Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1905-01-12 / 2. szám
XXXII. évfolyam. 2. szám. Szekszárd, 1905 január 12. függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap. Megjelen: hetenként egyszer, csütörtökön. Szerkesztőség : Be/eredj Istvan-utcza 6. sz., hova a lap szgIIgitií részét illető minden közlemények intézendők. Kiadóhivatal: Telefon: 11. Molnár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézeDdők. Felelős szerkesztő: Főmunkatars: BODA VILMOS. HORVÁTH CGNÁCZ. Laptulajdonos: GRÜNWALD LAJOS. Előfizetési ár: Egész évre 12 korona, */a évre 6 kor., ln évre 3 kor. Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 korona 74 fillér. 100—200 szóig 5 kor. 74 fill. 200—300 szóig 7 kor. 74 fillér, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 30 fillér. A negyvennyolezas Apponyi. Magyarország legutóbbi négyszáz éves története gazdag olyan mélyreható eseményekben, mint a minő lefolyt a múlt hét szerdai napján a függetlenségi és 48-as Kossuth párt budapesti Terézköruti körhelyiségében. Két országgyűlési politikai párt a maga egész teljességében bevonult a Kossuth- párt helyiségeibe s szent fogadást tett, hogy ezután nyilvános és magán szerepléseikben kizárólag a negyvennyolezas eszméknek hódolnak s a függetlenségi és 48-as Kossuth párt politikai programmját teszik egész terjedelmében magukévá.) A Szederkényi Nándor elnöklete alatti függetlenségi párt eddig is a 48-as alapon állott s csak néhány árnyalatban tért el a mi pártunk elveitől; ennek a beolvadása a Kossuth pártba tehát, mint természetes következményi; az alkotmányt támadó legújabb osztrák politikának, ámbár hazafias szempontból rendkívül örvendetes körülménynek tekinthető, nem alkalmas nagyobb feltűnés keltésére. De hogy egy, eddig évtizedeken keresztül, a 67-ki kiegyezés alapján álló, nagy szellemi és erkölcsi erővel és tudással rendelkező párt lánglelkü vezérével Apponyi Albert gróffal az élén, olyan közismeretü, igaz hazafiak társaságában, mint Károlyi István gróf és Zichy Jenő gróf, a maga összeségében a 48-as alapra helyezkedjék s beolvadjon a Kossuth pártba, az olyan nagy horderejű, rendkívüli esemény, mely még a nemzeti harczokkal és küzdelmekkel telitett magyar történelemben is ritkaság számba megy. Végre is rájövünk, hogy az osztrák ma is az, daczára az 1867-ki nagy kibékii- lési színjátéknak, — nekik színjáték volt s csak mi vettük komolyan, — a ki volt négyszáz éven keresztül mindenha. Ha nehéz viszonyok és körülmények közé került, akkor kedves volt neki a magyar, hogy megmentésére pénzt és vért áldozzon; ily esetben bizonyos korlátolt nemzeti engedményektől sem riadt vissza ; de ha sorsa jobbra fordult, akkor álnok, ravasz módon, kezdte az engedményeket visszaszivni s a rászedett magyar rendesen arra ébredt fel, hogy törvényben biztosított állami önnállósága elkobozva, írott biztosítékai rongygyá tépve, közeledik ahhoz, hogy éri összbirodalomnak tartományaként szere- 1 fjen a jövőben. ' ,m, Mi lett volna ebből a monaichiából, Jrkr az osztrákok feladva régi becsapási rendőrüket, komolyan veszik az 1867-ki kiegyezést s azt becsületesen végrehajtják? Ja már önnálló vámterületünk s gazdasági életünk volna; a magyar hadsereg, mint az egész hadsereg kiegészítő része, a magyar hadi erényekkel díszítve, félelmes erőt kép viselne a külfölddel szemben; a törvényben kikötött dualismus alapján, a külön magyar államiság kifejezésre jutna a külképviseletben is, mert ez mind benne van az 1867-ki kiegyezésben, — mely engedményeket tett ugyan, de jogot nem adott fel egyetlenegyet sem, — ugyebár ebben az esetben volna két önnálló, egymástól független államból alkotott szövetség, mely megelégedett népével, szabadon haladna a fejlődés utján s gazdaságban, jólétben egymással versenyezve; ha valamelyik bajba keverednék, egymást kölcsönösen segítve, töltené be azt a nagy hivatást, melyre természeti fekvésénél s az európai hatalmi egyensúlynál fogva, mintegy rendelve van. Nem, a mindig ravaszkodó osztrák hatalomnak nem tetszett a béke ezen műve, mely által hazánk önnálló államisága kidomborodott volna ; az ő terveibe csak egy lenyűgözött, elnyomott, néptörzsként szereplő Magyarország illik bele, mely görnyedve, szolgálatkészen tartsa oda hátát, hogy azon idegen népek magasra emelkedhessenek. Hadd legyen hát most már harcz és háború, jövő törekvésűn7, küzdelmünk czélja ezek után csak az lehet, melyet az a történelmi nevezetességű négy szám fejez ki, melyet eddig a függetlenségi párt irt zászlajára s melyet most már Apponyi Albert gróf is és pártja magáévá tett s ez a négy szám: 1848! b. POLITIKAI HÍREK. — Tiltakozás* Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 14-én, szombaton 10 órakor a vármegyei székházban rendkívüli közgyűlést tart, melyen tárgyalás alá kerül az alábbi indítvány. Hisszük és reméljük, hogy az ellenzéki megyebizottsági tagok teljes számban meg fognak jelenni és ünnepélyesen felemelik tiltakozó szavukat a törvénytelen házfeloszlatás ellen és bizalmatlanságot szavaznak a kormány iránt. Tekintetes Törvényhatósági Közgyűlés! A kormánynak azon ténykedése, mely szerint az országgyűlést a jövő évi költségvetés megállapítása nélkül teloszlatta és uj választásokat rendelt el, betetőzi a törvénytelenségek azon sorozatát, melyek a kormány működését elejétől fogva jellemzik. E ténykedés méltó kiegészítője azon másik törvénytelenségnek, mely a képviselőházban múlt évi november 18-án követtetett el. Immár tisztában lehet vele mindenki, hogy a kormány jelenlegi vezetője előtt semmi sem szent akkor, midőn önző hatalmi vágyának megvalósításáról van szó. Egyaránt keresztül tipor az ország alkotmányi biztosítékát képező házszabályokon, majd lábbal tapossa szentesített törvényeinket. Az országgyűlésnek feloszlatása a nélkül, hogy a jövő évi költségvetés megállapittatott volna, beleütközik az 1848. és 1868. X. törvény- czikkekbe. A választások elrendelése tehát egye nesen a törvény durva megsértésével jöhetett létre. De ha már a kormány ezen nyilt törvényszegése a legkíméletlenebb támadást kell, hogy maga után vonja, fokozza a kormány bűnét az, hogy a télviz idejére kitűzött ezen választással a választópolgárok egészségi állapotát a legnagyobb koczkáztatásnak teszi ki. A kormány ezen eljárása semmivel sem menthető, hiszen a békés kibontakozás útját eléje tárta gróf Andrássy Gyula, a miniszterelnök azonban caesári önteltséggel utasította el magától azon eszközöket, a melyeknek elfogadásával alkotmányos életünk folyása a rendes mederbe lett volna terelhető. Midőn az ellenzék a törvénytelenül elrendelt választásba bele megy, teszi ezt azért, mert kötelességében állónak tartja arról gondoskodni, hogy az ország alkotmányos jogai a képviselőházban védelem nélkül ne maradjanak. Meggyőződésünk azonban, hogy a törvényszegés ellen minden hazafinak pártkülönbség nélkül fel kell emelnie tiltakozó szavát, miért is tiszteletteljesen indítványozzuk: mondja ki a közgyűlés, hogy a kormánynak azon ténykedése ellen, mely szerint a jövő évi költségvetés megállapítása nélkül az országgyűlést feloszlatta és uj választásokat rendelt el, tiltakozik, e miatt bizalmatlanságot fejez ki a kormány iránt és ezt feliratilag hozza tudomására. Hazafias üdvözlettel. Atáirások. — Az országgyűlés megnyitása. A király február hó 14-ik napján érkezik Budapestre és február hó 15-én nyitja meg az országgyűlést trónbeszéddel. A trónbeszédet — mint hallik — a király nem a budai várban, hanem a képviselőházban fogja megtartani. A faűdi Kossuth párt megalakulása. Faddon megalakult a függetlenségi és 48-as Kossuth-párt, melyhez a kormánypárt kétharmadrésze is leikedéssel csatlakozott. Elnökké választották Koleszár Fe- renczet, alelnökké Grünwald Lajost, jegyzővé Dobos Gyulát, pénztárnokká V. Fehér Mihályt, ellenőrré Puskás Józsefet. A 16 tagból álló választmányba csatlakozott kormánypártiak közül 8 tagot választottak meg. Nagy lelkesedéssel táviratilag üdvözölték a függetlenségi és 48-as párt vezéreit; Kossuth Ferenczet és gróf Apponyi Albertet. A faddi hazafias polgárság szervezkedésének példáját bizonyára a többi községek ellenzéki választói is követni fogják; mert egyesülésben rejlik az er ő — Az ellenzéki választók figyelmébe. A szövetkezett ellenzéki pártoknak vezérlőbizottsága megbotránkozással szerzett értesülést arról, hogy a miniszterelnök által megindított téli választási hadjáratban, alighogy az megindult, már is sűrűn ismétlődő panaszok merülnek fel a választók joga elleni visszaélésekről. Vesztegetés és fenyegetés, majd váltakozva, majd együttesen szerepelnek a kormánypárti kortesek fegyverei között. Milliókra menő összegeknek választási ezé- lokra lett beszerzéséről és tényleg megkezdett felhasználásáról nap-nap mellett hoznak tudósításokat a hírlapok.
