Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1906-05-10 / 19. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1906 május 10 — Programmbeszód Boda Vilmos, a szek­szárdi kerület hivatalos függetlenségi és 48-as Kossuth-párt képviselőjelöltje múlt vasárnap délelőtt fél 12 órakor tartotta meg Szekszárdon, a városházán több ezerre menő választó előtt programmbeszédét. Először is tiltakozott azon alaptalan vád ellen, hogy ő és pártja felekezeti kérdést támasztott volna; mert tiszteli és be­csüli mindenki vallási meggyőződését. Én — úgymond — katholikusnak születtem, ebben nevelkedtem, éltem és ebben is akarok meg­halni. Beszélt ezután a vármegye autonómiájá­ról, a melyért pártjával együtt küzdött, akkor, midőn azt el akarták venni és azon lesz, hogy a vármegye visszakapja a pénzkezelést, igy a vármegye megerősödve, erős védbástyája lehes­sen a magyar alkotmánynak, a mely a darabont minisztérium alatt nagy veszélyben forgott. Fel­kérés folytán kijelentette, hogy a szekszárdi felemelt házosztályadó leszállítását fogja sür­getni. Majd röviden beszámolt a volt ország­gyűlés működéséről, annak többszöri elnapolá­sáról és törvénytelen feloszlatásáról. Örömmel hirdette, hogy a nemzet ítélete a 48-as pártnak adott igazat, melyet abszolút többségre juttatott és igy az ő diadaluk teljes. . Határozottan hive a titkos, községenkinti választási jognak, melyet minden 20 éves állampolgárnak megadna, ha hű és igaz íia a hazának és nem tekinti a nem­zeti zászlót rongyos cafatnak. Hosszabban szólt a titkos választási jog mikéntjéről, melynek bölcs megoldása a május hó 25-ére összehívott parlamentnek lesz a feladata. — Hangsúlyozta, hogy 22 évi képviselősködése alatt mindig ren­dületlenül kitartott és küzdött Kossuth zászlaja dicsőségéért s jövőben is, ha a polgárság bi­zalma ismét őt küldené a parlamentbe, a füg­getlenségi és 48-as pártnak lenne a tagja. — Beszédjét lelkes éljenzés között azzal fejezte be, hogy neki van egy talizmánja és ez a haza iránti végtelen szeretete. Az ezrekre menő hall­gatóság a higgadt és tárgyilagos beszédet köz- ben-közben megéljenezte. A választó polgárság politikai érettségére vall, hogy egyetlen közbe­szólással sem zavarta a szónokot és igy a ki­rendelt 24 csendőri karhatalomra sem volt szükség. — Meghívó a főispáni beiktatásra. Tolna­vármegye alispánja a következő meghívót bo­csátotta ki: «Van szerencsém Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága i. t. tagjait folyó évi május hó 14-én d. e. 10 órára a megvei székház gyüléstermében megtartandó rendkívüli vármegyei közgyűlésre meghívni. Tárgysorozat: A rendkívüli közgyűlésnek egyetlen tárgya, az 0 Császári és Apostoli Királyi Felségének Bécs- ben, 1906. évi április hó 23-án kelt legfelsőbb elhatározásával Tolnavármegye főispánjává leg­kegyelmesebben kinevezett Apponyi Géza gróf ur O méltóságának ünnepélyes beiktatása. Kelt Szekszárdon, 1906. évi május hó 5-én. Döry Pál Tolnavármegye alispánja». — Esküvő. Dr. Csizmadia Géza, a szek­szárdi kir. törvényszék aljegyzője, múlt hétfőn délután 4 órakor vezette oltár elé a szekszárdi, róni. katholikus templomban Mehrwerth Irmát, Mehrwerth Ferenc szekszárdi kereskedelmi taná­csos leányát. Násznagyok voltak: Adler N. János a menyasszony, dr. Herezeg Gyula a vő­legény részéről. Nyoszolyó leányok voltaké Herczeg Mariska — Mehrverth Árpád, Mehrwerth Erzsiké — dr. Bartal Kornél, Mehnverth Margit — Illés Feri és Góczy Valéria — Basck Jenő. Az esketési szertartást Wosinsky Mór apát­plébános végezte, aki szép beszédet intézett a boldog uj házaspárhoz. — Probst Ferenc dom­bóvári m. kir. posta- és távirdatiézt f. hó 12-én esküszik örök hűséget Pécsett HakschMaviskának. — Lobogó disz és kivilágítás Szekszárdit, város tanácsa a következő felhívást intézte a háztulajdonosokhoz : «Gróf Apponyi Qéza főispán ur Öméltó­sága folyó évi május hó 14rén délelőtt 8 óra­kor érkezik városunkba ünnepélyes beiktatása céljából. — Hogy Szekszárd város közönségének Öméltósága iránt érzett tiszteletűnket külsőleg is kifejezzük; felkérjük a háztulajdonos urakat, miszerint lakházukat május 14-én reggel nem­zeti lobogóval feldisziteni s ugyanaznap este fél 8 órától 9 óráig házaiknak ablakait ki­világítani szíveskedjék. Szekszárd, 1906 május 8­Városi tanács.» — A pécsi ügyvédi kamara köréből. A pécsi ügyvédi kamara közhirré teszi, hogy dr. Abay János ügyvédet Gyönk székhellyel folytatólag felvette az ügyvédek lajstromába. — Áthelyezés. A néhai darabant-kormány politikai okokból sok áthelyezést tett, melyeket azonban a mostani törvényes kormány úgy tesz jóvá, hogy visszahelyezi az illető tisztviselőket, így Adóm bonyhádi kir. adóhivatali ellenőrt is visszahelyezte Szikszóra. — Eljegyzések. Szenterzsébeti Forster Ist­ván földbirtokos eljegyezte Karácsonyi Birikét, Karácsonyi Jenő dr. fővárosi ügyvéd leányát.- • Rózsay Elemér lengj^eli uradalmi kasznár el­jegyezte Fülöp Jolánt, néhai dr. Fülöp Kázmér dárdai ügyvéd leányát. — Nyáry Dezső székes- fehérvári honvédhadnagy, zászlóalj segédtiszt, Nyáry Ferenc, gróf Apponyi Géza főispán volt uradalmi kasznárjának fia, eljegyezte Veszprém­ből Sárkány Mariska urleányt. — Kölcsönös áthelyezés. Az igazságügyi miniszter Schneider Gábor földinket Zalaeger­szegről Sopronba, Fischer Imrét pedig Sopron­ból Zalaegerszegre helyezte át kir. ügyészekké. Mind a két áthelyezésnek politikai háttere van. — Főgimnázium Bonyháden. A tolna-baranya- somogyi ág. hitv. ev. egyházmegye iskolai nagy­bizottsága a Bonyhádon tartott rendkívüli gyű­lésében kimondotta, hogy a bonyhádi algimná­ziumát nyolc osztályú főgimnáziummá egészíti ki és az V. osztályt 1906. évi szeptember hó elsején megnyitja. — Kortesút. Tudósítónk irja: Múlt vasár­napon (május 6-án) fölrándult Szabó Károly Tolnára, hol nagyszámú hívei ovációkban része­sítették. Püspököt, minisztert vagy talán magát a királyt sem lehetne ilyen kis városban nagyobb parádéval fogadni, mint ahogyan Tolna Szabó­pártja fogadta jelöltjét. Bandérium, mozsárdur- rogatás, fehérruhás leányok, csokornyujtás, stb. minden telhető pompa kijárt Szabónak, sőt még a harangok zúgása sem hiányzott. Igaz, hogy a harangszó temetésre szólt, de azért belevegyült az éljenek zajába s bizonyosan eszébe juttatta az ünnepelt jelölt urnák is, hogy minden mú­landó. Elmúlik a választás is s aztán vége a nagyságnak, az ünnepeltetésnek; következnek a csalódások-szülte hétköznapok ... — Miért volt Szabó Károly Tolnán ? Azért, hogy ünne­peltesse magát, hogy önmagát dicsérhesse és hogy Boda Vilmost alaposan leszólhassa, meg­hazudtolja, megrágalmazza. Ilyen eljárás nagyon ízléstelen és elidegeníti a jobb érzésüeket. Csak folytassa Szabó wr az ilyen kortesutat, igy majd volt híveit is elveszti.-- Feloszlatott Kaszinó- A m. kir. belügy­miniszter jóváhagyólag tudomásul vette a szakcsi Kaszinónak múlt évi augusztus 5-én hozott közgyűlési határozatát, melylyel felosz­lását kimondotta és vagyonát a szakcsi Kath. Körnek adományozta. — Előléptetések a katonaságnál. A király Dörnyei Béla pozsonyi m. kir. II. oszt. honvéd­századost, Dörnyei Ferenc szekszárdi nyugal­mazott igazgató-tanító fiát, I. oszt. századossá, _ Ferdinánd Lajos II. oszt. haditengerészeti mé rnököt, özv. Ferdinánd Józsefné fiát, első osztályú haditengerészeti mérnökké léptette elő. — Hátralékos adók behajtása. Mindenkit érdekel, hogy a pénzügyminisztériumban hogyan határozzák el a hátralékos adok behajtását Miután 1905—1906. évekre nem volt költség- vetés, azért a pénzügyminiszter hajlandó ezen évekre halasztást engedni, de csak azoknak, akik az 1904-ik évi adójukat lefizették. — Elutasított felebbezós. Csonka György és társai gyulaji lakosok megfelebbezték Szabó B. Ferencnek községi pénztárnokká történt meg­választását. A felebbezést a közigazgatási bi­zottság elutasította. — Vármegyei szolga kinevezése. Tolnavár­megye alispánja a Pitz Imre vármegyei iroda­szolga nyugdíjaztatása által megüresedett állásra Körösztös Ferenc vármegyei házi szolgát ne­vezte ki. — Megrongált távirószigetelők. A pécsi postaigazgatóság feljelentést tett a főszolgabiró- ságnál, hogy a bonyhádi törvényhatósági utón I levő táviró és távbeszélő vonalak oszlopairól nagyobb mennyiségű porcellán szigetelők le­verésével megakasztják az üzemet és nagy káro­kat okoznak. — Névváltoztatások. Baumgarten Géza bölcskei illetőségű, ugyanottani lakos vezeték­nevét «Balog»-ra, — Wimmer Károly és Wimmer Endre dunaföldvári illetőségű ugyanottani lako­sok pedig vezetéknevüket «Fehér »-re változ­tatták. — Megszökött borkereskedő. Rotter Simon és fia dunaföldvári bornagykereskedő cég bel­tagja, Rotter Lajos, mint már megirtuk, nagy sikkasztást és okmányhamisitást követett el és mintegy 300,000 korona készpénzzel megszökött és nyomtalanul eltűnt. A nyomozás adatai sze­rint Rotter Londonba utazott és onnan való­színűleg Amerikába menekült. Hátrahagyta fele­ségét és két gyermekét. A szökevény borkeres­kedőt körözik, akinek személyleirása a követ­kező : 150 cm. magas, haja fekete őszes, szeme barna, arca hosszas, barna, bajusza fekete, fél cm. függőleges forradás van az arcán, orrhan­gon beszél. — A városok törvénye. A polgármesterek legközelebbi kongresszusa elé ezt az indítványt terjesztik: Mondja ki a városok polgármesterei­nek értekezlete, hogy a parlamentáris kormány kinevezése után azonnal föliratot intéz a magyar országgyűlés képviselőházához aziránt, hogy a városok közigazgatásának reformját az elsők között rendezendő belügyi kérdésnek deklarálva mielőbb külön városi törvény alkottassák s egyidejűleg a városok az állami közigazgatási feladatok végzésével járó terhektől fölmentesse­nek, illetve azokért ilyen módon kárpótoltassa­nak, hogy akár a megtakarítás, akár az állam­segély elsősorban a városi alkalmazottak meg­felelő javadalmazására és esetleg más közszük­ségletek fedezésére legyen fordítható. A városok törvényeinek megalkotása most, amikor az alkot­mányvédelmi törvények alkotásának szüksége annyira fenforog, valóban fontos s bizonyosra vehető, hogy a belügyi reformok terén ez az ügy is megfelelő és minden tekintetben kielégítő módon nyer elintézést. — Tanítói áthelyezés. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Székely János dombóvári állami elemi iskolai tanítót a bibarcfalvai állami elemi iskolához jelen minőségben áthelyezte. NI it in vünk? hogy egészségünket megór FORRAS-t mely ideges SS SS SE HlM " juk, mert csak s a termé- lUiinnOU, o-vomnr. í, hiiw,,* J 7 gyomor- es bélhurut, csontlágyulás, vese­szetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvó- és hólyagbántalmak eseteiben 26 év óta kitűnő eredménynyel szer. Elsősorban az elsőrendű természetes szénsavas használtatik és ragályos betegségektől, mint typhus natrontartalmu ásványvizet a MOHAI ____________________________ Sz ámos orvosi szaktekintély által ajánlva. Elismerő nyilatkozatok a forrás leírásának ismertető füzetében olvashatók. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nae-vobb " kh den ketes értékű, mesterségesen szénsavval telitett víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb, hogy az ÁGJíES-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen l^gszerezheTse' és hogy bárki által olcsón beszereshető legyen, már a vidéki nagyobb városokban is lerakatok szervez tettek, ugyanott a forrás mm J tirásanak ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelőség. — Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. - KCUVOK bOPVIZ ® Mm. AUXiuonvfiVJIVDVg« hiiuuvu muiv-iiswu ww viuviuugu vwuubgiuucu. —1 ■ gk Főraktár: Salamon Testvérek cégnél Szekszárd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom