Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-12 / 2. szám

1905. január 12. ________

__________TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 2. sz.

Konyakg

yár Szekszárdon. Bauer Zsigmond vasmegyei monyorókeréki lakos ajánlatot nyújtott be Szekszárd község képviselő-testületéhez az iránt, hogy konyakgyárat létesithessen. Erre a czélra kér a várostól bizonyos segélyt, illetve a gyár helyéül ingyen telek átengedését kéri lehetőleg a vasút mentén. Ajánlatában kötelezi magát, hogy évenkint fokozatosan 4000—6000 hektoliter bort feldolgoz és naponkint 30—40 munkást állandóan foglalkoztat s a termelt boroknak nagyrészét feldolgozás végett megveszi. A község képviselőtestülete még nem tárgyalta ugyan az ajánlatot, de kívánatosnak tartjuk az ajánlat komoly figyelembe vételét községünk bortermelőinek érdekében.

— A Bátaszéki Önkéntes Tűzoltó-Testület.

1905. évi január hó 14 én az »Arany Nap« vendéglő helyiségeiben zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti-dij : Személyenként 1 korona, családjegy 3 korona. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak.

— Művészi ügyesség. Egy fiatal esztergomi üvegvésnök bárkinek eredeti aláírását hűen reá tudja vésni pohárra, úgy hogy még a legvékonyabb vonal is fölismerhető rajta. Volt alkalmunk egy ajándéktárgyon a sikerült aláírást megtekintenünk. Bárkinek szívesen ád felvilágosítást Schönbeck Imre gyáros Esztergomban.

— Meghalt a Guczi prímás. Az egykor híres Guczi primás Tolnán a szegények házában elhunyt. Valamikor jobb időket élt a virtuóz primás, kinek elméje egy elvesztett hegedűverseny után meghibbant és azóta bolyongva járta be Tolnát és Szekszárdot kóczmadzagon hegedűiével, melynek repedt száraz fájából még ki tudta csalni a »Repülj fecskéi-t. A tragikus véget ért prímást szépen megénekelte a 80-as években Kenézíj Csatár volt jeles tollú munkatársunk.

IRODALMI CSARNOK.

Őszi harmat után...

— Történelmi elbeszélés. —

Irta: SCHULTHEíSZ REZSŐ.

(Folytatás.) 12

(Folytatása következik.)

Markos mesterék engedelmeskedtek és a milyen gyorsan jöttek, olyan hirtelen el is tűntek. Ekkor Gyürki uram házából lejött valaki a kertbe, kezében éjjeli mécsessel. A háiósipkás alak maga Gyürki uram volt, akit álmából zavart fel az éktelen lárma.

Hé mi ez ?! kiáltotta a lámpával előre- világitva és ugyancsak nagy szemeket meresztett, a mint Sárkány arczába világítva azt felismerte.

— Az Istenért! mit csinál öcsém uram itt ilyenkor és mit jelentett az előbbi nagy lárma ?

Tihamért a kereskedő már nem láthatta, mert az, a mint Gyürki uramat jönni látta, homlo kon csókolta Boriskát és eltávozott. Nem akart Boriska atyjával találkozni, mert félt, hogy annak heves és sértő kifakadásama nem tudná hidegvérét megőrizni esetleg tettleg is bántalmazná, s azt később talán nagyon megbánná.

— Az átkozott Kapuváry meg akarta Boriskát szöktetni, de megakadályoztam embereimmel, megugrasztva ót czinkostársaival együtt. Boriska a nagy ijedségtől elájult, s most itt fekszik a fűben ... De ni már éled is!

Gyürki uram, aki Sárkány elbeszélése alatt kékült-zöldült a dühtől a mint Boriskát megpillantotta, ökölbe szorított kézzel, mint egy ádáz fenevad akart leányára törni. Sárkány azonban eléje állott és feltartóztatta:

— Boriska az enyém, Gyürki uram ! A botlásért megbocsátok neki és még mindig nőül kívánom őt (különösen a tallérait) s remélem, Gyürki uram, most sem fogja megtagadni tőlem.

— En ? 1 . . . Hát nem kell-e vájjon örülnöm, hogy ezt a czéda teremtést kedves utam öcsém még feleségül kivánja?!

