Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1905-06-15 / 24. szám
XXXIII. évfolyam. 24. szám. Szekszárd, 1905. junius 15. függetlenségi és 48-as Kossuth-pánti politikai hetilap. Megjelen: hetenként egyszer, csütörtökön. Szerkesztőség: Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Kiadóhivatal: Telefon: 11. Molnár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Felelős szerkesztő-.: Főmunkatárs: BODA VILMOS. HORVÁTH IGNÁCZ. Laptulajdonos: GRÜNWALD LAJOS. Előfizetési ár: Egész évre 12 korona, l]2 évre 6 kor., J/4 évre 3 kor. Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hivatalos hirdetések: 100 szóig- 3 korona 74 fillér 100—200 szóig 5 kor. 74 fill. 200—300 szóig 7 kor 74 fillér, minden további 100 szó 2 koronával több Nyilttérben 3 hasábos petitsor 30 fillér. József kir. herceg. Mélységes gyásza van a magyar nemzetnek. Széles e szép hazában minden magyarnak szivét a fájdalom érzete járja át, hogy megpihenni tért József kir. herceg. Mindenki őszintén megsiratja a legmagya- rabb kir. herceget, a ki köztünk élt, velünk volt mindig, a ki ismerte igazán a magyart; azért részt is vett örömünkben és fájdalmunkban egyaránt. Gyászba borult az O halálának hirére az egész ország, Kárpátoktól Adriáig. Mindenütt, még az utolsó kis faluban is gyászlobogók hirdetik, hogy József királyi herceg nemesen érző szive megszűnt dobogni az elárvult magyar nemzetért. Kedden reggeli 6 órakor hosszas szenvedés után Fiúméban hunyta le szemeit hosszú álomra a föltámadás reményével. Az O elvesztése kétszeres csapás most mi reánk eöben a válságos időben, midőn annyi ádáz ellensége és oly kevés jóakarója van Árpád nemzetének. A mostani nehéz időben nagy szerep jutott volna az elhunyt József kir. hercegnek, a kinél senki jobban nem ismerte ősi hagyományainkat, törvényünket s igaz törekvéseinket. A magyar nemzettel bensőleg összeforrott lelke nem engedte volna az utolsó pillanatban, hogy bekövetkezzék a király és nemzet között a félreértés, melynek romboló szele már bontogatja vészes szárnyait. Egyetlen egy királyi herceg sem fűzte úgy magához a magyar nemzetet, mint O, a megdicsőiilt, a kinek nevét ragyogó betűvel fogja a történetiró a magyar históriába feljegyezni. Édes atyjától, a boldog emlékű József nádortól örökölte a magyarok iránti szere- tetét. Magyarországon, Pozsonyban született, magyar szellemben nevelte édesatyja és magyaros nevelést adott ő is gyermekei nek. Egy királyi herceg ajkáról sem hangzott oly szépen a zengzetes magyar nyelv, mint az Övéről. Már mint gyermek, szívesen játszadozott az alcsuthi kastély parkjában, a behívott magyar fiukkal. A magyar nép iránti vonzalma, kegye megmaradt a lelkében mindig, melyről annyi szép vonást jegyzett tel a történet. Gyenge a mi toliunk az ő érdemeit megörökíteni, melyek közül a legnagyobb az, hogy neki köszönhetjük a magyar honvédség újjászervezését. Itt adjuk gazdag élettörténetét. József Károly Lajos magy. kir. herceg és osztrák főherceg, a m. kir. honvédség főparancsnoka született Pozsonyban 1833. évi március 2-án. Már 1845-ben mint hadapród az akkori 12. számú nádori huszárezredbe lépett, 1853-ban őrnagygyá lett, 1854-ben alezredes, 1855-ben ezredes és a 37. sorgyalogezred tulajdonosa lett, 1860-ban vezérőrnagy. Részt vett mint dan- dárnok a Schweinscháddelt és Königrátz melletti csatában. Ebben a csatában négy lovat lőttek ki alóla. Itt nyerte el a katonai vitézségi érdemkeresztet. 