"j*re5“a “sy°M> üvegekben minden kétes értékű £U,e, szerveztetlek, ngynno« . inain leirá.i.nk «„er.e.8 «bel. ’in^en k.íhSö/*Trr'sÄlg mtedn'n «nneSÄÄp' *«*» Kedvelt bor viz I Főraktár: Salamon Testvének cégnél, Szekszárdoiw
