Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-28 / 26. szám
TOLrNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 szerint: róm. kath. 140, ev. ref. 12, ág. ev. 7, 1906. junius 28 színű zászlóját, miképp hogy Dr. Kmetty K. országgyűlési képviselő is azt jósolta minap az Egyetértes-ben, hogy «Őfelsége is csakhamar függetlenségi párti lesz I (E hir valósága, sajnos, még nincs miniszterileg ellenjegyezve !...) Elég az hozzá, hogy Péter is, Pál is igazi nagy emberek voltak; ne homályositsa magasztos dicsőségük fényét, tetteik érdemét, emlékezetük méltóságát a mai emberek divatos gunyja, kisebbítése, mely minden szentet alárántani hajlandó a törpesége által elérhetetlen magasból! Én — Uraim! — egész tisztelettel emelek pohaiat az ünnepnap alkalmából a dicső ősök nagy utódjaiért, a magyar nemzet «Péter és Pál» ikei-apostolaiért Kossuth Ferenc és gróf Apponyi Albertért Isten éltesse őket addig, mig a Kmetty-féle jóslat teljesül, helyesebben: mig szép hazánk régi fénye, Mátyás és Nagy Lajos- kori dicsősége újra felvirul s Lueger is könnyezve emel kalapot majd mihamar a budapesti felséges Kossuth Lajos-szobor előtt!... Palást. A szekszárdi polg. fiúiskola értesítője. Harminc évet megfutott jeles tanintézetnek értesítője fekszik előttünk. A szekszárdi államilag segélyezett községi polgári fiúiskola 1905—1906. tanévről kiadott értesítőjéről van szó, melyet Krammer János igazgató szerkesztett, aki az intézet keletkezése óta vezeti azt olyan általános elismerés között, melyet a szakképzett tanári kar közreműködésével csakis az ő higgadt, bölcs mérsékletével és kiváló nevelői szaktudásával sikerült kivívnia. Az értesítő elején találjuk az igazgatói jelentést, melyből megtudjuk, hogy az elmúlt tanévben az intézetbe fölvétetett 169 tanuló. A tanítás eredménye a polgári iskolák általános viszonyaihoz és különleges helyzetükhöz mérten kielégítő volt. A tanulók magaviseletével a tanári kar kevés kivétellel meg volt elégedve. A szemléltetési oktatás végett a tanulók a tanári kar vezetése alatt az év folyamán több Ízben meglátogatták a múzeumot s külön-külön alkalommal annak történelmi, néprajzi és iparművészeti osztályait. Március 15-én tanulmányozták Molnár Mór nyomdai műintézetében a sajtó modern technikai berendezését. Osztályonkint kirándultak a Balogh Ádám fájához, a Kálvária hegyre, a Remete kápolnához és a városi kis erdőbe. Az igazgató jelentésében azon óhajtásának ad kifejezést, hogy városunk meghozhatná azt az áldozatot, hogy az úgynevezett vámerdőt a hozzátartozó téglaégetővei megszerezze s azt befásitva, szabályozva a tanuló iíjuság és a város lakosainak kedves üdülő helyévé változtassa. Az intézet ifjásági könyvtára három csoportban 1726 kötetet tartalmaz. A könyvtárt 154 növendék vette igénybe s összesen 2156 művet olvasott. A «Garay Kör»-t a lefolyt tanévben Mikula Dezső tanár vezette, s 69 tagja volt. A kör vagyona 521 K 17 fillér. A hazafias szellem ápolása céljából iskolai ünnepeket tartottak október 4-én és 6-án, Garay János halálának évforduló napján, november 19-én, március 15-én és junius 8-án. Lád Károly fővárosi igazgató, kinevezett iskolalátogató, Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő kíséretében május hó folyamán meglátogatta a tanintézetet és az elért eredménnyel teljesen meg volt elégedve. Felvétetett nyilvános rendes tanuló az első osztályba 51, másodikba 49, harmadikba 20, negyedikbe 36, ötödikbe 12 és a hatodikba 4. Nyelvismeret szerint: magyar 130, német 18, magyar-német 24, magyar-olasz 1, német-magyar 16. Vallás unitárius 1, izraelita 29. A szekszárdi államilag segélyezett polgári leányiskola értesítőjét Kovácsné Nagy Lujza igazgatónő közli az 1905—1906. tanévről. A gondosan megszerkesztett értesítőt az igazgatónő szép ünnepi beszéde nyitja meg, melyet a szekszárdi polgári leányiskola tulipánünnepélyén tartott. A hírneves tanintézetbe beiratkozott 190 növendék, 161 rendes és 29 magántanuló. A növendékek száma a múlt évihez képest 12-vel gyarapodott, ami amellett bizonyít,, hogy a szülők egyre jobban felismerik a nőnevelés fontosságát. A tantestületben annyi változás történt, hogy Streitné Rézler Ilona nyugalomba vonult, akinek helyébe a miniszter Pattay Margit okleveles rajztanitónőt nevezte ki. A tanév alatt december 18-án az intézethez rendes tanítónővé kinevezte özv. Pápé Dénesnét, az ág. ev val- lásu püspök pedig az ág. ev. vallásu tanulók tanításával Reichert Gyula kistormás! lelkészt bízta meg. Az iskolát május hó 21. 22. és 23-án Lád Károly székesfővárosi polg. isk. igazgató meglátogatta és a felmutatott eredménnyel teljesen meg volt elégedve. Úgyszintén Tihanyi Domokos kir. tanácsos tanfelügyelő is többször meglátogatta az iskolát. Nagy gondot fordított a tantestület a növendékek vallásos és hazafias érzületének fejlesztésére s ezen célból több iskolai ünnepélyt rendezett. Ünnepélyek voltak: okt, 4-én, Ő Felsége névnapján, nov. 19-én megdicsőült királynénk emlékezetére, ápr. 11-én, junius 8-án és ápr. 27-én a «Tulipánkert Szövetség» javára. A városi iskolaszék 17 növendéknek engedte el teljesen, 8 tanulónak felerészben a tandijat és 100 koronát adott jutalmazásokra. Az igazgatónő jelentésében azon reményének ad kifejezést, hogy a szépen virágzó intézet nemsokára megfelelő, uj épületet kap ; mert a miniszter az építést már sürgeti és az iskolaszék a telket meg is vette. Az intézetben rendkívüli tantárgy volt a francia nyelv. Statisztikai kimutatásból közöljük a következő főbb adatokat: Nelyvismeret szerint magyar volt 182, német 6 és román 2. Vallás szerint róm. kath. 129, ev. ref 10, ág. ev. 12, görög kath. 2, izraelita 37. Az első osztáleba beiratkozott 64, a másodikba 55, a harmadikba 37, a negyedikbe 34 tanuló. A dunaföldvári gazdasági ism. iskola megtekintése. Az egész dunántúli vidéken csupán egyet- len-egy olyan gazdasági ismétlő iskola van, mely nagyobb területen mintaszerűen van berendezve és gazdasági szaktanító vezetése alatt áll. Ez a valóban mintaszerű gazdasági ismétlő iskola vármegyénk legnagyobb községében, Dunaföldvárott öt évvel ezelőtt létesült a község áldozatkészségéből és az állam támogatásával. Egész határozottsággal állíthatjuk, hogy ez a hasznos iskola nemes missziót teljesít és bőségesen kamatozik a kisgazdák javára, akiknek 12—15 éves gyermekeik megtanulják itt, hogy miképpen lehet és kell kicsiben okszerűen gazdálkodni. A «Szekszárd-Vidéki Róm. Kath. Ta- nitó-Egyesület» tagjai mintegy 80-an múlt kedden délelőtt, azon alkalomból, hogy nagygyűlésüket Dunaföldvárott tartották, tanulmányi kirándulást tettek a községtől fél órányira fekvő gazdasági ismétlő iskola telepének megtekintésére. A kirándulókat magánfogatok szállították reggeli 8 órakor a városból a telepre, melynek épületén koronás nemzeti trikolór jelezte, hogy kedves vendégeket várnak. Az érkezőket az iskolaszék nevében Niertit Béla gyógyszerész, elnök, Qcdlay János iskolai gondnok és Butyka Károly gazdasági szaktanító fogadták rendkívül nagy szívélyességgel. Rövid pihenő után, mely idő alatt a tanulni vágyó tanférfiak és hölgyek megtekintették Butyka Károly barátságos lakását, megindultak a telep megtekintésére, melynek nagysága 20 250/1600 hold, ebből szántóföld 17 k. hold, szőlő 1614 négyszög öl, faiskolá, konyhakert és udvar 2 186/1600 hold. Az iskola fentartója és létesítője Duna- földvár nagyközség, mely a területen kívül 21.000 koronát fordított rá. Butyka Károly szaktanító, akinek alapos szaktudásáról, kiváló ügy- buzgóságáról a legilletékesebb férfiak már nem egyszer elismerőleg nyilatkoztak, olyan virágzóvá tette ezt a telepet, hogy ma már 54.000 korona az értéke. Ennek a rendkívül embernek kalauzolása és meggyőző magyarázata mellett bejárták az iskola belső és külső gazdaságát, megtekintették a tan- és munkatermét, állatállományát, méhészetét és szőlejét. Röviden ismertette a baromfihizlalást, a gazd: lkodás mikéntjét, a tanítás módját és menetét, majd előadást tartott a szőlő zöld munkáiról. Még megemlitjük, hogy ennek a nemzet- gazdászati szempontból igen fontos iskolának az 1905| 1906. tanévben 140 tanulója volt, akik 10 csoportba beosztva jártak előadásra. A tanitóegyesülét tagjait ezután Niertit Béla iskolaszéki elnök villásreggelire hívta meg, melyet az intézet szépen fölteritett munkatermében költöttek el. Kálmán Károly beszédjében köszönetét és elismerést mondott Niertit elnöknek és Butyka szaktanítónak úgy a nyújtott tanulságos ismeretekért, mint a barátságos vendéglátásért. Niertit erre szép beszédben kifejtette, hogy örömmel fogadták a tanügy lelkes embereit s akiknek egészségére üríti poharát. Miután már az idő előrehaladt, csakhamar előállottak a fogatok és a társaság tagjait beszállították a városba. A bazár előtt. Egy hosszú ház van itt minálunk, A neve: Kaszinó-bazár. Van benne mindenféle üzlet, S csinos és fényes mindahány. Az Isten tudja legszebb mégis, A legtöbb ember odajár, Hol a sok illatos virág közt Virít a legszebb rózsaszál, Mosolyg egy kedves barna lány. Hemzseg előtte minden este Tarka egyvelegben a nép, S közöttük nincsen olyan férfi Ki képzeletben be nem lép. Ott ül a kedves barna lányka, — A szeme gyújtó napsugár — Megbűvöl mindenkit, ha rá néz S nyugalmat az nem is talál, A kire néz e barna lány. Bohó poéta jár közöttük, A szeme mély tűzben ragyog. Irigyen néznek rá a népek, A kicsinyek és a nagyok. Egyszerű kopott a ruhája, Arca is olyan halavány, De rá mosolyg legédesebben Az a szép kedves barna lány. S nyugalmat biz ő sem talál. A legszebb rózsa az a kis lány, Édes a csókja, mint a méz. A haja bársony s a szerelme Száz titku bájjal megigéz. Aranyos édes bűvös álom, — Felér az üdvvél is talán — ,.. Mint egy ébredő rózsabimbó Varázsos éjnek hajnalán, Olyan ő a legszebb leány. AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZU TERMÉSZETES HASHAJT0SZER.
