Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-07 / 49. szám

között. Hiszen a családok alig várják az időt, amikor gyermekeik már keresőképesek lesznek és hozzájárulhatnak a család fentartásához. Ha pedig a szülők megalkudtak azzal a helyzettel, hogy a gyermekek is jő korán kény­telenek hozzájárulni a család féntartásához, úgy bátran merjük állítani, hogy a rendes és fedél alatti munka a gyárban még sem olyan terhes, mint más iparmühelyekbcn. Sőt sok esetben még könnyebb is lesz azon munkánál, amelyet magánházakban követelnek a cselédtől. Végül még csak azt emeljük ki, hogy a tolnai selyemgyár eddig 728,143 kor. keresetet nyújtott a népnek s ez az egyetlen adat talán kibékitőleg hathat a legérzékenyebb ember­barátra nézve is a selyemgyárainkban tapasz­talható viszonyok tekintetében. Szekszárd, 1905 november havában. M. kir. országos selyemtenyésztési felügyelőség 1905. december 7. Kalabriáért. Felhivás a magyar nemzet /iáihoz és leányaihoz. A hol tízezrek lettek földönfutókká, száz-1 ezrek hajléktalanokká és megszámlálhatatlanok vallottakJcárt életükben — hagyván maguk után özvegyet, árvákat — testi épségükben elvesztvén keresőképességüket, és vagyonúkban, egy elet munkájának és erényeinek gyűjtött eredményé­ben: a kalábriai földrengés nyomorultjainak ér­vtekében fordulunk a magyar közönségnek min­dig nyitott szivéhez. Nem idézzük fel a históriai kapcsok és vonatkozások megkapó láncolatát, amely test­véri szeretetben és kölcsönös becsülésben tar­tott olaszt és magyart a régi kortól kezdve, amikor királyokat, tudományt, művészetet küld­tek nekünk ama kiváltságos, Isten kegyétől és szeretetétől megszentelt földről egész az újabb korig, amikor magyar erkölcsű önfeláldozó hő­söket küldöttünk mi. viszont nekik, hősöket, a kik vérüket hullatták Itália földjében, s csoda­dolgokat műveltek a mienkhez hasonló derült szinti trikolor dicsőségére. Méltán hivalkodhatnánk ezzel, de inkább elhallgatjuk ezúttal. Mert a megindító kegyelet és lelkesítő visszaemlékezés fegyverénél erősebb fegyvert kívánunk forgatni. Az uj korban, ebben a mi rettentő lázas és viharos időnkben, a mikor orkán és földren­gésszerű evolúciók rázzák meg az emberi lelket es meg nem fékezhető vágva a tömegnek küzd úgyszólván az uj világrendért; eddig jóformán számba sem vett népek törnek nagy célokat űzve előtérbe : a társadalmak mélységeiben név­telen élő nagy rétegek döngetik a régi rendet: távol világrészek iszonyi katasztrófák felidézé­sével keresnek kapcsolatokat földrészeken és mérhetetlen tengereken keresztül; a mikor a hit világa válságba sodródik, az Ízlés uj ösvényeket teremt, a művészet forrongva kinyilatkoztatást keres, a tudomány könyvből az életbe lép ki, hogy izgassa, felforgassa az életet es potenciáit megszászorozozza : az emberiség ez elbízott titáni forrongásaiba és kitöréseibe ime egyszerre, hir­telen, váratlan beleszól rémes dörgéssel és a tűzhányók poklainak megindításával a minden­ható Isten órák és percek alatt, a mint a föld megreszket, a hegyek megingatnak, a völgyek megrepedeznek, vizek eltűnnek és felbukkannak; ep falvak, virágzó városok, mint a gyermek i játékszere omlanak össze és Kalábria gyönyörű regényes tartománya romokban hever. Szivet tépő, lelket megreszkette tő, elmét meghódító látvány ez. A művelt világ megrettent szeme e pusztu­láson csüng, a király főnkéit személye sírva járja be az omladékokat és ahol ember lakik, kinyúlnak a karok, hogy az elesetteket felsegítse a testvéri szeretet. Fordulunk hozzátok magyar nemzetünk gyermekei: kicsinyek, nagyok; szegények és gazdagok : essék meg szivetek az emberi tehetet­lenségen, a melynek lábai alatt megingott az anyaföld és segítsétek talpra, Isten és a magyar nemzet nevében az elesetteket. Minden adományt elkönyvelnek ketten : az olasz nemzet és a mindenható Isten, aki kísér­tést boosájt az emberre : az egyikre, hogy ki­próbálja, mennyit képes eltűrni hozzávaló szeré­téiért ; a másikra, hogy lássa, mint segíti meg azt akit az ő keze megsujtott. Jertek fillérrel forinttal, ki mit nélkülözhet és az Isten szegényeinek az asztalára tiszta szívvel tegye le kiki mint a maga áldozatát. Kelt Budapesten, 1905. november havában. A Pro «Calabria» elnöksége. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 49. sz. A segélyakció védfőnökei • Jószef főher­ceg ur és Auguszta főhercegasszony Ő cs. és kir. Fenségei: Védnökei: Vaszary Kolozs Ferenc bíboros, hercegprímás, Samassa József dr. egri érsek, Andrássy Géza gróf, Apponyi Albert gróf, Apponyi Lajos gróf, madarasi Beck Nándor, Berzeviczy Albert dr., Boncompagni Ludovisi herceg, Calvelló de la Tour herceg, Csáky Al­bin gróf, Csekonyics Endre gróf, Darányi Ignác dr. Dessewffy Aurél gróf, Esterházy Mihály gróf, Festetics Tasziló gróf, Hatvany-Deutsch Sándor, Justh Gyula, Karátsonyi Jenő gróf, KI éh István, Kornfeld Zsigmond, Kossuth Ferenc, Láney Leó, Pálffy Miklós herceg, Kákosy Jénő, Széli Kálmán, Wekerle Sándor dr, Wenckheim Frigyes gróf, Zelensky Róbert gróf, Zichy Géza gróf, Batthyány Lajos gr. Adományokat elfogad lapunk szerkesztő­sége és a budapesti olasz kir. főkonsulátus is AT, Nagy János-utca 1/a.) IRODALMI CSARNOK. Szeresd a hazát... Szent ez a föld s annak mindenik göröngye, Vérrel van beírva minden apró röge Az a nagy szerződés —_ Árpád apánk kezdte, Szent István, Nagy Lajos, s Mátyás bevégezte — Elismerte Isten és az egész világ Hogy örök időkre mien< lett ez ország; Pecsét is van rajta ... négyszáz eves járom, Világos . . . Battyháriyi ... s az a tizenhárom. Büszke légy hát rája, imádott hazádra, A hol felvirradtál élted hajnalára, Szemed előtt lengjen mindig drága képe, S oltár gyanánt álljon szived közepébe. Tévelygő lábad bár akármerre járjon Nem talál jobb hazát sehol a világon, Másoké a világ ... ez tied egészen, Itt ringott bölcsőd is, sírod is itt légyen. Tudd meg: a te hazád legszebb a világon, .. . De a legárvább is, mint madár az ágon, Zokogó panaszát elhordja a szellő, S nem tudja, hogy mit hoz rá majd a jövendő. Oh! te'vagy a jövő,- rajtad áll a sorsa, Lelkesítsen tűzzel dicsőséges múltja, Munkálkodjál érte és híven szeresd őt, Akkor nem kell félni soha a jövendőt. Szép Alföld vidéke, Duna, Tisza tája, Dobbanjon meg szived nevük hallatára, Délibábos róna, andalító nóta, Kalandos vágyadnak legyen altatója. Meglátod, ha mégis idegen földön jársz, Nyugalmat szivednek óh ! sohasem találsz. Mert a ki e földet egyszer megszerette, Nem tudja . .. nem bírja . . . sohasem feledte. Minden búja, gyásza, emésztő keserve. Ezeréves múltúnk egész történetje, Keserű könnyekkel oda van besirva. Jeltelen sírokkal s vérrel beleírva. Ha letérdelsz, hallod szive dobbanását, S megérted a költő szivbevágó dalát . . . Imádkozzál érte híven, szüntelenül, Szeresd ezt a hazát rendületlenül. SZABÓ GÉZA. KÜLÖNFÉLE K. — Az uj pécsi püspök beiktatása. X. Pius pápa a nemrég kinevezett magyar püspököket azzal tünteti ki, hogy valamennyit ő fogja föl­szentelni. Zichy Ödön gróf pécsi püspök tol- szentelése f. hó 21-én lesz a vatikáni Sistina kápolnában, mely egyházi ünnepségre a pécsi káptalan kebeléből Szeifric István és Hanny Gá­bor kanonokok Rómába utaznak. A fölszentelt uj pécsi püspök 1906 január 15-én, Jézus neve- napján fogja székét elfoglalni. — Címadományozás. Ő Felsége Mehrwerth Ferenc szekszárdi kir. törvényszéki kér. ülnöknek a kereskedelmi tanácsosi címet legkegyelmeseb­ben adományozni méltóztatott. — Ismerkedési estely. A szekszárdi kir. törvényszék és kir. járásbíróságok bírói sze­mélyzete és jegyzői kara ma este a szekszárdi kaszinó helyiségeiben ismerkedési estélyt tart, melyen jelen lesz Hazslinszky Géza kir. törvszeki elnök is. Az estélyen hölgyek is resztvesznek s igy az már előre sikerültnek jelezhető. — Esküvő. Alsódraskóey Morvay László Tolnavármegye árvaszéki nyilvántartója folyó hó 5-én reggel tartotta esküvőjét a szekszárdi bel­városi rk. templomban özv. dr. Morvay Istvánná úrnővel. Hazafias elhatározás. A múlt pénteki kaszinói halvacsora alkalmával Simontsits Elemér vármegyei főjegyző bizalmas magán körben kijelentette, hogy a kormány azon ajánlatát, miszerint főispáni állást vállaljon, végleg visszautasította, mert semmi körül­mények közt sem lett volna rábírható arra, hogy beiktatása érdekében, bármilynemü erőszakot használjon. Ugyan ez alkalommal kifejezést adót azon elhatározásának is, hogy ha abszolút kormányzás következnék be, tőjegyzői állásáról is lemondana. — Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi m. ktr. miniszter, mint a közaiapitványi urada­lomnak kegyura, Antal Pál szekszárdi közala­pítványi ispánt f. hó 15-től Budapestre helyezte át és szolgálattételre a központi számvevőség­hez osztotta be. Úgy halljuk, hogy ezen át­helyezés előjele annak, hogy a szekszárdi köz­alapítványi uradalom felügyelői hivatalát telje­sen beszüntetik s ennek ügykezelését a köz­alapítványi ügyigazgatóság fogja Budapesten végezni. — Bonyhádi küldöttség a kereskedelemügyi miniszternél A bonyhádiaknak régi vágya, hogy a hidasd—bonyhádi állomás a községhez köze­lebb helyeztessék. E célból november hó 30-án Szepessy Kálmán községi jegyző vezetésével 30 tagú küldöttség járt Vörös László kereskedelem­ügyi miniszternél, ki válaszában oda nyilatkozott, hogy mihelyt a baja—báttaszéki dunai hid ki­épül, Bonyhád kérelme teljesülni fog. De, hogy mikor kerül erre a sor, azt a miniszter maga sem tudhatja. így hát a bonyhádiak még jó ideig várhatnak kérelmük teljesítésére. — Wosinsky Mór felolvasása Pécsett. Múlt vasárnap este a pécsi kath. körben Wudnszky Mór szekszárdi apátplébános felolvasást tartott: «A teremtés a biblia és a modern tudomány tanítása szerint» című tételről, mely felolvasását vetített képekkel tartotta. A felolvasó estélyen oly nagy számmal jelentek meg a pécsiek, hogy a nagy terem nem volt képes befogadni a láto­gatókat. Mily másképpen van ez Szekszárdon, hol a tudós egyházi férfiú múltkori előadásán alig volt közönség. — Mit hozott a Mikulás ? Tegnap délelőtt uton-utfélen. sőt még az iskolában is az volt a gyermekek kérdése egymáshoz : Mit hozott a Mikulás ? Hát bizony sokféle cukmist hozott a Mikulás a jó gyermekeknek, de hozott az vir­gácsot is a rosszaknak. No majd akis Jéjzuska ezeknek is hoz nem sokára ajándékot, ha ad­digra megjavulnak. — Somogyvármegye uj főispánja. Úgy hír­lik, hogy Tallinn Gyula lemondott főispán he­lyebe a törvénytelen kormány Kulin Sándor kaposvári kir. ügyészt fogja kinevezni. Kulin Sándort a szekszárdiak nagyon jól ismerik, mert évekkel ezelőtt itt kir. törvényszéki jegyző, majd aljárásbiró volt. — Felolvasás a szekszárdi múzeumban. Múlt vasárnap este a szekszárdi múzeumban ismét volt felolvasás, mely alkalommal az Al- pesek és a Hayna vidéke került felolvasásra ve­tített képekkel. A felolvasó Kálmán Károly szek­szárdi tanító volt. Közóhajra most már este 8 órakor volt a íelolvasás, azonban a közönség most sem mutatott valami nagy érdeklődést. Mily másképpen van az Pécsett, hol a múlt vasárnapi felolvasó estélyen a kath. kör nagy­terme nem volt képes befogadni az érdeklődő közönséget. — Toronyóránk szeszélye. Gyakori kelle­metlen meglepetésben van részük azoknak, kik idejüket városunk toronyórájához szabják, mely arról nevezetes, hogy, vagy siet, vagy késik, de jól sohasem jár. A toronyóra hívőinek sok keserűségben van részük különösen mikor a postáról vagy vasútról lekésnek, mert ezek min­den délben hivatalos órajelzést kapnak Buda­pestről s e szerint tartják hivatalos óráikat. Jó volna, ha a város is utasítaná órását, hogy ezen idő szerint igazgassa a toronyórát, mert a ren­dezett tanácsú városnak is érdekében áll tudnia, hogy hányat ütött'az óra?

Next

/
Oldalképek
Tartalom