Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-02 / 31. szám

— Dr. Szabó Gyula távozása Mult hétfőn a reggeli vonattal utazott el városunkból dr. Szabó Gyula kir. főügyészhelyettes nejével Pécsre, hogy ott uj hivatalát elfoglalja. A Szekszárdon nagy tiszteletben és közbecsülésben álló kiváló férfiút tiszttársái és jóbarátai közül sokan ki- kisérték a vonathoz, hogy tőle búcsút vegyenek. A pécsiek dr. Szabó Gyula kir. főügyészhelyettesben egy olyan minden tekintetben kitűnő jogászt és társadalmi férfiút nyertek, akit csakhamar meg fog .nak szeretni és becsülni.

— Lépésről — lépésre. A Máv. igazgatósága az évtizedek óta annyiszor hangoztatott és óhajtott baja—bátaszéki összekötő-vasút és ezzel kapcsolatos vasúti Dunahid kiépítésének vállalat utján történendő biztosítására az árlejtést augusztus 30-ára kiirta. Végre az első igazi lépés a megvalósulás felé. Reméljük, hogy rövid két év alatt el is készül s az ezzel járó nagy horderejű előnyöket közgazdaságunk meg fogja érezni.

— Az adótlsztvlsélők sérelmei. Az abrud- bányai adóhivatal tisztviselői a szekszárdi adótisztviselőkhöz, úgy az egész országban levő adótisztekhez is körlevelet intéztek, hogy együttesen sérelmeik orvoslását sürgessék. Főbb sérelmeik az adótisztvíselőknek az, hogy csak kevesen részesültek közülök a fizetésjavitás áldásában, mivel százan és százan 200 koronánál nagyobb javitást sohasem, vagy csak rövid ideig élveztek; továbbá, hogy mig a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségnél a tisztviselőknek több mint kétharmada a magasabb fizetési osztályba van sorozva, addig az adóhivatali tisztviselők fele a legalsó fizetési osztályban van.

— Útépítés. A kereskedelemügyi miniszternek tudomására jutott, hogy Tolna- és Somogyvármegyék területere eső s a községi közlekedési közutak hálózatába mindkét vármegyében fölvett szili—inám—hetény— dombóvári vicinális közút az év legnagyobb részében teljesen járhatatlan állapotban van, továbbá, hogy Felsőnyék vasúti állomáshoz rendes kiépített hozzájáró ut egyáltalán nem vezet, hanem a hozzájárás csak kiépítetlen községi közdűlő utón történik. Azért felhívja a vármegye közönségét, hogy az említett községi közlekedési közút vármegyéje területére eső részének, valamint az említett vasúti állomáshoz vezető községi közdűlő útnak a közlekedés igényeit minden időben kielégítő karba helyezése iránt haladék nélkül intézkedjék.

— Tolna, község nagy blrtokvétele címmel

arról újságol valaki, hogy Tolna község 2.900,000 koronáért megvette az urodalmi birtokok egy részét, ami nagy megelégedéssel tölti el Tolna község lakosságát. Az igazság érdekében van szerencsénk ezen hírhez annyit megjegyezni, hogy Tolna községe ezideig még semmit sem vett az uradalalmi birtokokból. A képviselőtestület 56 tagja közül 24-en arra szavaztak ugyan, hogy az uradalmi erdőt s egyéb értékeket a község vegye meg fentnevezett összegért, de, hogy ezen határozat mennyire nem elégítette ki Tolna lakosságát, azt eléggé igazolja azon körülmény, miszerint a második szavazásnál már 24 ember sem akadt az 56 közül, aki a vételbe belemenni akarna. Aki tehát a múlt számban megjelent tudósítást beküldötte, valótlan hirekkel szolgált. Több adófizető.

— Uj erdőtisztek. E sterházy Miklós herceg Lövő Jenő és Kálmán Győző okleveles erdészeket a dombóvári uradalomba helyezte át Gyulaj, illetve Dombóvár székhellyel. Az uradalom tudvalevőleg az érdészetet és vadászatot saját kezelésébe veszi át.

— Áthelyezések. A vallás- és közokiatásügyi miniszter Kardos Ignác palánkai polgári iskolai igazgatót, volt szekszárdi tanárt, hason minőségben Hatvanba, — Lőrinczy Ida polg. iskolai tanárnőt pedig Nagykárolyból — hason minőségben— Kecskemétre helyezte át. — P. Takács Gábor budapesti m. kir. posta- és távirda s. ellenőr, lapunk munkatársa — saját kérelmére — Szekszárdra helyeztetett.

— Elnevezés. A szekszárdi postahivatal egyik ügybuzgó szolgáját, Gál Dezső pénzes- levélhordót a m. kir. posta-, távirda- és távbeszélő elnök-igazgató államtitkárja altisztté nevezte ki.

— Gazdasági tudósító. A földmivelésügyi miniszter Fehér Zoltán lengyeh lakost a völgy- ségi járásra nézve a gazdasági tudósítói tiszttel megbízta.

— Előléptetés. Az igazságügyi miniszter Szunyogh Zoltán szekszárdi kir. törvényszéki aljegyzőt jegyzővé nevezte ki.

— Javulnak az uta'i. A kereskedelemügyi minisztérium a legközelebbi évtized alatt mintegy 3000 kilométerrel akarja gyarapítani az ország közúti hálózatát. így a Székesfehérvár— kaposvári kiépítendő útból a mi vármegyénk határába Simontornya, Némedi, Pincehely, Tamási, Kónyi, Szakcs és Lápafő községek esnek. Minden esetre óriási előny ez, mert nemcsak a vármegye közúti közlekedési viszonyok javulnak, hanem a vármegye utialapjára s a községekre is előnyös lesz, mert az utak kiépítési és fentartási költségekhez bizonyos részben való hozzájárulásától meg lesznek mentve.

— Edison találmányai. A világ legnagyobb feltalálója, az amerikai Edison még egy találmánynyal óhajtja megajándékozni a világot, azután nyugalomba vonul. — Bármit fog is ez a lángelme utolsó fellobbanásakor teremteni, már most is azt a véleményt terjesztik a legelőkelőbb lapok, hogy Edisonnak kétségkívül legszebb és legbámulatosabbb alkotása a Mimeograf-készü- lék, mely nem vegyi, hanem tisztán mechanikai utón sokszorosit s igy a Mimeografon készített másolatok ezredik példán} a is éppen oly könnyen olvasható, mint az eredeti szöveg. E bámulatot keltő, rendkívül egyszerűen kezelhető készülék megtekinthető és eredeti árban kapható Molnár Mór könyv- és papirkereskedésé- ben Szekszárdon.

— A Székesfehérvár—adony—Szabolcs- paksi helyiérdekű vasút bérbeadása. Az országgyűlés képviselőházának pénzügyi bizottsága tárgyalásai alkalmával történt felszólalás folytán a m. kir. kereskedelemügyi miniszter kilátásba helyezte, hogy a fehér- és tolnavármegyei h. é. vasút bérbeadása következtében a törzsrészvényeket érhető sérelmek orvosoltatni fognak. Tolnavármegye törvényhatósága, mint törzs- részvényes, az alkalmat felhasználja, hogy vagyoni érdekeit megvédje s kérvényének nagyobb nyomatékot adjon, a m. kir. kereskedelmi miniszternél gróf Apponyi Géza főispán vezetése alatt egy küldöttség fog tisztelegni. A küldöttségben Fehérvármegyét gróf Széchenyi Viktor főispán, Székesfehérvár sz. kir. várost pedig Havranek József polgármester fogja képviselni. A küldöttség f. évi szeptember hóban megy a miniszter elé.

— Az orsz. kath. Legényegyesület segéd- munkakiállitására vonatkozólag újólag a következőket közöljük: 1. A munkakiállitásra a kiállítandó tárgyakat legkésőbb augusztus 10-éig kell beküldeni. Tanácsos azonban már előbb is, mert a későbben érkezett kiállítási tárgyak esetleg nem lesznek oly előnyös helyen elhelyezhetők, mint a korábban érkezettek. 2. A kiállítandó tárgyakat a következő cimiéssel kell küldeni : «Az orsz. központi kath. Legényegyesület jubileumi segédmunkakiállitásának Budapest, VII. Városligeti iparcsarnok». 3. A kiállítandó tárgy mellé minden kiállító mellékelje a) nevét, b) foglalkozását, c) a kiállításra küldött tárgy, vagy tárgyak megnevezését, d) munkaadója nevét, e) tartózkodási helyét. — 4. Sajnos, munkakiállitásunk sem postai, sem vasúti kedvezményben nem részesül s igy a szállítási dijat vagy a kiállítóknak vagy az egyesületeknek kell fedezni. Tanácsos azonban a kiállítási tárgyakat értékbiztositás mellett föladni. — Az elnökség szeretettel kéri azon iparos szülőket, kiknek leányai a Legény egyleti zászlószentelési ünnepélyen mint koszorús leányok résztvenni óhajtanak, de tévedésből felhívást nem kaptak volna, hogy e szándékukat az elnökségnél bejelenteni szíveskedjenek.

— Bíró választás. Ritter József hanti II. biró lemondása folytán megüresedett tisztségre a választópolgárok Hermész Jánost választották meg.

— Uj selyemfonoda Baján. Nagy örömet okozott Baján a földmivelésügyi miniszternek azon kijelentése, hogy ott a tolnai és a mohácsi selyemfonodák mintájára uj selyemíonodát építtet. Úgy ezzel, mint a Dunának Baja és Báta- szék közt leendő áthidalása által Baja törvény- hatósági joggal felruházott város rohamos fejlődésnek fog indulni.

— Emberklnzás a Benedek-szurdikban. Szekszárd r. t. városnak szégyenfoltja a Bene- dek-szurdik, amely a szenny, piszok és bűn tanyája. Nem egy kulturális intézményekkel dicsekedő, virágzásnak induló város keretébe való ez, amelyhez hasonló talán még az emberevők által lakott ausztráliai szigeteken sem található. Borzadály szállja meg az embert, ha közvetlen közelről látja azt a nem embereknek, hanem vadállatoknak való barlanglakásokat, melyek a szakadozó földpartba vannak vájva. Egy darab föld ez az őskorból, midőn az ember fél vadságban élt a vadállatoktól elvonulva a hegyszakadékokban és barlangokban. Egy-két lakást, jobban mondva odút, kivéve, mind veszélyezteti azoknak a szerencsétlen családoknak az életét, akiket a nyomor arra kényszeri- tett, hogy itt húzzák meg magukat. Nincs itt egy embernek sem az élete biztonságban. A Benedek-szurdik rejtelmes titkokban is gazdag. Ezek közül a borzalmas titkok közül most csak egyet említünk, melyet a napokban láttunk. Ugyanis az egyik barlanglakásban, melynek sem ajtaja, sem ablakja nincsen, csupán piszkos rongyók függnek a bejárás előtt, egy megesett, szerencsétlen zsidóleány lakik olyan undorító rondaságban és bűzben, hogy az ember meg- dorzad tőle. Ennek a zsidóleánynak van egy két évesnek látszó kis gyermeke, akit ott láttunk a rongyokból kibújva s kis kezét könyörgőleg felénk nyújtva. Szivünk megesett az ártatlan kis gyermeken, midőn a szomszédban lakó asszonytól megtudtuk, hogy a könnyelmű és szívtelen anya nap-nap után ott hagyja egész napra éhező és szomjazó gyermekét, csak este látja, mikor munkából hazaérkezik. Azt is megtudtuk, hogy az agyonsanyargatott gyermek többször leesik az ágyból s sírására azután valaki bemegy hozzá, hogy feltegye a rongyok közé. Valóban Isten csodája, hogy még el nem pusztult ez a szánandó kis teremtés. Meg kell menteni ez ártatlan gyermeket az életnek, mert hisz ő nem oka anyja bűnének. Városunk polgármesterét fölkérjük, hogy haladéktalanul tartson ebben az emberkinzási ügyben vizsgálatot és vétesse el a zsidólánytól a gyermeket, nehogy agyonsanyargassa.

— Az adóprés. Országszerte folyik az iparost és kereskedőt terhelő 111-ad osztályú keresetadó kivetése s még egyre érkeznek panaszok mindenfelől, hogy a pénzügyi hatóságok az adót indokolatlanul felsrófolni törekszenek. Wekerle Sándor pénzügyminiszterhez is még mindig érkeznek a III- ad osztályú keresetadó indokolatlan felemelése tárgyában panasz©k. A pénzügyminiszter ennélfogva méltányolva az ex-lex előtti adók által amúgy is súlyosan terhelt közönség helyzetét, múlt héten távirati rendeletben újból utasította az ország összes pénzügyigazgatóságait, hogy a III-ad osztályú kereseti adók kivetésénél csak teljesen indokolt esetben hozzanak adófelemelést javaslatba. Hát ez a pénzügyminiszternek már a harmadik figyelmeztető rendelete s igazán csodálatos, szinte megfoghatatlan, hogy az adóhatóságokra a pénzügyminiszternek háromszor kell e tárgyban leírni és még sincs foganatja. Leghelyesebben tenné a pénzügyminiszter, ha tekintettel a hosszú belpolitikai válság okozta helyzetre, ezúttal radikális eszközt alkalmazna az üzletembereknek a zaklatásoktól való megvédése érdekében. Rendelje el egyszerűen, hogy a jelen adókivetés alkalmával csak azon üzletemberek adója emelendő, akiknek saját bevallásukból kitűnik, hogy üzleti jövedelmük emelkedett, az adóemelés tehát teljesen indokolt. Ez esetben egyszerre megszűnik minden baj, az államkincstár is megkapja azt, amit eddig megkapott, az üzletemberek megnyugodnak, a kormány tekintélye is növekszik s béke lesz az országban.

— Segédjegyző választás. Apar község képviselő-testülete a megüresedett sepédjegyzői állásra Pfaff Henrik okleveles jegyzőt választotta meg.

— Sertesvész. Tolnán nagy mérvben pusztít a sertésvész s százával hullanak el még az öreg kocák is, ami nagy csapás különösen a szegényebb népre, melynek legtöbbször csak 1—2 malac képezi egész vagyonkáját.