Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-27 / 39. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1906 szeptember 27 eredményét és utána Taksonyi János sok derűs pillanatot szerzett a közönségnek talpraesett bírói programmbeszédével. A csőszök és csősznők zamatos szüreti nótái csak fokozták a kedélyes hangulatot. A szőlőlopás és mustkóstolás pedig egész zajossá tette a szüretet. Majd a birka, szőlőkoszoru, csutora és a sötétvölgyi „pár — dúc“ kisorsolása, ezután pedig csípős halpaprikás és ropogós tánc következett hajnalig. Befolyt jövedelem : 220'íkorona. Felülfizettek Dr. Steiner Lajos, Mosgai Sándor, Wölfel Ferenc, Szabó Géza 1 — 1 koronát. Szőlőt ajándékoztak : Sághy György, Grósz István, Kaizer János, Fajfarics István, Steiner József (Matus), Molnár József, Steiner József (Márkvárt), Orbán Imre. l . IRODALOM. — „Dunántúli Szakácskönyv“ címmel uj szakácskönyv jelent meg alsószopori Nagy Ferencnétcl. Ez a munka szerencsésen egyesíti azokat az előnyöket, amelyeket hasonló könyveinkben csak részben találunk föl. Mert amel- let, hogy a közölt főzőrecipék rövid és világos formában ismertetik a helyesen adagolt ételek összetételét, azok egyszersmind teljesen megbízhatók és sikerük föltétlenül biztos, mert kipróbáltak. A főzés és sütés módja, az elkészítés mikéntje is oly alaposan van leírva, hogy főzni tanulók részére a „Dunántúli Szakács- könyv“ valóságos tanköny számba sorolható, szakszerű ismertetései révén pedig kitűnő Útmutató kipróbált gazdaasszonyok kezében is. A több mint 700 étel leírásán kívül egyéb hasznos tudnivalókat is tartalmazó s díszes kiállítású könyv ára kötve 3 korona 60 fillér és megrendelhető a Pallas részvénytársaságnál Budapesten, valamint minden könyvkereskedőnél és a szerzőnél Pénzeskuton (Veszprém- megye), ki a könyv értékesítése után fenmaradt tiszta jövedelem 5 százalékát a Tulipán-szövetségnek, 5 százalékát pedig a Gyermekvédő ligának ajánlja fél. Aki tehát megveszi, egyúttal hazafias és emberbaráti célokra adózik. Iskolaszéki nyomtatványok: Zárszámadás Beszedési lajstrom Jegyzék Főkönyv Adókönyv Számadási főkönyv Pénztári napló Kivetési lajstrom Nyugta El len nyugta Adó fiz. iránti megint. Beszerezhetők Molnár Mór könyvnyomdájában Szekszárdon ______TAN ÜGY._____ — Gondnokság. Apponyi Sándor gróf főispán a paksi állami polgári iskola gondnokságát hat évre kinevezte. A gondnokság elnöke Horváth Sándor ág. ev. főesperes, alel nőke Róth Zsigmond dr. ügyvéd. Rendes tagjai: Streicher József apát-plébános, Kern Ferenc dr., Kohn Gábor, Molná/r Sándor ev. ref. lelkész, Pekáno- vits Dániel társulati főmérnök, Popovits Gyula városi főjegyző és Schmidt Ferenc gazdálkodó — Államsegélyek. A tolnai óvóintézetek 1906—907. tanévi dologi szükségleteinek részben való fedezésére 800 koronát, Rieger Nándor szálkai rk. tanító II. év ötödös korpótlékának fedezésére 200 koronát utalványozott, Sálamon Márton dunaföldvári, Taschék Anna koppány- szántói, Mehrwerth Erzsébet szekszárdi rk. és Matthesz Adolf s Marth Péter györkónyi ág. ev. tanítók korpótlékának fedezésre szintén államsegélyt engedélyezett a miniszter. KÖZGAZDASÁG A takarékbetétek községi adója. vitatásában merül ki a kongresszus tevékenysége. Ez a közös tulajdonság jellemzi a polgár- mestereknek Pozsonyban megtartott országos kongresszusának tanácskozásait is. A városok gazdasági, kulturális feladatainak miként való teljesítéséről, a közegészség és közrendészet követelményeinek megvalósításáról, a hazai ipar pártolásában és fejlesztésében való tevékeny közreműködéséről dehogy is esett szó ezen a kongresszuson. A polgármesterek ugyan aránylag még eléggé szerények voltak, amikor nem követve az államtisztviselők, postások, vasutasok és mások példáját, a saját fizetésük javítását direkte nem követelték, de annyival inkább követeltek a városok részére minél több jövedelmi forrást, amelynek követelésébe indirekte természetesen a fizetésjavitás is bent foglaltatik. Magában véve még az sem volna baj, hogy városi municipiumuk vezéremberei a városok jövedelmének emelése érdekében buzgólkodnak, mert hiszen szegény város csak szegényesen felelhet meg érintett feladatainak, de már az aztán szegénységi bizonyítványul szolgál a polgármesterek találékonyságára nézve, hogy a városok részére uj jövedelmi forrásokról csakis uj községi adók kreálása utján tudnak gondoskodni. A pozsonyi kongresszus napirendjén csupa adóügyi javaslatok szerepeltek. A házadó-men- tességnek 30 évre kiterjesztése, az értéknövek- vési adónak a városok javára való behozatala és a pénzintézetek tőkéinek községi adóval való megterhelése képezték a kongresszus napirendjének főtárgyait, mert ami ezeken kívül a napirenden szerepelt, az csak sallang volt. Tehát uj adók kreálása most, amidőn az egész ország háborog a régi állami adók terhes volta miatt, amikor az üzletemberek adóját sok helyen 50—100 százalékkal emelték fel és amidőn a kormány verítéket izzadva azon tépelődik, hogy miként lehetne az adóteher megkönnyítését úgy keresztül vinni, hogy a kecske is jóllakjék és a káposzta is megmaradjon. De a kongresszuson letárgyalt adóprojektumok közt a legkárosabb projektum a pénzintézeti betéteknek községi adóval való megterhelése, melyet Lukács Ödön nagyváradi adóügyi magántudós terjesztett a kongresszus elé s melyet az egyhangúlag elfogadott. Hogy a városok financiális sebeit orvosolni kell, ezt mi is hangoztatjuk, de ennek nem szabad nyomasztó uj adók létesítése utján történni. Szerintük nagyrészben meglehet oldani a kérdést a közrendészet és a közegészségügy államosítása utján, mely esetben a városok jelentékeny terhektől szabadulnának. Minden esetben pedig mindenféle adókérdés, igy a községi és megyei adók ügye is, csak az általános adóreform keretében oldható meg, ennek uj adók behozatalával eléje vágni és a rendezést ekként megnehezíteni nem szabad. Körülbelül ezeket az indokokat sorolta fel a pozsonyi kongresszus elé beterjesztett különvéleményében Bader Henrik temesvári törvényhatósági bizottsági tag is. A kongresszus azonban nem vette figyelembe az ügyben a sajtó utján megnyilvánult közvéleményt sem! Ez már igy szokott lenni nálunk, azért van aztán az országos' kongresszusok munkálkodásának oly kevés látható eredménye. A ’.ormány azonban bizonyosan nem fog szemet hunyni a fent kifejtett okok előtt és szépen ad akta teszi a pozsonyi kongresszus ide vonatkozó felterjesztését. M. P. — „A baromfi-betegségek“ cim alatt Parthay Géza egy teljesen uj könyvet irt, mely ilyen terjedekmben egyedül áll nemcsak a hazai, de a külföldi irodalomban is. A mű részletesen ismerteti a baromfiak, galambpk, szobamadarak belső és külső, fertőző és nem fertőző betegségeit, ezek okozóit, tüneteit és gyógykezelését a tudomány mai álláspontján. Ezen könyvvel a kezében a tenyésztő nincs többé a tapoga- tásokra és kísérletezésekre utalva, hanem rátalál a beteg igazi bajára, melyet meg is tud gyógyítani. Mondanunk sem kell talán, hogy ezen hézagpótló könyvre mennyire szüksége van minden baromfi tenyésztőnek. Ara 3 K. Megrendelhető az összeg előleges beküldése mellett a „Szárnyasaink“ cimü baromfi-tenyésztési lap kiadóhivatalában Budapesten. Rotten- biller-utca 30. szám. SZERKESZTŐI ÜZENETEK — M. G. Családi ügyekkel nem foglalkozunk. — D. Dunaföldvár. Nem vált be. Jobbat kérünk. 