Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-10-25 / 43. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1906 október 25 — Tfizllárma Tolnán e hó 21-én, vasárnap délután Vs2 órakor kigyulladt özv. Farkasné Cigány-utcai háza, ami a vasárnapi csendet érthető módon megzavarta. A nép mintegy varázsütésszerü termett a veszedelem színhelyén s ennek köszönhető, hogy a tüzet hamarosan elfojtották. A fazsindelyes háznak fele s sok kukorica elégett. A kár tehát még igy is tetemes. TANÜGY. König Géza tanító ma a következő indítványt nyújtotta be a «Tolnavármegyei Általános Tanítóegyesület» közgyűléséhez: Indítvány. ■ Az uj népiskolai tantervvel kétségtelenül uj■“•irányt és 'nagy lendületet' vesz a magyar nép- oktatóé. Évtizedek íajtéisztalátának leszürődött déssel fQgááfaa^'Aíí^OTnak ^szellemében törek- szik járni, Minden tantárgyhoz rehu^ti^ünK' p kellő előképzettséggel és gyakorlattal, csak a rajztanitáshoz nem, a mely teljesén üj és modern alapra van fektetve. E tantárgynak úgy metho- dikai, de különösen gyakorlati részében teljesen tapasztalatlanok vagyunk, pedig a rajztanitás fontossága a népiskolában, illetőleg a rajz az összes, a népiskolában helyet foglaló tantárgyak sorában nem kis fontossággal bir,* lévén a szemléltetés mindennek alapja. Nagy fontossága van a helyesen vezetett rajztanitásnak a gyermek lelkületére is és különösen jótékonyan hat az általános aeszthetikai érzékre. — Az uj modern rajzoktatás fontosságának tudatában Szolnok és Somogy vármegyék tanítóinak kérelmére az állam Szolnokon és Kaposvárott 40—40 tanító részére a most elmúlt nyáron tanfolyamot tartott. — Tekintettel a fenti indokokra és tekintettel azon körülményre, hogy a «Tolnavármegyei Általános Tanitóegyesüht» t. tagjai a legutóbbi két közgyűlésen Ács Lipót főgimnázíumi tanár szives fáradozása folytán szintén elismerték és belátták a modern rajztanitás fontosságát, úgy hogy az előbb megnevezett főgimnáziumi tanár által felajánlott tanfolyam csak az anyagiak hiánya miatt nem volt megtartható. Indítványom tehát a következő : A «Tolnavármegyei Általános Tanító- egyesület» folyó hó 25-iki közgyűléséből kifolyólag kérelmezze a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumtól, hogy a folyó tanév végén, Szekszárdon, Tolnavármegye székhelyén tájékoztató rajztanfolyem léte- sítessék, melyre a jelentkezők államköltségen vétessenek fel. Szekszárd, 1906 október 21. König Géza, tanító. — A kir. tanfelügyelő a következő rende letet adta ki: A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák 1906. évi október hó 16-án 3846/eln. sz. a. kelt rendeletéből kifolyólag felhívom, hogy II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozatala alkalmából Kassán megtartandó nemzeti ünnep napján Rákóczi ünnepélyt tartson, melyen az ifjúság előtt részletesén ismertesse és méltassa nevezett érdemeit, egyszersmind az ifjúságot nemzetünk nagyjai iránt való kegyeletre buzdítani és ekként hazafias érzelmeiben erősíteni törekedjék. Egyben elrendelem, hogy az ünnepély napján szünet tartassák. Szekszárd. 1906. október 17-én. Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő. — A Tolnavármegyei Általános Trnitó Egyesület ma délelőtt 9 órakor tartja meg évi közgyűlését Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő elnöklete alatt a megyeház nagytermében. Tanügybarátok és érdeklődők szívesen láttatnak. A közgyűlés után a «Szekszárd- Szá!ló»-ban bankett lesz. Egy teríték ára 1 K 60 fillér. — Tanltóválasztások. A ladományi r. k. tanitói állásra H o f f n e r Henrik választatott meg s a vallás- és közoktatásügyi miniszter részére 356 korona államsegélyt utalványozott ki fizetés kiegészítés címén. — Engelsman Ádám döbröközi rk. tanító Módosra (Torontál vármegye) választatott meg. IRODALOM. — Rákóczi emlékfüzet. II. Rákóczy Ferenc és bujdosó társainak hazahozatala alkalmával rendezendő országos ünnepségekből a tanintézetek is kiveszik a maguk részüket. Szerte a hazában oly nagyszabású iskolaünnepélyeket tartanak, melyek alkalmasak a zsenge nemzedék — e jövendő Magyarország —1 'szívében, lelkében fölébreszteni, ápolni,'érősítefii a háza nagyjai iránti olthatatlan szeretetet; émlékébe'Yó^ríi a nemzeti mártírok neveit, martirdmöágük történetét, hagy tanulja tisztelni, s^eretnii áldani emlékét s imádni a haz-át; .afMétynéír^'hátáraihíi,i kivü.1 nincs számunkra hely* tv. Hogy. e ,rendezendü«^i§kolai ünnepélyek. programmja mennél gázdágabti, melynél egyöntetűbb legyen, hogy az aránylag rövid előkészületi időt mind a tanférfiak, mind pedig a tanulók jobban fölhasználhassák, munkáját megkönnyítsék, a tankönyvvállalatairól országszerte ismert Polatsek-féle könyvkereskedés (Temesvár) úgy az elemi, mint a polgári és középiskolák igényeinek megfelelő s rendkívül gazdag tartalmú «Rákóczi-emlékfüzet»-eket adott ki. A füzetkéket a vallás- és közoktatásügyi miniszter 36,791 sz. a. k. rendelete alapján Szeghalmi Gyula polg. isk. tanár állította öksze, kinek nem egy tudományos és szépirodalmi munkájáról volt már alkalmunk lapunk hasábjain megemlékezni. Tájékoztatóul fölsoroljuk a füzetkék tartalmának főbb pontjait: 1. 2—4 hangra letett dalok : Nagy majthényi síkon, — Rákóczi, — Őszi harmat után, — BaloghÁdám nótája, — Kuruc dal 1705, — Kuruc tábori-dal, — Bujdosók dala 1710, — Csínom Palkó stb. 2. Próza: Rákóczy szelleméhez. Rákóczi emlékezete. Két szabadságharc. A tárogató regéje. Zrínyi Ilona. A bujdosók sírjai. Emlékbeszéd. Két szégyentörvény. Kuruc furfang. A Rákóczikor nevezetesebb eseményei stb. Ezenkívül 16 szebbnél-szebb költemény és a szöveget kisérő 12 kép. Miután tehát úgy a népiskolai, valamint a középiskolai kiadás felöleli a Rákóczi-ünne- pélyek programmjának teljes anyagát; e füzetkéket melegen ajánljuk nem csupán a tanférfiak, de a Rákóczí-ünnepélyeket rendező különféle egyesületek, társulatok s általában a nagy- közönség különös figyelmébe. Megjegyezzük végül, hogy a 32 oldalas népiskolai kiadás példánya 24 fillér, . a polgári és középiskolák számára készült 48 oldalas kiadás pedig 36 fillér. Megrendelések a Polatsek- féle könyvkereskedésnek Temésvárra küldendők. Szegődségi levelek és gazdasági nyomtatványok raktáron tartatnak MOLNÁR >1 < > Ií könyvnyomda, könyvkötészet, könyv-, papír- és iroda-szerek áru-raktárában Nzeksz árdon NYILTTÉR.' Nyilatkozat. Alólirottak ezennel kijelentjük, hogy Ko- varcz József és Szarvady Elek urak közt fen- forgott ügy a mai napon a lovagiasság legszigorúbb szabályai szerint fegyveresen elintéztetett. Felsőireg, 1907 október 19-én. Br. Jeszenszky László Szúnyog Sándor mint Kovarcz József ur megbízottai. Br. Botbner Béla ezredes Ifj. Arany Károly mint Szarvady Elek ur megbízottai. * £un roTKt alatt közlőitekért nem Tállal feilelőeaéget »rerkeutő. Nyilatkozat. A «Tolnavármegye« cimű lap f. évi 42-ik számában «Sikkasztás a ' dunaföldvári adópén-z tárnál« cim alatt egy közlemény jelent meg, melyben a többek között arról is említés van téve, hogy ezen bűnügyben a szekszárdi kir. törvényszék a tényállás alapos kiderítése végett a vizsgálat kiegészítését rendelte el. Az igen tisztelt Cikkiró ur ezen rövid kis közlemény kiegészítéséül helyén valónak látta bizonyos célzatossággal az egyes szavaknak ritkított betűkkel való feltüntetése mellett azon óhajának kifejezést adni, hogy í «Jó lesz a vizsgálatot minden irányban a legalaposabban kiterjeszteni és azt is’rríég ál lapítani,' hogy a büntető felelösség^inelleit kit terhel a jfeigyéb^i" felelősségdiéH^á'-^Sőiáiség' W^ftycig-'1 •tatására’ meg- kell" frljSfcós t’eljesitette-e teljes mértékben a felügyeletét-^és« élftnrSraís' -köteTességét; továbbá, hogy szükséges vo.lt-e abban az időben ily nagy összegű készpénzt a pénztárban hevertetni és hogy igaz-e, hogy Dunaföld- várott az a szokás, hogy & pénztár kulcsokért a községi szolgákat küldözgetik a pénztároshoz.» Azt hiszem nem csalódom, hogy a tisztelt cikkiró ur ezzel a közleménnyel a benne rejlő fulánkkal együtt nem a vizsgáló bírónak, hanem Dunaföldvár község elöljáróságának kívánt kedveskedni. Mintegy előre jelezve azt, hogy mily utón és módon lehetne a községi elöljáróság terhére hibát és mulasztást megállapítani. Azért tehát addig is, mig a megejtendő bírói vizsgálat állításaimat megerősíteni fogja, a fenti közleményre Dunaföldvár község elöljárósága képviseletében a tisztelt cikkiró ur és a t. közönség tájékoztatására kötelességemnek ismerem a következőket előadni, úgymint: Dunaföldvár község elöljárósága nyugodt lelkiismerettel néz az elrendelt vizsgálat elé, mert nincsen semmiféle leplezni vagy takargatni valója és a község jól felfogott anyagi s erkölcsi érdekében első sorban ő maga óhajtja és kívánja a tiszta tényállás megállapítását és a bűnös kiderítését. Hog}' mily mértékben teljesítette a községi elöljáróság a felügyelet és ellenőrzés tekintetében előirt törvényszabta kötelességét,,az kitűnik a község pénztár vizsgálati jegyzőkönyveiből, amely szerint Dunaföldvár község pénztára az elöljáróság által 1906. évben január hó 30-án, február 22-, március 10-, április 28-, május 30-, julius 18 , augusztus 26-, szeptember 9-ik napjain lett megrovancsolva. E szerint Dunaföldvár község elöljárósága a pénztárt 1906. évben 8 Ízben vizsgálta meg,, holott a községi pénztár kezelése tárgyában Tolnavármegye törvhat. bizottsága által alkotott 42,közgy. í 889. számú szabályrendelet 47-ik §-a értelmében évnegyedenként csak egyszer volna köteles azt foganatosítani. Megállapittatni kívánja a tisztelt cikkiró ur. hogy szükséges volt-e a községi pénztárban oly nagy összeget kezeltetni, mint amily összeg az elidegenítés idejében a pénztárban kezeltetett Erre a kérdésre az a feleletem, hogy Dunaföld- váron a községi pénztárban «heverő» pénz nem szokott lenni, hanem amint jelentékenyebb ösz- szeg befolyt, annak az adóhivatalba való beszállításáról haladéktalanul gondoskodás történt. Talán szó fér ahhoz is, hogy oly népes községben, mint Dunaföldvár, ahol 1905-ben, a törvényen kívüli állapot ideje alatt a pénztári összes bevétel 280,156 kor. 48 fillérrel záratott le, 16,340 kor. feltűnő nagy «heverő» összegnek tekinthető-e különösen augusztus hónapban,, amikor tudvalevőleg az adótartozásoknak legnagyobb része szokott lerovatni ? De ha mégis az volna, akkor is e miatt a vád megint csak kizárólag a pénztárost és ellenőrt érheti, kiknek első sorban állott kötelességükben a pénztár állásáról jelentést tenni s a beszállítás iránt intézkedni. Az elöljáróság nap-nap mellett nem rovancsolhatott! Ha a t. kikkiró urnák valóban célja megnyugvást szerezni, szolgáljon megnyugtatásául, hogy a sikkasztást megelőző utolsó pénzszálli—