— Mondtam már, hogy bontsunk feledést erre a, kis félrelépésre. Meg lehet boCoá ani neki, hisz még egész gyermek és jóformán föl sem tudta fogni tettének merész és kissé sikamlós voltát ... De a csábitó ördögöt, azt kellene megbüntetni és láb alól eltenni, — szólt halkan leendő ipjának füléhez hajolva, hogy Boriska meg ne hallja, aki ájultéból magához térve bámulva nézett maga körül, gondolatait rendezte és igyekezett visszaemlékezni a történtr re.

— Az az ön dóig — szólt Gyürki — az én íelkiösmeretemet ne terhelje semmi!

— Csak vigye a leányát szobájába, Gyürki j uram, hisz látja, hogyan fázik és didereg ; én is ; majd megyek haza, de előbb még valami fontos 1 dolgot végzek el . . . Az utóbbit már csak úgy ! hozzágondolta s kárörvendően, ördögi módon j mosolygott ...

Gyürki uram a mondottak szerint cselekedett, s leányával, aki mint egy alvajáró követte apját, . csakhamar eltűnt. Egy ajtónak erős becsapódása j jelezte, hogy felértek a házba. Sárkány is eltávo- j zott a kertből.

(Folyt, köv.)

MULATSÁGOK

— A munkácsi rabok. Irt. Gabányi Árpád. ! Népszínmű 4 felvonásban, dalokkal. (A kolozsvári I nemzeti színház műsorából.) A sz kszárdi rom. kath. i Olvasókör derék műkedvelői mind eikölcsileg, mind j anyagilag kitünően sikerű t műkedvelőszinielőadást i tartottak vasárnap a kath. kör. díszes nagytermé- J ben. Szinrekerült Gabányi Árpád humoros és ka- ] czagtató jelenetekben gazdag népszínműve. A »mun- j kácsi rabok« 4 felvonásban. A zamatos magyarsággal j megirt színdarab, rendkívül nagy érdeklődő közön- ! séget vonzott a kath. kör dísztermébe. A szerep- ! lök bámulatos ügyességgel játszották a népéletből ; merített ha.ásos darabot. A legtöbb tapsot aratta: j László Annuska, kinek ritka szép tiszta csengő j hangját és kedves nótáit nagy élvezettel hallgatta és többszörösen megujrázta a fellelkesült közönség. TJjj János az elkeseredett betyár legény szerepében bubánatos nótáival ragadta el a hallgatóságot. Kardos József az ártatlanul börtönre ítélt rab szerepét mély érzéssel játszotta. Takács István a leányára büszke apát nagy sikerrel jelenítette. Szűcs Mihály úgy a folyton követvá'asz ásban utazó főkortest, mint a munkácsi várba zárt furfangos rab zsidót általános, derültséget keltve játszotta. Puszta megjelenése megtestesült komikum vo’t. Taksonyi , János a komótos falusi korcsmáros komikus szere- , pében régi sikereihez híven ismét páratlan humor- ; ral mulattatta a publikumot. Tiger Annuska a lutris asszony pompás személyesitője volt. Szabó Juliska

a börtönben büntetlenül sínylődő fiáért aggadó és bánkódó édes anyát hatásosan jelenítette Strácsa Kelemen a mindig pityókos kortes Vincze Imrében született komikus tehetségre talált. Méltó társa volt Horváth Örzsike az urát erős papuc^kormány alatt tartó menyecske mulatságos szerepében. Móricz Annuska mint a csapiáros életrevaló leánya eleven játékával sok derűs pillanatot szerzett a nézőközönségnek. Meghatóan és mélyen átérezve oldotta meg a lelkiismeretével folyton küzdő vén bűnös rab nehéz szerepét Bencze János. Az ütött-kopott falusi muzsikus czigányok tán a valódi életben sem képesebbek több és nagyobb kópéságra, mint a minőt Szabó József (Brácsa) és társai Czank Lajos, Sipos Józsel és Csabai József provokáltak. Stré- nyer Béla Lengyel Sándor és Dürr Béla jól adták a knmor böriönőröket. Bodri Ferencz és Rung ai Ferencz oly kitűnő korteseknek bizonyultak, hogy bátran ajánlhatjuk őket az egyesült ellenzéknek. Általában az egész darab kitünően sikerült s méltán ismétli meg a kör közkívánatra vasárnap január 15-én. A szép és zamatos magyar népdalok sikeres betanítása Nemes Győző karvezető érdeme. Az előadás összes jövedelme : 246 korona. Egy jel&nvolt.

— A »Tolnai Jótékonyságu Nőegylet« Szilveszter estéjén a Tolnai körben igen sikerült teaestélyt rendezet. Az estély igen látogatott s úgy anyagilag mint egyébként is jól sikerült mulatság volt. A nőegyesület tagjai adományozták a teát, rumot, süteményt, sonkát stb. 10 óra tájban aztán abban hagyták a tánezot és a tánezosnők feltálalták a teát és egyéb ennivalót. Jelen voltak: Tenzlinger Lajos né az egyesület elnöke, Csizik Teréz Breitnecker Alfrédné, Pleger Hugóné, Garay Ákosné (Budapestről), Steindl Józsefné, Lintner Jánosné, Parti Józsefné, Grünwald Lajosné (Fadd- ról), dr. Kiss Miksáne, Bozó Gézáné, Parti Rezsőné, Breslmayer Józsefné, Taubner Adolfné, Schmidek Józsefné, Ludvig Ferenszné, Dr. Szily Gézáné, Szily Jánosné, özv. Sveller Ferenczné, Tencz- linger Istvánné. Maixner Hedvig, Taubner Margit, Borsódy Lajosné, özv. Szigethné Borsodi Izabella, özv. Eisenbart Gyuláné, Máté Károlyné, Krausz Béláné, és Kellermann Autalné. Leányok: Parti Etelka, Pleszky Ilonka, Farkas Irén, Garay Jolán, Garay Zsuska, Parti Ilonka, Kengyel Ilonka (Budapest), Borsódy Tériké, Dobrik Annuska, Ludvigh Annuska, Schmideg Ilonka, Gauzer Paula. Az estélyen lelülíizettek : Dr. Varga Pál 8 kor. Csizik Teréz, Grünvald Lajos, Wittinger Károly, Földvári Armin, Leitersdorfer Aurél, Dr. Gulyás Gyula és Krausz Béla 2—2 kor., Steindl Józsefné 1 korona. Jegyeiket megváltották ; Hofbauer Simon 4 korona. Léhmann György 4 K., özv. Tencdinger Józsefné, Frölich Ferencz, tKliegl Béla 2—2 kor., P. K.-né 10 koronával.

— A faddi Énekkar f >1 y*' ho 8-án a »Korona« vendéglőben tá c muLtság 'endezett, mely elég jól sikerült és a*. • i- dott e kdarabokat a

közönség dicséretben részesítette. Jegyeiket megváltották : Zányi György 5 kor., Grünwald Lajos 2 kor. Felülfizettek : Mácsik András 1 kor., Roz- mann Jánosné 50 f.. Zdrahál Gyula 4 kor. 50 f., Pfleger Hugó 1 kor. 50 f., Linka Károly 1 kor. 50 f., Antus Mihályné 50 L, Antus Mihály 1 kor. 50 f„ Csehák János 50 j., Aulik Dávid 1 kor. 50 f„ Kreskay János 1 kor , Kizmus János 50 f., Verbulecz József 50 f., Orgován István 20 f., Göbölös József 10 f., Hostyánszky András 1 kor., Marrach Antal 50 f., Kohn Sámuel 40 f., Kovács Ferencz 10 f., Pasinszki János 10 f., Szentmártoni Lajo; 50 f., Szuprics János 1 kor., Oszlár Károly 50 f., Kankovszky Antal 50 f., Lautschek Gyula 50 f., Kommendor Borbála 30 1., kiknek szívélyes köszönetét mond ezúton is a Rendezőség.

— Sylvester estély. A József főherczeg védnöksége alatt álló szanatórium javára a bátaszéki hölgybizottság sorsjátékkal összekötött Syl- veszter-estelyt rendezett az »Arany hajó« szállóban. Az estély úgy erkölcsileg, mint anyagilag fényesen sikerült.

— Tánczmulatság. A dombóvári kereskedelmi kaszinó Szilveszterkor fényesen sikerült tánczigal- mat rendezett uj otthonában. Jelen voltak asszonyok; Burger Ödönné, Fleischer Frigyesné (Bécsből), Friedenthal Adolfné, Friedenthal Vilmosné, Friedmann Mórné, Goldschmied Samuné, Grünhut Edéné, Günsberger Jenőné, Haberfeld Adolfné, Haberfeld Béláné, Horvát Samuné, Kanitzer Béláné, özv. Kol- liner Sámuné, (Bécsből), dr. Kovács Rezsőné, Kronor Gyu'áné, László Antalné (Szilfásról), Neizer Antalné, Reiner Adolfné, Spányi Fülöpné, Steinbock Antalné, Perényi Arminné, Wälder Béláné, Weiner P. József é, Weicz Antalné és Weisz Béláné. Leányok : Friedenthal Frida, Friedmann Ilonka, Goldschmied Olga, Hermann Aranka (Zágrábból), Kanitzer Juliska, Reiner Margit és Weiner Ernesztin.

EGYLETEK és TÁRSULATOK.

I

; *• •

— József Főherczeg Szanatórium Egyesület, mely a leghumánusabb czélokat tűzte tki maga elé, Szekszárdon is megalakult Döry Pálné elnöklete alatt. Az egyesület tagjai: Ágoston Istvánné. Ács Lipótné, Bezerédj Pálné (Hídja), Bern- rieder Jánosné (Zomba), Boross Gyuláné, gróf Benyovszky Rezsőné (Tengelicz), dr. Beöthy Károlyné, Braun Margit, Bajó Pálné, Csapó Vilmosné (Tengelicz), Döry Józsefné (Dombóvár), Döry Vilmosné (Leperd), Döry Jenőné (Tüske), Döry Etta (Tüske), Döry Dénesné (Zomba), Forster Zoltánné, dr. Hangéi Ignáczné, dr. Haidekker Béláné, dr. Hor. váth Jenőné, dr. Kramolin Gyuláné, Krcsmarik Pálné, Kiss Károlyné, Kövessy Ödönné, Kovács Dá- ! vidné, dr. Leopold Kornélné, Leopold Sándorné, László Lajosné, Leicht Lajosné, Mányoki Sára, dr. Müller Ferenczné, Nits Istvánné, óváry Fe- j renezné (Gyönk), őrffy Lajosné, JPerczel Lajosné ! (Kajdacs), Perezel Józsefné (Bikács), Pirnitzer Ma- i riska, Rácz Józsefné, Rubinstein Mátyásné, Simon- tsits Elemérné, Szeghy Sándorné, Szévald Oszkárné,

: Szondy Istvánné, Selcz Józsefné, özv. Sass Istvánné, í Sztankovinszky Jánosné (Kajdacs), Sztankovánszky ! Mária (Kajdacs), Szilágyi Ernőné, dr. Spányi Leóné, Tihanyi Domokosné, dr. Török Ottóné, Triebler Ilma, Török Béláné, Tekus Vilmosné, Vizsoly Ákosné (Peél) és Wigand Jánosné.

— Kaszinói közgyűlés. A dombóvári kereskedelmi kaszinó uj év napján tartotta meg évi rendes közgyűlését, melyen elhatározták, hogy belépnek az O. M. K. E. szekszárdi fiók-egyletébe. A kaszinó modern bebútorozására a közgyűlés 2000 koronát szavazott meg. Titkárul Sas Lajost, pénztárosul pedig Abelesz Mórt választották meg. Választmányi tagok lettek : Reiner Adóit, Hirsch

l Ödön, dr. Kertész Lipót, Ternyei Ármin, dr. Ko- ! vács Rezső, Ney Pál, Veszelei Zsigmond, Walter Béla és Goldschmied József. A közgyűlés köszönetét szavazott Ternyei Árminnak, akt mint titkár hosszú éveken át közmegelégedéssel vezette a kaszinó ügyeit.

— Közgyűlés. A decsi polgári olvasó-egylet évi rendes közgyűlését saját helyiségében 1904. évi deczember hó 3 Lén tartotta, melyen több folyó ügy elvégzése után Bus Lajos korelnök elnöklete alatt a tisztikart választotta meg. Elnökké újabban

| T. Szél Istvánt, jegyzőve Kutnyánszky Istvánt, j pénztárnokká B. Szőke Isivánt, gazdának Lukácsi 1 Sándort, könyvtárnokká Dénes Sándort. Választmányi tagok lettek : Bus Lajos, Komándinger Kál-