Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-22 / 47. szám
XXXIV évfolyam 47 szám____________________Szekszárd, 1906 november 22 Függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére mindennemű ________hirdetések és pénzkflldemények intézendők Fe lelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Laptulajdonos GRÜNWALD LAJOS Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, 1/a évre 6 K, */4 évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig S K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fiilé Az ütköző pont. Mindég állítottuk s az alább részletezendő újabb események ezen meggyőződésünket helyesnek feltüntetni nagyon is alkalmasak, hogy az országgyűlési pártok mai alakulásában, a könnyen válságot előidéző ütköző pontot, a Bécsben napirendre tűzött s a kormány által sürgős feladatként megjelelt, uj képviselő választási törvény megalkotása fogja képezni; már hogy azután ez a válság, országgyűlési vagy kormány- váls 'g alakjában fog-e a magyar politika látóhatárán feltűnni, az még a kétes jövő bizonytalan ködében vész el. Egyik azonban hitünk és meggyőződésünk szerint és pedig nem sok idő múlva, okvetlen bekövetkezik. Világos jele ennek a nemzetiségi képviselők országgyűlési mozgolódása. A múlt héten is Vajda Sándor román nemzetiségű képviselő nyújtott be interpellációt, a választási törvénynek az általános, titkos választói jog alapján való megalkotása tárgyában, de meg is kapta reá rögtön a feleletet Wekerle Sándor miniszterelnök részéről, ki az általános magyar felfogásnak megfélelőleg, akö- vetk£Zí>, történelmi1 néVézetéssegü nyilatkozatokat tette az uj választási rendre vonatkozólag: «Ige i is, mi meg fogjuk oldani á mit az általános szavazati jogra nézve Ígértünk; meg fogjuk oldani, hogy a demokratikus állam mindén modern követelményéit évényesitsük a választások körében; meg fogjuk valósítani azt, hogy minden arra hivatott és képesített tényező bevonássék az alkotmány sáncaiba; de lelketlen és köny- nyelmü munkát nem fogunk végezni, hanem | ennek a nemzetnek' ezredéves hagyományait í ■MimumiM mm m—MimMp ih* i uw)Ti ■ wiiii —miwiimunni—a—im TÁRCA Erzsébet királyné. Ne ódát, — hymnuszt, hymnuszt zengjetek ! Imára nyíljon, költők, ajkatok! Nem óda, — hymnusz illeti a szentet: Szentté avatták őt-a bánatok! Csak gyötrelem, csak köny volt osztályrésze A kezdettől, amig pihenni tért; Szegény asszonyra, lomha, durva sorsa Csapást csapásra mért. Királyi koronát tettek fejére, S alatta, jaj ! — egy szürke élten át íi A martyr vérző homlokkal viselte A töviskoronát! ... És aljas, gyáva orgyilkos kezétől Csörgött a szennyes földre tiszta vére, De élete s ily méltatlan halála Ragyogtat glóriát nevére ! . . . Ne ódát, — hymnuszt, hymnuszt zengjetek! Imára nyíljon, költők, ajkatok! Nem óda, — hymnusz illeti a szentet: Szentté avatták őt a bánatok ! . . . Ferke Ágost. és sikereit nem fogjuk könnyelműen odadobni; meg fogjuk óvni ennek a nemzetnek mindenek fölött magyar nemzeti jellegét». Elég világos szavak, melyből megérthetik mindazok, a kiket illet, hogy a magyar nemzeti állam eszméje s a magyar faj korlátlan uralma, semmiféle modern jelszóért, semmiféle emberi jogok szempontjából megállható ábrándért feláldoztatni nem fog, hanem ez az ország marad annak, a mivé őseink nagy áldozatok árán megtették, a magyarság ősi fészke s megdönthetetlen, kizárólagos birodalma. Előrelátható azonban, hogy a nemzetközi szocializmussal egy célra törő nemzetiségi szövetkezet egy ilyen, a magyar faj uralmát biztositó választási törvény megalkotásába belenyugodni nem fog, hanem minden rendelkezésére álló erővel meg fogja kísérelni, hogy az általános választói jog oly alakban való létrejövetelét biztosítsa, mely az ő óhajaikat: Magyarország szétdarabolá- sát s föderativ állammá átalakítását van hivatva megvalósítani. Tehát a magyar történelmi jog fog a legközelebbi időben