Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1905-10-05 / 40. szám
6. 1905. október 5. előkelő tartalommal, díszes képekkel. A lap szér- vezete a szünet alatt teljesen újjáalakult, szerkesztője Vajda László, az ismert író lesz, akit irodalmi és művészeti életünk legkiválóbb munkásai támogatnak törekvéseiben. A Színház és Elet irányzata teljesen modern lesz: lelkes a színművészet nemes eszméinek szolgálatában, komoly és változatos ismertetéseiben és szak- közleményeiben ; élénk, ötletes és vidám szép- irodalmi és szórakoztató részében, bőkezű és jóizlésü a lap külső kiállításában, hogy a színházat kedvelő nagyközönségnek még fokozottabb gyönyörűséget szerezhessen, mint eddig. Negyedévre 3 korona. Kiadóhivatal Budapest, Baross- utca 59. sz. Kiadótulajdonos Lenkei Zsigmond. EGYLETEK és TÁRSULÁTOK. Jegyzőkönyv. Felvétetett a Tolnavármegyei községi és körjegyzők egyletének 1905 szeptember hó 14-én Szekszárdon tartott évi rendes közgyűléséről. Jelen voltak: Kerbolt István regölyi jegyző, egyleti elnök; Purt Adolf bátai jegyző, egyleti alelnök ; Hesz Pál tamási jegyző, egyleti pénztárnok ; Kiss Pál gyulaji, Bereczk István simon- torn3rai, Cholnoky Lajos ozorai, Helfenbrin Dániel apáthi, Illés Gyula döbröközi, Várkonyi | Iván gindlicsaládi jegyzők, választmányi tagok ; | Ványek Béla kurdi, Fehér Imre naki, Deli Gyula ozorai II., Gungl József németkéri, Bertics Pál értényi, Simon Lajos decsi, Gazday Dezső duna- földvári II., Huber Ferenc dunaföldvári III., Bencze Miklós döbröközi II., Grünvald János kistormási, Arany' János dombóvári III., Zabján József gyulaji 11., Czéh Ferenc ujdombóvári, Matzon Béla szekszárdi, Keszler Károly kányái, Laskó Dezső kocsolai, Linka Károfy faddi, Janosits Károly szekszárdi, Friedler Gyula hő- i gyészi, Zsigmond Elemér harci, Nagy József diósberényi, Sörös Gyula bátai II., Pesti József uzdi, Huszár Pál őcsényi II., Babay Géza ger- jeni, Müller György pilisi jegyzők, egyleti tagok ; Klimes Antal hőgyészi jegyző, egyleti jegyző ; és Földváry Mihály vármegyei levéltárnok, mint vendég. Kerbolt István egyleti elnök megnyitva a a közgyűlést szívélyesen üdvözli a szép számban megjelent egyleti tagokat és midőn a tömeges megjelenéséért köszönetét mond örömének is kifejezést ad a fölött, hogy a tagok érdeklődése ily nagy mérvben nyilvánult. Napirend előtt szomorodott szívvel emlékezik meg egyletünk egyik legrégibb tiszteletbeli tagja, a községi jegyzők ügye iránt mindig meleg érdeklődéssel viseltető, a községi jegyzők előrehaladását, anyagi és erkölcsi tervén való biztosítást mindig szivén hordó, a szó neme- sebbb értelmében a községi jegyzők igaz barátjának Méltóságos Simontsits Béla miniszteri tanácsos urnák, Tolnavármegye volt alispánjának elhunytáról és indítványozza, hogy a közgyűlés emlékét jegyzőkönyvileg örökítse meg. A közgyűlés az iditványt egész terjedelmében elfogadva, Méltóságos Simontsits Béla miniszteri tanácsos ur, Tolnavármegye szeretve tisztelt alispánjának halála felett mély részvétét kifejezni és egyben a községi- és körjegyzők erkölcsi és anyagi helyzetének előmozdítása megteremtése által a tolnavármegyei községi és körjegyzők körében szerzett hervadhatlan érdemeit jegyzőkönyvileg megörökíteni határozta. Jelen közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Vanyek Béla és Kiss Pál egyleti tagok kérettek fel. Következik a tárgysorozat. (Folytatása következik.) KÖZGAZDASÁG. Tény észló-dij ázás. A vármegyei lótenyésztési bizottság, a lótenyésztésünk népies irányiénak fejlesztését célozólag évenként rendezni szokott díjazást Hőgyészen e hó l-én tartotta meg Apponyi Géza gróf lótenyésztési bizottsági elnök elnöklete alatt. A felhajtásban túlnyomó részt tamási-i és dombóvári járásbeli kistenyésztők szerepeltek és elővezettek 72 drb anyakancát szopós csikóval, továbbá 42 drb 3 éves kancacsikót. Ezen állományt két csoportban, külön a csikós kancákat és külön a 3 éves csikókat vette bírálat alá az e célra delegált bizottság, és a bírálat eredményéhez képest következőleg ítélte oda a kitűzött dijakat. 1. Csikós kancáért: Dubinyák József kocsolai lakosnak 200 korona 1-ső dijat, Klein F'erenc mözsi és Porteleki József pálfai lakosnak^ 100—100 korona 2-dik dijat; Hídvégi Imre kónyi-i, Berta József/ tamási-i, Szentgyörgyí Mihály pincehelyi, Gyenis" István tamási-i, és Barát József ozorai lakosnak 60—60 korona 3-dik dijat, Pelcz Sebestyén kónyi-i, Kiss István szakcsi, Székely Pál, Berta István és Tóth József tamási-i, Orbán Lajos magyarkeszi-i és Kelemen Vendel szakályi lakosnak 40—40 korona 4-dik dijat; — Klein Ferenc mözsi, Oltó Tóth József tengődi, Schle- ged Márton tamási-i, Suri István lápafői, Kalauz Ferenc gyulaji, Gabriel Ferenc szakályi, Feje István magyarkeszi-i, Gyenei István tamási-i, Ilia István szakcsi, Kelemen Ferenc gyulaji, Savanyu János kónyi-i, Kelemen Vendel szakályi Vincze János döbröközi, Orbán Lajos magyarkeszi-i, Joó János szedresi és Tóth József tamási-i lakosnak 20 — 20 korona 5-dik dijat. 2. Három éves kanca csikóért: Peltz Sebestyén kónyi-i lakosnak 150 kor. 1-ső dijat, Nagy Pál István lápafői lakosnak 100 korona 2-ik dijat, Kelemen Gábor és Csu- torás József szakályi lakosnak 60—60 korona 3-dik dijat; — Bognár György értényi ,Berta József tamási-i és Szentgyörgyí Rudolf pincehelyi lakosnak 40—40 korona 4-dik díjat, Német József lápafői, Gödé István tamási-i, Takács József tamási-i, Csutorás József szakályi és Müller Henrik varsádi lakosoknak 20 — 20 korona 5-dik dijat.- Heti állatvásár, A földmivelésügyi miniszter Tolnavármegye alispánjának felterjesztésére kivételesen megengedte, hogy Dunaföld- váron szerdán és szombaton tartani szokott heti állatvásárokra a szomszédos Bölcske, Ma- docsa, Baracs, Solt és Dunakömlőd községekből a hasított körmü állatokat felhajthassák. A fehérmegyei Hercegfalváról azonban a hasított körmü állatok felhajtása tilos. NYILTTÉR.* TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 40. sz. Közérdek — magánérdek. Szekszárd rendezett tanácsú várossá történt átalakulása alkalmával benyújtott, úgy látszik, érdeklődést keltett tárgyilagos felebbezésünk felterjesztését kisérő polgármesteri észrevételekre személyes, vonatkozásuknál fogva kénytelen vagyok e helyen reflektálni. A dolog érdemére csak általánosságban terjeszkedem ki, mivel a felsőbb hatóságoknak nincs szükségük praeiudiciumokra, sem helyi codificáló jogtudósok érvelésére. A törvényt s miniszteri rendeleteket ők is ismerik s bizonyára jobban, mint Szekszárd városának polgármestere, ki, úgy látszik, a kezdet nehézségeivel küzdve, I felterjesztését ivekre terjedő és személyeskedő észrevételekkel kiséri, holott az egyszerű s rövid felterjesztésen kívül egyéb joga és kötelessége nincs, lévén a többi a felső hatóság dolga. — ; Mennyi drága időt tölt el majd közérdekből a i. polgármester ur, ha minden egy föllebbe- zést, más hatóságoktól eltérően, elmélkedésekkel fűszerez s elmélkedik, szokása szerint, las- 1 san, csendesen ! A dolog érdemében a nyilvánosság előtti védekezésre nincs szükségem, mivel nekem más mód áll rendelkezésemre álláspontom védelmére. A kifogásolható eljárással szemben észrevételeimet, mint eddig, úgy a jövőben is, az illetékes hatóságok előtt tárom fel, mivel egyedül ők autentikusok ezen ügyben ítélkezni. Az érdeklődő egyének bármikor betekinthetik azokat s ha a helyi lapok majd érdemesnek találják, — mint felebbezésemet — közölni fogják azokat. Jogász embernek meg van a maga véleménye pro vagy contra, laikus embert nem a szópazarlás, szemfényvesztés avagy ferdítések érdeklik, hanem az eredmény, sok embert pedig természetesen a személyeskedés. Már soraim kezdetén érintettem, hogy a felsőbb hatóságnak törvénymagyarázó s a községi korlátok közt megakadt s mégis Magyar- országra hivatkozó helyhez kötött «Helyi Lszre* nincs szüksége, annál kevésbé akkor, ha jogforrását idegen városban leli fel ott, ahol villam- világitásunk kifogástalan ideális mintaképét szerezte be. Akkor, mikor én egy választásnál hivatkozva a törvényszakaszokra, a nyilvánosság kizárását sérelmesnek találom, felebbezésem, melyben csak tárgyilagosság s nem személyeskedés vagy kesergés fedezhető fel, indokolt. Én sem egyéneket, sem triumvirátust, sem «Cabinet noirt» nem sérelmeztem, hanem igenis egy eljárást, mi a nyilvánosság s »ellenőrzés szempontjából sem kifogásolható. A törvény felett ha gondolkozunk, orrunkon túl is kell, hogy lássunk ; a helyi gyökerek táplálandók és fejlesztendők. A jelentésből is kitűnik, hogy mikor belügyminiszteri intézkedés történt, íelebbezés is történt vagyis akad! még kívülünk ember, ki bár józan ésszel, de nem oly világosan olvasott a községi törvény szakaszai között, mint a polgármester ur. Ha pedig a polgármesteri állás ellen nem adatott be fellebbezés, úgy bizonyára a nyilvánosság s pályázat figyelembevételével történt a választás s nem kötötték hely- vagy személyhez ezen állást. *) Ezen rovat alatt közlőitekért nem vállal felelőssé et a szerkesztőség. A polgármester állása mellett érvel, azt helyhez köti és bámulatos, nem személyhez ! Ezt bizo- I nyára közérdekből cselekszi akkor, amikor én J kesergek s keserűségemet a «közügy üdvének I alárendelni nem tudom.» Hát kérem, nekem | azért a fényes 800 koronás dotációért — hála érte — nem kell keseregnem s nem kell bánkódnom erkölcsi szempontból sem, hanem igenis kell sajnálkoznom és ezen sajnálkozást méltóz- tatik a kesergéssel összetéveszteni. Sokan tudják, hogy önzetlen cél vezérel felebbezésemnél. Ez a fe- lebbezés minden körülmény s bármely eredmény esetén beadatott volna, ha a nyilvánosság kizárásával suba alatt történik valami. Én akkor, mikor felebbezem a közügy sérelmére nem cselekszem. Felebbezésemnek a törvény értelmében felfüggesztő hatálya nincs, folyhatik minden rendben, dolgozhatik a tanács. Ha helyben . hagyják a határozatokat — én nem gondolkozom oly biztosan — meghajlom s a közügy sem szenved sérelmet; ha megsemmisítik csak személy változás állhat elő, vagy az sem, ami ismét a gép működése szempontjából nem a közügy hátránya. Nekem csak a választott mód áll rendelkezésemre közérdeklődésemet némileg kimutatni. A közügy iránti érdeklődésem, tudom nem nagyobb, mint a polgárméster űré; de ez természetes is,, mert ő azelőtt s most is mint egy hatóság feje, kell, hogy jobban érdeklődjék a közügyek iránt. Ézért érdeklődése is nyilvánvalóbbá válhatik, mint az enyém. Tudjuk mindnyájan nagyon jól, mennyire a szivén hordja a szekszárdi «Ferenc» közkórház építkezési ügyét; mennyire érdeklődik a bevezetett városi villamvilágitás iránt s mily szigorú ellenőrzést gyakorol a vállalattal szemben, tudjuk, hogy mennyire siettette a rendezett tanácsú város polgármesteri állásának betöltését, hogy haladjunk előre s ez a szegény város fő nélkül ne legyen s tette és teszi ezt és sok mást mindmind közérdekből 1 Hát kérem t. polgármester ur, ne is gondoljon Ön most már sem a véd- gátra, legkevésbé pedig a szekszárdi takarék- pénztárra, hanem csupán csak uj állásából kifolyó sürgős teendőire, a városra, illetve a közérdekre. Ne is féljen felebbezésemtől, csak bátran előre ; hisz világosan rendelkezik Ön szerint a törvény! Ön előtt felebbezésem sületlensége természetes s Ön még sem meri miatta a ! hátralevő tisztviselői választást megejtetni 1 Nem mer a rendezett tanács sürgős teendőibe belekapni, mert kételkedik abban, vájjon polgármester-e avag}^ főjegyző ? vagy mindkettő egy szeméiben ? Talán azt sem tudja, melyik fizetését élvezze közérdekből a főjegyzői fizetést a *passus pénzzel» és magán munkálatok dijával avag}r a polgármesteri fizetést járulékok nélkül ? Mert valamennyi kétségtelenül nem élvezhető. Tisztelt polgármester ur! Ha közérdekről beszélünk, első és fő kötelességünk a személyeskedést elkerülő higgadt objektivitás. Személyeskedéshez — még hozzá hivatalos eljárás közben — sem jogtudomány, sem miveltség nem szükséges. Ön a tárgyilagosságot semmibe se véve, érzékenykedik s a személyeskedést megkezdte, ami igen könnyen Önnel szemben a kesergés és önzés, nem pedig a közérdek látszatát keltheti fel. Ezt iparkodjék csak elkerülni s félénkség nélkül haladjon bátran és sikeresen előre észszel és erővel! Dr. Mayer Gyula. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. H. J. Nagyon gyenge, bár méltányolandó hazafias magyar érzés sugallta kis vers. Csak törekvés, előre! Idővel tauglich lesz! A. Nagyon hosszúra el van lapítva a benue rejlő kicsiny költői gondolat, — e mellett a vers külalakja sem üti meg a a mértéket, a forma-tökély primitiv alacsony fokát sem, kivált ily nemzeti gyász ünnep keretében. Tehát :— sajnos — nem használhatjuk.
