Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1906-03-01 / 9. szám

1906. március

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 9 sz.

csak az önkéntesen befízetett adókat és az önkéntesen jelentkező katonákat kívánjak a megyétől, állasukban maradnak. Amint azonban törvénytelenségeket követelnek, akkor állásukról többen lemondanak.

Eljegyzések. Eisler Rezső szekszárdi kereskedő eljegyezte Háberfeld Matildot,' Hébered Ferenc kaposvári kereskedő leányát. — Táncos Kálmán szekszárdi fodrászmester eljegyezte Szekszárdon Bence Teruskát.

~' Előléptetés. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Acs Lipót szekszárdi főgimnáziumi tanárt a VIII. fizetési osztály 3-ik fokozatába léptette elő.

— Tavaszi vármegyei közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 15—20-ika között tartja meg évnegyedes tavaszi rendes közgyűlését, a melynek több fontos tárgya lesz.

— Esküvők- Kálmán Ferenc szekszárd— belvárosi tanító múlt hétfőn esküdött örök hűséget Budapesten a Józsefvárosi templomban gyulai Gaál Mariskának. — Rozmanits Lajos biztosítási ügynök múlt hétfőn vezette a szek- szárd-belvárosi rk. templomban oltár elé özv. Palásthy Jánosnét szül. Sugh Hermint. — Salgó Sándor a „Somogy vár megye“ politikai napilap felelős szerkesztője múlt hétfőn kötött Kaposvárott házasságot Helischauer Nellivel, Helischauer József máv. főmérnök leányával.— Halmay Emil f. hó 5-én esküszik Hőgyészen -örök hűséget özv. Terv Emilné leányának, Erzsikének.

— Kiss Ernő honvédtábornok szobrára. Tolnavármegye törvényhatósága gyűjtést indított meg Kiss Ernő honvédtábornok szobrára. A gyűjtött összeget Döry Pál alispán a következő átirat kíséretében küldötte meg: «Kiss Ernő honvédtábornok emlékét megörökítendő szoborbizottság elnökségének Nagybecskerek. 1905. évi junius havában kelt felhívásuk alapján Tolnavármegye területén a hazafias és nemes célra a gyűjtést elrendeltem. A vármegye területén összesen 113 K 88 fillér adomány folyt be, amelynek Steinitzer Géza bankigazgató, a szoborbizottság pénztárnoka címére való megküldésére fenti számú rendelétemmel a szekszárdi m. kir. adóhivatalt utasítottam. Szekszárd, 1906 február hó Döry Pál alispán».

— Szerenád. A szekszárdi róm, kath. olvasókör agilis és népszerű ügyvezető alelnökét, Szabó Géza főgimnáziumi és polg. iskolai hittanárt névnapja alkalmából az olvasókör múlt szombaton este szerenáddal tisztelte meg. A köztiszteletben álló hittanárt ez alkalomból igen sokan üdvözölték.

— A sajtószabadság korlátozása. A szólás- szabadság korlátozását követi a sajtószabadságé. Az újságok tömeges elkobzása napirenden van, ^ most pedig a belügyminiszter betiltja a hírlapok j utcai elárusitását és házalás utján való térj esz- ! tését, még pedig azért, — a mint a körrendelet mondja, — mert az utcai árusítás és házalás utján terjesztett sajtótermékek, különösen a hírlapok már évek óta az események és tények elferdítése, valamint valótlanságok közlése által a közvéleményt nemcsak, hogy félrevezetik, hanem a közbékét és a közrendet súlyos zavarok veszélyének teszik ki. Ezen tilalom megszegése 15 napig terjedő elzárással és 200 koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntettetik. E rendelet miatt, mivel több ezer ember kenyerét veszi el, a budapesti utcai lapelárusitók tiltakozó gyűlést tartottak, melyen elhatározták, hogy harminc tagú küldöttséget menesztenek Kristóffy belügyminiszterhez, kik arra kérnek, hogy vonja vissza rendeletét.

— Sárközi Kázmér halála. Nádasdi Sárközy Kázmér nyugalmazott csendőrfőhadnagy, aki évekkel előbb több évig Szekszárdon volt a csendőrség parancsnoka, Székesfehérváron életének 65 évében elhunyt. Nyugdíjaztatása után Fejérvármegye várkapitánya lett, a kit múlt hétfőn temettek el katonai gyászpompával. A temetésen megjelent az egész helyőrség tisztikara Jámborffy Kálmán tábornok vezetése alatt, továbbá a megyei és városi tisztviselők Fiáth Pál báró főispán és Havranek József polgármesterrel az élén. A halottat a vasúti állomásra kisérték, ahol a honvédek disztüzet adtak, azután vasúti kocsiba tették és elszállították Kápolnás-Nyékre, ahol a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.

