Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-26 / 17. szám
A választás előtt. Néhány nap alatt lezajlik a választási harc s ismert lesz annak eredménye. Jelenleg — a hírlapok szerint — országszerte csendes mederben, békésen folydogál a választási küzdelem vize, alig verve itt-ott nagyobb, vagy zavarosabb hullámokat. Hogyanis ? . . . Hiszen ha az alkotmányos élet helyreálltával első dolguk volt a vármegyéknek aföreStitució' in ififegríim,»' az! ■előző- állapot vrsszaáltitásay' az'abszxThJt'izmtrs' alatt hötíí‘es'‘éS' bá'tS^'^kitáfíá^^fafiá^Aíltr’ tisztviselők hivatalukba visszahelyezése, — épp igy nemcsak jogosult, hanem szinte egészen természetes dolog az is, hogy a törvénytelenül feloszlatott képviselőház mindazon tagjai, kik a múltban mindenkor híven iparkodtak teljesíteni képviselői kötelességüket a haza javára: most újból lelkes egyhangúsággal mandátumhoz jussanak. Mert igaza van az Egyetértésnek (ápr. 17. vezércikk). «Az ország kerületeinek legnagyobb részéhen sans phrase akceptálják, a szövetkezett ellenzék emberét. Azok ellen a volt képviselők ellen pedig, akik részt vettek a nemzeti küzdelemben, valóságos szentségtörésszámba megy még csak az emlegetése is az ellenjelöltnek!» Hittük, hogy nálunk különösen igy lesz 1 Hisz Boda Vilmos volt képviselőnk.itteni hosszú múltjának bokros érdemei miatt, legkivált az utolsó szomorú időkben tanusitott bátor és hü hazafiságáért —mint jelölő beszédemben mondtam — ha még eddig soha nem lett volna is képviselőnk, összevetve a jelenben tanusitott bátor és nemes küzdelmet a múltban szerzett bokros érdemekkel «valóságos szentségtörés» és rút hálátlanság bűne nélkül nem is lehetett másra gondolni a jelölésnél s oly természetes, oly igazságos lett volna egyhangúlag kimondani! *8zó sem lehet másról! — ő érdemli meg!» — És mégis a sárközi atyafiak, akik pedig jól ismerik az ő múltjának érdemeit és helyben azok, akik nem ismerik azt kellőképen, csak az öreg embert látják Bodában (minden érdem dekórumától megfosztva!) és minden szép és jó reményt helyeznek Szabó K.-ba (biztatván magukat e remény szép csillogásával, no meg: vezettetve egy jó adag megokolhatatlan személyes gyűlölet által is! . . .) külön jelöltet állítottak Sz. K. kollegám és barátom személyében. Szabó K. fiatal barátom nemes tulajdonait, szép tehetségét ismerem s kívánom is neki, hogyha ambíciója épp arra sarkalja: legyen képviselő. Csakhogy nem itt! Van elég kerület manapság, hol a meghalt szabadelvüpárt megürült birtokába, mint «res nulUus»-h& jogosan betelepülhet s szónoklata tavaszi virágaival a I képviselőség, a mandátum nyári gyümölcseit j kiválthatja, megszerezheti. De mi már csak tartjuk a biblia parancsát. • A vén ember előtt felkelj és annak orcáját | megbecsüljed /» Mi már csak kitartunk az öreg zászlótartó, a függetlenségi elvek régi nemes harcosa, 22 éves képviselőnk, Boda Vilmos mellett! Hasz- I tálán az a csalafinta kortesfogás, amely oly * gyermekesen 'nfeyetségésj: hogy most §> a jo.bb- I párti,Szr. K. a balpárti jelölt, mert csak a j bolond nem tudja, hogy ma mindert igaz.magyar kormánypárti, mert a kormány -- Üalparti! Hasztalan a kiadott jelszó, hogy «az intelligencia I is Szabó mellett van /» Bocsánatot kérek, még j vagyunk mindig elég számmal — kik magunkat az értelmiséghez sorozzuk —' s- mégis azt ki- | ál tjük : Éljen Boda Vilmos országos követünk: | Hajdan azt mondták: «Ugocsa non Coronat/» (Ugocsa nem koronáz!) Mi ma ezt mondjuk: Az Úristen sokáig éltesse Alsónyék és Őcsény derék magyar lakosait, éltesse érdemes jelöltjüket is — «sok jó egészségben» —; dehát már majd csak most még mi szekszárdiak vezetünk, idővel — lehet — sor kerül Sz. K. barátomra is. Addig egy kis türelem. Nekünk nem kell se plakát, se zászló, se hangzatos jelszó, se kortes-igéret — és semmi külsőséges erőmutogatás, vagy fenyegető ijesztgetés, — mi megmaradunk hálás hűséggel a régi vezérünk mellett és Szekszárd városának, úgy ennek vidékének, sőt sok tekintetben az egész megyének négy évtized alatt hatalmasan fellendítő vezérbajnokáért tömörülünk sorompóba s nemcsak kívánjuk, hanem erősen akarjuk, hogy a hálátlanság bűnét senki szemünkre nem lob- banthatva, a jövő hétfőn üljünk uj ünnepet és énekelhessünk uj gyözedelmi éneket Boda Vilmos diadalmas zászlója alatt! Borzsák Endre. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY ___ Do mbóvári hullámok. Az uj idők fuvalma megfodrozta Dombóvár csendes víztükrét is, felébredtek az emberek a téli álomból. A múlt héten valami izgatottsághoz hasonlítható állapot is volt észlelhető, de mióta megtudták, hogy nem Dombóváron lesz a választás és Lexa Zenó nem is lép fel, megint visszatért minden a rende’s mederbe; az már nem nagyon érdekli a dombóváriakat, vajon az öregebb fehérmegyei bácsi: Szluha János, vagy a fiatalabb szegedi Mokány Berci: Lipkay Kálmán lesz-e a képviselő! Vasárnap mind a kettő beszélt, az egyik mise után, a másik létánia után ; az egyik az amerikai kivándorlás megszüntetését, a másik a járásbíróságot ígérte, mind a kettőt megéljenezték — a szederfákon Deák Ferencről azt olvastam, hogy valami fiatal jogász rokonának — kit D. F. megkérdezett, hogy milyen párti és ez, tekintettel a dicső rokonra, büszkén verte a mellét, mondván : «kormánypárti vagyok!» — a bölcs, öreg Deák ezt felelte: «Haszontalan fráter vagy! Hát mi leszesz 50—60 éves korodban, ha már most is — fiatal, tüzes vérrel — kormánypárti vagy ? — «Ezen időben még én is balpárti voltam 1» Nohát az én politikai életirányom egészen fordítottja, visszája a Deák F. fiatal rokonáénak. Én — a dr. Ballagi Mór, volt kedves tanárom jelszava után — politikailag úgy képződtem, úgy fejlődtem (befolyván erre — természetesen — a Tiszáék csalfasága, Bécscsel kokettirozása, erőszakoskodása, stb. —) hogy az adott viszonyok közt nem. lehettem más, mint «örökös balpárti». — Most is az vagyok, mert hisz az egész ország . (már t. i. a szin- magyar ország) az,, lévén a kormány is szivvel- lélekkel igaz magyar, nagy nemzeti célokra törő! — — — — Ki törne ellene, ha igaz magyar ! ?! — — — Nem tudom hinni, hogy ez a nemzeti kormány — melynek tagjaiban úgy a szellem erős fényessége, mint a jellem szilárd, kipróbált, megacélozott ereje és a honszeretet isteni melegsége oly szép harmóniában egyesül — letudjon térni valaha a jogtalanság, igazságtalanság, szóval a hazát rosszul-szeretés Tisza- posványos útjára; nem tudom hinni, hogy a hosszú harcban, ennek nemes és szent küzdelmében annyi hervadhatatlan babért szerzett dicső vezéreink elveszítsék valaha azt a dicsfényt, mely most oly méltán köríti, glóriázza nemes homlokukat; de azt sem hiszem, hogy a Bécscsel trafikált .bukott hazafiak önző kicsiny ülő gyerekek. Szluha János mégis egy kis helyi vonatkozású dolgot is beszélt, ami érdekelte a dombóváriakat: Megdicsérte a főbírót, szolga- birót, a miért nem voltak a hatalom kész eszközei a póttartalékosok előállításánál. Miután ilyenformán az országos dolgok nem foglalják le teljesen az emberek érdeklődését, a helyi dolgokat is ráérnek tárgyalni. Ugyanis Dombóváron nagy dolog történik . Párkirözzák az Eslfe'rhazy-utfcának és a Vásártérnek azt a részét,* amelyre. § posta, állami iskola, Kereskedelmi Kaszinó, es a szolgabiróság ablakai nyíljanak A főszolgabíró már évek óta sürgeti ezt, de az eddigi «földmives biró» minden évben talált kifogást, egyszer nem lehetett fákat kapni, másszor már késő volt ültetni, az idén az «úri biró» megígérte szentül, hogy meglesz, de a képviselőtestület nem ment bele, mig a főszolgabíró rájuk nem irt, hogy kiteszi, illetve betiltja a vásárt, ha nem parkíroznak, mert a vásártér nincs szabályszerűen berendezve. Most azután parkíroznak és pedig igazán szépen. Csakhogy ez pénzbe kerül és ez nem tetszik azoknak, akik más tájon laknak. Hogy miért épen itt parkíroznak, miért nem az ő utcájukban 1 Bizony, miért is csináltak Budapesten az Erzsébet és Józseftéren parkot, miért nem a Dob-utcában ? ? Szóval Dombóváron mindig «béka-egérharc» van és «vihar a vizes pohárban!» Aztán még egy dolog foglalkoztatja a dombóváriakat: Hogy ki lesz a főispán ? Persze Döry Pált szeretné mindenki, mert a Döry névnek amúgy is jó csengése van Dombóváron, de még az alispánt sokan személyesen is ismerik, nem csoda tehát, ha őt óhajtják! Azt hiszem, Tolnavármegye egyáltalában egyszer egy olyan főispánt szeretne, aki nem zárkózik el lég- és embermentesen a kastélyába; és ezt nem is lehet csodálni! Végül bizony az sem tetszik nagyon a dombóváriaknak, hogy mig ők szinpártoló egyletük dacára kénytelenek egy fölülről reájuk tukmált tizenegyedrangu szintársulattal, a mely még hozzá «potyajegyesek»-nek nevezi az egyleti tagokat, mert nem emelik a napi bevételt, addig a lanyha szekszárdi publikum egylet nélkül is gyönyörködik (vagy legalább gyönyörködhetnék !) egy kitűnő társulat játékában. Pedig Dombóvár azért csinált szinpártoló egyletet, hegy választhasson társulatot. Hát hiszen választhatja azt, a melyet fölülről jelölnek Persze meghalt Mátyás stb !! Egyebekben — Dombóvárott minden csendes! 1906. április 26_ táborából, a szabott-elvűek, a haladó-szaladópártiak és ujpártiak roncsaiból mostanában egy erős, életképes balpárt fejlődhessék ki.— Ezért lesz most jóidéig kormánypárti a nemzet is, én is 1... De ha — Isten mentsen ! — másképpen fújnak a szelek: akkor Petőfivel: «Mint voltam eddig, úgy most Csavargó leszek én!» igy szólok: 40 évig voltam — ifjan! — balpárti, vén koromban lettem — örömmel, kormány- párti, — de ha uj csalódások érnek s a biztató szép remények semmit sem érnek, — hát újra mozogni kell a vérnek s nem bánom, ha gya- láznak, vagy dicsérnek, ha mondom, hogy: «Én született balpárti vagyok!» TiidöbetegsüyeK, ouruiüK, szamár- kenöges, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen „Roche“ eredeti ee«ma§olÚ9t. F. Heffteammi-lLa Rscite A C®. Basal (Svájc), »M wvwl rendeletre a gyAgyszertinh- ben. — Ara Ovegenkint 4.— korona. ÉSÉ