Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-26 / 30. szám
Függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére, mindennemű hirdetések és pénzkfildemények intézendők Felelős szerkesztő Fontunkat írs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Laptulajdonos GRÜNWALD LAJOS Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, ’/a évre 6 K, lji évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig S K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond soon kint 30 fiilé A denevérek. Ki ne ismerné azt az idomtalan, nagy- fülü állatot, melyet denevérnek nevezünk; melynek nincsen tolla, mégis a levegőt szel- deli I mely kerülve a világosságot, az est és hajnal félhomályában les ártatlan áldozataira. Ez a rabló és leselkedő állat jutott önkéntelen eszembe, midőn Apponyi Albert grófnak, a nemzeti eszmék lelkes védőjének egy társa' összejövetel alkalmával mondott felkös/öntőjében foglalt eme tételét olvastam: az alkotmányellenes rendszer hívei odúikba húzódva, várják, hogy az igazságot orozva megtámadhassák. Azt hitte az ember, hogy azok a mi- nősithetlen magyarok, kik a nemzet nagy, törvényes jogaiért folytatott küzdelmében a hatalom szolgálatába, szegőd*ek s az ellent- állás letöréseié vállalkoztak, vagy egyszerűen tévelygők, kik cselekedelük horderejé- nek megbirálásában elmebei tehetségük szabálytalansága folytán helytelen irányba terelődnek; vagy erkölcsileg romlottak, kik a hiva albeli előmenetel s anyagi javak gyors és nagyobb méretű elnyerése érdekében hazafis ágú I at.Jfé.l .edobni haj lan dók. A tapasztalat és idő azonban mindinkább jogosnak tűnted fel azt a folyton terjedő közfelfogást, hogy nekünk egy felfogadott, megíizeiett bé.enc haddal van dolgunk, melyet a tiszíaltabb korszak üde lehel- lete's az azt <: megelőző vihar korántsem söpört el és semmishett ,rneg„ b mem csak remekeikbe visszavonulásra késztetett, honnét minden kínálkozó alkalommal kirohanást, intéznek azok ellen,., kjk a .fsxtu tabb erkölcs s nemes hazafias érzés szel cmébejn kívánják a magyarság századokon keresztül hányatott hajóját ,a biztps. révbe, ti r:eln.i.. . ‘Az iránt is mindég tisztultahb lesz a közVéleménv. hogy, ez a bér;e c h >d. m nő fórtá. böl tápiá kozik s eredetét honngt veszi. A, ki a magyarság négyszáz éves történetét ismeri, az.vagyon is p§l tudja, hogy. mindég .az osztrák hatalom ..volt az, melymindén rendelkezési e álló; eszközzel tört aria,: hogy a legáiemteíenebb : eszközökkel összetákoljon. egy magyar tábort, mely a leg kisebb intésre kész arra, hogy faja, nemzete ellen felvegye a harcot s azt lejlődésében visszadobni, törekvéseibe- korlátozni, céljai eléré ében mégakadalyozni iparkodjék. A célja mindég egy volt, csak a neve változott. , Volt idő, midőn labancnak hívták, majd pecsovics lett a neve, most pedig haladóknak nevezik magukat. A változás, mely az uralkodóval való megegyezés utáp azonnal beköszöntött, készületlenül találta őket. mert ők azt hitték, hogy az ő uralmuk sok*al hosszabb időre rendezhető be. Tudták, hogy ha egyszer a magyar nemzet törekvései az osztrák ha’a- lom érdekeivel összeütközésbe kerülnek, mindég a nemzet az, mely hosszaim ideig kénytelen a derengő hajnal hasadásai várni, a gyűlölt hatalom rendelkezvén mindazokkal az eszközökkel, melyek a. nemzeti indulat legyűrésére alkalmasak. Meg voltak tehá; lepődve, midőn alig egy évi h u ácsolás után kénytelenek voltak nagy vigassággal elfoglalt helyeiket elhagyni, hogy egy remélhe- j tőleg jobb korszak intézőinek engedjék azt at, visszavonultak tehát odúikba, de legyünk ; megg őződve, hogy élnek, tervezgetnek s i készülnek arra az időre, mely szerintük rÖ vid idő múlva bekövetkezik s mely őket ismét a hatalom előnyeiben részesíti. Nézzünk csak körül és tapasztalhatjuk, hogy az az örvendetes fordulat, mely a nemzet bizalmi embereit tolta előtérbe, igen széles körökben nagyon is nagy közönynyel találkozott Nem volt az öröm kitörésének semmi nyoma, c.-ak az látszott, hogy a be fejezett tények előtt kénytelen-kelletlen meghajolnak, addig az ideig, mig beáll ismét a rájuk nézve sokkal előnyösebb fordulat, Nagy hiba lenne, ha azok, kik a nemzeti tö ekvések győzelméért önzetlenül lelkesednek, nem haszná’nák fel a rendelkezésükre ál I időt arra, hogy ezt a denevér hadat, ha lehetséges, örök időkre ártalmatlanná tegyék. Törvényes eszközök felhasználásával be kell nyomulni rejtekhelyeikbe s szét kell őket robban ani addig, mig ez lehetséges, mert nem lehetetlen, hogy nekik van igazuk, kik az általuk óhajtott változás, bekövetkezésében reménykednek. Ha pedig még egyszer kezeikbe kerül a gyeplő, akkor eddigi hajlamaikhoz, mely anyagi előnyökért a hatalom támogatására mindég készséggel vállalkozik, csatlakozni fog egy vad indulat: a boszu érzete. Ennek következményeitől pedig, mert az rettenetes les2, óvjon meg mindenkit a magyarok kegyes Istene 1 Boda Vilmos. Az ipar- és kereskedelmi iskola kérdéséhez. . ' Megnyugvással tölthet el minden • érdeklődőt ti közoktatásügyi költségvetésnek ország- gyűlési1 táVgyálása alkalmából merített az a tudat,, hogy a’ polgári, fiúiskolák reformjának immár elodázbatlan kérdésével képviseLői és kormánykörökben is végre komolyan - foglal" koznak. Annák megnyugtatóbb ez a tény,: mert a konterripláft hét osztályú polgári iskola, az j által, hogy gyakorlati pályákra képesíteni fog, hivatva lesz egy intelligens,, produktiv közép- osztály nevelésére. És- ha ehhez hozzáfűzzük még -azt a reményt is, hogy ez a képesítés á kereskedelmi iskolák képesítésével egyenrangú lesz, akkor egyszersmind meg lesz oldva a kereskedelmi iskolák nagyobb hozzáférhető ségének kérdése is. Igen ám! Csakhogy akkor még mindig híja lesz az ipariskoláknak, amelyekre pedig szintén égető szükség van! Mert hiszen a honi ipar fejlesztése terén a nemzeti törekvések ..sikerének -egyik alapföltétele, hogy egy szale- értelmes, inteligens iparos osztályt neveljünk s ezzel az iparos osztályt az inteligens, produktiv középosztály körébe vonjuk be. A hót osztályú polgári iskola létesítése esetén tehát az ipariskolák külön fejlesztésének szükségessége fog elóállani.' És bár hiszem és reményiem, hogy nemzeti kormányunk a kérdést ebben az irányban is közmegelégedése fogja megoldalni ; s bár mint laikustól, távol áll tőlem a szándék, hogy szakkörök megfontolt tervei felől perhorreszkáló elővéteményt kockáztassak, mégis, amint ezeket a kérdéseket, amúgy laikus szemmel, egymásmelleit vizsgálgatom, önként az az eszme tárul elém: vajon nem volna-e célirányos dolog, ezeket á rokon kérdéseket egymással kapcsolatban megoldani ? Tény, hogy a kérdésnek ily irányú kezelésénél első pillanatra bizonyos komplikációk tűnnek föl; de csak egy pillanatra, mert ha azután — mondom, amúgy laikus szemmel — közelebbről vizsgáljuk a kérdések kapcsolatát, arra a konklúzióra kell jutnunk, hogy ezeknek a kérdéseknek megfelelő egyetemes szakiskolák szervezése által való együttes megoldása nemcsak hogy nem tartozik a lehetetlenségek birodalmába, hanem gyakorlati és pénzügyi tekintetekből inkább célszerű volna. «Polgári, ipari és kereskedelmi szakiskola.» Igenis, nevezzük el a jövő ezen iskoláját, amely hivatva volna ifjúságunk egy részét gyakorlati pályákra képesíteni, az ifjúságnak másik részéből pádig egy oly szakértalmes, intelligens iparos és kereskedő osztályt s ezzel egy oly intelligens, produktiv középosztályt nevelni, amely az ipar és kereskedelem terén a hazai és külföldi fogyasztó közönség legkényesebb igényeit is képes volna kielégíteni, és amellett társadalmilag is minden tekintetben megállaná a helyét. De célja volna egy ily szakiskola létesítésének még az is, hogy ezzel kapcsolatban a polgári liuiskolák felsőbb osztályainak hova- ' tpvább immár elodázhatatlan , reformkérdése is megoldást, nyerjen. Ennek a • szakiskolának, a szervezésére vonatkozóan, kiindulási pontom ugyanis az, hogy a létesítendő szakiskolák a polgári iskoláknak a szükséghez képest való bevonásával és azok felsőbb osztályainak (5-, 6-ik osztály) egyidejüleges beszüntetésével akként sz.ervez- tetnépek, hogy a szakiskolák négy alsó osztályát, tehát a sz.akisKola .alapját, a polgári fiúiskolák négy also osztálya képeznéd mely-r nek sikeres elvégzése kötelező volna, mindazon tanulókra, akik a szakiskolák felsőbb osztályaiba átlépni óhajtanak. A tulajdonképpeni,, .szakiskolák pedig a. felsőbb osztályokban képződnének akként, hogy az egyes szakmák tanfolyamokra oszlanának, amelyekben az. általános kötelező tantárgyak a különőőző szakbelí tanulóknak osztályonként való összevonásával adatnának -elő, mig a szakoktatás szak- és osztályonként külön-külön történne. A gyakorlati .és:pénzügyi*szempont tehát itt abban nyilvánul, hogy egy-egy szakiskola (tehát a négy osztályú polgárival együtt) egy igazgató vezetése, alatt állana, hogy. ugyanazon tanári kar az általános kötelező tantárgyakat a szakiskola felsőbb osztályaiban a-különböző szakbeli tanulóknak öszbevonasával adná'elő, hogy-ek-épp csupán csak a-vonatkozó szakbeli tanerők külön alkalmazása válnék szükségessé s végül, hogy ily módon az állami, városi és községi polgári fiúiskolák épületének és ezek berendezésének megfelelő fölhasználása is lehetővé válnék. Nehogy azonban Babilóniát képzeljen a t. olvasó, az alábbiakban adom — szintén amúgy laikus ésszel -— a szakiskola szervezeti •programmjának technikai vázlatát, amelyen