471. sz./vb. 1906. A mostanában megtartott országos kongresszusok jellemző közös tulajdonsága az, hogy valaménnyi egyes osztályok és érdekcsoportok anyagi érdekeit állítja előtérbe és tekintet nélkül a közérdekre, a fizetés javítások, jövedelmi források megnyitása, szóval a zsebkérdések megÁrverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cikk 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a gyönki kir. járásbíróság 1902. évi V. 464/34. számú végzése következtében Dr. Grosch József ügyvéd által képviselt Szekrényessy Géza hegyesi lakos javára, Thury Lajos kölesdi lakos ellen, 637 K 52 f. s jár. erejéig 1906. évi január hó 20-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 602 koronára becsült következő ingóság, u. m. házibutor nyilvános árverésen eladatnak. Hely árverésnek a gyönki kir. járásbíróság 1902-ik évi V. 464/39. számú végzése folytán 637 korona 52 fillér tőkekövetelés, ennek 1904. évi május hó 10. napjától járó 4% kamatai, '/,% váltódij ék eddig összesen 127 korona 78 fillérben biróilxg már megállapított költségek erejéig Kölesden, alperes lakásán leendő eszközlésére 1906. évi szeptember 28-ik napjának délután 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-ez. 107. és 108. §-ai értelmében kész- pénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is, el elfognak adatni. Gyönkön, 1906. évi szeptember hó 17. napján. Laki László, kir. bir. végrehajtó. 222/4. szám. v. 1906. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cikk 102, §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szekszárdi kir. törvényszék 1905. évi 5478. számú végzése által Sámuel Lissauers Söhne bécsi cég végrehajt, javára, özv. Stern Joachimné paksi lakos ellen. 360 korona tőke, ennek 1904. évi novem- bér hó 15. napjátój számítandó 6°/„ kamatai és eddig ösz- szesen 101 kor. 86 fill, per- és végrehajtási költség követelés és netán még felmerülendő egyéb költségek végett elrendelt kielégítési végrehajtás foganatosítása alkalmával biróilag lefoglalt és 1775 koronára becsült szövetek és kész nadrá- goknól álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely »rveresnek a paksi kir. lárasbirosag 1=105. évi V. 222/4. sz. kiküldést rendelő végzése folytán Paks községben, végrehajtást szenvedett üzlethelyiségében leendő eszközlésére 1906. évi szeptember 28-ik napjának délelőtt 10 órája latáridőül ki tűzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel >ly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok seen árverésen az 1881. évi LX. t. c. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek, becsáron alól is eladatni fognak. A netáni elsőbbségi igénylők pedig felhivatnak, hogy jogaikat az elébb idézett t.-c. 111. és 112. §. szabályán érvényesítsék. Kelt Pakson, 1906. évi szeptember hó 12. napján. Gyimóthy Ödön kir. bir. végrehajtó. 6382. sz./tlkvi 1906. Árverési hirdetményi kivonat. A szekszárdi k r. törvényszék mint tlkvi hatóság közhírré teszi, hogy Tolnamegye gyámpénztára, úgy csatlakozódnak kimondott dr, Steiner Lajos, Steiner Károly, Steiner Anna, Grabarics Etel, továbbá Abaft'y’Gyula, Hátin János m. kir. kincstár, Tóth Ferenc F<rka< és Uj János vógrehajtatóknak, Simon Mihalyné Hahn Teréz elleni végrehajtási ügyében előterjesztett kérelem folytán 404 korona 92 fillér tőke, ennek 1905 január 1-től járó 6% kamata, 6°/0-os késedelmi kamata 17 K 30 f -ben megállapított költség és 2 K 30 fi eszményi bélyeg költség s még fölmerülendő költségek, valamint a cr'tokozottaknak 225 K II f., 1200 K, 181 K, 885 1 32 f., 247 | 12 f, 100 K és 300 K tőkekövetelesn-k s jár. kielégítése végett a szekszárdi kir. tszék területén levő, a szekszárdi 4791. sz. tjkvben l/t részben Simon Mihályne Háhn Teréz vógrehaitast szenvedő, s másik l/a részben Néuiec János és Katalin tulajdonául felveit I 80. hr., 74. népsz. ház, udvar, kert ingatlan az 1881. évi LX. t.-c. 156. §a alapján egészen 80j K kikiáltási árban 1906. október 6-ik napján d. e. 10 órakor a kir. tszéki épület 50. sz. helyiségében megtartandó ár verésen,elad tni fog. Árverezni szándékozók tartoznak a kikiáltási ár 10%-át, vagyis 80 koronát készpénzben v»gy ovadókképes értékpapírban a kiküldött kezehez letenni vagy a bíróságnál való elhelyezést igazoló eli-mervényc átsző gáltatni. Vevő kóte es a vételárt 3 egyenlő részletben es pedig az árverés napjáiól számítva az ill r'sz etet 2, a második részletet 3, a haimedik részletet 4 hónap alatt, minden részlet után az árverés napját"! számított 5 °/0 kamatokkal a szekszárdi m kir. adóhivatal, mint bírni letétpénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. Szekszardou, a kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1906. évi augusztus 25-éu. Markovich! kii. tvenyszeai bíró. 3080/tkvi 1906. Árverési hirdetményi kivonat. A gyönki kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a Fonciere pesti biztositó intézet végrehajtatnak, Pa in u ki Vendel medinai lakos végrehajtást szenvedő elleni 25 korona 60 fillér tőkekövetelés és ennek járuléka iránti végrehajtási ügyében a szekszárdi kir törvényszék (a gyönki kir. járásbíróság) területén lévő, Medina községben fekvő, a Pamuki Vendel végrehajtást szenvedett és neje Klein Mária nevén álló, a medinai 134. sz. tjkvben A f 167. hrSz. alatj foglalt 10. sz. ház és udvarra és pedig a végrehajtási törvény 156. §-ának alkalmazásával az egészre 825 kor., — u. o. 511. sz. tjkvben felvett, kis házasok legelőföldjében fekvő, A. t 2390. hrsz. a. szőlőre 112 kor., — 2394. hrsz. a. szőlőre 182 kor., — 2391. hrsz. szőlőre 112 korona, — 2397. hrsz. a. Fgelőföldre 96 kor., — a hosszuvölgy dűlőben fekvő A. f 2699/568/b. hrsz. alatti szőlőre az árverést 88 K-ban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és pedig a szőlőkre és legelőföldre is a végr. törv. 1 56. §-ának alkalmazásával az egészre és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1906. évi október hó 22-ik napján délelőtt 10 órakor Medina község házához tűzetik ki s az ingatlanok a megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak.' Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10 0/o-i.t készpénzben vagy az 1881: LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november b 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881: LX. t.-c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Gyönkön, 1906. évi julius hó 28-án. A gyönki kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. Dp. Kővágó, kir. aljárásbiró.
