Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1906-12-27 / 52. szám

1906 december 27

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

5

— Felolvasás a múzeumban. Dr. Kramolin Gyula szekszárdi törvényszéki és kórházi orvos január 6-án felolvasást tart a múzeumban a tuberkulózisról.

— Orvosok küldöttsége a miniszternél. A községi és körorvosok szövetsége Budapesten kongresszust tartottak, mely alkalommal küldöttségileg megjelentek a belügyminiszternél és arra kérték, hogy az ő testületüket érintő törvényjavaslatot adja ki előzőleg vélemény- adásra a szövetségnek. — Tolnavármegyéből a küldöttségben részt vettek: dr. Boszkovitz Mór bátaszéki és dr. Schützenberger Endre községi orvosok.

— Féláru vasútjegy a tanítóknak. Már

évek óta kérnek, könyörögnek a tanítók a féláru vasúti kedvezményes jegyért, de eddig kérelmüket visszautasították. Pár héttel ezelőtt Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter az előtte megjelent kérelmező tanítóknak kijelentette, hogy a tanítóknak a féláru kedvezményes vasúti jegyet nem adhatja meg, mert akkor még más 40,000 tisztviselőt kellene hasonló kedvezményben részesíteni. Most, ha hinni lehet a fővárosi lapok közlésének, állítólag a kultuszminiszter jól megokolt átiratban arra kérte a kereskedelemügyi minisztert, hogy a nem állami tanítók és tanárok részére is engedélyezzen féláru vasúti jegy váltására szolgáló igazolványokat. A kereskedelemügyi miniszter erre szak- véleményt kért a máv. igazgatóságától és ez megadhatónak Ítélte a kérést. Ha igy áll a dolog, akkor nemsokára a nem állami tanítók és tanárok is félárujegy gyei utazatnak a máv. vonalain.

— Megfellebbezett határozat. Pincehely község képviselőtestülete folyó hó 14-én tartott ülésében elhatározta, hogy szervezi a III-ad jegyzői állást. Ezen határozat ellen Piszker István és társai felebbezést adtak be az alispánhoz.

— A kajmádi tej. Már évek óta a szekszárdi és tolnai közönség tekintélyes része Kajmád pusztáról kapta a tejet, melylyel mindig meg is volt elégedve. A háziasszonyokat most az a meglepetés érte, hogy a »tejes ember* minden megrendelőnek tudomására adta, hogy újévtől kezdve beszüntetik a tejhordást, mert az összes tejmennyiséget naponként Budapestre szállítják.

— Anyakönyvi statisztika. Szekszárdon az 1906. évben született 388 gyermek. Kihir- dettetett 161 pár, házasságot kötött 142 pár Meghalt 405 egyén, ezek közül a kórházban fialt el 136, kiknek legnagyobb része vidékről behozott beteg, tehát idegen volt. Ezt a halálozást leszámítva, Szekszárdon meglehetős nagy a szaporulat az 1906-ik évben.

— A Séd-patak szabályozása. A városunkon áthúzódó Séd-patak majdnem minden évben a nyári nagy záporozások alkalmával elhagyja medrét és szennyes árjával elönti a patak mentén levő alsó utcák házait. Ez a veszedelem bizony eddig sok kárt és bajt okozott az adózó polgároknak, akik azután hiába fordultak a városhoz kárpótlásért, mert ott ridegen elutasították őket. A város minden lakójának vagyonát pedig kötelesség a minden évben pontosan bekövetkező veszedelemtől megóvni. A sokáig elodázott Séd-patak szabályozását végre a »szék- szárd — bátai* dunavédgát-társulat fogja teljesíteni. A szabályozás tervezete már készen van és igy csak megoldásra vár. Ez szabályozás 30,000 koronába fog kerülni, melyhez Szekszárd r. t. város 16,000 koronával járul. A város a sok újítás következtében nagy terheket visel, melyek a városi adót lényegesen emelni fogják. Ezért a város polgármestere, dr. Hirling Ádám igen helyesen a Séd-patak szabályozási költségeire a földmivelésügyi minisztertől 10,000 korona államsegélyt kér. A kérelem támogatását Döry Pál alispán is megígérte, aki különben is már nem egyszer hangoztatta a városi képviselő- testület közgyűlésein, hogy városunk felvirágoztatása érdekében mindenkor öremmel lép sorompóba.

— Tánctanfolyam. Dobos ^dolf ismert nevű tánctanitó január hó elején nyitja meg szokásos évi tánctanfolyamát Szekszárdon, mely hat hétig tart.

— Megnyílott Dunafőldváron és Pakson a telefon. A gyors érintkezésnek legmodernebb eszközével, az interurbán telefonnal kötötték össze Dunaföldvár és Paks nagyközségeket is. A megnyitás f. hó 18-án történt meg. Lassan vármegyénk minden nagyobb jelentős községe össze lesz kötve telefonnal, ami a haladásnak jele.-- Megjutalmazott selyemtenyésztők. Be- zerédj István, az első jobbágy felszabadító alapítványt tett le, hogy annak kamataiból azon selyemtenyésztők jutalmat nyerjenek, akik kiváló sikert érnek el. Ebből az alapbői Bezerédj Pál minisztei meghatalmazott, főrendiházi tag a következőket jutalmazta meg: Berki Ilona szed- resi postamesterné 5, Kiss Péter hidjai 3, Strasser István jegenyesi 2, Altdorfer Lipót kajmádi 5, Ambrőzi János bátai 4, Panzer Katalin tolnai 3 és ifj. Bán János bölcskei lakosok 2 drb. tizkoronás aranyat kaptak.

— Jóváhagyott alapszabályok. A belügyminiszter jóváhagyta a községi és körjegyzők magánmunkálatairól szóló módosított szabályrendeletet.

— A felekezeti tanítók sérelme. A magyar- országi áll. tanítók gróf Apponyi Albert miniszternek a fizetésrendezésről tett kijelentését és tervezetét nagy megelégedéssel fogadták. De nem igy fogadták a felekezeti és községi tanitók, akik háromszor annyian vannak, mint az államiak. A nagy sérelem az, hogy a miniszter különbséget tesz állami és nem állami között, pedig a nem állami tanítóknak éppen annyi a kvalifikációjuk, mint az államiaké, sőt a felekezeti tanítókra az államon kívül saját iskola- fentartója is sokféle kötelezettséget ró, melyektől az államiak fel vannak mentve. Nem irigység beszél a felekezeti tanítókból, hogy állami kartársaik méltó elbánásban részesülnek, hanem az a méltánytalanság és feltűnő igazságtalanság keseríti el őket, hogy meg nem indokolható okokból két osztályba sorozza a közoktatásügy első embere a magyar tanítóságot. A másik jogos sérelem nemcsak a felekezeti, községi, hanem az állami tanítókat is érte az által, hogy a fizetés rendezésnél nem vették tekintetbe teljes mértékben a szolgálati évet. A fizetés rendezés nem terjed vissza 1903. év előtt eltöltött időre és igy az öreg kartársak elesnek azon előnyöktől, melyekben a fiatalabbak részesülnek. Hisz- szük és reméljük, hogy a törvényjavaslat tárgyalása alkalmával honatyáink a parlamentben rá fognak mutatni ezen sérelmekre és egyforma elbánást követelnek az összes tanítókra nézve.

— Jótékony alapítvány. Koleszán Ferenc faddi lakos, megyebizottsági tag és néhai neje Hostyánszki Rozália 2100 korona jótékony alapítványt tettek. Az alapitó levél értelmében 1200 korona tőke utáni kamatok a róm. kath., 600 korona utáni kamatok az evang. református és 300 korona utáni kamatok az izr. vallásu szegények között osztassanak ki.

— ElfOgatáS. A budapesti rendőrség tegnapelőtt Budapesten elfogta és Szekszárdra kisérte Cs. Tóth József szökésben levő duna- földvári lakost, akit a szekszárdi kir. törvényszék köröztetett.

— öngyilkosság. Nagy József kölesdi lakos, aki iszákossága folytán elzüllött és gondnokság alá is került, folyó hó 22-én saját lakásán agyonlőtte magát.

— A könyvnyomdászok mulatságának rendező bizottsága felkéri az igen tisztelt látogatókat a pontos megjelenésre, mert a fiatalság tánckedvét kielégítendő, a műsor pont 8 órakor kezdődik. Az est sikerének emelésére sikerült a műsoron kívül Ujváry Gizuska kisasszonyt megnyerniük, ki cimbalomjátékával fogja az est presztízsét emelni. A teremajtók a látogatók kényelmi szempontjából az egyes számok előadása alatt zárva lesznek s csak az egyes bé- fejezett számok után nyílnak meg időközönként.

— A szekszárdi polgári olvasókör közgyűlése. December 26-án délután 2 órakor tartotta az olvasókör rendes közgyűlését, melynek tárgya a hírlapok megrendelése és elárverezése s esetleges indítványok voltak. Boda Vilmos egyleti elnök az ülés megnyitása után szép beszédben emlékezett meg a körnek egy héttel ezelőtt elhunyt tagjáról, id. Zsigmond Ferencről. Kiemelte érdemeit a közügyek terén teljesített munkásságáért s felemlítette érdemeit, melyeket mint az olvasókörnek három évtizeden át állandóan választmányi tagja, a kör házának megszerzése s a legutóbbi évben történt újjáépítése körül szerzett, — s indítványozta, hogy a kör köztisztelet s szeretetben álló választmányi tagjának elhalálozása alkalmából id. Zsigmond Ferencnek a kör érdekében teljesített munkásságának elismerése mellett az egylet fájdalmas részvétét jegyzőkönyvileg örökitsemeg. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta. A hírlapok' megrendelésénél két indítvány tétetett. Az egyik a «Borszem Jankó* megrendelésére irányult, ezt a közgyűlés nem fogadta el, mert ez a lap a közelmúlt hazafias harcban tanúsított állásfoglalása miatt a körből töröltetett; a másik indítvány a «Fliegende Blätter» megrendelését óhajtotta; — a közgyűlés ezt is elejtette, mert a magyar hírlapirodalom annyi és oly magas színvonalon álló lapot állít elő, hogy külföldi termékekre szükség nincs. Boda Vilmos elnök ezután felolvastatta Csizmazia József egyleti jegyzővel azon szerződés tervezetet, melyet a választmány özvegy Mojzes Sándorné eddigi vendéglősnővel kötött. A közgyűlés a szerződést egyhangúlag elfogadta s az mindkét részről azonnal aláíratott.

— A miniszter ajándéka. A földmivelésügyi m. kir. miniszter a szekszádi szőlősgazdák között leendő szétosztására 200 darab »Vezérfonal a filloxerás szőlőknek szénkéneggel való gyérítésére« c. füzetet küldötte meg Szekszárd r. t. város polgármesterének.

— Munkaszünet felfüggesztése. A kereskedelemügyi m. kir. minisztev ipari és kereskedelmi munkaszünetet engedélyezett az újév előtti vasárnapdéli 12 órájáig.

— Earáosonyl ajándék selyemfcnódal munkásnők részére. A tolnai és a mohácsi selyemfonodában dolgozó azon munkásnőknek, akik — igazolt betedséget kivéve j— az egész év folyamán egy napig sem maradtak el a munkából, a gyárigazgatóság 2 heti napszámot fizetett ki karácsonyi ajándékul.

— Megszűnt népiskola. Nagyszékely községben a magyar ev. ref. népiskola megszűnt.

— Államsegélyek A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter az őcsényi, szőlőhegyi községi tanítónak 4000, — a szakcsi köz. gazdasági ismétlő iskolának pedig 100 korona évi államsegélyt utalványozott.

— A madarak és fák Tédelme. Apponyi Albert gróf kultuszminiszter elrendelte, hogy a népiskolai tanulóknak minden évben májusban a tanitók előadást tartsanak a madarak és a fák védelméről, továbbá, hogy szederfákat ültessenek.

— Az ujdombóvár—szllli helyiérdekű vasút.

A m. kir. kereskedelemügyi miniszter az uj- dombóvár—szilli helyi vasút közigazgatási bejárását elrendelte s annak vezetésével dr. Hollán Sándor miniszteri titkárt bízta meg. Az eljárás 1907 évi január hó 11-én délelőtt 10 órakor kezdődik Attalán.

— Halálozás. Búzás Mihály múzeumi szolga, a kath. kör lelkes tagja, f. hó 20-án meghalt. Temetési szertartást Wosinszky Mór apátplébános, múzeumi igazgató végezte, a kath. kör zászló alatt testületileg jelent meg, a kör dalárdája pedig gyászdalt énekelt.

— Névmagyarosítás. Weisz Gyula szekszárdi illetőségű puszta-palánki lakos úgy a saját, mint kiskorú Boriska, Ilonka és Mihály vezetéknevét Vágó-ra magyarosította. — Prant- ner János szekszárdi lakos családi nevét belügyminiszteri engedélylyel Világos-ra magyarosította. — Viner János őcsényi szőllőhegyi községi tanító kérvényt adott be, hogy nevét * Várkonyi*-ra változtathassa.