a nemzetiségi törekvésekkel élet-halál harcba keveredni, a melyben a magyar faj ép úgy, mint ennek, évszázados ellenségei vívják meg a létért való elkeseredett küzdelmet. A nemzetiségi képviselők most már elegen vannak hozzá, egy ily törvényjavaslat megbuktatása céljából, hozzá fognak nyúlni a végső parlamenti eszközhöz: az agyonbeszéléshez. A kormány tehát abba a helyzetbe fog jutni, hogy vagy lemond, minthogy kitűzött célját megvalósítani nem tudja, vagy pedig a magyar nemzethez fellebbez s uj képviselőválasztások kiírásával, igyekszik az ellent- állást megtörni. Mindkét esetben országunkra mérhetlen megpróbáltatások várnak. A régi rendszer hívei, kik már erősen sorakoznak, eljöttnek vélik újra az ő idejüket s a hatalom kézre- keritése céljából fognak aknamunkájukhoz. Másrészt a nemzetközi szociálisták és nemzetiségek a faji és társadalmi izgatás veszedelmes eszközeivel indulnak a harcba és lesz egy példátlan, véres választás, melynek kimenetelétől függ Magyarország jövő sorsa. Egy percig sem kételkedünk, hogy édes hazánk ez újabb honfoglalási harcból is győztesen, megerősödve, megujhodva fog kikerülni, mert ezt mindnyájan, egytől-egyig minden erőnket mérlegbe vetve — úgy akarjuk. Boda Vilmos. Ébredjünk! »Gyöngy soruk lehet mégis a községi közigazgatási tisztviselőknek* — mondotta egy postatiszt nekem — »hogy az általános létjavi- tási mozgalmak sem buzdítják szervezkedésre. Valóban mit is gondolhat mást a világ j tespedésünkről, közönyösségünkről, minthogy j helyzetünk fényes: és azzal mrndéfFidő’kre megelégedtünk. Méltán feltűnő is lehet,’hogy mikor a 100%-kal jobb javadalmazásu és rendezettebb szolgálati, előmeneteli és nyugdíj viszonyok között élő állami, törvényhatósági, vasúti, postai j stb. stb. tisztviselői kar helyzetével elégedetlen és fizetését a mai mindenhová kiható drágaság I mellett munkájával arányban nem állóan ke- i vésnek találja és sorsának javítása végett szer- | vezkedve országos mozgalmakat indít, mikor minden ipari munkás, sőt még az eddig szervezkedésre képtelennek tartott földmunkás is j tisztességes megélhetésének biztosítása céljából ! tömörül, a községi közigazgatási tisztviselők A hazáról. Hazám történelme jeltelen sirokkal, S vérrel ván megírva: Sajgó sebét s szenvedését már ezer év Panaszolja sírva. Ezeréves dicső múltnak minden fénye . . . Hatalma s nagysága, Mint egy mesés történetre — áhítattal Gondolok csak rája. S amint ez a múltnak képe — álomképen Elvonul előttem, Büszke vagyok, hogy e földön, magyar honban Magyarnak születtem. Egy nemzetnek sem volt annyi vértanúja, Véres Golgotája, Nincsen olyan régi sebje, mely megújul, S ami mindig fájna : Az Isten is pártviszályban óh! be hányszor, Elfordult mitőlünk, Mohi, Mohács s Majthény síkján — összetörve Hányszor folyt a könnyünk . . . De ha rám is a hazámért — bármilyen sors, Várjon is mögöttem, Büszke leszek, hogy e honért, szép hazámért, Véremmel fizettem. Más nemzetnek is van hegye, bérce, völgye, Napfényes rónája, Titkos könnyüt, nemzeti gyászt, sírást rejtő, Szomorú nótája. Óh! de hogyha elnézem a hármas bércet, S délibábos rónát, S magyar ajkról hallom szólni a bus nótát, S pásztor furulyáját, Ha felnézek az égboltra, mely fényében Pompázik felettem, Úgy örül a szivem, lelkem, hogy e földön Magyarnak születtem. Dicsérhetnek én előttem más országot, Mindenféle népet — Csálogatnának aranynyal s a világnak Bármennyi kincsével, Nem tudnék én elszakadni soha tőle, Ide vagyok kötve, Mérhetetlen honszerelmem s magyar vérem Ide köt örökre. S jussak bármily kétes sorsra s nyomorgjak Százezernyi gonddal, Legyek koldus, mindenkitől elhagyatva, Az utszéli rongyban. Itt akarok érte élni, magyar földön Legyek én csak boldog, Magyar göröngy temessen el s magyar földön Álljon a sirdombom, Hogy ez édes anyaföldben nyugodt legyen Sirontuli álmom, S hálát adó imádságom az Istenhez Könnyebben felszállfon.
