Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1906-07-26 / 30. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 József; a harmadik — felső — sorban Pazár Dezső, Hoffman Sándor (most Czigier Frigyes), Éry Márton, Pataky Jákó. Nohát kérem, szín­házakban a karzat és a földszint legolcsóbb, az I-ső emelet a legdrágább. Itt fordítva áll - szerintem! a dolog. Legszebb és legelőnyö­sebb lakások vannak a 3-ik sorban — a kakas­ülőn; csinos, jó lakások a földszintiek (1-ső sor) de tisztelet — becsület az építőmesternek, az I-ső emeleti, drága páholyokba (2-ik sor) világért sem váltottam volna jegyet, — mert hát ezek a t. urak «ut nélkül tévelyegnek» (Biblia) s bár díszes házuk homlokzata előre tekint, csak hátulról, az épület faránál kapnak egy kis bejárást kegyelemből, a 3-ik sor utcá­járól. (Ez a sor lesz jó csendőrlakt'anyának!...) Általános véleményem, hogy e házak nem rendes lakások, de nem is villák. Nélkülözik a rendes lakások sok kellékét, mégis, rendezetteb­bek a villáknál, vagyis: amolyan «épitészetközi középlények» Nincs ott egy istálló, egy baromfi- ól. Miért nincs ? Hát azt mondják: nem várnak vendéget kocsissal, lóval, — ezért nincs istálló ; nem tartanak baromfit (mert onnan úgyis el­lopnák!) ezért nincs ól; de ezért nincs kutya se, melyre semmi szükség. Ok testvéri, atyafi- ságos szent szeretet boldogító közösségében élvezik az áldott béke édes gyönyörét, — er­kölcsi és vagyoni hű őrei egymásnak, tehát a kutya felesleges. Éljen ! Helyes az elv, csak mindig igy legyen s az áldott szent béke virul­jon e hegyen!... Úgy vagyok értesülve (nagy örömmel, — mit részben tapasztaltam is!) hogy az «Ery- telep» vagy a «Tisztviselői Tulipán-város» min­den lakói azon vannak, hogy kis köztársasá­guk egyetértése és boldogsága háborítatlan legyen. E célból — miként a jó ó-bort jelen ujborral — «speizolni» szokták — most két uj fürge asszonyt, szemrevaló kedves szép menyecskét telepítettek e telepre ilyen barátsági szeretetláncerősitőül (speizolóul) a kis Pazárnét és Schwiriánnét. No meg, végül, ott lakik (igaz, hogy most még csak mint «bérenc» vagyis Schneider J. ur «szoba-ura») az én kedves kereszt-fiam és druszám, Kenézy Bandi, költő-apjának és szelíd j édes anyjának minden szép lelki tehetségét és szivjóságát örökölve — nos, mi kell egyéb, hogy e telep, e Tulipán^város Szekszárdnak csakhamar fény­pontja, a boldogság édes otthona legyen ?! .. . Én e boldogságnak édes előizét már érzem e vizitem alkalmával, különösen Pataky Jákó ked­ves barátom á szeretetreméltó neje magyar barátsága s francia műveltségében. Nyilvános köszönet! — — — Palást. Levél a szerkesztőséihez. Budapest, 1906. julius 22. Mélyen tisztelt Szerkesztőség! Teljes tudatában vagyunk annak, hogy a mélyen tisztelt Szerkesztőséget is áthatja a «Tulipánkert-Szövetség» fontos hivatása és célja. Amit a «Tulipánkert-SzÖvetség» zászlajára irt — a magyar közgazdaság és kultúra fejlesztése — nem hajtható végre egy pillanatnyi lelkesedés eredményéből, mert ahhoz a magyar társadalom szívós kitartása és buzgalma szükséges. A «Tulipánkert-Szövetség» munkája eredményes csak úgy lehet, ha mögötte az egész magyar társadalom szervezetten, áldozatra készen áll. Annak a nagy felbuzdulásnak, amely a «Tulipánkert» elnevezés alatt az egész világot csodálatba ejtette, nem szabad pusztán szalma­lángnak lennie, nehogy elleneinknek, akik nem hisznek a magyarok kitartásában ez esetben is — igazuk legyen. A «Tulipánkert-Szövetség» elnevezéshez oly nagy nemzeti erő fűződik, amelynek hasz- nositását^elmulasztani, igazán nagy bűn volna. A nemzet* áldozott eddig is. de áldozatkészsé­gére a jövőben is szükség lesz. A «Tulipánkert-Szövetseg* közgazdasági és kulturális programmját maga a nemzet fogja megszabni s módot is fog keresni a vezetőség, hogy a közel jövőben arra a nemzet fel is hivassák, igy akarván elfojtani azon gyanusitó hangokat, amelyek a nemzettel elhitetni akarják hogy a «Tulipánkert-Szövetség»-hez begyült összegek egyébb célokra használtatnának fel, mint amire — programmja alapján — a nemzet akarata reá szentelni óhajtja. A magyar sajtó a legnagyobb faktor a nemzet cselekvésének irányításában, szószólója a hazafias érzelmeknek. Azt hisszük, nem tévedünk abban, hogy a mélyen tisztelt Szerkesztőség osztozik ezen sorainkban nyilvánított véleményeinkben s ez indit bennünket arra, hogy felkérjük a mélyen tisztelt Szerkesztőséget, méltóztassék fiókjaink megalakulását és azok hazafias működését támo­gatni s nekünk segédkezni abban, hogy egy hatalmas szervezettel kezdhessük meg fontos hazafias feladataink végrehajtását. Hazafias üdvözlettel a «Tulipánkert-Szövetség* elnöksége. Iddogalok . . Iddogálok, mulatgatok Húzzák a cigányok, — Csak úgy titkon dudolgatom A nótát utánnuk. Minden hangja a két szemem Könnyekre fakasztja, — Minden hangja a telkemet Tépi, marcangolja. Húzd rá cigány csak azért is Mindegy az már nékem, . . . Nem találom a csillagom Odafent az égen. — Ha fent van is, mást boldogít Fényes ragyogása . .. Húzd rá cigány, — repedjen meg Szivem bánatába. Azaz mégse . . . hagyd el cigány, Húzzál ra vidámot, Verje meg a cigányátok A húros szerszámod. Felejteni akarok én Nem utánna sírni, Azt a frisset, az angyalát Kitáncolom, igy ni 1 — Azaz mégse — hadd sajogjon ... — Ej! húzd a vidámat. Én Istenem, már nem tudom Hogy mit is csináljak ? . . . Szomorut-e, vidámat-e, Eszem sincs már régen . . . Mért is adott a jó Isten Ilyen szivet nékem. SZABÓ GÉZA. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hírek Dr. Tanárky Árpád, a szekszárdi Ferenc-közkórház igazgató-főorvosa, folyó hó 23-tól augusztus 26-ig terjedő időre szabadságra ment. Távolléte alatt a kórházban dt\ Herczegh Gyula osztályos főorvos helyet­tesíti. — Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tan- felügyelő szabadságából hazaérkezett s a tan­felügyelőség vezetését már át is vette. Dr. Szabi' Gyula kinevezése. A ki­rály az igazságügyminiszter előterjesztésére dr Szabó Gyula szeksz rdi kir. törvényszéki bírót a pécsi kir. főügyészséghez kir. fő­ügyészhelyettessé nevezte ki E a jól meg­érdemelt. előléptetés egy olyan kitűnő ké­szültségi jellemes és rokonszenves férfiút ért, aki dísze volt a szekszárdi birói karnak és aki előtt még szép jövő áll. Dr. Szabó Gyulát Szekszárdon mindenki tisztelte és becsülte sok jeles tulajdonságaiért. Midőn sajnáljuk körünkből való távozá át, őszintén gratulálunk kinevezéséhez és kívánjuk, hogy az igazságügy tág mezején még sok babér teremjen részére 1 — Küldöttség a minisztereknél. Szluha István országgyűlési képviselő vezetése alatt az elmúlt héten egy küldöttség járt a pénzügy- és az igazságügyminisztereknél. A küldöttség tagjai voltak: Popovits Gyula paksi főjegyző, Szeip Gyula községi biró, Gründli Tivadar gyógyszerész, Rabinek Pál takarékpénztári igaz­gató és Scheier Miklós földbirtokos. A küldött­ség a pénzügyminisztert a paksi kir. adóhivatal felállítására, az igazságügyminisztert pedig a paksi uj járásbirósági épület felépítésére kérte fel. Mind a két miniszter megígérte a kérelmek teljesítését. — Kinevezések. A király az igazságügy­miniszter előterjesztésére Oláh András volt szek­szárdi, jelenleg budapesti törvényszéki bírót a budapesti ítélőtáblához bíróvá nevezte ki. Birói körökben ezen kinevezés nagy megelégedést kel­tett. — A pénzügyminiszter Simon Mihály ko­máromi adótisztet a tamásii adóhivatalhoz ellen­őrré nevezte ki. — Gazdasági tudósitck. A m. kir. földmi- velésügyi miniszter Tolnavármegyébe Szekszárd város határára nézve ifj. Leopold Lajos ózsáki nagybérlőt, a tamásii járásra pedig Látrányi Jenő medgyespusztai lakost bízta meg a gazda­sági tudósítói tiszttel. — Birói vizsga. Szász Károly szekszárdi kir. törvényszéki aljegyző a birói vizsgát jó sikerrel letette. — Esküvő. Dr. Oábor Áron budapesti or­vos f. é. augusztus hó 5-én tartja Bátaszéken esküvőjét 'Fóliák Herman bornagykereskedő leányával, Gizellával. — Dr. Csurgó Jenő kapos­vári kórházi orvos folyó évi augusztus hó 1-én esküszik Magyarmecskén örök hűséget Lederer Lenkének. — Egyházmegyei változások. Tihanyi Já­nos ujmisés Püspökszenterzsébetre küldetett segédlelkésznek. — Hortobágyi József bári ad­minisztrátor Mohácsbelvárosba helyeztetett át. — Czinderi András püspökszenterzsébeti segéd- lelkész Petrievcire küldetett segédlelkésznek. — Erdőtisztek áthelyezése. Apáti László m. kir. erdőmester, volt tolnamegyei erdőgond­nok Veszprémből Zalaegerszegre helyeztetett át és a m. kir. állami erdőhivatal vezetésével bí­zatott meg. — Kálmán Viktor hitbizományi uradalmi erdész Kismartonról Dombóvárra, Löv Jenő hitbizományi erdész pedig Kismartonról Gyulajra helyeztetett át és megbizattak az erdő­gondnokság kezelésével. Mit igyunk? FORRÁS-t, hngv egészségünket megóv­juk, mert csakis a termé­szetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvó­szer. Elsősorban az elsőreudü természetes szénsavas natrontartalmu ásványvizet a MOHAI Számos orvosi szaktekintély által ajánlva. Elismerő nyilatkozatok a forrás leírásának ismertető füzetében olvashatók Háztartások ISS BRl .......... de n bete« értékű, mestersége»«« szénsavai telitett vizűéi, sőt a szódavíznél is olcsóbb, hogy az ÁGNES-forrás vizét T “agy°bb Üve?ekben mi“‘ és hogy bárki által olcsón beszereshető legyen, mar a vidéki uagyobb városodban is lerakatok terveztettek ugyanott a* forrás " !* °a“yen meSs«'ezhes.e leírásinak ismertető füzete mgyenlkapható. Astoria» kezelőbég. - Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú ’vendéglőben -------- Kdllfelt boPwSv I Fő raktári Salamon Testvérek cédáéi Szekszárd. mely ideges gyomorbaj, légcső-, tüdő- gyomor- és bélhurut, csontlágyulás, vese- és hólyagbántalmak eseteiben 26 év óta kitűnő eredménynyel használtatik és ragályos betegségektől) mint typhus cholera megkiméltettek azok, akik közönséges ivóviz helyet, a bacterium-mentes mohai ÁGNES--forrás vizzel éltek. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom