Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-11-23 / 47. szám

4. 190.“). november 23. — A tisztviselők lakbérmozgalma. Hirt ad­tunk már arról, hogy . a szekszárdi állami, és megyei tisztviselők mozgalmat indítottak meg az iránt, hogy Szekszárd rendezeti tanácsú városa a jelenlegi III. osztályból a II. lakbér osztályba soroztassék. Evégből már gyüléseztek is, Leg­utóbb f. hó 19-én délután 3 órakor akartak gyűlést tartani, de ezt nem tarthatták meg, mert kevesen jöttek össze. Végre tegnap este 5 órakor nagyobbszámu érdekeltség jelent meg a gyűlésen, melyen a kiküldött bizottság bemutatta javasla­tát, mely szerint a kiküldött bizottság javaslata szerint hatóságilag igazolt okmányokkal fel­szerelt kérvénynyel folyamodnak az illetékes minisztériumokhoz, hogy Szekszárd rendezett tanácsú város a II. lakbérosztályba soroztas­sék. Esetleg küldöttség fogja a kérvényt fel­vinni. — Vásárrendtartási szabályrendelet. Szek­szárd r. t. város rendőrkapitánya a város terü­letére szóló vásárrendtartási szabályrendelet ter­vezetet dolgozott.ki, mely legközelebb a kép­viselőtestület elé kerül jóváhagyás végett.' A tervezet 27 pontja közül a város közönsége részéről régóhajtott kívánalomnak felel meg a 21. pont, mely arról szól, hogy az Üzletszerűen ismételadással foglalkozók (vagyis a kofák) élelmi cikkeket a nyári időszakban délelőtt 9, téli időszakban pedig 10 óra előtt nem vásárol­hatnak. Reméljük, hogy ezen szabályrendelet a képviselőtestület által egyhangúlag és mihama­rabb el lesz fogadva, mert már csakugyan tart­hatatlan, méregdrágaságot okozott az, hogy még a bonyhádi baromfikofák is1 Szekszárdim jöttek baromfit vásárolni és kocsiszám vitték áruikat tőlünk és szállították nagy nyereséggel Budapestre. — Tolnavármegye törvényhatósági bizott­sága a Kemptner Ernő lemondása folytán a simontornyai járás mezőgazdasági bizottságába Bévárdy Lajos gyönki gyógyszerészt rendes, Ludvig József nagyszékelyi lakost pedig pót­tagnak választotta meg. — Nagykónyi csendőrséget kér. A tamásii járáshoz tartozó Nagykónyi község képviselő- testület« a közbiztonság megszilárdítása végett egy 3 főből álló csendőr különítmény mielőbbi felállítását kéri. — Busbach Péter halála. Budapesten el­hunyt Busbach Péter dr. ügyvéd, volt 48-gs honvédszázados, több éven volt orsz. képviselő életének 79-ik évében. Eveken keresztül kiváló tevékenységet fejtett ki különösen a főváros ügyeiben mint törvényhatósági bizottsági tag. Honvéd emlékeit «Egy viharos emberöltő» című kétkötetes munkájában irta meg, Busbach né­hány évvel ezelőtt elvesztette népszerűségét egy elszólása által, melyet Kossuth ellen tett. Ezt később meg is bánta. Most az uj pártnak volt hive és a magyar vezényszó mellett több cik­ket irt. Ezzel expiálta egykori botlását. Az el­hunyt Tolnavármegyében Gyönkön született 1827-ben. A magyar szabadságharcban mint százados vett részt és több csatában harcolt. Majd ügyvéd lett s a fővárosi törvényhatóság­nak a kormánnyal szemben 1876-tól 1879-ig vívott küzdelmében egyik vezéregyénisége volt a fővárosi képviseletnek. 1884-től kezdve több­ször képviselte az országházban a főváros VI. kerületét. Később a kölesdi kerületet képviselte, ahonnan azonban 1896-ban Pichler Győző füg­getlenségi képviselő kibuktatta. Azután vissza­vonult, csak a főváros gyűléseiben vett részt. Halála általános részvétet keltett. Életét gyomor- és szívbaja oltotta ki. Temetése f. hó 19-én, vasárnap d. u. 3 órakor ment végbe Budapes­ten a korcsolyázó-egylet csarnokából, melynek hosszú időn át elnöke volt. Az egyesület külön gyászjelentést adott ki Busbach haláláról. — A polgári iskola f. hó 20-án hétfőn Er­zsébet királyné halála évfordulóján kegyeletes emlék ünnepet rendezett, melyen az igazgató lendületes beszédet tartott. A szavalatok közül, melyek mind sikerültek, különösen sikerült Ob- lat Imrének, a pádból alighogy kilátszó kis deáknak a szavalata, mely a jelen voltakra igen jó hatást gyakorolt. — Vadászati engedély. A földmivelésügyi miniszter megengedte, hogy Sztankovánszky János kajdacsi lakos, szekszárdi és grábóci bérelt va­dászterületein, a fővadak által okozott erdő és mezőgazdasági károk csökkentése céljából a nevezett területeken, tenyésztésre nem alkalmas, gyenge szarvasbikákat folyó évi november hó 10-től folyó évi december hó 31-ig a tilalmi idő alatt is lőhessen, illetve lövethessen s a le­lőtt vadat értékesíthesse. — Erzsébet királyné emlékünnep a fácán­kerti elemi népiskolában 1905. évi november hó 18-ik napján. Németh Márton ügybuzgó tanító az ünnepélyt e szép beszéddel nyitotta meg: «Kedves Gyermekek 1 Már nyolcadszor jövünk össze e helyen abból a kegyeletes célból, hogy az 1898. évi szeptember hó 10-én szerencsétlen halállal kimúlt Erzsébet királynénk halála fölötti mérhetetlen fájdalmunknak kifejezést adjunk és a szerető alattvalók legőszintébb kegyeletét le­rójuk az ő soha el nem múló kedves emléke iránt. Ezer éves állami múltúnk hosszú ideje alatt a történelem sok nagy és jeles királyáról emlékezik meg nemzetünknek, de népét, nem­zetét szerető magyar királynét csak egyet jegy­zett föl s ez a megdicsőult Erzsébet királyné volt. Boldog az a család, kit a gondviselő Isten szerető szivü, gondos, nemes jellemű édes anyá­val áldott meg; még boldogabb az a nemzet, kit a gondviselő Isten szerető szivü, nemes jel­lemű, gondos, tapintatos fejedelem asszonnyal áldott meg. Ilyen szerető szivü, nemes jellemű, gondos anyánk, királynénk volt nekünk a meg- dicsőült Erzsébet királyné. Azért olyan mérhe­tetlen a mi bánatunk, azért olyan pótolhatatlan a mi veszteségünk, mert nincs már többé sze­rető anyánk, nemes szivü királynénk, kinek — ha bánat nyomja szivünket — kebelére borul­hassunk. Különösen most hiányzik az a gondos anyai kéz, mely a nemzetünk egén tornyosuló sötét felhőket, a nemzet kebelében dúló átkos pártszenvedélyeket tapintatosan elhárítsa s az ő nemes jellemének szerető eszközeivel a bölcs király és lovagias nemzet között a szükséges egyetértést fentartsa. — Imádkozzunk tehát — édes gyermekek — a mi megdicsőült Erzsébet királynénkhoz, a mi angyali szivü édes anyánk­hoz, hogy legyen nekünk az égben is az, aki itt a földön volt: szerető szivü, gondos édes anyánk, őrangyalunk!» — Az. ünnepély sor­rendje a következő volt: 1. Kölcsey: Himnusz. Énekelték a növendékek. 2. Sirassátok a király­nét. Gara Ákostól. Szavalta: Németh Gyula. 3. A királyné álma. Pósa Lajostól Szavalta: Gottlieb Margit. 4. Erzsébet napjára. Vargyas Endrétől. Szavalta : Schmid Zelma. 5. Erzsébet. Kompolthy Gusztávtól. Szavalta: Szilágyi Ilona. 6. Erzsébet napjára. Bácsi Frigyestől. Szavalta : Orbán Juli. 7. Érzsébet halála. Somlyó Sándor­tól. Szavalta: Németh Árpád. 8. Erzsébet királyné halálára. Kánya Lajostól. Szavalta : Oláh Erzsi. 9. Meghalt a királyné. Bozsits Ernőtől. Szavalta : Horváth Mári. 1Ö. A legelső magyar ember. Énekelték a növendékek. 11. Erzsébet királyné. Minke Bélától. Szavalta: Molnár Anna. 12. Erzsé­bet királyné. Kutnyánszky Jenőtől. Szavalta: Morvái Mári. 13. Könyörgés. Móra Istvántól. Szavalta: Vészeli'Éva. 14. Emeljetek szobrot. Kutnyánszky Jenőtől. Szavalta : Horváth Sándor. 15. Sir a magyar. Porsche Vilmostól. Szavalta : Szabó Erzsi. 16. Erzsébet királyné. Jámbor La­jostól. Szavalta: Bán Rozi. 17. Érzsébet királyné halálára. Ács Ferenctől. Szavalta : Szilágyi Mári. 18. Szózat. Vőrösmartytól. Énekelték a növen­dékek. — A tolnai selyemgyári tisztviselők kérelme A m. kir. tolnai selyemfonoda tisztviselői az iránt folyamodtak, hogy a községi pótadó fize­tése alól mentessenek fel. Kérelmüknek hely nem adatott, mivel az 1886. évi XXII. t.-c. 138. szakaszban biztosított pótadómentességi ked­vezményt csak államtisztviselők igényelhetik. — Kivándorlás csökkenése. Örvendetes tény, hogy Tolnavármegyéből a kivándorlás csökke­nőben van. Az alispáni jelentés szerint a ki- vándorlási mozgalom a legutóbbi évnegyedben a folyó év első negyedéhez viszonyítva tete­mesen alábbszállott. — Mig ugyanis a folyó év első negyedében 1751 útlevél adatott ki és pedig Amerikába szóló, 951, Németországba szóló pedig 800, — addig a legutóbbi 3 hónap­ban Amerikába szóló 105, Németországba szóló pedig 81 s igy mindosssze 182 útlevél ada­tott ki. — Borellenör?ő bizottsági tag. A paksi borellenőrző bizottságba Bekker János. elhalá­lozásával megüresedett helyre*a törvényható­sági bizottság Schmidt Ferenc paksi lakost választotta meg. — A vonatról lemaradt utasok A most megtartott szekszárdi országos vásárkor a va­súton utazó közönség egy részét az a kellemet­len meglepetés érte, hogy az esti vonatról a sok utas miatt leszorultak és csak 2 óra múlva 1 szánhattak fel a segélyvonatra. Egy utas távira- j tozni akart, hogy a kölesd-tengdiczi állomásra ! rendelt kocsija várja meg, azonban az állomás- ; főnök nem fogadta el a táviratot. Nagy mulasz- j tás terheli az intézőséget, hogy nem gondos- j kodtak előre megfelelő vasúti kocsikról. Bizony | szomorú tény, hogy egyre szaporodnak vasúti | mizériáink, melyek ellen hiába keresünk or­voslást. TQLNAMEGYEI KÖZLÖNY 47. sz. — A paksi föszolgabiróság hivatalos helyi­sége. Pakson a főszolgabírói hivatal megfelelő uj épületet kap. Ezen célra megvásárolják a Paks község tulajdonát képező 631 Q ölet ki­tevő üres telket 10,096 koronáért és ezen telken a főszolgabírói hivatal részére szükséges helyi­; séget, a főbíró és a hivatalszolga részére szolgáló ! lakást 40,754 korona költséggel megépíttetik. A j költségek fedezésére a mértékhitelesítő alap- j ból 13400 koronát, a filokszera alapból pedig í 5000 koronát fordítanak, a még fennmaradó ösz- szegre pedig kölcsönt vesznek fel. — Vizsgaletétel. Metz József kir. törvény­széki joggyakornok Pécsett a jogtudományi ál­lamvizsgát sikerrel letette. — A szekszárdi polgári olvasókör választ­mánya november hó 18-án ülést tartott, melyen 12 uj tagot vett fel. Boda Vilmos orsz. gyűlési képviselő, körelnök indítványára a nemrég el­halt Bartha Miklós orsz. képviselő, a 48-as eszmek kiváló bajnokának síremlékére az egylet pénztárából 20 koronát szavazott meg, s a tagok közt is gyűjt e célra. — Rabsegélyző-egyleti közgyűlés. A szek­szárd— tolnavármegyei rabsegélyző-egylet e hó' 19-én délelőtt iO órakor a