Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-13 / 24. szám
4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1907 junius 13 annak hatáskörét részben az elnökségre részben az orsz. választmányra ruházván ; a szakosztályokat szavazattöbbséggel fenntartja a kötelezett tűzoltóságok kötelező bejelentését azonban még megvitandónak tartja Barabás István felveti a kérdést vájjon egyáltalában kötelezhetők-e a kötelezett tűzoltóságok a belépésre ? Breuer Szilárd szerint a belépésre általánosságban nem kötelezhetők, de ha vármegyei szabályrendelet alapján avagy Önként a vármegyei szövetségnek tagjaivá lettek, akkor az a vármegyei szövetség igenis kötelezhető arra, hogy őket az orsz, szövetségnél is bejelentse; ha ezáltal a vármegyei szövetségtől aránylag nagy összeg vontatnék el tagdíj címén a maga részéről kimondaná hogy csak a tényleg szervezett tűzoltóságok jelentessenek be a központban. Ajkay Zoltán az összes kötelezetteket azért nem jelentheti be, mert Vasvármegyében tagsági dij nem szedetvén, a sok tűzoltóság után befizetendő orsz. szövetségi dij más forrásokból lenne fedezendő és ez az intézmény meg■ > * károsítása lenne. . Dr. Syily József konstatálja, hogy a kötelező bejelentés folytán jogsérelem a vármegyi szövetségeken nem esik; a vasvármegyei szövetség által fölvetett kivétel azonban az erők széthúzására vezetne ; a közp. tanácsnál megtakarított összeget esetleg azon vármegyei szövetségek segélyzésére fordítaná, amelyek tagsági dijat nem szednek, a behajtás munkájátazonban a vármegyei szövetség végezze. Barabás István attól fél, hogy a 12 kor., tagsági dijat a községeket a csatlakozástól el fogja ijeszteni és az általános kötelezettségi alapon való szervezkedést elodázza. Elnök nézete az, hogy a belépés több értékes kedvezménnyel jár, mert a tűzoltóság szaklapot, szakkönyveket kap, tagja lehet a se- gélyző pénztárnak, mely kedvezmények nagyobb értékűek a befizetett tagsági dijnál: ha a község szegény, segélyezhető avagy a nagygyűléshez javaslat tehető a tagsági dijnak 1 k-ra való leszállítására, de elvileg a kötelező bejelentést fenntartaná és ezt javaslatba is hozza. A nagygyűlés erre határozatilag kimondja hogy a vármegyei szövetség köteles összes tag- testületeit az orsz. szövetségnél bejelenteni. Kmft Dr óvári Ferenc, Breuer Szilárd, alelnők. tikár. Hitelesítjük : Jászberényi Miklós, Rázsó Antal, Szávits Sándor, ' Tóth Károly. ■ TÖVISEK. Szekszárd a csodák utján!... Hogy ez a mi kedves városunk mily óriási léptekkel siet a világszerinti hir és dicsőség tetőfoka felé, legjobban igazolják a jelen eseményei és a múlt története. Hát még a ránk várakozó ragyogó jövő ?! . . . íme, a múlt csodás dolgokat beszél városunkról. Idézi emlékezetünkbe I. Béla király itteni »felséges« szerep’ését, amikor tehát igazi »királyi város« voltunk mint fejedélmi székkely. Na meg itt van az ős Remete-kápolna csodatevő forrásvizével. Még igy is bucsujárőhely, "hátha megütik mellette egyszer a reklám nagy dobját : híresebb csoda-kut lesz belőle, mint a világ összes forrásaié s Andocs, Gyűd, Mária- Czell stb. szégyenkedve vonulnak félre a Remete-kápolnai tiszta hideg viz és forró imádság hires gyógyító hatása elől s neki nyújtják nagy szerényen az elismerés babérkoszorúját — No I !.. . Dehát nem volt mellette reklám s igy maradt a kisebb gyógyhelyek szerény keretében nagy alázatosan ! ... Ősi dicsőségünket hirdeti a múltból a vén »Balogh-fa« Béri Balogh Adám kuruc kapitány sirfája és most is élő emlékszobra. S mig igy beszél a múlt, hát milyen a jelen ? — Ez is szép, csodás és varázslatos. Avagy kérdem: volt-e oly bájos, oly hires az Arany János megénekelte fülemüle-füty ott a hajdani diófán, mint az, mely zeng naponta csodás dalokat Vitt József utmester ur virágcserepébén ? Szó sincs róla ! — A fővárosi lapok e csodás eseményről alig emlékeznek meg. Gondolják magukban, hogy ilyesmi történjék ; az lehetetlen ! — »Tedd bolonddá az apádat 1 . . .« Mi pedig helybeliek, kik büszkék vagyunk a Vitt József ur fülemüléjére, nemes önérzettel követeljük Kliótól az igazságot: hogy »ilyen még a földön nem esett, ez egy valódi csodaeset!« S mit szól Klió ur, vagy az orsz. statisztikai hivatal az esethez, mely május 23-án nálunk lejátszódott, mikor egyugyanazon napon róm. kath., ref. és izr. pap temetett »Önakasztott férfi« embereket ?... Történt-e már ilyen valaha, valahol ? Soha, sehol! soha! Tehát Szekszárd e téren is hatalmas recorddal lefőzte a világ ösz- szes városait. Ilyen még nem történt soha. Ez is egy: valódi csoda 1 . . . Igazán bolond dolog, hogy a sokszoros gyilkos és haramia retteg a kötél általi haláltól s szinte sápadtan, remegve könyörög a törvény urainak és az esküdtszéknek, hogy: »csak kötelet ne, inkább 200 évi fogságot, heti 8 napi szigorú böjttel ! . ..« Mert hát: »leben, und leben lassen« az ő elvük s gondolják, hátha a törvény kegyelmes urai is igy vélekednek ? No mert csak hajdan volt szép komikus dal: »Akasztófa szép halál, mindenki Kár, hogy reá nem talál, ki érdemli 1« De ma már országszerte még a legnagyobb gonoszok is félnek e divatos halál nemtől s többre becsülnek egy parányi életet az akasztófa dicsőségénél 1 Ezért mondám föntebb: Szekszárd ily cimen is a csodák városa, mert itt törvényes ítélet nélkül is nyakra főre »Önakasztják« magukat a balga emberek ! (L. a máj. 23-diki hármas akasztás hirét 1) Most készül egy újabb, nagyobb szabású csoda. Etl József barátom ugyanis (a csörge- tégi világfürdő örökmosolygó boldog tulajdonosa) úgy rendezte be ez idénre gyógy- és kéj-fürdőjét, hogy a divatos de gyalázatos »Önakasztás«-nak ellenreklamot csinál s igy hívogat magához — a Csörgetégre — »Jöjjetek én hozzám mindnyájan, kik megfáradtatok és megvagytok terheltetve és én megnyugosztlak titeket !« (Biblia.) Arany tavam tisztán csillogó hullámai bájjal ölelelgetik a különben is boldogságban úszót; de a kire nézve elsötétül Álét ege s van ezer felTege, úgy, hogy az Öngyilkos halál karjaiba rohan, meghalni vágy, — teheti-e ezt semmi kínnal, sőt kéjjel máshol, mint az »Etl Lethe« tavában, hol — mint egy siri ágyban — kedves nymfákkal ölelkezik a halni vágyó a végső percekben, látva Etl Pepi barátom .boldogságtól ragyogó mosolyában az örök üdv derűjét! Éljen a Csörgetég, e régi és uj csoda 1 hol bájjal fürödhetel, kéjjel gyógyulsz s ha — mint öngyilkosjelölt — a halálra gondolnál, hol hajthatod végre e buta tervedet kéjesebben máshol, mint a Csörgetég bájosan locsolgató hullámaiban ? . . . — Éljen az »Etl-fürdő« hol gyógyulás van a betegnek még a gyalázatos »Önakasztás idejében is 1 . . . Halál a kötélhalálra ! A Csörgető : mindenre jó 1 PalástKÜLÖNFÉLÉK — Személyi hírek. Gróf Apponyi Géza főispán folyó hó 10-én Szekszárdra érkezett és tegnap elnökölt a közigazgatási bizottsági ülésen. — Balogh Károly pécsi táblai elnök tegnap az esti vonattal Szekszárdra érkezett, hogy a törvényszéket megvizsgálja. — Koronázási jubileum. Junius 8-án volt negyven esztendeje, hogy I. Ferenc József uralkodónk felséges nejével együtt megkoronáztatta magát. Ezt a nevezetes évfordulót Szekszárdon is megünnepelték a templomokban és iskolákban. A belvárosi róm. kath. templomban délelőtt 9 órakor Te Deummal ünnepi nagymisét tartott dr. Fent Ferenc plébános, kinek Mosgai Sándor adminisztrátor és Kaposi Iván káplán segédkeztek. A misén megjelentek a hatóságok és az iskolák tanulói. A megyei tisztikart Döry Pál alispán, a városi tisztikart pedig dr. Hirling Ádám polgármester diszmagyarban vezették. Az ev. ref. templomban Borzsák Endre, az izraelita imaházban pedig dr. Rubinstein Mátyás főrabbi mondottak szép alkalmi beszédet. Egyébként ünnepi hangulat nem uralkodott. Meglátszott, hogy már jubilálni sem tud igazán a magyar. — Kitüntetett jószágkormányzó. A király Kollmann Gyulának, gróf Apponyi Géza főispán hőgyészi jószágkormányzójának a mező- gazdaság terén szerzett érdemeinek elismeréséül a koronás aranyérdemkeresztet aeományozta. — Eskületétel Dr. Fent Ferenc szekszárd- belvárosi plébános, szentszéki ülnök múlt hétfőn tette le Pécsett a püspöki helynök kezébe a hivatalos esküt. — Kossuth Ferenc üdvözlése. A kereskedelemügyi minisztert az ország minden részéből bizalmi üdvözlésekkel halmozzák el azon méltatlan és durva támadással szemben, mellyel egy szociál demokrata iparosokból álló küldöttség illette. Tolnavármegyéből Széky Géza ger- jeni ev. ref. lelkész a következő táviratot küldötte Kossuth Ferencnek: «Az indokolatlan támadások között fogadja legőszintébb bizalmamnak nyilvánítását. A gerjeni ev. ref. egyház nevében Széky lelkész.» Andre István, a szekszárdi általános ipartestület elnöke szintén üdvözlő táviratot küldött a miniszternek. Az üdvözletre a miniszter a következő levelet küldötte : «Tisztelt Elnök ur 1 Hozzám intézett távirati üdvözletükért, a jól eső figyelemért s ragaszkodásuk biztosításáért fogadják mindannyian hálás köszönetem nyilvánitását. Odaadó támogatásukat kérve a jövőre is, vagyok hazafias üdvözlettel Kossuth Ferenc.» — A szekszárdi városháza. Szekszárd r. t. város tanácsa a lapunkban megjelent közleményre a veszélyesen megrepedt városházi nagytermet az államépitészeti hivatal főmérnökével, Tóth Henrikkel megvizsgáltatta, aki konstatálta, hogy tényleg veszély fenyegeti a nagytermet és felhívta dr. Hirling Ádám polgár- mestert a terem elzárására. A város képviselőtestülete el is határozta, hogy a városház düle- dező előrészét lebontatja és újra felépítheti. Mielőtt a lebontáshoz hozzá fogtak volna, kiásták az épület három hatalmas oszlopának fundamentumát, hogy nem lehetne-e esetleg a lebontás mellőzésével az oszlopok alatt aláfalazást eszközölni és igy megerősíteni az épületnek ezt a részét. A több napig tartott ásatásnak az lett a meglepő eredménye, hogy az erkélyt tartó téglaoszlopokat szemétre, trágyára építették és ez okozta az oszlopok sülyedését. Ily körülmények között természetesen nincs más hátra, mint sürgősen le kell bontani a megrepedezett épületrészt, nehogy szemünk előtt történjék meg a katasztrófa. — Jubileum. A szekszárdi általános ipartestület folyó h’ó 29-én tartja meg nagyra- becsült elnökének, Andre Istvánnak 10 éves elnöki jubileumát. Ez alkalommal az ipartestület tagjai zászló alatt d. e. 10 órakor isteni tiszteletre vonulnak, a, belvárosi rk templomba. D. e. 11 órakor a Szekszárd Szálló nagytermében díszközgyűlést tartanak, melyen az ünnepi beszédet Koyács Dávid szekszárdi polg. iskolai tanár, volt iparhatósági biztos tartja s a beszéd alatt leplezik le az ünnepeltnek sikerült olajfestésü képét, mely T. Nyitray Lajos tanár ecsetje alól került ki.. Délután 1 órakor bankett lesz a szekszárdi polg. olvasókörben. — Tisztelgés A szekszárdi róm. kath. tanítói kar múlt szombaton tisztelgett dr. Fent Ferenc belvárosi plébános, szentszéki ülnök és iskolaigazgató előtt,.Jiogy belvárosi plébánossá történt kineveztetése alkalmából őt üdvözölje. Várkonyi Sándor tanító volt a tanítói kar szónoka, aki szép szavakkal emelte ki az uj plébános bokros érdemeit és neki erőt és kitartást kívánt magasztos hivatásának betöltéséhez. Nagy lelkesedést és örömet keltett a tanítói karban dr. Fent Ferenc válasza, melyben kijelentette, hogy a tanítói karral őszintén rokonszenvez és mindenkor azon lesz, hogy anyagi ügyeiket istápolja. — Bonyhádiak Kossuth Ferencnél. Bonyhádi küldöttség járt múlt hétfőn délelőtt Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszternél Wéher János képviselő vezetésével. A küldöttségben résztvettek : Szunyogh Mihály, Heinrikfíy Pál, Nagy György, Kubik Béla, Hoffmann Ottó és Markos Gyula képviselők. Schwetz Antal dr. előterjesztette a küldöttségnek abbeli kérelmét, hogy a bonyhádi vasúti állomás a városhoz közelebb hozassék. Kossuth Ferenc válaszában megígérte, hogy a kérést beható tanulmány tárgyává fogja tenni és a lehetőség szerint teljesíteni fogja. — Eljegyzések- Udvardi Molnár Dezső Várdomb község derék jegyzője, eljegyezte Schneider Emmikét, Schneider. József nyugalmazott várdombi tanító leányát. — Barta Samu nosztányi gazdatiszt eljegyezte Ludasy Ilonát, Ludasy Zsigmond kisbéri gazdasági intéző leányát. — Edlmayer Román tolnai kereskedő eljegyezte Ketterer Antal községi elöljáró leányát, Teréziát. — Schmalcz Mihály szekszárdi fodrász eljegyezte Fass Margitot, Fass Antal szekszárdi iparos leányát.
