Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-11-23 / 47. szám

2. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 47. sz. ">05. november 23. védés, — pedig a gyűjtésében elég képes­séget tanúsítottak — melyekkel, ha mind ránk zúdítják is, a mi törvényes jogainkról való nem lemondást, hanem csak ahhoz való ragaszkodásunk megingását is, keresztül­vinni képesek lennének. Boda Vilmos. TÖVISEK. Alkohol — Nikotin - Duell. (Szdfejtési, történelmi és társadalom-politikai tanulmány.) Mi az alkohol ? — — Tudósok állítása szerint — magyarul: spiritusz, vagyis: szesz, mely gyilkos hatású, életromboló, azért úgy kell ellene védekeznünk, mint a jótékony szanató­riumi eg3msületek védekeznek a tuberkolózis, a tüdővész ellen. Valamint itt minden eszköz szent — a nemes cél érdekében! -—- (még. az is, ha a szanatóriumi jótékony táncmulatságo­kon többen hektikát kapnak egy pohár hideg víztől, vagy egy adag fagylalttól '.) — épp úgy az alkohol romboló hatása, életröviditő s élet­oltó nagy ereje ellen vállvetve, közös erővel, viribus unitis, jogosult minden szövetkezés, harc és háború, hogy a józan emberiség minél előbb feljusson — a sör, bor s pálinka-szesz nagy özönvizéből a mértékletes élet spiritusz nélküli boldogságának magas Arardthjára! S mi a nikotin? — — A tudósok szerint, bár jóval fiatalabb, de mégis édes iker-testvére az alkoholnak. Szintén halálos ellensége az emberiségnek, mely ellen közös erővel védekez­nünk kell. Mert mig az alkohol, cseppfolyós test alakjában juttatja az emberi szervezetbe a spiritusz gyilkoló mérgét: addig a nikotin mint­egy légnemű tünemény alakjában dűl, rombol és öl, mig végre odajuttat, hogy — az írás szerint — életünk minél előbb «füst és pára» legyen. Ezért kell ellene is egész energiával védekeznünk, különösen társadatmi utón. És mi a duett ? (duellum, párbaj). Egy szintén ősrégi emberpusztitó eszköze az amúgy is gjmrsan pusztuló ember-erdőnek. Legöregebb testvérbát3Űa az Alkoholnak és a Nikotinnak. E hármas ellenséggel kell megküzdeni, ezek ellen kell társaságba szövetkezve élet-halál har­cot vívni a modern kor világoseszii, nemes- szivü embereinek. — Dehát — mielőtt a rész­letes tárgyalásba, az igazságot kihámozó fejte­getésbe fognánk — lássuk, cikkem cime szerint. 1-ször a szófejtést — szómagyarázatot (ety- mológia). — Én szerintem az az ember, aki folyton hazudik, kohol = fő-kohol; az pedig, aki ritkán füllent = al-kohol. E szerint az Alkohol tősgyökeres magyar szó, — jelentése ez : «Kis hazug!* — És mégis bátyja a nikotinnak. — (Nikotin Nikó Tini, a néhai Nikó Lina test- véröcscse.) A harmadik, legöregebb testvér­bátyja, — mint a történelmi fejtegetésből ki fog tűnni, — Duett (duellen) párbaj) magyaros szó­fejtés szerint: — «Düh-elli* vag3is (szebben kifejezve) erős indulat, heves szenvedély, sőt harag és düh-szülil Mert láttál-e már, nyájas olvasó ! olyan véres páros viaskodást, ahol a szerelmes turbékoló és csókolódzó galambok módjára, egymás boldogitására törekedtek volna a szembeszálló felek? Bízóig a párbajt o. düh- elli, szebben: a harag szüli! E szerint tehát: a legöregebb testvér a párbaj (Düh-elli). Ifjabb : az alkohol (szesz-vágy.) Legifjabb a nikotin (Nikó Tini, — füst-kéj). E három gonosz testvér ellen küzd manapság az egész modern emberiség sajtóban, társada­lomban, alkotmányos, nehéz harcot, melyből bajosabb a kibontakozás, mint a magyarhoni politikai sutyos válságból! ... De lássuk : 2. A történelmi részt. a) Az emberi élet 3 ellensége között -- mondtuk — legöregebb testvér a Párbaj (Düh- elli) kinek születését még se egyházi, se állami anyakönyvvezető be nem mátrikulázta, csak Mózes ur fantáziájának emléktáblájára van felje­gyezve elkopott, homályos betűkkel, aként, hogy az első világraszóló párbaj, duellum, Kein és Abel nevű urak között ment végbe, még pedig nem a Eodor-féle vívó teremben, nem a Rákos- palotai erdőben