— Vérengzés a Szekszárd-Szállóban Álarcos bált tartottak múlt vasárnap a Szekszárd-Szálló nagytermében, mely nem múlhatott el vérengzés nélkül. A borivóban ugyanis Durgnics Mátyás és Klézli Ferenc szekszárdi polgárlegények régebbi ügyből kifolyólag összeszólalkoztak, mire Klézli Ferenc kést vett elő és azt Durgonics Mátyás hátába szúrta. Ekkor Durgonics is kést rántott, mellyel szive alatt úgy megszurta Klézli Ferencet, hogy azt a Ferenc-kórházba kellett szállítani, hol most élet-halál közt lebeg. Az esetet bejelentették a városi rendőrkapitánynak, aki kihallgatás után Durgonicsot letartóztatta.

— Államsegély. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter a szekszárdi kereskedő tanonciskolának az 1906—7-ik tanévre 500 korona segélyt utalványozott.

illatoznak-e a rezeda, viola az ő kedves virágai. Aztán megöntözte őket s beszélgetett velők, elkérdezte álmukat; ha egyik másik fonyadni kezdett, azt ápolta, vigasztalta s ha nem használt a vigasztalás, ha elhervadt a kis virág, megsiratta. Igazán jó barátai voltak a virágok . . . Gondoskodott Hajnalka arról, hogy Zziga bácsi asztalán mindig pompázzon egy kis csokor virág s Attila szobája se legyen disz nélkül. Legkedvesebb virága volt a biborszegfü. Minden reggel leszakasztott egyet, titokban meg is csókolta s aztán Attila kabátjába tűzte. S milyen büszke volt rája! Mikor virágaival végzett a kis leány, elvégezte a házkörüli dolgokat. Elkészítette a reggelit, mert hiszen Zsiga bácsi csak akkor evett jóizün, ha reggelijét Hajnalka főzte meg. De szerette is őt 1 S ha Attila büszkesége volt a jó öregnek, úgy Hajnalka szemefénye volt neki. A leikéhez nőtt ez a két gyerek, nélkülük már élni sem tudott volna. Szerette is őket úgy, hogy nálánál jobban még az édesapa sem szeretheti gyermekeit. Föltárta előttük lelkét, megnyitotta nemes szivét; érzelmeit, gondolatait közölte velük. Hányszor elregélte nekik a múltak történetét, lefestette nekik az igazi lelkesedés, honszerelem képét, beszélt- a hősökről, vértanukról, de legszívesebben mégis a megbékült jó királyról, annak jóságáról. S ilyenkor hálás pillantást vetett a falon függő királyképre. Beszéde rendesen igy végződött. Attila s Hajnalka mélyen szivükbe vésték Zsiga bácsi elbeszéléseit. Attila lelkében á dicső csaták s szabadság szerzés emléke, Hajnalkáéban pedig a békéé maradt meg leginkább.

Követte is gyenge, nőies lelkének sugallatát s a királynévnapján mindig olajfaággal díszítette fel annak képét. Mennyire örült ennek a jó öreg, azt kimondani lehet. Megölelte, megcsókolta a lányka szépséges homlokát, megsimogatta fekete haját s alig bírta kimondani: gyermekem, teljesítetted lelkem gondolatát, betöltéd szivem vágyát 1 Hajnalka igaz, őszinte örömet érezett, hogy jótevőjének teljesíthette kívánságát, de aggódó szive elszorult, mikor látta, hogy Attila halavány lesz s kedélye elborul. Alig várta a pillanatot, hogy egyedül lehessen vele. Attila a hervadásnak induló kertbe ment sétálni. Hajnalka bús fejecskéjét lehajtotta, kezével fehér csipkeköténykéjével játszadozott s igy lépett Attila elé. Félve szólította meg őt: Mond édes Attila, mi bánt tégedet ? Olyan halavány lettél s olyan szomorú. Nézd, ilyenkor azt gondolom, hogy én bántottalak, hogy én okoztam bánatot telkednek s nem tudok megnyugodni olyan nyugtalanul dobog a szivem s égetően fáj. Bocsáss meg nekem édes Attila! Könyes szemeit ártatlanul Attilára emelte s szeretetteljesen nézett reája. A lányka szemei fölmelegitet- ték Attilát. Halavány arca derengeni, pirosodni kezdett, szemeibe kiült szive boldogsága, lelke vidámsága, szelíden nézett a leánykára. Megfogta remegő fehér kezecskéit s halkan válaszolt : Kicsikém, dehogy bántottál, dehogy szo- moritottál, hiszen te őrangyalom vagy, aki vigyázol reám s gyöngédségednek ezer jelét adód'.

(Vége következik.)

