Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-20 / 38. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY — Tanonciskolái értesítés. A helybeli iparos- és kereskedő tanonciskolában folyó hó 16-án kezdődött a tanév. Minthogy eddig a növendékeknek csak mintegy harmad része jelentkezett, figyelmeztetnek az érdekelt mesterek és főnökök, hogy azon tanoncok, kik folyó hó 23-ig bezárólag nem jelentkeznek fölvételre, mulasztóknak tekintetnek. A tanítás teljesen a múlt évi beosztás szerint történik. Az iparostanoncok oktatása vasárnap fél 9—12-ig és kedden, szerdán és csütörtökön délután 2—6-ig van megállapítva. Kedden a Il-ik, szerdán az 1 és előkészítő, csütörtökön a III. oszt. nyer oktatást. A kereskedő tanoncok vasárnap 10—12-ig, kedden és csütörtökön 2—4, illetve 4—7-ig tartoznak megjelenni. — Rendőrségi hírek. Vasoti szerencsétlenség. Horváth István, Szabó Pál és felesége Dusha Juli tolnanémedii lakosok folyó hó 12-én kora reggel Gyánt pusztára mentek. Útjuk a vasúti hídon vezetett keresztül s mikor a hidra értek, az ép akkor érkező vonat Szabó Pált és Dusha Julit elütötte s Dusha Juli nyomban meghalt, Szabó Pál pedig súlyosan megsebesült. A gyönki járásbíróság kiküldöttje a vizsgálat megejtése végett még aznap a helyszínére kiszállt. — Megtámadott mezőőr. Vargyas István nagydorogi felesketett mezőőr az őrizetére bízott területen lopáson érte Patai István ottani lakost, amit a károsnak is elmondott, aki Patait a lopás miatt felelősségre vonta. Patai ezért Vargyast megleste s késsél megtámadta, mire Vargyas forgópisztolylyal meglőtte. Mindkettőt a bírósághoz feljelentették. — Hirtelen halál. Kis Antalné paksi lakos hirtelen elhalt. Orvosi vélemény szerint Kisné bűnös tettének lett áldozata. A paksi járásbíróság kiküldöttje hulláját fel is boncolta. — Megszökött Sikkasztó. Kunost Ármin volt szemcsédi jegyzőt a helybeli kir. törvényszék sikkasztás miatt elítélte. Kunosinak most kellett volna büntetését kiállani, a mely elől azonban megszökött. — öngyilkos asszony. Nagyon megunta az életét Csizmadia Mihály né szül. Német Katalin dunaföldvári lakos, aki elkeseredésében felakasztotta magát és meghalt. — Szurkálás. A döbroközi szőlőhegyen levő Dékán-féle korcsmában a napokban összevesztek Király József és Horváth Antal döbrö- közi lakosok s a dolog vége az lett, hogy Horváth Királyt megbicskázta. A csendőrség a bicskázót feljelentette. — Szilágyi és Diskánt miskolci gépgyáros cégkitünő borsajtóira, valamint legújabb «Vil ám* centrifugális bogyózó és zúzógépekre felhívjuk a figyelmét, különösen eddig a cég által feltalált és készített «Kossuth», «Kincsem* és «Hegyalja» borsujiók, nem különben a nagyüzemü préseléshez készített Rákóczy «kettős kosaru» sajtókra, amelyeknél a régi világ fából készített prése zseniálisan egyesítve van a modern technika vívmányaival. A sajtó felső része acél, alsó része faszerkezet. Ennélfogva a must sehol sem érintkezik vasrészekkél, hanem csak a fával, ami a must színét, izét, zamatját nem befolyásolja. A törkölyt sem kell összevagdalni, hanem kisebb darabokban is könnyen ki lehet venni. Az 1902. évi egri és pozsonyi II. mező- gazdasági országos kiállításon a cég borsajtói külön első díjjal, aranyéremmel lettek kitüntetve. A cég Ízléses árjegyzékét kívánatra minden érdeklődőnek megküldi. Iskolaszéki nyomtatványok: Zárszámadás Számadási főkönyv Beszedési lajstrom Pénztári napló Jegyzék Kivetési lajstrom Főkönyv Nyugta Ellennyugta Adókönyv Adó fiz. iránti megint. Beszerezhetők Molnár Mór könyvnyomdájában Szekszárdon VIDÉKRŐL. A „Dunaföldvári Dalkör“. A «Dunaföldvári Dalkör* folyó évi szeptember hó 15-én az «Egyenlőségi Kör» helyiségében, saját pénztára javára tánccal egybekötött hangversenyt rendezett. A szépen összeválogatott műsor s ennek még szebben előadott egyes számai a megjelent díszes úri közönségnek nemcsak méltó elismerését, de háláját s szeretetét vonzotta a Dalkör vezetői, tagjai és az »első műkedvelői előadásukon» szereplő hölgyek és urak iránt. Mint a Dalkör egyik igénytelen tagja veszem a tollat, hogy «első műkedvelői előadásunk», első nyilvános szereplésünkről beszámoljak s megköszönjem a nagyérdemű közönségnek támogatását, szeretetét, melyet irányunkban tanúsított s kikérjem azt számunkra hatványozott mértékben a jövőre! Az egylet él, az egylet élni akar s a dalért lelkesülni meg nem szűnik, meg nem szünhetik soha a magyar I . . . Talán nem lesz érdektelen, ha a «Dunaföldvári Dalkör» megalakitóiról, mondhatnám az elvetett mag történetéről, melyből a «Dunaföldvári Dalkör» egészséges fája fejlődött, nehány szóban megemlékezem. A Dalkör hiányát érezte Dunaföldvár közönsége s az egy-két úri ember eszméje, hogy Dunaföldváron Dalkör lé- tesittessék, jó talajra talált, az eszme fejlődött, az eszme szépen bevált. Győri László volt dunaföldvári adótárnok hozta felszínre a dolgot s két kiváló harcosunk bejárta a községet, be a a vidéket s az eszme megtestesítése iránt minden lehetőt megtettek. Az egyik megboldogult első karmesterünk Mezey László, a másik a jelenben is fáradságot nem ismerő s a dalkör működésében tevékeny részt vevő szertárosunk Abbay György volt. Működő, pártoló és alapitó tagok nap-nap után szaporodtak és rövid néhány hónap alatt körünk oda fejlődött, hogy nemcsak egy vidéki község zene- és műkedvelői előadáshoz értő közönség igényeit, de tán első szereplésével felmutatott tehetségével, erejével vetekedik nem egy város hason műkedvelőivel. Mikor elnökünk : dr. Angyal Béla kir. közjegyző, mikor dálárdai karmesterünk Refael Leó, a zenében meg Sopronyi Ferenc, kik maguk is a dal- és zenében fáradtságot soha nem ismerő erővel, nagy tudással s szeretettel működnek, mikor a Dalkör egy nemes gondolkozása és fáradhatatlan s zeneértő tisztikarral rendelkezik, de mikor a Dalkör úgynevezett közlegényei is minden áldozatot megtesznek az ének, a dal kultiválásáért, a zene fejlesztéséért: akkor merem hinni s kell remélnem, hogy az ilyen kör fennmaradni tud, szétoszlani nem fog soha, akkor hiszem, akkor remélem, hogy dalárdánkat nemes gondolkozásu, zeneértő tisztikara rövid időn belül erőssé, hatalmassá fogja tenni. De áttérve a Dalkör folyó évi szeptember 15-iki műkedvelői előadására s néhány kritikai pillantást vetve a Dalkör első nyilvános szerep-- lésére, első sorban vezetőinknek, dr. Angyal Béla elnökünknek, Rafael Leó és Sopronyi Ferenc karmesterünknek kell hálás köszönetét mondanunk. Mert övék az érdem, hisz’ minden fáradtságot, minden áldozatot megtettek a Dalkör első sikeréért! A szépen összeállított műsor egyes pontjai a legszebb sikerrel játszódtak le. A Dalkör énekkara Rafael Leó karmester vezetésével szebbnél-szebb nép-, bor- és műdalokat adott elő s karmesternek a fényes sikerért ovációban, tapsban bőven volt része. De nem volt ennél egy cseppet sem érdektelenebb a Dalkör zenekarának Sopronyi Ferenc karmesterrel volt szereplése. A siker ott látszott az ajkakon, hangzott a tapsokból s a diadalt fokozta Brúzer Klárika cimbalommal volt közreműködése, ki az előadott darabokban oly elevenséget, oly életet, oly tudást és gyakorlatot mutatott, fejtett ki, aminő a legzeneértőbb tehetségeket is méltán kielégítheti. A Dalkör zenekarának kísérete mellett magyar népdalokat Koch Kálmán és László József urak adtak elő. A siker tapsokban s «ujrá»-ban nyilvánult és fokozta e szereplés a dalkör iránti rokonszenvet, mert mindkét szereplő dalárdista, a Dalkör tehetséges tagjai. Mikor pedig Lantos Rózsika, Marcel Józsa és Schwarc Rózsika műkedvelői előadásukat adták elő, felhangzott a taps nem egyszer a darab közepette is s osztatlan elismerés, köszönet és hála, melyet a «Dunaföldvári Dalkör» és a nagyközönség jelen szereplésükért érzett s ez utón is kifejezésre juttat. Nem volt ennél egy kissé sem határtalanabb Haan Katica cimbalommal volt játéka. A dalok, melyeket alőadott, szépen voltak kiválogatva, előadásuk pedig igazi tudást, művészi zenei értést mutatott s a nagyközönség, a Dalkör éljenzése, tapsai az «ujra»-ig szűnni nem akartak. Szép sikert arattak Keller Irénke és Vastagh Ferenc előadott «Hypnotizmus» dialógjukkal is. Különösen Keller Irénke vált ki tehetségével, előadásának szépségével, jóságával s átérzett előadásuk jutalma az elismerés, taps, jaz éljen, a közönség és a Dalkör részéről egyaránt. Könnyű «kritika» volt. Az egész «elismerés, taps, éljen* s hasonlókból áll. Nem csoda a «Dunaföldvári Dalkör* kitett magáért. Nem volt bár ezúttal telt háza, de úgy hisszük, hogy első előadásával meghódította Dunaföld- vár közönségét s a Dalkört pártolni, fejleszteni gazdagítani fogja. Mert Dunaföldváron ez volt az első ily fajta vállalkozás és Dunaföldvár közönsége egy «hasbeszélő mutatványaira» megtölti a házat, de műkedvelői előadásokért any- nyira nem lelkesedett soha! Az első szereplés megváltoztatja a helyzetet, az első előadás meghódította a közönséget. Köszönet, hála a Dalkör tisztikarának, jelen előadáson közreműködő műkedvelőinek, zenészeinek, dalárdistáinak, köszönet a nagyközönségnek s a reggelig tartó igen jól sikerült mulatságért a rendezőségnek. Dalkör excelsior !! Dunaföldvár, 1906. szeptember 16. Vastagh Ferenc. MULATSÁGOK. Szüreti mulatság. Sárszentlőrinc község közönsége folyó hó 9-én szivet-lelket vidá- mitó eseményében, a polgári és iparos ifjúság szüreti mulatságában gyönyörködhetett. Vig muzsikaszó mellett vonul végig a községen a délutáni órákban a szüreti menet. Puskás, kürtös öreg csősz vezetésével elől lovas,. utánuk gyalogos csőszök csapata lépdegél a puttonyos gazdát körülvevő szép csőszleányok büszke kíséretképp. Meg-megáll a fiatalság. Kisbiró uram dobszóval közhírré teszi az esti tánc- mulatság helyét, idejét. De csak szép is ez az eredeti magyar népviselet. Bizony a leányok karcsúbbak, kedvesebbek, a legények délcegebbek igy — mondogatják a szemlélődő öregeink. A falu aprósága meg körül raj ózza a «drótostót bácsit», kinek jóizü mókái a derült, vig hangulatot csak fokozzák. Este táncra perdült a fiatalság az acetilénnel kivilágított, szépen feldíszített sátorban. Táncolták a csőszök és csőszlányok a Farkas János szabómester által betanított magyar körtáncokat. Tréfás játékokkal váltakozva folyt aztan a tánc világos virradtig jókedvűen, tisztességtudóan, mint a hogy ezt községünk fiatalságánál megszoktuk még akkor is, midőn, mint ez alkalommal, önállóan maguk rendezik. Réndezők voltak : pénztáros Kiss Pál, ellenőr Grafesikovics Ferenc, jegyzők ifjabb