Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1906-07-19 / 29. szám

1906. Julius 19 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 egy világ szerint hires hangszer, a dicső orgona, amit készít Angszter (Éry ur érdemes, jó apósa Pécsett.------Hadd gyújtsak neki is egy parányi mé cset! . . .). Első szavam az volt sétám alkalmával — nagyon örülve a látottak és tapasztaltaknak — «Éljen az Éry-telep!» — Aztán meglátogattam a nyájas kolónia több kedves lakóját. Hála Isten! mindenütt finom, előzékeny szívességgel és nagy szeretettel fogadtak. Jó egészséget is találtam. És sokat tapasztaltam! . . . Meg­engedi a t. olvasó, hogy — nagyon sok el- rrondanivalóm miatt — most csak e «tövises séta-nyitányt» adjam bevezetőül s érdekes tár­gyam igen fontos folytatását jövőre ígérjem?!? Nos tehát (országgyűlési nyelven szólva, ha az indemnity elfogadva, a költségvetés en bloc elfogadva) a részletes tárgyalás idejét a jövőre halasztóm. Addig is júliusi forró szeretet kapcsa fűzzön össze bennünket! Palást. Városi közgyűlés. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete f. hó 14-én d. u. 2 órakor a városháza nagy tanácstermében közgyűlést tartott, melyen dr. Hirling Ádám polgármester elnökölt. A közgyűlés igen élénk és tartalmas volt. A napirendnek két pontja: a polgári leány­iskola felépítéséhez az Albanits-féle telek meg­vétele és a rendőrkapitánynak igazoló 36 olda­las jelentése keltett nagyobb vitát. Ennek tulaj­donítható, hogy a közgyűlés délután negyed 6 óráig tartott. Dr. Hirling Ádám polgármester röviden üdvözölvén a megjelenteket, a gyűlést meg- nyitottnak nyilvánitá. Jegyzőkönyvi hitelesitőkül felkérettek: Stann István és Mészáros Károly képviselők. A főjegyző jelenti, hogy dr. Hirling Ádám polgármester f. hó 12-én tartotta meg az új­városban építendő menedékházra az árlejtést. Egyetlen egy ajánlat érkezett, Hecht R. mocfai kereskedő és vállalkozótól, aki 10 százalék felül- fizetést kíván. A tanács javaslata az, hogy uj árlejtés irassék ki és hogy az alkalmasnak ta­lált négy ház közül az egyik aug. 21-ig vétes­sék meg. Föglein Márton és Steiner József Márkvárth azt óhajtják, hogy a menedékház az újvárosi fecskendőház mellé építtessék. Ebben a tárgyban a képviselő-testület az előző közgyűlésen már úgy határozott, hogy nem erre a helyre építteti fel a menedékhazat, hanem ezt a teret meghagyja köztérnek és be­— Megérdemelte a büntetést. Az orvos megvizsgálta a sebet és azt mondta, hogy 2 nap alatt teljesen meggyógyul. Veszély nincsen semmi, mert a kutya egész­séges. — Ugy-e nem löveti agyon szegénykét ? — rimánkodott most Aranka Gábornak. — Gyere ide kis kutyácskám ! — hívta Herkulest. — Ilyen kedves protekció után vissza" vonom szavamat. És Herkules mintha megértette volna Aranka kérését, odafordult hozzá, dörzsölőzkö- dött ruhájához és mikor Aranka simogatni akarta hátát, akkor végignyalta kezeit. — Te okos kis állatocska — mondá neki Aranka hízelgőén. — Herkules — szólt most Gábor — kez­dek rád féltékenykedni, azért szedd össze ma­gad és jer haza. Délután megint együtt mentek Aranka lakására. Este is tettek rövid látogatást. Másnap délelőtt ismételten megjelentek és mindig Herkules volt a — közvetítő. Mire Aranka meggyógyult, Herkules is győzött, mert ura megunta az egyedüllétet és életpárt szerzett magának Aranka személyében. Aranka dédelgette az ő Herkulesét, Gábor pedig dehogy lövette volna már agyon Herku­lest: a világért sem, hisz az szerezte neki szép Arankáját, életének legszebb virágát. fásittatja. A tanács javaslatát a közgyűlés el­fogadta. Az amerikai szőlőtelep és szénkénegraktárt a város megbízottai a vármegyétől f. hó 21-én veszik át. A bizottság tagjai: Hirling Ádám dr. polgármester, dr. Török Ottó városi ügyész és Nagy György gazdasági tanácsnok. Janosits Károly főjegyző felolvassa a ta­nácsnak a polgári leányiskola részére megveendő telekre és a takarékpénztárral kötendő szerző­désre vonatkozó javaslatát, mely szerint a város 30000 koronáért megveszi az iskolaszék pénzén az Albanich-féle telket és a szekszárdi Takarékpénztárral megköti az adásvevési szer­ződést. Ezután élénk, sőt mondhatni, szenvedelmes vita indult meg Boda Vilmos nem találja elfogadhatónak a felolvasott szerződést, mert abban nincs kife­jezve az, hogy az iskolaszék veszi meg a tel­ket 30000 koronáért, melyet miniszteri engedély alapján a felemelt tandijakból gyűjtöttek. A polgári iskola normálköltségvetése évi 5300 K többletet tüntet fel és az iskola földek bérössze­gét is annyira lehet emelni, hogy az iskolaszék 7000 koronát fordíthat évenkint a felveendő építkezési kölcsön törlesztésére. Indítványozza, hogy a tényeknek teljesen megfelelő olyan uj szerződés készíttessék, melyből kitűnjék az, hogy az iskolaszék vette az épületet. Dr. Leopold Kornél is indokoltnak tartja, hogy a város és a Takarékpénztár között kö­tendő szerződésben igenis benn legyen Boda Vilmos által is hangsúlyozott kitétel. Ha szük­séges, óhajtaná, hogy egy bizottság segélyt kérjen a minisztertől Janosits Károly főjegyző elfogadásra ajánlja a tanácsnak a javaslatát, mert az iskola a városé és az iskolaszék csak kiküldöttje a városnak, tehát jogügyletet nem is köthet s az iskolai pénz sem az övé. Krammer János a főjegyzővel szemben ki­fejti, hogy a megtakáritott összeg az iskola­széké és nem a városé. Ha nem vesszük meg a telket, akkor a pénzt be kell szolgáltatni a miniszternek. Kívánja, hogy e szerződésben az iskolaszék mint vevő szerepeljen. Még Kovács Dávid, dr. Albersz Rezső, Boda Vilmos, dr. Hirling Ádám polgármester és dr. Török Béla szólaltak fel, akik mindannyian megegyeztek abban, hogy a szerződésben ha­tározott alakban kidomboritassék, miszerint a város az iskolaszék pénzén vette meg az iskola­telket. Egy óráig tartott vita után végre a pol­gármester elrendelte a névszerinti szavazást, melynek eredménye az lett, hogy az összes bizottsági tagók, 76-an elfogadták a polgár- mester által enunciált határozatot. Névszerinti szavazással fogadta el a kép­viselő-testület a tanácsnak abbeli javaslatát, hogy Ferger Mátyás és Mihály szekszárdi lako­soknak a pincesoron levő területből 11 és fél négyszögöl terület 3+ koronáért átengedtessék. Éber Márton által kért terület átengedését ellenben a közgyűlés névszerinti szavazással megtagadta, dacára a tanács ellenkező javas­latának. Török József, s társai, úgy Szabó József kérvénye is elutasittatott. A városi kocsisok fizetését a képviselő- testület a tanács javaslatához képest 50 koro­nával felemelte. A képviselőtestület a közmunka kivetését mellőzte, mivel felesleges pénz van. Özv. Almásy Károlynénak megengedte, hogy az üzlete előtti járdára egy sor asztalt helyezhessen ki úgy azonban, hogy ezzel a közlekedést ne gátolja. A rendőrkapitány valóban terjedelmes iga­zoló jelentését Szűcs Ferenc nyilvántartó ol­vasta fel. Amint egy-két oldalt felolvasott, Boda Vilmos látva a 38 sűrűén beirt memorandumot, arra kérte a jelenlevő rendőrkapitányt, hogy legyen szives igazolását szóval előadni. Molnár Lajos rendőrkapitány azonban erre nem volt rávehető s igy a teremből a bizottsági tagok egy része kivonult, Sziics nyilvántartó pedig foly­tatta tovább az olvasást, mely valóban igénybe vette a közgyűlés türelmét. Longum et latum felsorolja memorandumában mindazokat a je­lentéseket, felterjesztéseket, felebbezéseket, ame­lyeket a polgármesterhez, a képviselő testület­hez, alispánhoz és miniszterhez tett szolgálatba lépése óta: citálja a rendőrségről a három helyi lapban megjelent közleményeket, idézi a váro­sok rendőrségi statisztikáját, felsorolja a kir. ügyészség és a kir. járásbíróságnak hozzá in­tézett észrevételeit, amelyet a késedelmes nyo­mozások miatt tettek, elmondja a rendőrök fél­fogadása körüli sérelmeit, a rendőri szolgálat mostani tarthatatlanságát, a rendőrök csekély létszámát, rossz fizetését stb. Különösen sür­geti, hogy a bajok megszüntetése végett alkos­sák meg a rendőri szabályrendeletet, mert kü­lönben ő nem vállalhat felelősséget. Boda Vilmos az elismerés zászlaját meg­hajtja a rendőrkapitány előtt, amiért rövid idő alatt ily terjedelmes memorandumot tudott össze­állítani ; akinek ily nagy munkaereje van, annak nincs szüksége rendőralkapitányra. A rendőr- kapitány mindenre kiterjeszkedik, csak arra nem, amit kívántunk tőle. Hogy tudniilik a rendőr­séget iskolázza és működésűkre felügyeljen. Ő is pártolja a rendőrök szaporítását, arról azon­ban nem győzte meg a memorandum, hogy rendőralkapitányra lenne szükség. Van még egy megjegyzése, hogy a rendőrkapitány minden­hova fordult, csak a képviselő-testületet mel­lőzte, pedig először ide kellett volna fordulnia. Végül kijelenti, hogy a rendőrök szaporítását és a rendőrségi szabályrendelet megalkotását pártolja. Molnár Lajos rendőrkapitány megjegyzi, hogy ő a képviselő-testületnek is tett jelentést. Kéri a képviselő-testületet, hogy szaporítsa a rendőrök létszámát és alkossa meg a rendőr­ségi szervezési szabályrendeletet. Dr. Hirling Ádám polgármester megcáfolja a memorandum több pontját. Bodnár István kér­dést intéz a polgármesterhez, hogy lesz-e ál­lami csendőrség. Erre nézve a polgármester már az előző gyűlésben nyilatkozott Dr. Leopold Kornél azt bizonyítja, hogy igy a rendőrség rendet nem tarthat. Szaporítani és tanítani kell a rendőrséget, mig ezt nem tesszük, addig mitsem várhatunk tőle. Ha lesz a városnak jól szervezett rendőrsége, akkor ő lesz az első, aki kérdőre vonja a rendőrkapi­tányt. Egész őszintén és nyíltan megvallja, hogy ő eddig is többet várt a rendőrkapitánytól, nem tapasztalt részéről nagy buzgóságot. El­mond pár esetett, amelyek azt bizonyítják, hogy a rendőrkapitány nem járt el helyesen. Azon­ban elismeri a rendőrkapitány képességeit, kez­deményezését s azért indítványozza, hogy a képviselő testület vegye tudomásul a rendőrka­pitány jelentését és utasítsa őt a rendőrök ok­tatására és ellenőrzésére. Még Kovács Dávid és Horváth Ignác szó­laltak fel, mire Leopold indítványa elfogadtatott. A képviselő-testület Bognár Albert t. árva­széki ülnöknek 80 koronát szavazott meg 167 ügydarab sürgős elintézéséért. Dr. Leopold Kornél ezen tárgygyal kapcso­latosan arról panaszkodik, hogy — ámbár el­ismeri dr. Hilbert István jogügyi tanácsnok ügybuzgóságát és alaposságát — az árva ügyek igen lassan intézteinek el, azért azt indítvá­nyozza, hogy bizassék meg bizonyos feltételek mellett Bognár Albert t. árvaszéki ülnök helyet­tesítéssel. Majd egy esetet mond el, annak il­lusztrálására, hogy mennyire szükséges lenne egy külön számvevői állás szervezése. Bodnár István szintén ezzel a tárgygyal összefüggően írásban interpellációt intéz a pol­gármesterhez, melyben sürgeti az árvapénzek­nek kettős zárral ellátott Wertheim szekrény­ben való elhelyezését és külön számvevői állás szervezését. A polgármester rögtön válaszolt a hozzáintézett kérdésekre, mit az interpelláló is tudmásul vett, mire a gyűlés egy fogyasztási kérvény elintézése után véget ért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom