Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1905-11-02 / 44. szám
TÖLNAMEGYEI KÖZLÖNY. 44. sz. 19i)5. november I. A szavazás eredményét az újból megnyitott gyűlés előtt Boda Vilmos jelentette be,. mely szerint a főjegyzői állásra beadatott 120 szavazat, ezekből 3 szavazólap) üres volt. 63 szavazat Janosits Károlyra, 52 pedig Matzon Bélára esett. Ennek alapján Döry Pál elnök Janosits Károlyt jelentette ki Szekszárd r. t. város megválasztott főjegyzőjévé. Az állatorvosi állásra 117-en szavaztak, hárman üres lapot adtak be. Halász Gyula kapott 75, Eisler Manó pedig 42 szavazatot és igy az elnök Halász Gyulát jelentette ki megválasztott állatorvosnak. A választás kihirdetését a képviselők éljenzéssel fogadták. Janosits Károly városi főjegyző az alábbi szép beszéddel köszönte meg a képviselők bizalmát: Nagyságos Alispán úr! Tekintetes Képviselőtestület! Midőn 2 év előtt abban a szerencsében részesültem, hogy Szekszárd nagyközség aljegyzőjévé megválasztattam, hálám kifejezése mellett utaltam állásomnak tevékenységemet korlátozó, erősen határolt működési körére. S midőn ma Szekszárd r. t. város főjegyzői állását vagyok szerencsés a tekintetes képviselőtestület megtisztelő és soha eléggé meg nem hálálható bizalmából elfoglalni, szinte ugyanazon helyzetben vagyok. Mindazonáltal tudatában vagyok annak a felelősségnek, melyet a város közönsége, a megválasztatásunkban megnyilatkozott bizalom ellenszolgáltatásául, a tanács minden tagjára joggal ró azon várakozásának teljesedése tekintetében, mely a várossá átalakulás elhatározásához fűződött. Városunk fejlődéséhez, a városi szellem és városi élet kialakulásához szükséges feltetel meg van az értelmiséghez tartozók nagy számában, nemkülönben a polgári osztálynak értelmességében, úgy a haladás iránti egészséges érzékében és a városi ügyek iránt mindkét részről mindenkor tanúsított élénk érdeklődésben és nemes önzetlenségben ; a cél meg van határozva abban a feladatban, melyet a magvar városok hivatásának ismerünk és amelyet a polgármester ur székfoglalójában ilyenül megjelölt; a cél elérésének mikéntjét pedig a képviselőtestület és tanács van hivatva, illetve kötelezve megállapítani. Ennek a mikéntnek a meghatározásánál való közreműködésemnek irányitója a kötelességtudó ember becsületes törekvése lesz és az a lelkem mélyéből fakadt erős elhatározás, hogy városom ügyeit — a magán érdekek érvényre jutásának megakadályozásával — és a város polgárainak jogos érdekeit csekély erőm és tudásom teljességével akként kívánom a polgármester ur által jelzett irányban tisztviselőtársaimmal szolgálni, hogy munkánkból eredményként a város fejlődése, felvirágozása és a város polgárainak anyagi és szellemi jóléte jelentkezzék. Ezen ígérettel hálás szívvel köszönöm nagyságos Alispán urnák és a tekintetes Képviselőtestületnek szives jóindulatát és nagybecsű bizalmát. Halász Gyula állatorvos a következő beszédet tartotta: Nagyságos Alispán Ur ! Tekintetes Képviselő-Testület! Amidőn hálásan megköszönöm személyembe helyezett szives bizalmukat, teljes tudatában vagyok, azon felelősségnek, mely az állatorvosi állás általam való betöltésével reám háramlik. Idestova 3 éve, hogy az állategészségi közszolgálatot e városban ellátni szerencsém volt, mely idő alatt meggyőződést szereztem ama hiányokról, melyek állategészségügyi, jórészt közegészségügyi téren is mutatkoztak. Most amidőn városunk fejlődésének egyik határkövénél állunk, még tisztábban érzem, hogy v árosunknak említett, mindkét téren sok hiánytpótló felszerelésre van szüksége. Ezen hiányok ideális pótlásának elérését tűztem ki programmommul. De hogy szerény működésem sikerre vezessen, kell, hogy ezt a publikum, de főleg a hatóság elismerje és az állatorvos mindezeknek megbízható és megbízott mandatáriusa legyen. Amidőn még egyszer megköszönöm személyemhez fűzött szives bizalmukat, működésemhez Nagyságod és Tekint, képviselő-testület szives pártfogását kérve, Ígérem, hogy áldást- hozó működésükhöz szerény képességemhez mérten hozzájárulni lesz legfőbb törekvésem és az elöljáróság többi tagjával vállvetve, csupán a közérdeket tekintve s hazafias lelkesedéstől áthatva teljesitendem kötelességem. Ezután a megválasztott tisztviselők letették a hivatali esküt, melyet dr. Hiding Ádám polgár- mester olvasott fel. Eskü után Dőry Pál alispán indíttatva érezte magát, hogy örömének adjon kifejezést afölött, hogy a képviselő-testület megfontolva, bölcsen választott; továbbá köszönetét fejezi ki a bizalmi férfiaknak és a szavazat- szedő bizottsági tagoknak közreműködésükért. Az elhangzott beszédekből — úgymond — megelégedéssel arról győződött meg, hogy mindketten tudatában vannak állásuk fontosságának és hogy mindenkor egész tehetségükkel a város közügyéit lelkiismeretesen fogják szolgálni. Mindkét állást ugyan fontosnak tartja, de mégis különösen kiemeli a városi főjegyző állás hord- erejét, melyet olyan kerékhez hasonlít, melynek mozgásától a többi kerék forgása is függ. Elvárja, hogy a most megválasztott főjegyző, mint beszédében emlité is, mindig tudatában lesz nemes hivatásában és a törvény keretében a polgármester vezetése alatt fog áldásos működést kifejteni. Végül azzal fejezi be beszédjét, hogy adjon az Isten erőt és kitartást arra, hogy a város fölvirágoztatásán közmegelégedésre sokáig működhessenek. (Éljenzés.) KÜLÖNFÉLÉK. — A temető ünnepe. Gyertya világ ég a sirhantokon, könnyes szemű anyák zokogó hitvesek koszorút tesznek a hantokra. Áhita- tos imák hangzanak el a halottak csöndes birodalmában, a temetőben. Egy-egy sóhajban any- nyi fájdalom annyi poezis s annyi szenvedés van. Oly megindító a kegyeletnek e szép megnyilvánulása. Egyik-másik beszél annak a néma sir- haiomnak. Az eltöltött órák emléke, szinte facsarják a sziveket. És a könnyek mennyi szomorúságot, milyen megkönnyebbülést okoznak. Édesjganya a kis gyermeke sírján, hites a kenyérszerző keresztjénél , az erős férfi a jó feleség néma gödrénél mind azt a kedves halottakat siratja, kiknek sírján a gyertya ég, a koszorú ékeskedik. Szép is a kegyelet nagyon. Boldogok vagyunk addig amig az emberek szeretni tudnak és kedves emlékeken megindul a szivünk. Nem is akarjuk senkinek a kegyeletét sérteni, de mikor mi is siratunk, mikor nekünk is vannak drága halottaink, had essék szó : a koszorúról. Mikor azt a szalagos koszorút oda helyezzük a sirhalomra meg sem gondoljuk: hogy mennyit áldoz a kegyelet erre országszerte. Áldoz azokra a koszorúkra, melyeknek javarésze nem hazai termék. És mi mégis halomszámra helyezzük el a sirdombokon, hogy egy pár nap múlva talán a temető hiénák ellopják, megfosszák megbecstelenitsék, vagy hogy a hó, az eső minden ékességétől megfossza. Abból a sok pénzből, mely koszorúkra meg}^, mennyit közintézményekre, jótékonycélokra lehetne fordítani! De sok árva könnyét törtünők le vele. A szeretetnek ez a jele bizony méltóbb volna a drága halott emlékéhez. Az a sok kesergő özvegy, kik az ő szegényes üres sirhantjaikon zokogják el köny- nyeiket, nem néznék oly keserűen, mikor a gazdagok sírján felgyűl a gyertyaerdő sokasága Talán megenyhülnének abban a gondolatban, hogy az ember legalább a temetőben egyforma. Ki tudna hinni abban a vigaszban, hogy az Isten nem hagyja el az ő árváit sem, mert ime a koszorúk megváltása árán előmozdítják az árvák ügyét is. Mennyivel felemelőbb érzés az, ha tudom, hog}f az én halottam emléke segítette azt a szegény árvát, azt a szerencsétlen beteget kenyérhez, egészséghez. Gyógyító házakat, kórházakat lehetne abból a pénzből emelni, amit a hazai gyászoló közönség a külföldről bejött koszorúkért fizet. És nem-e szebb, emberibb volna a szeretet megnyilatkozása, ha beteg emberek egészségét igye- keznők helyreállítani, ebből a tenger pénzből ? Mi magunk tudjuk, hogy mit tesz az, ha apánk, ha kenyérkeresőnk elhal. És ha tudjuk azt, miért nem mentjük meg az árvákat, a betegeket? Hiszen egyik fő parancsolat az, hogy: «szeresd felebarátodat mint tenmagadat.» Az a valódi kegyelet: ha a szeretet nem keresi a külsőségeket; ha a külső dísznél többre tartja a benső, szívből fakadt érzelmeket, mely a felsegiténdők figyelmét felhívja az elmúlásra, a halottak emlékeire, tiszteletére. Nekünk úgy tűnik, hogy a halottaknak csak egy napjuk van. November 2-án. Aztán megint nyugodni hagyjuk őket. Feléjük se nézünk. Főleg azok után, kik régen nyugosznak a besüpedt hantok alatt. Látjuk, hogy sok jelesünk halálán, csak pár napig beszél a kegyelet, azontúl azok a koporsók már csak a feledésé, a por és hamué. Mig ha a koszorúk árából például gyógyító házakat, gyermekmenhelyeket létesítünk, vagy árvák segélyezését cselekedjük, az a sok rá szorult, hálás kegyelettel említi azok nevét, akiknek emlékéből élnek. Es úgy véljük, hogy ma sokan visznek drágábbnál-drágább koszorúkat a temetőbe, mert még a temetőkben is felhangzik a megszólás: nini amott üres a sirdomb, amott csak amolyan kicsiny koszorút helyeztek el. Bezzeg azzal nem gondolnak, hogy élni is kell, egyiknek másiknak nem telik drága koszorúra. De a halott emlékének mindenki áldozna egy pár fillért. Azt gondoltuk tehát, hogy felvetjük e kérdést. Szerintünk jó és szép ügyben emeltünk tollat és senki kegyeletét meg nem sértettük, Nem akartuk a kegyelet ' érzését profanizálni. mikor mi újságírók is szeretettel gondolunk édes halottainkra. Csak az ész szólott és a józan gondolat: mely a kegyeletnek sokkal szebb formáját tárta az olvasók elébe. Az olvasókon áll, hogy egyöntetűen határozván, az ósdi szokásokat elhagyva emberibb módon áldozhassunk, halottaink emlékének. — Gróf Széchenyi Sándor. Tolnavármegye leköszönt főispánját, gróf Széchenyi Sándort — elterjedt hir szerint — a főrendiház alelnökévé nevezi ki a király. — A király adománya. A király a döbröközi tűzoltó-egyletnek a kabinetiroda által 200 koronát küldött. — Herceg Eszterházy Miklós Domábóvrott. Dr. Haller József urodalmi központi felügyelő kíséretében okt. 21-én Dombóvárra érkezett herceg Eszterházy Miklós, hogy uradalmát megvizsgálja. A herceg Döry József vendégszerető házában szált meg. Másnap küldöttségileg tisztelgett előtte a dombóvári katholikus hitközség Nyárády Aladár plébános vezetése alatt és felhívta figyelmét a templom restaurálásának szükségességére. A herceg megígérte, hogy intézkedni fog a jogos kérelem teljesítése végett. Ezenkívül még több küldöttséget is fogadott és okt. 23-án utazott el Dombóvárról. — Ki lesz Tolnavármegyi főjegyzője ?»Ha valóban igaz azon hir, hogy Simonfsits Elemér vármegyei főjegyző főispánná neveztetett ki,, úgy ez által megüresedik a főjegyzői állás, melyre Tolnavármegye törvényhatósága a vármegye első aljegyzőjét, Forster Zoltánt fogja megválasztani, aki erre az állásra kifogástalan működésével méltóvá tette magát. — A pécsi püspök üdvözlése A most kinevezett pécsi megyés püspököt a szekszárdi kath. olvasókör a következő sürgönnyel üdvözölte : «Méltóságos Gr. Zichy Gyula püspök urnák Nagyláng (Fehér megye). Méltóságos Püspök Úr!. A szekszárdi Katholikus Kör 650 tagja nevében a legtnétyebb hódolattal üdvözöljük Méltóságodban Jézus Szive szerinti uj megyés Főpásztorunkat! Isten tartsa! Isten hozza mielőbb rég elárvult hü nyája körébe ! Wosinsky Mór elnök, Nagy György világi elnök, Szabó Géza alelnök, Döry Sándor jegyző, Bencze János igazgató.» Az üdvözlő sürgönyre az uj főpásztor ezt a sürgönyt küldötte : Nagys. Wosinsky Mór apát-plébános urnák Szekszárd. «Fogadja Nagyságod mint saját, úgy az egész Elnökség, nevében kifejezett őszinte szeretetteljes üdvözléséért köszönetemet: a katholikus kör. imáit kéri Gróf Zichy Gyula püspök.»