Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1905-02-23 / 8. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 8. sz. 1905. február 23. pos szervezeti szabályokkal és ellenőrzéssel meggátolni nem lehetetlen! Ha tehát szövetkeznének 400—500 hold szőlő- területtel rendelkező birtokosok, első teendőjük volna az üzletrészeknek holdszám szerinti maximumát megállapítani, melyet a törvény ugyan 100 koronában szab meg, de a mi kisebb is lehet; mégis kell, hogy akkora legyen, a mely öss eg az alaptőke és a berendezkedés költségeire (pinczebér, berendezés stb.) szükséges. Az előleges szervezkedés teendője elhatározni azt is, hogy az 1898. XXIII. t. ez. értelmében a tagok felelősségének maximuma az üzletrészek hányszoros összegében állapíttassák meg; meit a törvény a tagok felelőssegének minimumát az üzletrész ötszörös értékében szabta meg. Annak előleges eldöntése is nagy fontossá gú, hogy a könnyű és olcsó hitelszerzés szempontjából a szövetkezet az orsz. központi hitelszövetkezetnek legyen tagja, avagy egy helybeli pénzintézettel lépjen kartelbe. A mai olcsó pénzviszonyok mellett akármelyik mód megfelelő; de mert az üzletrészek s illetve ezek ötszörös összege már 1 izonyos fedezetet nyújt, — a borkészletnek s berendezésnek kézi zálogul való lekötése teljesen fedezné azt a hitelösszeget, a mire szükség volna s így a hitel megszerzése itt helyben sem ütközhetnék nagyobb nehézségbe. Mert hogy mire — s mily összegű hitel kell, azt az a körülmény szabja meg, hogy a szövetkezet mennyi borkészletet vesz át a tagoktól, a kiknek egyidejűleg a szeszfok és egyéb nemes faji jelleg figyelembe vételével megállapítandó vételárnak 70—7570 kát előlegként ki kellene szolgáltatni. Ez pedig szép összegre rúg, ha teszem fel csak 8000 hektoliter borról lenne szó, 40 korona átlagos vételárral, mert már ez is 320,000 K. összvételár- nak felelne meg, melynek 75%-ka 240,000 korona hitelösszegre rúgna. Az ügyek vitelére hivatott igazgatóság, felügyelő-bizottság, üzletvezető megválasztása s egyéb személyzeti kérdések elintézése már a törvényből és a dolog természetéből folynak; de mindennek praktikus szervezése és szigorú körülírása úgy a szövetkezeti üzletkörnek, mint a functionáriusok teendőinek, hatáskörének és felelősségének a legfontosabb kérdések sorozata, mert a siker legnagyobb biztosítéka mindezeknek helyes és megnyugtató megoldásától függ. Főbb vonásaiban ez a vázlata annak a tervnek, melyet a felvetett szövetkezeti kérdés előbbre vitele szempontjából előadni jónak láttam. Dr. H. B. Korunk betegsége. Újabb időben elég gyakran hallhatjuk emlegetni, hogy a társadalom mily korrupt és valóban a korruptió a társadalom minden rétegében ijesztően elterjedt baj, de nem is valami uj veszedelemmel állunk szemben, tisztes kort ért el ez már nálunk és mégsem hallani csak egy szót is, hogy e baj ellen hogyan kellene védekezni; úgy vagyunk vele, mint az orvosok egy uj betegséggel simpomait, lefolyását ismerik, de orvoso’ni még sem tudják, ha a baj keletkezési okát nem ismerik, holmi lázcsillapító szerek csak csökkentik a fájdalmat, de nem szüntetik meg a bajt. Korunk ezen betegsége sem fog megszűnni, mig az a társadalmi élet egyes megnyilatkozásában figyeltetik meg, mert itt a baj lefolyása látható csak, de keletkezése az iskolában keresendő. A mai Lkola nem vértezi fel kellőkép az ifjút arra, hogy az élet ádáz tusájában helyt tudjon állam, elhanyagolja a jellemképzést. De ezzel nem akarom azt állítani, hogy az iskola volna hibás, oh nem, az iskola meg van fosztva a szabad mozgástól, törvény, szabályrendelet és utasítás tömkelegé veszi körül, járszalagon járatják. Az iskolának egyedüli feladata a nevelés, ennek czélja pedig az erkölcsi karakter alapjának lerakása, eszközeinek egyike, mondjuk a főbbje a tanítás, mert ezáltal képesítjük az egyént helyes gondolkozásra, a dolgok helyes megítélésére; a bibi most már ott van, hogy tudósaink a zöld asztalnál főzik a terveket, szabják a törvényeket, rendeleteket, ezek nagyobbára nincsenek a gyakorlati életből leszűrve, pedig de sok dolog van, mi elméletben pompásan fest, de a gyakorlatban egy pipa dohányt sem ér, és az iskolának azt mégis úgy kell felkanalazni, ahogy azt tálalják, abban pedig fel van cserélve a czél az eszközzel, tehát az Lkola csak tanít, de nem nevel, kénytelenségből. Hogy példával ilusztráljam a magam igazát, újabban erős áramlat indult meg a rajzoktatásnak más alapra való fektetésnek, szakférfiak világszerte hirdetik, hogy csak a természet utáni rajzolás telel meg a czélnak, fejleszti a szép és forma iránti érzéket, ismerteti a természetet, élesíti az ítélőképességet, tehát csak igy szolgálja a nevelés igazi czélját és legyen a tanár bármennyire erről meggyőződve, legyen rátermettsége, tudása, mind hiába, neki a tantervbea előirt testet, lelket ölő másolást kell elvégezni, mert hát jön a kerületi főigazgató, az csak azt nézi és nézheti, hogy az előírás pontosan be lett-e tartva, különben jön a fegyelem és igy van ez minden tantárgynál, igy van ez minden rangú és rendű iskolánál, mindenütt csak a sok tudás a fő és igy lesz a mai fiatalság nevelése egyoldalú szellemi kiművelés, ez is felületes belső tartalom nélküli; az életbe kilépve ennek küzdelmeivel megbirkózni nem tud. Nem ismerem ugyan Amerika viszonyait, de abból amit felőle olvastam és hallottam, azt kell következtetnem, hogv daczara az o t elterjedt vagyonszerzés iránti haliamnak tehát pénzsóvárgásnak, aránylag kevesebb s kkasztó, tolvaj, rabló, öngyilkos, van mint a vén Európában, ha csak azon tol. aj urakat nem írjuk rovására, kik itt gyakorolták nemes mesterségüket és úgy szöktek ki oda, hát mivel mással magyarázható ez, mint iskoláinak szabad szellemével ? Azért hát mindenekelőtt szabad szellemet kérünk iskoláink számára. Aminthogy félszeg volna, ha a szabó az összes rendelőinek egy inintr után szabná a ruhákat, azt kinek-kinek teste fejlődéséhez mérten kell szabni, úgy a szellemi felruházást sem szabad egy kaptafára végezni, itt is vannak arányos és aránytalan fejlődésüek; a szabást, a módot itt is az egyén sajátosságához kell mérni. Tűzre a sok szabálylyal, utasitással és hajtsák inkább végre a praktikus fők a törvénybe lefektetett üdvös intézkedéseiket. Ott van mindjárt a 6 osztályú elemi népiskola. Mai napig is az iskolák nagy része csonka; 4 osztályú, mert hiányzik minden kapocs az elemi és középiskola között, sőt a középiskolák között tátongó űr áthidalásának kérdése is már hosszú évek óta vajúdik megoldatlanul, ott a polgári iskola, ez a szörnyszülött, mely sem nem népiskola, sem nem középiskola, a különböző akadémiák stb. mindez erős fészke korunk e betegségének. Avagy nézzük, az egy félszázaddal ezelőtt törvénybe iktatott »kötelező iskoláztatás« fenséges eszméjét, végre van hajtva ? Dehogy van, megdöbbentő azok száma, kik hazánkban minden iskoláztatás nélkül nőnek fel és nemcsak a' vidéken, még a fővárosban is ijesztő nagy számmal nevelődnek az utczán a gyermekek, kora züllésnek indulva. És miért? mert a szülők szegények, abból a szűk napszámból nem futja a tandíj, bármily csekély is az, meg hit iskolás gyermeknek azonkívül is kell néha-néha egy-egy krajezár tolira stb. Ezért hát feltétlenül ingyen iskoláztatást követelünk ; a szegényeknek ingyen tanszerekkel. Úgy ez, valamint az egyöntetűség csak úgy valósítható meg, ha az iskolák államosittatnak, mégpedig az egész vonalon való államosítást kell követelnünk, igy az elemi, valamint a közép- és felsőbb iskolákét, mindennemű tandíj, vizsgadij töröltessék, csakigy lehet az általános népművelődést megteremteni, csakigy lehet a hazai kultúrát felvirágoztatni. Ne féljünk attól, Hogy a középiskolában, az ingyenes oktatás növeli majd a proletárismust, magasabb műveltség még sohasem árt ott egy nemzetnek sem, hazánkra is ráfér még egy kis kiterjedtebb müve'ődés. Nem a tandíj a megfelelő módszer arra, hogy a tudományos pályába nem valót, onnan visszoritsák, mert igy bizony akárhány tehetség, mely nemzetének dicséretére válhatott volna, leszorul. Hány fényesnek Ígérkező tehetség az utolsó stációnál tör le, mert nem tudja előteremteni a horribilis vizsgadijakat. Van az iskolának igazságosabb eszköze is, hogy más térre terelje azokat, kik nem oda valók ; »az igaz tudás*. A kit az iskola érettnek nyilvánít, az legyen is az észben és szívben egyaránt. Azok pedig, akik a képzés e magas fokát e\ nem érik, ezek a kereskedők és iparosok osztályának inteligentiáját fogják növelni, mert kereskedelmünk és iparunk felvirágzása, valamint a gazdasági élet fellendülése is az iskolai íeform helyes megoldásától függ, mert sok szó fér ehhez is, de ezekkel más alkalommal óhajtok foglalkozni. Hazánk nagy változás előtt áll, uj korszak nyílik meg előtte. Szívleljék meg azok, kik hivatva lesznek hazánk sorsit intézni, hogy nemzetünk csak a jogegyenlőség alapján üdvözölhet. A világ nem az egyes kiváltságosokért teremtődött, a nép szükségleteit kell kielégíteni, csak igy érhetjük el az igaz nyugati műveltséggel biró többi nemzeteket, csak igy fog megszűnni a korrupció. Vezérelvül kell felállítani a sociális követelések teljesítését, mielőtt józan gon- dolkozásu népünk a felforgatok karjaiba veti magát. Kreuzer KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hír. Gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t., főispán családjával hosszabb időre Afrikába utazott. Távolléte alatt a főispáni teendőket D'öry Pál alispán intézi el. — Miniszteri elismerés. A m. kir. pénzügyminiszter leiratban elismerésének adott kifejezést, azon czeltudatos és eredményes munkásságért, melyet Fink Kálmán szekszárdi kir. pénzügyigazgató és a vezetése alatt működő tisztviselői kar kifejt. A pénzügyminiszter a szekszárdi m. kir. pénzügyigazgatóság tisztvisesőinek kiváló pontosságáról és hivatali munkásságáról Köcsőn Lajos miniszteri osztálytanácsos jelentéséből győződött meg, aki pár héttel ezelőtt Szek- szárdon volt és hivatali vizsgálatot tartott. Nemesség adom.ányozás. A kiráy Jobst László dr. pécsi ügyvédnek és törvényes utódainak, a közügyek terén szerzett érdemeinek elismeréséül, vezetéknevének » Visiji-re történt átváltoztatása alkalmával a magyar nemességet magya/adu előnév- vel díjmentesen adományozta. — Uj törvényszéki biró. A király az igazságügy miniszter előterjesztésére Gyük Ferencz debreczeni ítélőtáblái tanácsjegyző albirót, Etl József szekszárdi mérnök vejét, a szekszárdi kir. törvényszékhez bíróvá nevezte ki. — Hymen. Mádi Kovács János dr. Budapesten eljegyezte özv. Martin Ferenczné leányát, Juliska kisasszonyt.-- Plébánosi kinevezés. Herczeg Mon/enu- ovo Alfréd kegyuraság a szálkai plébánosi állásra lakács Mihály eddigi adminisztrátort nevezte ki. Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszser Jakab László zilahi és dr. Bartos Pál szekszárdi p. ü. segédtitkárokuak megengedte, hogy állomásaikat felcseréljék. — Miniszteri megbízás. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Nävay Emil báta- széki uradalmi főtisztet Tolnavármegye központi járására nézve a gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. Sirolin A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainai, úgymint idült bronchitis, szamárhurnt és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megmegszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenként 4.— koronáért kapható. ;------ Figyeljünk, hogy minden üveg az alanti czéggel legyen ellátva: -■ F. Hoffmann La Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svajcz). 34-35