1866-ban lett táborszernagy s mint a honvédség főparancsnoka, dolgozott annak újjászervezésén, 1873-ban az e téren kifejtett nagy munkássága elismeréséül kapta a szent Istvánrendet. .1874-ben lovassági tábornok lett. — 1893-ban országszerte megünnepelték honvéd főparancsnokságának 25 éves jubileumát. A székesfőváros közepén, a Margit-szige- ten egy egész világon párját ritkitó üdülőhelyet létesített s fokozta jótettét azzal, hogy a Margit- hidról óriási költséggel hidat.vezetett a szigetre s igy lehetővé tette azt, hogy a főváros lakossága ezt a páratlanul gyönyörű fürdőhelyet télen is felkeresse. A magyar tűzoltóság fejlesztésével is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Alcsuthon, de egyéb birtokain is a tűzoltóságot ő létesítette, a füzesetek alkalmával ő is kivonult s az oltás munkájában való részvételével fokozott munkásságra buzdította a megjelenteket. József kir. herceg azonkívül a magyar tudománynak is szerzett hirt és dicsőséget. A nyelvtudománynak főkép a czigánynyelv és irodalom ismertetésével tettt kiváló szolgálatot, melyet a külföldi tudomány is a legnagyobb mérvben méltányolt. Érdekes a története annak is, hogy mi bírta rá József kir. herceget arra, hogy a cigányok nyelvével foglalkozzék. Egy ízben ugyanis egy német nyelvű ezredben szolgált, amelyben cigány katonák voltak, akikkel — mivel azok anyanyelvükön kívül más nyelven alig beszéltek — nagyon bajos volt érintkezni. E körülmény arra indította József kir. herceget, hogy meghozatta Liebich németnyelvű cigány nyelvtanát és azt megtanulta. Majd az egész, a cigányokra vonatkozó honi és külföldi irodalmat áttanulmányozta. A cigány nép nyelvének, szokásainak és történetének megismerése után, metyet aztán a magyarországi cigányokkal való érintkezés utján is gyarapítóit, arra törekedett, hogy e kóborló fajt állandó tartózkodásra és rendszeres munkára szorítsa. Alcsuthon, Bánkuton le is telepítette őket, lakóhelyet és munkát biztosítván nekik. A cigány, majd az ind nyelvvel való foglalkozásának eredménye, kitűnő cigánynyelvtana : »A Romane Sziklaribe Csibakero«, amelyet a magyar, kir. tudományos akadémia adott ki. Tudományos T A R C A. József királyi herceg. Ha egyszerű polgárembernek születik, a népszerűsége más világításban jelentkezett volna. A közvélemény állásfoglalása bizonyos körülmények között nem tud az előítélettől szabadulni. Akit a sors, a születés magas ranggal, bizonyos születési előnyökkel áldott meg, bármilyen kiváló tulajdonságai legyenek is, az átlag-vélekedés ezt mindig más szemmel nézi, mint az egyszerű sorból való embernél. Elfogultságában nem tudja, vagy nem akarja ezeket a tulajdonságokat a maguk mivoltában értékelni. A magas állás, a születési előny, a rang már magában véve is igen nagy biztosíték ezeknek a kiváló tulajdonságoknak az érvényesüléséhez, mig az alacsony sor s a fenti előnyök hijja igen gyakran megakasztója az érvényesülésnek : ime az általános vélemények konklúziója. Ha ez az elv elfogadható volna, József kir. herceg neve, mint rendkívüli kivétel emelkednék ki ebből az általánosításból. Ám az ő egész egyénisége épp azzal cáfol rá erre az általános felfogásra, hogy egyéniségének ritka tulajdonságai olyan jellegűek voltak, amelyek az ilyen születési és rangbeli előnyök mellett épp a legnehezebben jutnak érvényesülésre. Vonzó szeretetreméltósága, szerénységének varázsa, szinte mesés népszerűsége, hozzánk való közelsége olyan rendkívüli tulajdonságok, amelyek a születési előnyök mellett ritkán juthatnak oly általános rajongáshoz, mint a minővel József kir. herceget az egész ország körülvette. Szerette, nagyra becsülte benne mindenki — az embert. Hisz ahogy mi láttuk, ösmertük őt, nem volt abban árnyalata sem azoknak az előnyöknek, melyeket a pozsonyi bölcsőben fé- 113ms cime mellé adott a sors. Ug\y tekintettük, mintha közülünk való lett volna, aki csak arra használja föl születési méltóságát, hog}^ annak minden előnyét az egész nemzet érdekében érvényesítse ott, ahol szükség volt rá. Mint katona, nem a rettegett hadvezér, hanem a n}dlt és kötelességtudó bajtárs vívta ki a népszerűséget. Minden év tavaszán katonai szemleutra indult s mint kitűnő katona lelki- ismeretesen teljesítette kötelességét. Ahova megérkezett, a tisztikar és a polgárság együttes szeretete fogadta a népszerű kir. herceget. — A szemlék után rendesen Kisjenőre ment, hogy ott mint gazda töltse idejét birtokán. Valósággal magyar vendégszeretettel látta házánál, a melynek zöldzsalus ablakai állandóan nyitva voltak ott tartózkodása alatt — a vidék intelligenciáját. Ott azután gazdaságának élt egészen. Reggel négy-öt órakor már a hatalmas százados fák alatt végezte reggeli sétáját, szájában az elmaradhatatlan szivarral. Mindenkivel csak magyarul beszélt, magyar volt a társalgása még akkor is, ha bizalmas körben volt. Étkezése is igazi magyaros volt. Reggeliről el nem maradt a jóízű szalonna, de ebédje is valódi magyaros menüből került ki. Túrós csusza töpörtyüvel s magyaros tészták. Cilindert soha nem viselt s maga igy vélekedett a cilinderről egyizben: — Tíz "évig voltam dragon}ms és nehéz sisakot kellett viselnem. De könnyebben elviseltem, mint a cilindert, Nincs otyan cilinder, mely az én fejemen megmaradna! Igazi otthona mégis csak Alcsuth volt. Ott nőtt fel testvérével, Istvánnal. Igazi magyaros nevelésben volt részük s játszótársaik rendszerint az alcsuthi parasztgyerekek közül kerültek ki, a kik a parkban várakoztak Palatínus Pistára és Palatínus Jóskára. S a mikor a »Palatínus Jóská«-ból József kir. herceg lesz, beáll cigánykirátynak az alcsuthi cigáiwtelepre. Külön könyvet lehetne írni arról a viszonyról, mel\rben a cigányokkal élt. Valósággal atyai jó barátja volt a szurtos népnek. Apraja-nagyja szerette, —- a kisebbeket fényes ezüstpénzzel édesítette magához, a felnőtteket pedig bizalmával nyerte meg. — Eg3'rszer eg}y cigán3^vajda azzal a kéréssel fordult hozzá, hog}y írjon neki egy passzust, hog}y a csendőrök ne bánthassák. Érre azután sajnálkozással tudatta a ravasz fárao-ivadékkal, hogy ez olyan kérés, a melyet még ő sem teljesíthet s egyenesen a szolgabiróhoz utasította a kérvényező vajdát. 1886 májusban küldte el cigány nyelvtana kéziratát a Magyar Tudományos Akadémiának. Kérte, hogy bírálják meg müvét, mert kedvező kritika esetén a nyilvánosságra szeretné hozni. Az Akadémia mint irodalmunk díszére váló szakmunkát méltatta József kir. herceg munkáját. 1888-ban meg is jelent cigány nyelvtana: »Románc Csibákero Sziklaribe« címen. Mint hazai tűzoltóink fővédnöke, 1882-ben Alcsuthon tüzoltószakaszt alakított s azóta Alcsuthon és környékén áldásos munkát folytatott. A tíizoltószakasz történetét meg is irta s kéziratát az alcsuthi tíizoltószakasz őrzi. Személyesen tanította be cselédségét a tűzoltásra, majd megalapította az önkéntes tüzoltótestüietet is, a metynek élén mindig megjelent a vész elhárítására.