— Támadás az utcán. Múlt vasárnap este békésen haladtak a szekszárdi újvárosi rk. ifjúsági egyesületből haza Durgonics János 58 éves földmives és ennek István nevű fia, akiket minden ok nélkül Pongrácz Mihály több társával megtámadott és rajtuk súlyos sérüléseket ejtettek. A támadók mind be voltak rúgva. Pongrácz Mihályt és társait feljelentették a városi rendőrkapitánynak.

— Halálozás. Dr. Hangéi Ignác vármegyei tiszti főorvost gyász érte, u. i. nőtestvére özv. Schmidt Jánosné szül. Hangéi Helena Kalocsán életének 73-ik évében elhunyt. Haláláról az alábbi jelentést küldötték szerkesztőségünkhöz: Alulírottak úgy a maguk, mint az összes rokonság nevében mélyen elszomorodott szívvel tudatják özvegy Schmidt Jánosné szül. Hangéi Helena volt Kalocsa város főjegyzője és kir. törvényszéki biró özvegyének f. évi február hó 19-én reggeli 6 órakor, 73 éves korában a halotti szentségek fölvétele után hirtelen bekövetkezett halálát. A boldogult hült teteme február hó 20-án d. u. 3 órakor fog a róm. kath. egyház szertartásai szerint a helybeli családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat pedig f. hó 21-én reggel fél 8 órakor fog a kalocsai főszékesegyházban a Mindenhatónak bemutattatni. Kalocsa, 1906. február hó 19-én. Áldás legyen emlékén ! Béke hamvain ! Hang Ferenc, Hangéi Mária, férj. Lang Gézáné, Hangéi Ignác, Hangéi Erzsébet, férj. Moravcsik Györgyné, Hangéi Margit, özv. Körmendy Sán- dorné testvérei. Hang Ferencné, özv. Hangéi Menyhértné, Hangéi Ignácné sógornői. Lang Géza, Moravcsik György sógorai. Moravcsik Erzsébet fogadott leánya és számos rokon.

— Állami csendőrség Szekszárdon. Szekszárd város a közbiztonsági szolgálatnak a

i város területén csendőrség által való ellátása ’ iránt folyamodott a belügyminiszterhez, kitől : most erre nézve a következő leirat érkezett:

I A város közönségének Szekszárd. Értesítem a város közönségét, miszerint azon kérelmét, hogy ! a közbiztonsági szolgálatot a város területén a j csendőrség által látassék el, elvben elfogadom i és a szükséges tárgyalások megejtése végett I Kostka Pál csendőrezredest a vezetésem alatt álló belügyminisztérium (csendőrségi) III. b.

I ügyosztályának vezetőjét Szekszárdra ki- ’ rendeltem. Minthogy azonban ezen szolgálat I ellátására szükséges legénység kiállítása jelenleg I akadályokba ütközik, ennek folytán előrelátha- I tólag nem lesz kivihető, hogy a csendőrség f. j évi május hó közepe, vagy junius hó eleje előtt átvehesse a városban a közbiztonsági szolgálatot. Értesítem végül, hogy Kostka ezredes más oldalú elfoglaltsága miatt ez idő szerint még nem utazhat Szekszárdra, odaérkeztét azonban előzetesen tudomására fogja hozni annak idején a város közönségének. Budapesten, 1906. évi február 18. A miniszter helyett: Dr. Sélley államtitkár.

— Felolvasó-estélyek- A „Szekszárdi róm. kath. Olvasókör“ a nagybőjti szentidő folyamán március 11-én felolvasó-estélyt rendez. l.Toborzó Ozorai I.-tól. szavalja, Török József. 2. Szemelvények a babonák világából. Irta és felolvassa: Mikula Dezső polg. isk. tanár ur. 3. Az ország angyala. Varsányi L.-tól, szavalja: Grósz Rozika.

4. Csviki Dani, magyar cipészlegény beszélgetése az orosz-japán háborúról, előadja Baka István. 5. A légy. Monológ. Gabányitól, szavalja: Taksonyi János.

— Fegyelmi vizsgálat az elöljárók ellen. Báró Jeszeszky György, a simontornyai járás főszolgabirája megindította Scheider Henrik, Schrott Krisfóf és Strott Reinhold nagyszékelyi elöljárók ellen a fegyelmi vizsgálatot, mivel az iskolamulasztási bírságokat nem hajtották be.

Meghosszabbított vasúti előmunkálati engedélyek. A kereskedelmi miniszter a rétszilas— szekszárdi vasútvonalnak Czecze állomásából kiágazólag Czec .e község belterületén át Alsóalap—Németkér irányában a Fehér- és Tolna- i megyei h. é. v. adonszabolcs—paksi vonalá- ! nak Dunaföldvár állomásig ; továbbá Háberfeld j Fülöp és fia dombóvári cégnek Szakályhögyész j állomásból Pécs állomásig a vasúti előmunkálati engedélyt egy évre meghosszabbította.