kir. törvényszék polgári tanácstermében rendkívüli közgyűlést tartott. AgOS'on István kir. táblai biró egyleti alelnök elnöklete alatt. A rendkívüli közgyűlés egyedüli targya a távozás folytán megüresedett elnöki tisztség betöltése volt. Élnök indítványára első sorban elhatározta a közgyűlés, hogy a kir. Kúriához kinevezett méltóságos dr. Selcz József volt elnökhöz jelen közgyűlésből ki­folyólag köszönő átiratot intéz. Ézután indít­ványára a közgyűlés egyhangúlag Hazslinszky Géza törvényszéki elnököt választotta meg elnökké, ki dr. Szabó Gyula, Leopold Sándor és Szévcdd Oszkár egyleti tagokból álló küldöttség meghívására a közgyűlésen megjelenvén, szí­vélyes éljenzéssel fogadtatott. Az uj elnök meleg szavakkal köszönte meg a közgyűlés bizalmát s ígérte, hogy tőle telhető módon igyekezni fog ezen emberbaráti intézmény fejlesztésén mű­ködni. Ezzel a közgyűlés az uj elnök éltetésé­vel véget ért. — Bartha Miklós síremlékére, Az elhunyt ragyogó tollú publicistának, Bartha Miklósnak síremlékére a szekszárdi olvasókör ivén eddig a következők adakoztak: a szekszárdi polgári olvasókör 20 K, Fránek János, Horváth Ignác, Vinkovits Vince, Iiökényessy József, André Ist­ván, Hidassy Mátyás, N. N., N. N., Stann Ist­ván, idősbb Zsigmond Ferenc, N. N., Angyal Alajos 1 — I koronát; összesen 32 koronát. Az aláírások tovább folynak. — Halvacsora. A szekszárdi kaszinóban L évi december hó 1-én halvacsorát tartanak. Egy teríték ára 2 K 40 fillér. — Kivételes nösiilési engedély A hon­védelmi miniszter Gaál Ferenc nagykónyi lakos­nak megadta a kivételes nősülési engedélyt. — Erzsébeti országos vásár Múlt hétfőn volt Szekszárdon az úgynevezett Erzsébet napi országos vásár, mely rendesen az év utolsó vásárja Szekszárdnak s ha az idő ked­vező, igen látogatott szokott lenni. Most is igen népes volt a vásár s különösen zöldség­félékben nagy volt a kereslet; ezenkívül ruha­neműt és növendék marhát vásároltak sokat. — Csúnya madár. A kétfejű sas minden­hol felüti fészkét, nem törődve, azzal, hogy Szivesesen látott vendég-e ott, vagy nem. A kalaznói ág ev. templom tornyán is fészket rakott az I854*ik évben s fenn a torony csücs­kén a csillag alatt terjeszti szét szárnyait. Vég­telenül csodálkozunk azon, hogy Magyaror­szág szivében, a tősgyökeres Tolnamegye terü­letén még mindig akad község, mely az Isten házán megtűr egy idegen állami jelvényt s ezzel mintegy tagadásba veszi a magyar nemzet önállóságát, függetlenségét, megtűri temploma tornyán azt a címert, mely a magyar nemzetre mindenkor szégyent, megaláztatást hozott. — Kalaznó község lakossága bár nyelvre német,, mutassa meg, hogy az édes magyar hazának, mely őt táplálja s javaival ellátja, hű fia akar lenni; — távolítsa el a tornyáról a gyászos idők fájó emlékét. Az nem szolgálhat okul, hogy talán nincs e célra pénzalap ; ilyen célokra mindig kell lenni, s hisszük, hogy Kalaznó lelkes magyar hölgyei kezükbe véve az ügyet, gyűjtés utján összehozzák a csekély összeget ; ha minden kalaznói polgár e célra csak 40 fillért ad, akkor nagyon hamar lekerülhet a templomukról hazafiságuk foltja. — Tiszti lovak vásárlása. A múlt hétfőn megtartott szekszárdi országos vásárban leg­nagyobb kereslete a lovaknak volt, melyek eleg jó áron keltek el. A szerb hadsereg részére három polgári ruhába öltözött katonatiszt 48 drb tiszti lovat vásárolt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom