Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-20 / 51. szám
8 Minthogy ez idő szerint a tanítói fizetés rendezése van napirenden s mert ezen tárgyban egyesek készakarva szítják az egyenetlenséget, mások tulköveteléssel, fenyegetéssel veszélyeztetik az immár a megvalósulás terére lépett fizetésrendezést, ide jegyzem az Országos Bizottság tervezetét a tanítók fizetéséről: — »74. Bármely jellegű népiskola tanítója egyenlő fizetést élvez s ákármilyen nyilvános népiskolánál szolgál, szolgálati évei úgy a fizetés fokozatait, mint a nyugdíjjogosultság elbírálásánál teljesen egyenlő értékkel számíttatnak«.- »75. A népiskolai tanító kezdő fizetése 1400 k., amely fokozatosan igy emelkedik: 1. XI. fizető osztály kétszeri előlépéssel: 1—2 év között 1400 kor. 3—4 » » 1600 » 5—-6 » » 1800 » 2. ötödéves pótlékokkal: 7—11 év között 2000 kor. 12—16» » 2200 » 17—21 » » 2400 » 22—26 » » 2600 » 27. évtől kezdve 2800 » Összehasonlítás és tájékozás végett ide jegyzem Ausztria tanítóinak 1904-ben történt fiizetésrendezésből a tanító- és tanítónőket illető részt. A tanítók Ausztriában három osztályba soroztainak, Oberlehrer (igazgató-tanitó), Lehrer I. Klasse és Lehrer II. Klasse. Wient kivéve, ahol a fizetés magasabb, a tantók fizetése 1904 óta a következő: Oberlehrer (ig. tanító) évi fizetése egynegyedrésznek 16000, 1800, 2000, 2200 korona, korpótlék 6-szor 100 kor., lakbér 16h, 220, 280, 3400, 400, 500, 500 kor., igazgatói tisztelet dij 100—500 korona. Oberlehrerinnen (ig. tanítónő) évi fizetése egyharmad résznek 1600, 1800, 2000 kor., korpótlék 6-szor 100 kor., lakbér 160, 200, 240 kor., igazgatói Lszteletdij 100—500. Lehrer I. KI. (osztálytanító) évi fizetése egynegyedrésznek 160, 180, 200, 220 korona, korpótlék 6-szor 100 kor., lakbér 160, 220, 280, 340, 400, 500, 600 korona. Lehrerinnen I. KI. (osztálytanitónők) évi fizetése egyharmad résznek 1600, 1800, 2000 kor., korpótlék 6-szor 100 kor., lakbér 160, 200, 240 korona. Lehrer II. KI. (tanítók) évi fizetése egyharmad résznek 1000, 1200, 1400 kor., korpótlék 6-szor 100 kor., lakbér 120, 180 korona. Lehrerinnen II. KI. (tanítók) éppen úgy, mint a tanítók. A Lehrer II Klasse alatt tulajdonképen állandó helyettesítéssel megbízott tanítók értendők. 76. A népiskolai tanítót tisztességes lakás illeti ... A lakás körül van Írva, hogy milyen legyen, ha természetben adatik a 77. pont a lakásbérrel foglalkozik. — »78. Bármely jellegű népiskola tanítója részére a szolgálata után megillető fizetést és lakbér általányt az országos tanítói nyugdíjintézet állapítja meg és utalványozza, illetékes adóhivatalához, ahonnan a tanító közvetlen veszi fel.« »83. Bármely jelegű iskola fentartó, (tehát az állam is) maga köteles az iskola minden kiadásáról — beleértve a tanító fizetését is — gondoskodni. E végből a tanítói fizetésekre, lakásbér általányokra szánt jövedelmekből az elérhető legmagasabb tanító fizetésnek (2800 korona és lakbér) megfelelő összeget két részben : junius és december 1-én az országos tanítói nyugdíjintézet pénztárába az illetékes adóhivatal utján befizeti.« Nem mondhatok egyebet, minthogy hozassa meg minden kartárs a füzetet, mely minden irányban bő tájékozást szerez. Végül is nem csak a fizetés réndezetlensége a mi bajunk, visszaélés és megalázás éri. a tanítót alkalmaztatása, illetőleg választása alkalmából, ami szintén rendezendő. A felügyelet sincsen úgy rendezve, mint azt a tan ügy érdeke kívánja. Látjuk és természetesnek tartjuk, hogy az orvosok felett orvos, az ügyvédek felett ügyvéd, vagy mindenesetre jogot végzett egyén, tanárok felett tanár gyakorol felügyeletet. A tanítóságnál, illetőleg a népnevelés felett a kir. tanfelügyelő gyakorol felügyeletet. De a tanfelügyelőt csak ritkán veszik a tanítók sorából, kikerül az ügyvéd, lelkész, mérnök, magánzó s más effélékből, kik lehetnek igén tudományosan képzett egyének, de a népiskola beléletéről, mint hogy maguk tényleg elemi iskolai tanítással nem foglalkoztak, csak homályos és nem ritkán fonák fogalommal bírnak. Tessék csak az elemi iskolai felügyeletét érdemes, képzett és több évig gyakorlatilag működött tanítókra bízni kerületi szakfelügye- őket az elemi iskola felügyeletével megbízni, TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY majd egyöntetű és eredményesebb lesz az oktatás, mint ez időszerint. Bármily jellegű az iskola, annak beléletét tanító kezére kell bízni, felelőség terhe mellett! Felekezeti iskoláknál az iskolaszéki elnök rendszerint az igazgató is, ami összeférhetetlen állapot. Mit csinál a kezdő tanító ? Kitől kérjen útbaigazítást, ki őrzi ellen működését állandóan ? Vezető-tanitót, igazgató-tanítót kell adni minden iskolának. Ahol többen vannak ott testületté alakulnak a tanerők. Az igazgatónak adjanak állásának megfelelő tiszteletdijat, viszont felelőssé kell őt tenni az iskola belső rendes vezetéséért. Az igazgatók és osztálytanítók szolgálati viszonyát az iskolafentartó főhatóságok külön utasításban állapítsák meg, ingyen oktatás legyen, a tankönyveket pedig az év elejen az iskolafentartó szerezze be, osztassa ki a tanító-testülettel. A tanító köztisztviselő, az iskola közhivatal legyen. A kántori fizetés a tanító fizetéséhez ne legyen számítható stb. Lehetetlen e szűk téren mindent ismertetni. A törvény tervezet az egész népiskolái tanügyet karolja fel. [A füzet második része a törvény tervezet mindjén egyes pontját indokolja. A harmadik rész. az egyetemes tanitógyülések fontosabb határozatait tartalmazza, melynek alapján a törvény tervezet készült. '^Ezt a törvény tervezetet pártoljuk, fogadjuk el minden változtatás nélkül. Ebből nem engedhetünk, mert ez a tanügyet, a tanítói állást a kor színvonalára emeli; ebben nincs egy pont sem,'mely nem a tanügy javait célozná, ez a tanítóra nagy terhet és kötelességet ró, de viszont jogot, tekintélyt és anyagi jobblétet biztosit, tisztességes megélhetési viszonyt teremt, annél- kül, hogy az állam háztartását egyensúlyában megbillentené. Ez a minimum melyből engedni nem lehet s nem is fogunk engendi addig, mig elérjük. Küzdeni fogunk a tisztesség fegyvereivél, türelemmel. Hazafias nevelési ténykedésünk nem fog lankadni, sőt fokozni fogjuk : hadd lássa a nemzet, hogy napszámosai nem a reménybeli több fizetésért, hanem hivatásszerűen, bizonyos ideálizmussal nevelik a haza gyermekeit. Nam a türelmetlenség, vagy pénzvágy kerget minket, hanem a nehéz megélhetési viszonyok, a határtalan drágaság sürget bennünket, hogy a megindult utón a szükség által teremtett kívánságunk keresztül vitelén kitartással ás szívóssággal dolgozunk. Anyagi helyzetünk javítása legyen alapos ha ez bizonyos időt kivan, ami természetes is, úgy várni igen, de engedni nem fogunk, a harc ellenségeihez,ostoba lázitó alakokhoz, türelmetlen fölizgatott emberek, tulcsigázott követdlésekhez, magunkat kötni nem fogjuk, mert azon esetben helyzetüuk javulását nehezítjük meg, elodázzuk a rendezést. Ma minden józan és komolyan gondolkozó hazafi tudja, hogy a tanítók anyagi helyzetének a javítása tulajdonképen a tanügy haladását, a magyar nemzeti népnevelésügy előmozdítását jelenti. Egyesüljünk mind egy zászló alá, melyre a magyar nemzeti népnevelésügye van Írva. Önmegtartással, türelemmel és kitartással zászlónkat és kívánságainkat visszük biztos győzelemre. Felhívom egyben Tolnavármegye tanítóit hogy sorakozzanak Tolnavármegye Általános Tanitó-Egyesület zászlója alá, lépjenek be az egyesületbe, mely az országos bizottság tagja. Tolnavármegyében 400 tanítónál több van s mégis a megyei egyletnek csak 170, tagja van! Hol marad a többi ? Ne nézzék összetett kézzel mint fáradozik 30 ezer tanító közül csak néhány ■száz a tisztesség úgy kívánja, hogy a munkából, fáradozásból, anyagi áldozatból vegye ki mnidegyik a maga részét, ha az eredményben is akar részesedni. — Államsegély. Dézsi István gerjeni ev. ref. II. tanító fizetésének 800 koronára való kiegészítésére évi 260 K államsegély utalványoztatok. — Értesítés. Nagyméltóságu földmi velés- ügyi m. kir. minisztérium f. é. 71.899—VI.|3. számú magas rendeletével a dunaföldvári önálló gazdasági ismétlő iskolánál 1907. évi január hő 2-től kezdődőleg úgy az iskola tanulói, mint felnőttek részére házi ipari tanfolyamot rendez. A tanfolyam tárgyai f szalma-gyékény és vesszőfonás, továbbá seprű kötés. A tanítás ingyenes. E tanfolyamban részt venni szándékozók jelentkezhetnek Niertit Béla közs. iskolaszéki elnöknél (a városháza melletti gyógyszertárban) vagy a gazdasági iskolánál, ahol egyúttal bővebb felvilágosítást is nyernek. Dunaföldvár, 1906 december hó 1-en. Butyka Károly, m. kir. gazd. szaktanító. Niertit Béla, közs. isk. sz. elnök. IRODALOM. — Vadász-naptár 1907 évre. in évfolyam. Hazánkban a vadászat ősfoglalkozás lévén, manapság is valóban egyike a legnemesebb, férfias és testedző sportok egyikének, azzal a külömb- séggel, hogy mig a többi sportnemek mind- egyilte egyéni jelleget képvisel, addig a vadászati közgazdaságilag is egy igen fontos szerepet játszik. A vadászat helyes ^gyakorlása, az ok- és célszerű vadtenyésztés előmozdítása, valamint a vadászat összes ágaira vonatkozó tudnivalók hasznos ismertetése céljából Íródott a Vadász-Nagtd/r, immár Ill.-ik évfolyama. Szerzőjét, Remetei Köváry János, vadászati irót, a magyar vadászok és erdészek a szaklapokból is nemcsak mint szakírót, hanem mint kiváló vadászt is a legelőnyösebben ismerik; munkáján meglátszik, hogy annak minden egyes adatait nem theoretikus fejtegetésekből, hanem a gyakorlati vadászatból merítette. Ezen minden vadász nélkölözhetetl§n kis kézikönyve, a vadászat gyakorlásához megkivántató összes tudnivalókat ismerteti szabályos sorrendben, egyúttal útmutatóul szolgál a szokásos vadászati meghatározások éz kifejezésekre nézve is. Nemcsak a lőfegyverrel gyakorolható vadászatot, hanem felöleli ,és ismerteti a főúri világ által manapság is igen kedvelt agarászatot is. A gyakorlati fegyver használh«-ósága es a helyes tölté nyék készítési módjára nézve, megbecsülhetetlen Útmutatóul szolgál. Megjelent Budapesten Ifj. Nogel Ottó kiadásában, Muzeumkörut 2. Ara: díszes vászonkötésben, számos képpel ellátva 3 korona. NYILTTÉR.* A hálátlan borbély. Garé község népének bizalmával rútul visszaélt egy König József nevű jövevény, aki másfél évvel ezelőtt állított be a községbe, egyedül, kis csomagjában a mesterségéhez szükséges nyúzó eszközökkel. A község gazdái szívesen fogadták s egykettőre megállapítva a konvencionális feltételeket, ilyenformán biztosították a szegény, de tisztességes embernek látszó borbélyt a megélhetésről. így aztán a munkát kereső borbélynak mindjárt alkalma nyílott az itt hiányt pótló foglalkozásnak gyakorlására. Nemsokára távollevő felesége is utána jött. Letelepedvén a faluban, itt csakhamar megnyerte közönségének teljes bizalmát, ügyessége, szorgalma és szolgálatkészsége által. Utóbb már egy kis szatócsüzletet is rendezett be s a gazdák, különösen a hozzá közelebb lakok, hogy segítségére legyenak a kezdet nehézségeinél a jóravalónak mutatkozó embernek, ebben a vállalkozásában is szívesen támogatták. Ámde mit érnek a külső jótulajd.onok, ha- mögöttük alattomosság, ravaszság rejtőzik! A napokban egyszer csak arra virradtak a lakosok, hogy akit pártfogásukba vettek, s akivel annyi jót tettek, eltűnt, mint a kámfor. Üresen álló, tárva-nyitva maradt lakóhelyisége jelezte a jómadár elrepülését. Azok, akik vele és családjával a legtöbb jót tettek, akik őt kisebb-nagyobb kölcsönökkel segítették, most azt nyerték jószívűségükért jutalmul, hogy ilyen módon, bucsútlanul, pénzüket magával víve, itt hagyta őket. Érthetetlen az, hogy akadt a községben olyan gazda ember, ki a viszonyokat teljesen ismerte, aki, még ha bármilyen busás fuvardíjat kapott is, éjnek idején, titokban kocsijára rakta az adósságait ilyen módon itt hagyni vágyó szélhámost .és elvitte őt családostul, minden cókmókjával szükebb hazájába, a tolnamegyei Szálka községbe. — Onnan kísérli meg ismét szerencséjét a szökevény borbély, de akik ez esetet olvasni fogják, bizonyára óvatosak lesznek vele szemben s őrizkedni fognak tőle. Garé, 190.6 december 10. y. * E rovat alatt közöltekért nem vállal felelőséget a. Szerkesztőség.
