Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1906-09-20 / 38. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 Gróf Apponyi Géza főispánunk nevé­ben : «Hogy e zászló harcosai hűen teljesítsék Isten, király és haza» iránti kötelmeiket». Gróf Széchenyi Sándor nevében: «Ima és munka nemesítsék az egylet tagjait». Gróf Apponyi Sándor nevében : Istennek, ami Istené, hazának, ami a hazáé». tiernrieder József nevében: «Isteni parancs, hogy arcod verejtékével keressed kenyeredet». Wosinsky Mór: A teljes szent háromság, az atya, Fiú és Szentlélek Isten nevében». Magyar Miklós plébános nevében: «Nincs igazabb a nap alatt, hogy : aki iparkodik, halad. Döry Natália: Jézus, Mária és József szent neve legyen harci jelszava e zászló alatt har­col' knak. Bátraké a győzelem, gyáváké a vere­ség. Ecután következett a lefényképezés. Az egyleti zászlót elvitték Stokinger János 1 elnökhöz. Itt Wölfel Ferenc elnök szívhez szóló beszéddel nyújtotta át a zászlót StoTdnger v. elnöknek, hogy az alapszabályok értelmében azt megőrizze. A zászlót átvéve, meghatottan mondott köszönetét a bizalomért és Ígéri, hogy ameddig a tagok bizalmát bírja, örömmel őrzi a zászlót. Végül Fekete Annus k. a. a koszorús­lányok nevében mondott köszönetét a zászló- anyának, hogy vele együtt lehettek jelen a zászlószentelésnél és Ígéri, hogy a magyar ipar iránt való szeretetüket fennen fogják hirdetni. A zászlóanya a koszorús leányokat saját fény­képével ajándékozta meg. Koszorús leányok voltak : Gorove Erzsiké., Székelyi Margitka, Vass Erzsiké, Vesztergombi Etelka és Teréz, Oberling Paula, Kovács Juliska, Kreszkai Mariska és Annuska, Stoll Ilonka, Schaffer Taruska, Koszorú Mariska, Gyimóthy Juliska, Bencze Annuska, Hahn Annuska és Bözsike, Tóth Annuska, Honorics Erzsiké és Annuska, Vörös Borbála, Miskorszki Margitka, Kovács Érszike, Ujkéri Teréz, Plauvics Mariska, Prutscher Juliska, Fekete Annuska, Dömötör Erzsiké, Szilágyi Juliska, Pekari Erzsiké, Kopasz Lidiké, Weigand Mariska és Erzsiké, Vitkovics Mariska, Mitorovics Juliska és Erzsiké, Honorics Etelka, Garai Mariska, Végh Mariska és Juliska, Czank Annuska, Túri Mariska, Csehi Mariska, Gasztonyi , Mariska, Fekete Mariska, Prozbik Teruska, Tenk Erzsiké, Démann Mariska. ‘ A Polgári Olvasókör díszes nagytermében d. u. 2 órakor 120 teritékü társasebéd volt. A harmadik fogásnál felemelkedett Wosinsky Mór apát és poharát emelte gróf Zichy Gyula pécsi püspökre, majd felolvasta a főpásztornak Wölfel Ferenc egyleti elnökhöz intézett levelét. Utána a zászlóanyát és férjét, a világi elnököt' köszönti fel remek beszédben és fel­olvassa a püspöknek Stokinger Jánoshoz inté­zett alábbi levelét: »Tekintetes legényegyleti Elnök TJr! Őszinte örömmel értesültem arról a lelkes buzgalom­ról és áldozatkész tevékenységről, melyet Tekintetes Uraságod a szekszárdi r, kath. legényegylet fejlesztése és felvirágoztatása körül immár egy évtized óta kifejtett. Jól tudom, hogy nemes fáradozásának jutalmát nem az emberek dicséretében, hanem 1906 szeptember 20 golyó. Úgy emelték fel a sebesülteket szállító kocsira s a menekülő sereg után Lúgosra vit­ték, ahol kórházba került. Innét tudósította szüleit és mátkáját azon reménnyel, hogy fel fog gyógyulni. De rosszabbul lett. Belső sebe folyton terjedt s attól függött halálának ideje, mikor állítja meg a seb a szív működését. Az orvosok feladták a reményt és otthon kétségbe esetten várták a fiút, hogy a koporsóban lássák viszont. Gyula nehéz és hosszú szenvedésében vigaszt nyert az orvosok biztatásából és mátkája leveleiből. Mert Piroskának nem mondták meg az igazat s azt hitte, vőlegénye a könnyű se­besülésből hamar kigyógyul. Mivel azonban so­káig tartott, kezdte reményét veszíteni, mire Gyula — szülei unszolására — néhány szóval azt irta Piroskának, hogy november másodikára visszatér. Vissza is tért. Halottak napja délutánján, atyja legszebb kocsiján, egy fekete négyes fogaton. De nem látta viszont kedveseit, az érc­koporsóban nyugvó már nem örülhet mátkájá­a keresztény társadalom érdekében kifejtett áldásos munka tudatában s annak elismeré­sében találja, kinek dicsősége minden nemes tettnek legmagasabb célja; mindazáltal nem mulaszthatom el, hogy — midőn a szekszárdi r. kath. legényegyesület 10 éves fennállását ünnepli, eddig kifejtett önzetlen munkásságá­ért — főpásztori elismerésemet és köszöne- temet ne nyilvánítsam. S midőn ezt teszem, egyúttal ama forró kívánságomnak is - kifejezést adok, hogy a lelkes vezetése alatt álló egyesület — leküzdve a múlt idők nehézségeit — megdönthetetlen erőre tegyen szert, s úgy a keresztény iparos osztály, valamint az egész társadalom javára mindjobban virágozzék. Fogadja Tekintetes Uraságod őszinte jó­indulatom nyilvánítását. Püspökszentlászló, 1906. évi szeptember hó 6. — Gróf Zichy Gyula, pécsi püspök. Wölfel Ferenc Virág Ferencet, mint áz egylet megalapítóját köszöntötte fel. Szabó Ká­roly orsz. képviselő a szeretet nevében az egye­sületet élteti. — Virág Ferenc Vosinszky Mór apátot és Wölfel Ferenc elnököt köszöntötte fel. Érdősi Károly, pápai káplán az elnökséget élteti. Wölfel Ferenk Schiffer Ferenc, pápai praelátus, esztergomi prépost-kanonokot élteti, mint a kath. egyesületek országos elnökét, aki a következő táviratot küldte: »Az uj zászló gyűjtse össze a tagokat és erősítse őket egyességben és sze- retetben Kolping szellemében.« Azután élteti a szekszárdi ált. ipartestületet és felolvassa André Istvánnak Budapestről küldött üdvözlő sürgö­nyét. Majd Mehrwert Ferenc kir. kereskedelmi tanácsost üdvözli. Szabó Géza hittanár a kath. legényegyletet, ennek pártoló tagjait üdvözli s kívánja, hogy mielőbb saját háza legyen adósság nélkül. Stokinger Janos megköszöni a püspöktől kapott levelet, köszönetét mond Wo- si/nszky apátnak, a megjelent vidéki tagoknak és ezekre üríti poharát. Franek János az egye­sület vezetőire mondott felköszöntőt. Asztalbontás után a vidéki vendégek Wo­sinsky kalauzolása mellett megtekintették a múzeumot. Este 6 órakor Stockinger János vendégekül látta házában a vidéki elnököket és a helybeli vezető tagtársakat. Este a «Szekszárd Szálló» nagytermében rendkívül látogatott hangversennyel és tánc­mulatsággal fejezték be az erkölcsileg és anya­gilag is fényesen sikerült zászlószentelési ünne­pélyt ___A hangverseny valamivel 9 óra előtt ke zdődött, melynek első pontja Virág Ferencnek ez alkatomra irt prologja volt, melyet ő maga adott elő. — A budapesti kiküldöttek szép duet­tet adtak elő. A műsör többi pontja a következő volt: «Álom volt; a mi szerelmünk», dal irta: Huber Sándor Énekelte Gyimóthy Erzsiké. — „Egy levél“, monológ. Előadta: Dömötör Erzsiké. „Nem halt ki még“. Dal. Énekelte : Szelepcsényi Lajos. „Elmegyek ablakod előtt“. Dal. Fráter Györgytől. Énekelte Gorove Erzsiké. „A jóslat“ monológ. Előadta: Székelyi Margitka. „A her­vadó rózsabimbót siratja az ég is“, dal, ifjú nak sem. Fájdalmas zokogással tették ravatalra a hős honvédet. A szél süvöltött, Piroska nem hallotta a sírást az utcáról, el volt merülve gondolataiban, az ajtóra szegezve szemeit, várta Gyulát. Végre felkelt karosszékéből. Kiment, de nem találkozott szüleivel. Átment Teöreökékhez, megtudandó, hogy megérkezett-e Gyula. A szobába lépve megpillantja a ravatalt. Néhány lépést tesz feléje, ájultan a koporsóra borul és csókolgatja annak üveg fedelét, mely boldogságát zárja el tőle, csókolja . . . egyre csókolja . . . # Piroska a koporsó mellett töltötte halottak éjjelét, másnap eltemették boldogságát. Lassú hervadás volt azután élete, mig nemsokára a temetőben egymás mellett pihent meg a je­gyes pár. A két család pedig, amit a boldogságtól várt, a fájdalomban élhetett csak kibékülten egymással. Szabó Jánostól. Énekelte: Szilágyi Juliska. — Couplé. Énekelte Kreskay Mihály. „Mért is sze­retlek oly nagyon tégedet“, dal. Stoll Károlytól. Énekelte Fekete Annuska. Élőkép : Jézus, mel­lette 4 angyal, körülötte az iparágak képviselői műhelyi ruhában. Ézután megkezdődött a tánc Garay Ferkó zenekarának játékára, mely a legvidámabb han­gulatban kivilágos kivirradtig tartott. Az ünnepség összes jövedelme meghaladja a háromezer koronát. TÖVISEK._________ Az internátus. A sárszentlőrinci kis diák-iskola szülte a bonyhádi al-gimnáziumot | az ág. ev. hívek fokozottabb lelkesedése szülte a főgimnáziumot; a főgimnázium szülte az internátust; az inter­nátus szülte a bonyhádi gimnázium 5 osztá­lyába beiratkozott tanulók nagyobb létszámát a szekszárdi állami főgimnázium 8 osztálya tanulóinak létszámánál; e létszám-többlet szülte a «Közérdek»-ben Bodnár István barátom érde­kes cikkét az internátusról; az aktuális tárgyú cikk szülte emez én köteles tövisemet! Beszéljünk valamit tehát mi is az inter­nátusról. — Iaternátus, konviktus, alumnium = mindegykutya. Különböző a szó, egy az érte­lem. Leghelyesebb meghatározásai — szerin­tem — ezek: «Szegény diákok otthona» ; — «Uraktól levetett kabát» ; — «Folytonos diák­kongresszus az. étteremben s naponkénti so­vány bankett a szülők bankójára, annak per- traktálására (torkta nélkül \) hogy olcsó húsnak hig a leve!» B. I. barátom az internátust másképp kon- templálja hivatkozott cikkében. Nem értek vele mindenben- egyet. — Jézus mondá: «Nem szű­kölködnek az egészségesek orvos nélkül, hanem a betegek!» így biz a! ... A konviktus, inter­nátus vagy alumnium inkább a szegény szülők gyermekeinek való, azok igénylik, — a gazda­gok könnyen beszélnek — á Iá «vígan dudál a portugál!» A bonyhádi alakuló főgimnázium internátusa növendékeinek vagyoni viszonyát tessék csak megtekinteni — s rögtön igazam lesz! Bizony, szegény diákok édes otthona, vonzó, csalogató mézes madzaga az, akármit beszéljünk e mai husdrágaságos Időben ! . . . Nagyon örülök, hogy e fontos kérdést felszínre hozta a Közérdek. Szükség- szembe­néznünk — s pedig idejében! — a fenyégető veszélylyel. A szekszárdi főgimnázium tanulói létszá­mának nem fogyása kit ringatna rózsás remé­nyek bájos karjain ? — Hanem igenis, e létszám nem növekedése az, mely komoly gondolkozásra int, mely veszélylyel fenyeget. — A természeti nagy, rontvá-pusztitó viharok nyáron hozzánk rendesen Bonyhád felől érkeznek. Ki tudja, hát hogyha az iskolai téli katasztrófák is onnan zúdulnak ránk épp a csábos internátus miatt ?... Tehát: „Fegyverre bajnokok!“ — „Proximus ardet Ucalagon“! Jön a vihar Bonyhád felől, a langy közöny bizony megöl, — lelkesüljünk, tartsunk össze s lesz diákunk jövő őszre! — Hogyha nyitunk olcsó konyhát: kisebbségben marad Bonyhád! * Tegyük ezt a kérdlst most már napirend­ről levehetetlen megbeszélésünk tárgyává s szól­junk hozzá minél többen, minél behatóbban s mi fő : nagy szeretettel főgimnáziumunk iránt!..- Itt a bonyhádiak iránti testvéri köteles szeretet finom illedelmessége nem irányadó; itt a „prima persona sum ego“ jogosult szent önzésének a szava dominál s kell, hogy e szó tulharsogjon minden más hangú — bármily tiszteletreméltó — megnyilatkozást!... No mert ón (vajha rossz próféta legyeket attól félek, hogy a mostani auspiciumok közöt Váltók leszámítolása • • Kölcsön- ingatlanokra •• Előleg árukra, sorsjegyekre, értékpapírokra •• Jelzálogkölcsönök konvertálása Szekszárd, Távirati cim: Generáli, Szekszárd Széchenyi-utca 648-ik szám 9940. sz. cheque-számla a A Trieszti Általános Biztositó Társaság (Generali) kötvény- kiállítási joggal felruházott 1 főügynöksége -■ «L kir. postatakarékpénztárnál K

Next

/
Oldalképek
Tartalom