s nem is Komjáthy-féle piszto­lyokkal, hanem mag3rarossan furkosbottal, az éden-kert :szomszétságában. S miért? . . . Egy csekély vqlemér^-külömbség miatt, — hogy t. i. Abel ur ulgy vélte, hogy az ő áldozati füstje kedvesebb az égi királynak, mint a bátyjáé. Éz pedig (kaján indulattal — innen lett a neve Kain —) úgy vélte, hog3^ övé a gitt odafent,— s emiatt ö sszekülönbözvén eg3r kissé, az ag3ron- kommontás végső argumentumához folyamodott, düh-be gurult, — s igy jött létre a párbaj, az első «düh-mi» — mit a világ fiai még ma is majmolnak Ősrégi talajban lévén ennek elplán­tálva az eiős gyökere: látnivaló, hogy kiirtása óriásilag nehéz ! . . . b) A második testvér : Az Alkohol (szesz- vág3r.) E blin megalkotója, megalapítója a bibliai kegyes Nóá, kit épp ezért (kegyességért!) az Isten az özönvízből is kimentett egész háza- népével. Csudálatos, hog3^ az alkoholizmus ős- at3Űa, a részegségében magát Ádám-kosztiimbe helyező Yoe-apó lesz részese azon isteni nagy kegyelemnek, hogy a gyilkos özönvíz szennyes hullámai közül — házanépével együtt -- ép bőrrel menekül. Nekem úgy tetszik, mintha ez egyenes ujj mutatás, világos mementó volna, hog3r bizeyy/ a bort szeretni s képesint inni : nem istenelleries dolog, sőt isten-akarat, — s az alkoholizmus undok bűne csak ott kezdődik, a hol a mértékletesség határa végződik s csinyján bánva jiz életölő szeszszel: életmentő, erőtadó, kedélyt-gyógyító, drága ital a jó szekszárdi bor s nincS szükség hatása ellen társadalmilag tö- mörübre védekezni, mert nem az isteni nektár a gyilkol, hanem a telhetetlen és féktelen emberi vágy, a korlátokat ismerni nem akaró állati ösztön. Noé ártatlan volt, mert nem ismerte a dalt: «Érzem a bor jó hatását!» de mi ismerjük, tehát ne szívjunk annak mézéből életölő mérget, így aztán nem kell alkohol-ellenes egyesület!... a Nikotin (füst-kéj ; felfedezője, illetőleg s Kristóf Innen van nen van a kolum- 'ersze! — Szerző.) ókor a nagy fel- iain, a bennszü- már ott nag3mn i s a dohánv- ffületileg tiszte­li, egy feltü- tség vezetője ’■szál szebben yujtott egy m mondani ott világos us arcába Ital elká­c) Harmt Nikó Tini k. a. kolportőrje a na a kolumbáesi lé bácsi légy ? ... Sí A dolog úgy törte fedező megjelent A lőttek, — különöse, kifejlett dohány ipt gyárak csinos munki legtek Kolumbus élőt, nőén szép hajadon ve és szónoka, ki — az beszél» formájára és da gyönyörű amerikai nótá. egy pompás szűz dohá kabanószra s annak fíis fújván eper ajkaiból: az i, bitott hóditótól rögtön rri\ *tt s el­nevezte a kedves növémff ± '• miből apránkint rövidítve nikotin k 1S Kris­tóf utóda Kristóffy belügyé dő. — Persze, hogy az ! — szerző. ülönb­séggel, hogy ő — Kristóffy > fel­fedező Kolumbusnál, mert rá 'zolut alkotmányosság, a törvényes zsan még össze nem fért elméletének prak \ió­sitására! . . .) Ezek után lássunk végül: 3-or. Eyy kis társadalmi polii A fentebbi szófejtés és történt ? nyomán napnál világosabb, hogy a három nagy, pusztító ellensége: i Kohol és Nikó Tini magyar honos őt Hát miért üldözöd őket, erős társulat vetkezve, édes jó magyarom ? Mit ag rájuk ? S különösen minek bántod a 1 testvért, a g3^enge nőt, Nikó Tinit ? A'"* céloz az alkoholellenes, párbaj ellene kezés és a sok orvosi tanács, röpirat Nikó Tini ellen?! . . . Nem értem. — célkoz sohasem vezet, mivel úgyis ( itt alant az élvezet! De meg, tán b állam, hogy a pénzét hagyja nálam! csukva lesz a korcsma s nem lesz töl tünk korcs ma, — ha nem lesz dohány­kilátszik a kassza fenék ; s ha nem lesz párbaj : hever a nép dög-rakásban, nei nép egymás mellett s ken3mrért beütik mel Már én csak azt mondom: mara régi mellett, — ne újítsunk minden ok «Ne mozdítsd meg a régi határt /» mondja Mikor Pepi barátom valamikor régen Magyarországon a Mérfékletességi Egylet volt: minden nap be volt rúgva. A musz is összetimporálta a hágai béke-konferer utána nyomban óriási embervér^e hága g hadserege. Az orsz. képviselők hozzák goru párbaj-törvéiyt s ők maguk legtöb duellálnak. Es igy járunk minden szent t lássál, erős szövetkezéssel; az akció sz reakciót, az eg3resülési erős akarat maji mindig csúfos fucscsot mond az embe érzéki vágyait csiklandozó élvezetek térrő szorítani akarása által. Különben, mondh zik egyszer annak az ideje is, mondogatta hi­testársának, a jó Borbálának, a kinek Adél, — igy hívták a szép leányt — volt az egyedüli gyönyörűsége boldogsága. A szép Adél pedig már régen szerelmes volt, és pedig Bence Miklósba, a fiatal csinos gazdasági segédtisztbe ; csakhogy rajtuk kívül más emberfia nem tudta. No, bizony. Minek is. Minek is tennék ki magukat az egész falu asszony­népe pletykájának. Egy alkalommal, szép, holdvilágos este, midőn úgy titokban együtt voltak, a csillagok sze­relemre intő világánál igy szólt Miklós Adélhoz: — Váljon tudnál e én édes szerelmem va­laha a másé lenni ? — .Soha, soha . . . — El tudnál-e engem feledni ? — Inkább életemtől válnék meg. Ez volt szerelmüknek első akaraterős meg­nyilatkozása. Elhatározták, hogy Adél megvárja, mig Miklós oly állást kap, miből őt tisztességesen eltarthatja, hogy majd megkérhesse szüleitől. Ámde a sors könyvében ez másként volt megírva. Mire Miklós olyan állást kapott, hogy csa­ládi tűzhelyet alapíthatott magának, biz sok idő elmúlott. Előre akarta hát magát biztosítani : megkérte Adél kezét apjától. Nadászy uram azonban megtagadta tőle. Gondolván Perémú Zoltán gazdag, nemes legéig, illőbb az ilyen emberhez adni a leányt, mint olyanhoz, kinek még jóravaljó állása nincs. Teltek, múltak a hetek, hónapok; a tél is beköszöntött már, Adél még sem volt íokötő alatt. Nem tudták elvakitani a szemeit Peréin Zoltán gazdagságai. Miko" aztán egy szép napon Adél magá­nyosan jött haza este szigorú tekintettel fogadta atyjíi : — Hol jártál Adél ? Adél egész testében remegve állt at3'ja előtt, meit tudta előre, hogy dorgálást fog kapni. Hosszabb halgatás után igy szólott: — Le édes, jó apám, . . . mikor ... a . . . Miklós. . . . — Megzavarta a fejedet, ugye ? Nohát édes leáryom, te Bence Miklósra gondolni se merészelj mert azon a napon, mikor rá jövök, hogy vee voltál, az nap tagadom meg, hogy leányom vagy. Mert tudd meg én apád vagyok s ha viJlem ellenkezni merészelsz: átkomat küldöm fejedre. Ha pedig szivedbe a szeretem virágának birnbai fakadoznak : fogadd közéjük Perényi Zoltánt, ő biztosan nem hoz szégyent nevünkre. . . . Adél szivét elöntötte a fájdalom és e dac. Rémes tervek villámlottak meg elméjéber és azon merész elhatározással tért pihenőre hogy eljeg3rezteti magát Perényi Zoltánnal . falu nábobjával, kinek portájáról a fény és kényelem tükröződik. Két hét múlva már a verebek is csiripe ték az uj hirt, hogy Nadászy Adél jegyet vá tott Perényi Zoltánnal. Nosza volt is öröm Nadászy-portán. Pedig hát kár volt előre ö vendezni. Mikor aztán az alkonyi szellő Bence Miklc hoz is elvitte Adél eljegyzésének hírét, na lépésre határozta el magát. Elsőben el s akarta hinni, hogy Adél oly könnyen hűt legyen hozzá; de mikor már az eljegyz lapokból meggyőződött, egyet gondolt magát Elment Adélék lakására. Az erdőre sötét fát; vont az est, a madarak félve húzódtak fészkeikben, a holdvilág pedig kisérteti szórta ezüst szinü sugarát a fák lombruh Sirolin 2 3-4. A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer : tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bájánál, úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknél influenza Után ajánltatik. — Emeli az étvágyat és testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és meg­szünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenként 4-— koronáért kapható. — Figyeljünk, hogy minden üveg az alanti céggel legyen ellátva : F. Hoffmann-La Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájc).

Next

/
Oldalképek
Tartalom