Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-05-17 / 20. szám
4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY ' __________1906 május 17 Pó tválasztás Szekszárdon. Május 3-án volt Szekszárdon azon izgalmas nap, midőn a Boda- és Szabó-párt minden eredmény nélkül mérte össze fegyverét. Azóta körülbelül 2 heti idő jutott arra, hogy az úgynevezett haditerveket majdnem mathematikai pontossággal dolgozzák ki az ellenfelek. Tartozunk az őszinteség ama kijelentésével, hogy a Szabó-párt roppant agilisnak bizonyult és minden erőmegfeszitéssel munkálkodott azon, hogy zászlaját diadalra segítse. Minden percet fölhasználtak arra, — igaz, hogy az eszközök és módozatok megválogatása nélkül, — hogy minél több hivet toborozzanak maguknak. És az eredmény, mely szerint Szabó Károly jutott ki győztesen, mutatja, hogy munkájuk nem maradt eredménytelen. Nagy küzdelmek árán ragadta ki Szabó Károly képviselő ur a zászlót annak kezéből, ki 23 évig becsülettel szolgálta azon eszméket, melyeknek megvalósulását mindenkor szivén viselte. A f. hó 15-iki választás alkalmával leadatott 2247 szavazat, melyből Boda Vilmosra esett 1032, Szabó Károlyra 1215 szavazat, igy Szabó Károly 183 szótöbbséggel a szekszárdi kerület képviselője lett. A választásról részletesen a következőkben számolunk be: Mint minden választás alkalmával, úgy most is csak az egyes községek felvonulása képezte az érdeklődés tárgyát. Fél 8 órakor érkezett meg Sárköz, 8 órakor érkeztek meg alulról a bátaiak, felülről pedig a tolnaiak körülbelül 70 kocsin, továbbá a mözsiek és a derék agárdiak. 9 órára, mire a szavazás megkezdődött, a pártok rendben elhelyezkedtek ; a rendet az elég szép számban megjelent katonaság biztosította. A szavazás, mint múltkor is, két helyen eszközöltetett. — Az I. szavazatszedő bizottságnál a községházánál szavaztak: Szekszárd, Őcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék és Sióagárd. Választási elnök volt Totth Ödön, jegyző Őrffy Gyula. A II. szavazatszedő küldöttség előtt a polgári iskolában szavaztak: Bátaszék, Tolna, Simon- major, Báta, Mözs és Várdomb. Sorshúzás utján ismét a Szabó-párt kezdte meg a szavazást. Délután 3 óráig leszavazott: a polgári iskolánál Szabóra 468, B ódára 254, a városházánál Szabóra 370, Bodára 412. Tehát Szabóra összesen 838, Bodára « 666 A polgári iskolában a záróra 5 órára tűzetett ki, a mikor itt a szavazatok községenkint igy záródtak le: A község neve Leszavazott Bodára Szabóra Bátaszék 74 128 Tolna 38 308 Simonmajor 8 — Báta 83 25 Mözs 71 48 Várdomb 14 17 ra összesen 288, Szabóra A városházánál a zárórát a választási elnök 6 óra 10 perckor 8 óra 10 percre tűzte ki. A záróra kitűzésekor 746-kor itt a szavazatok községenként igy oszlottak meg: A község neve Leszavazott Bodára Szabóra Szekszárd 412 148 Őcsény — 155 Decs 27 196 Sárpilis — 42 Alsónyék — 104 Sióagárd 151 Egynegyed 9 órakor hirdette ki a választási elnök a városháza ablakából az eredményt, mely szerint Szabó Károly 183 szótöbbséggel került ki győztesen. Ugyaninnen intézett rövid lelkesítő beszédet Szabó, mire a tömeg minden rendzavarás nélkül szétoszlott. TÖVISEK. Vihar után. Lezajlott a második választás vihara is — jelentékenyebb kártétel nélkül. Mert hiszen sok rövid ész könnyű gondolkodása szerint, az a néhány ezer forint, amibe e két választás az államnak, a városnak és az egyeseknek került (a jelöltekről nem is szólva! . . .) nyomorult semmiség! ... Az a véghetetlen erkölcsi kár pedig, mit az egy elv zászlója alatt küzdött két párt személyi harca idézett elő a nép lelkében, — az a testvér háború, mely lefolyt fanatikus dühvei s egymásgyülölettel — s illetőleg ennek még károsabb következményei, mint az anyagi haszontalan kiadás: ez, a gondolkodni nem tudó és nem is akaró ember előtt — hitvány blöktriség! . . . Nohát térjünk felettük — egyelőre — napirendre s humoros rovatunkban tegyünk úgy, mint a szorgalmas méhek, melyek még a mérges növények virágaiból is édes mézet gyűjtenek. Mint hűséges, öreg krónikása az idők eseményeinek, idejegyezhetem, hogy az úgynevezett * fagyos szavak» az idén igen becsületesen viselték magukat. Nem hogy fagy nem volt, de még hideg sem. Gyönyörű, meleg napok valának Pongrácz\ Szervácz és Bonifácz urak névnapjai, — de (talán mivel senki sem köszöntötte fel őket a főispáni ebéden ?!?...) egymással koalicióba léptek s királyi jelszóval «viribus unitis» oly sűrű büdös ködöt zúdítottak ránk május 15-én hajnalban, hogy a a szavazók alig tudták egymást Bátáról Tolnáig összetoborzani a rettentő klumi ködben. Nos aztán, a fagyos szentek csinálta pompás jó tavaszi levegőt, azt a balzsam-illatos, akácfavirág ambróziájával telitett tiszta atmoszférát, úgy beszenyezte az a piszkos köd a választás napjára, hogy no! . . . Hozzájött egész nap az egyik-másik falusi «rezesbanda» éktelen hangzavara, a pálinka-, bor- és sör-gőz, a sok millió jó magyar «abcug!» (az «éljen» ma már nem divatos! . . 1 az egetverő káromkodás és trágár beszéd jelzővel el nem látható áradata — s úgy elrontotta, megfertőztette mindez az egész napot, hogy— tessék elhinni! — még kertem fülemiléi és rigói is elhallgattak, — talán egy belső parancsszóra.: «az okosabb enged!» Nos hát lefolyt ez is. Kidühöngte magát a 2-ik vihar is. «Acolus csendet intett a zajgó haboknak.» — Hála Istennek! . . . Most Szabó Károly kollegám örül, de még jobban a többi szabók, kik tegnap annyi «éljen»-t kaptak, hogy abból szabókontófizetési ex-lex mellett is megélhetnek * pár évig. (Sajnos, hogy most szabó-kontóm nincs! . . .) Tréfa nélkül szólva, Szabó K. kollegám s barátom győzelmének — e csuda győzelemnek !,.. — voltaképen örülhetnék egy kis elfogultsággal, ámde én nem vagyok elfogult s azt a parányi örömöt, mit az a tudat szül bennem, hogy paptársam képviselő lett, — lenyomja, megsemmisíti igaz és méltó fájdalmamnak az a nehéz súlya, hogy 40 éves jó barátom igaz és szent ügyével elbukott! E tárgy körüli gondolataim tarka fonalát megszövöm az igazság vásznává s e szomorú ügyről — vígan — még többször is beszélek, ha élek, addig azt mondom: Éljen Boda Vilmos. ki resurrexit = vagyis feltámad, mert meg sem halt! Palást. (Folyt, köv.) Bodára összesen 590, Szabóra 645. Szabó többsége egynegyed 6 órakor, a záróra kitűzésekor itt 55, amely a polgári iskolánál lezárt 238 többséggel együtt 293. Előre látható volt, hogy ezt a többséget a Boda-párt a záróra alatt nem hozhatja be. Záróra alatt leadatott összesen 198 szavazat, ebből 154 esett Bodára, Szabóra pedig 44. A főispáni diszebéd és a véletlen . . . Mint mindennek, úgy a Gróf Apponyi Géza főispán Öméltósága által adott fényes ebédnek is meg van a fény- és árnyoldala. A fényoldalról lapunk más helyén számolunk be. Szóljunk tehát az árnyoldalról. Tudva levő dolog, hogy Öméltósága az ebéd rendezésével Símontsits Elemér főjegyzőt bízta meg. — Tehát a meghívásokat is a főjegyző ur eszközölte. És azt tapasztaljuk a meghívások körül, hogy úgy tűnt fel a főispáni ebéd, mintha a főjegyző születés vagy nevenapjára hívta volna meg kedvelt hiveit, avagy, hogy a Szabópárt ebédje lett volna, mintsem főispáni hivatalos installációs ebéd. Olyan férfiak, kik társadalmi állásuk vagy más körülmények folytán föltétlenül igényt tartottak volna, hogy az ünnepi ebéden, melyre oly, nagy bőkezűséggel bo- csájtattak ki a meghívók, résztvegyenek, nem lettek meghiva. Viszont tömegesen hivattak meg olyanok, kiknek nem volt más jogcímük, minthogy Szabó-pártiak voltak, vagy az ebédet rendező főjegyzőnek intim barátai. így nem kapott az ebédre meghívót a szekszárdi protestáns hit- felekezet érdemes lelkésze, a ki véletlenül a tíoda- párt alelnöke, viszont meghívták az izr. felekezet papját, ki véletlenül Szabóra szavazott. Igaz, hogy öt nappal később Bo'zsák kapott meghivót, mikor már eljutott a vármegyéhez annak a felháborodásnak a hire, melyet az ő meg nem hívása okozott, de Borzsák papi állásához és önérzetes emberhez illően visszautasította az utólagos meghívást. Hasonlóképen cselekedett az utólagos meghívással a főgimnázium több tanára,. mert itt is a testületből nem a rangidősebbeket választották ki, hanem azokat, kik véletlenül a főjegyző fiainak osztály- főnökei, bár az egyik csak egy év óta működik Szekszárdon, a fődolog azonban ennél is, hogy Szabó-párti és osztályfőnök. Nem hívták meg a főispáni ebédre a vármegye két legtekintélyesebb országyülési képviselőjét: Rátkay László és gróf Benyovszky Rezsőt sem, pedig az utóbbi a vármegye 3-ik vagy 4-ik virilistája és nagybirtokosa, ellenben véletlenül ellenjelöltje volt annak idején a főjegyzőnek. Nem hívták meg a többi függetlenségi képviselőket sem, Szluha Istvánt, Szluha Jánost és Weber Jánost, ellenben meghívták a Szabó-párt elnökét, Hauk Antalt, ki még sohasem volt főispáni ebéden, viszont Adler N. János szekszárdi háztulajdonost és régi megyebizottsági tagot, városi képviselőt, ki van oly közéleti alak, mint Hauk, de véletlenül a Boda-párt elnöke, nem hívták' meg. A szekszárdi társadalom előkelőségei közül meghívták Zoltán Ferenc takarékpénztári segédkönyvelőt, ki véletlenül Szabóra szavazott és a főjegyzőnek vivótársa, ellenben ugyanezen intézetnek igazgatósági tagjait, akik tekintélyes régi megyebizottsági tagok, mint Schneiderbauer József vagy Hait Gábor igazgatókat, kik véletlenül Boda-pártiak, nem hívták meg a főispán asztalához, mert kellett a hely Zoltán segéd- könyvelőnek. Ha annyira demokratikus akart lenni a rendezőség, hogy az ebédre való meghívást a pénzintézetek tisztviselőire is ki akarta terjeszteni, akkor tán igazság szerint meg kellett volna hívni a másik két tekintélyes régi pénzintézetnek régi főtisztviselőit is, a kik közül azonban egy sem kapott meghivót, mert ezek valameny- nyien véletlenül Boda-pártiak voltak, sőt nem kapott meghivót Kiinger Ferenc bankigazgató sem, ki kedvelt, tekintélyes, régi tagja a szekszárdi társaséletnek, azonban véletlenül lelkes Boda-párti. Az ügyvédi karból meghívták a többi között dr. Spányi Leó ügyvédet, aki nem megyebizottsági tag, azonban véletlenül a Szabó-pártnak alelnöke, viszont a nálánál sokkal idősebb dr. Pirnitzer Béla szekszárdi régi tekintélyes ügyvédet, aki § Szekszárdi Népbanknak 20 év óta köztiszteletben álló ügyésze s ki már igen régi megyebizottsági tag, nem hívták meg, mert véletlenül Bodára szavazott. Hasonlóképen nem hívták meg a kir. közjegyzőt sem, aki véletlenül szintén Boda hive volt. Nem hívták meg a rom. kath. segédlelkészeket sem, a kik az ünnepi misén celebráltak, akiknek egyike főgimnáziumi hitoktató, de ezek véletlenül szintén Boda-pártiak De nem részletezzük és folytatjuk, pedig az egész vármegyéből érkeztek hozzánk panaszok és felszólalások; eléggé igazolják a felhozott példák, hogy a bankett rendezője igen rossz szolgálatod tett 'főispánunk Öméltóságának, ki a helyi viszonyokat nem ismervén, bizalommal Mit igyunk? Az elsőrendű természetes szénsavas natrontartalmu ásványvizet, a mohai tiszta, kellemes és olcsó HOfVIZ I savanyuviz ; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztoi óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógy sóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, lég ----- cső- es húgyszervi betegségeknek. == Ve gyi vizsgálatok s ajánlatok az Ágnes-íorrást az orvosok előtt nagyon kedvelt gyógyszerré tették s hamarosan óriási számban kerültek ki orvosi bizonylatok : dr. Kétív dr Stamhnrszkv P fff! ger, dr. Naundorf, dr. Borcherdt, or. Akantisz, dr. Biodig, dr. Fischer, dr. Mosetig, dr. Rust, dr. Werner, dr. Balogh, dr. Varga, dr. Szabó, dr. Scipiades, dr. Moravcsik dr Glaser dr Markos' falvi, stb.-ektol, akik az Agnes-forrást a legmelegebben ájánlották: ideges gyomorbajoknál, chronikus gyomorhurutoknál, főleg karlsbadi kúra után, csontlágyulásnál angolkórnál vese- és hóivá?' betegségeknél, étvágytalanságnál, vérszegénységnél, mint óvószert fertőző betegségek ellen (typhus, cholera stb.) Háztartások számára másfélliteresnél valamivel’nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telített viznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Agnes-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse nafrvobb vidék városokban lerakatok szerveztelek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelőség. — Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőbe’n (4952 7 — 30 ) Főraktár: Salamon Testvérek cég-nél Szekszárd,.
