Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1905-10-12 / 41. szám
detményt közzé tenni. Végül elhatározták, hogy a nagyvendéglő bérletére folyó évi október hó 30-áig terjedő határidővel uj árlejtési hirdetményt tesznek közzé a helybeli és a Vendéglősök Lapjában. Az előadó jelentette, hogy a . város tulajdonát képező földeket bérb.eadták, melynek eredménye az, hogy az eddigi 1043 koronáért adták ki. Ugyancsak jelentette az előadó, hogy egy földrészletre, mely 69 koronáért volt kiadva, Paskusz Emil 106 koronás utóajánlatot adott be. A gyűlés helyeslőleg tudomásul vette a jelentést és csupán csak azon földrészletre hirdet uj árlejtési hirdetményt, melyre utóajánlat adatott be. A gyűlés tudomásul vette, hogy a Szekszárdi működő betétszerkesztők részére a polgármester a Pauszig Ignác-féle épületben 400 koronáért irodai helyiséget bérelt. Megbízta a gyűlés a polgármestert, hogy a szükséges tanukat jelölje ki és ezeknek napidijuk 1 koronában állapíttatott meg. E gyűlés utolsó és egyúttal a legérdekesebb tárgya volt Simontsits Elemér kaszinói igazgatónak kérvénye, melyet Janosits Károly jegyző olvasott fel egész terjedelmében. A kérelem mellett felszólaltak: Totth Ödön és Tóth Károly, ellene pedig Steiner Ferenc képviselők. A felszólalások után a polgármester elrendelte a névszerinti szavazást, melynek az lett az eredménye, hogy 89-en szavaztak, 65-en a felolvasott javaslat mellett,' 24-en pedig ellene. Az elfogadott javaslatot itt közöljük szószerint: «A kérvényben foglaltakat egy külön célból öszzehivott számos tagú értekezlet megvitatván, annak egy hangú megállapodása alapján a következő javaslat tétetik : Tekintve, hogy a kérdéses terület a kaszinó által épített bazárok által a város egyik legcsinosabb részévé lett, s a vasúti állomás, muzeum, izraelita templom, gőzfürdő, selyemgyár, főgimnázium és az egyetlen városi sétatér felé irányuló gyalog forgalmat bonyolítja le s igy a város összes lakosainak érdekeit szolgálja, továbbá, hogy ^ e helyen újonnan nyitott 15 üzleti helyiet) ság -után fizetendő községi pótadó által a ?; létesítendő aszfaltozási költségek részben megtéríttetnek, végre, hogy a felmerülő költségek lefizetése egyenlő 20 félédes * részletekben eszközölhető és ezáltal az évi g r költségvetés aránylag csekély mértékben 1 terheltetik meg. Határozza el a képviselő-testület, hogy ^ a kaszinó által létesítendő aszfalt-járda szélességének folytatásaként a kaszinó ^ járdájának létesítésével egyidőben a 3 méteres járda külső szélétől az úttestig terjedő városi sétányt aszfaltiroztatja. A sze- I gély kövek s ezek lerakása a kaszinó terhét képezi. .... -......—..... -r .................—....... Az öreg anyóka térden .állva imát rebegett és amikor kö^duillatás közt ajakéval a hideg sirkövet érinté, vállára tettem kezemet és meghatottságtól remegő hangon kérdeztem nagy fájdalmának okát. Kábultságából föleszmélve, réveteg tekintettel nézett reám, mint kegyeletteljes imájának megzavarójára; de csakhamar felismerte bennem a szánakozó jóbarátot és jóságos arckifejezéssel nyújtotta jobbját. A néma fájdalom, amely erőt vett rajta, egy ideig szóhoz jutni nem engedé. Szótlanul állottunk a sirhalom mellett, mig végre az öreg- anyóka néma fájdalma keserves zokogásban tört ki és ismét a sirkő mellé állt imát mondani, amelynek végeztével lelki fájdalmától mintegy megkönnyebbülten emelkedett fel. A nap egy utolsó csókot hintett a sirhalom virágaira s helyébe a hold méla sugarai kezdettek derengeni, amelyek kísérteties fényben világiták meg az öreg anyóka halvány, beesett arcát. Körülöttünk teljes nyugalom volt, amelyet csak a lágy fuvalomban felénk rezgő estharang és az öreg anyókának «Isten veled» szavai zavartak meg, amelyekkel a halottól búcsúzott. Alig mentünk 3 vagy 4 lépésnyire, amikor fájdalommal telt hangon kezdé: Lássa az a pillanatnyi élet, amelyet mi, mint földi halandók ezen a sártekén átélünk, folytonos küzdésből és nyomorúságból áll. Küzdünk a jobblétért és nyomorgunk gyermekünk boldogságá1905. október 12 A polgármester megbizatik, hogy vállalkozóval a szerződést kösse meg s a kötelezvényt állítsa ki oly formán, hogy a 8680 korona költség 20 egyenlő féléves részletekben lesz törlesztendő a hátralékos összeg 5% kamataival együtt. A kötelezvény jelzálogilag nem biztosítható s a mennyiben jelzálogilag nem biztosítható s a mennyiben a vállalat által más intézetnél értékesíteni szándékoltatnék, azt csak hazai pénzintézetnél eszközölheti. Mindég csak a hátralékos részlet követelhető s egyes részletek be nem fizetése az egész összeget esedékessé nem teszi, A villamos ivlámpának felállítását, ha a felcserélés költségein kívül nagyobb költséget a városnak nem okoz, a képviselő- testület szintén elhatározza. A határozat jóváhagyás végett a törvényhatósághoz felterjesztendő. Végül a polgármester jelenti, hogy a városházában levő helyiségeket átalakíttatta és azokat bebutoroztatja. Tudomásul szolgált. Ezután az elnöklő polgármester a gyűlést berekesztette. TOLNAMEGYEI KOZuONY 41. sz. IRODALMI CSARNOK. Tört szivek Panaszkodni a multkorában: Hittél a remény igazában, Ráadtad üdvöd — hitedet: S hogy szertefoszlott a szép álom, Mint bűvös illat a virágon, Megölte végkép szivedet. így jártam én is . . . lelkem álma Csábitoa vitt egy szebb világba S mi csak a mennynek édene, Nekem Ígérte, rám hazudta, Szivem édes mámorba hozta, S nem hittem, hogy ez csak szép mese. S mikor már égő szenvedélyem, Visszhangot vetett fenn az égen, Kétségbe vonva hitemet, Szerte foszlott a szép álom, Csalóka remény, délibábom, S megölte végkép szivemet. Sorsunk közös ... de lelkünk álma Nem száll többé hazug világba, — Mert nézd, ez egyszerű dolog, — Csaljuk meg azt a hazug álmot, Add nékem szived, menyországod, S lehetünk mi még boldogok. Szabó Géza. ért — és amikor fáradhatatlan munkásságunknak gyümölcsét élvezhetnek, akkor az örömök legnagyobbikától fosztja meg az embert a mostoha sors romboló keze. Romba dönti minden reményünket, minden örömünket. Az alatt a sirhalom alatt, amely mellett mindennapi imámat végzem, egyetlen gyermekem porhüvelye fekszik, ki az élet küzdelmében kimerülve, földi életét a csendes és nyugodalmas lelki élettel váltotta fel. Kidült az élők sorából — mert kinyílt szivében a szerelem rózsája. És hogy kitűzhesse annak a leánynak a szive fölé, akiért kinyílt, megkettőzött erővel küzdött életcéljának elérhetéséért. Fáradhatatlan szorgalommal verejtékezett a közért. Az éjt nappallá tette, hogy munkája után kiérdemelje felebbvalói elismerését, amelynek megnyilvánulásától egy öreg anyóka egyetlen eltartójának élete függött és amelynek rideg megvonása egy boldog családi idillnek vette elejét. A sors a becsületesség és munkásság tövises útját jelölte ki számára s mikor végre ut nyílott boldogságához, a munkássága után remélt elismerés helyett a legkegyetlenebb, lelket ölő fegyvert, — a mellőzést éreztették vele. Ezzel a mellőzéssel az a hit. amely benne a munkakedvet fokozta — kiveszett és remény és cél nélkül, szivében hideg sötét szomorúsággal barangolt, mig végre teljesen kimerülve ágyba dőlt. Lapunk előfizetői közül még számosán nem küldték be lejárt előfizetéseiket. Tekintve azt a munkásságot, melyet lapunk már több mint három évtizeden át a hazafias eszmék érdekében kifejt, hisszük, hogy tisztelt hátrálékos előfizetőink ezen újabb figyelmeztetésünk, illetve kérelmünk után nem fognak késni megújítani előfizetéseiket. A »Tolnamegyei Köz!öny«-t, — mely e vármegye legrégibb lapja, — ajánljuk a hazafias közönség szives pártfogásába s terjesztésére. K ÜLÖNFÉLEK. — Fink Kálmán királyi tanácsos. Szekszárdon jóleső örömmel vették minden körben azon hirt, hogy a király a pénzügy- miniszter előterjesztésére Fink Kálmán szekszárdi pénzügyigazgatót és pénzügyi tanácsost királyi tanácsossá nevezte ki. A kinevezett királyi tanácsos már évek óta áll a szekszárdi pénzügyigazgatóság élén és mint ilyen kiváló mértékben megnyerte az alája rendelt tisztviselői kar ragaszkodó szerete- tét és nagyrabecsülését. Fink Kálmán azonban nemcsak a pénzügyi tisztviselők sze- retetet birja, hanem Szekszárd társadalmi köreinek közbecsülését is kivívta a maga részére. A kitüntetett királyi tanácsost előléptetése alkalmából a p. ü. tisztviselők ösz- szes osztályai múlt vasárnap testületileg üdvözölték és tiszteletére ma este a szekszárdi katholikus olvasókörben bankettet rendeznek. A kinevezéshez mi is őszintén gratulálunk — Igazoló választmányi ülés Tolnavármegye igazoló választmánya folyó hó 17-én délelőtt 9 órakor a vármegvmház székházában ülést tart, hogy kiigazítsa a legtöbb adófizető megyebizottsági tagok névjegj^zékét. — Tiszti orvosi vizsga alól való felmentés. A belügyminiszter az 1883. I. t. c. alapján nem utalta dr. Komáromy Gyula városi orvost a tiszti orvosi vizsga letételére, mivel már 26 év óta működött Szekszárdon, mint községi orvos, mely idő alatt páratlan szorgalmával és tehetségével kiváló érdemeket szerzett az egészségügy terén —- Lemondás. Perczel Lajos kiskajdacsi nagybirtokos előrehaladott kora és elfoglaltsága miatt lemondott a közigazgatási bizottsági tagságáról. Hosszas lázas betegségében az elhagyott- ság félelmes érzése vett rajta erőt és oly démoni erővel bilincselte le, ettől az érzéstől szabadulni vágyó lelkét, hogy kénytelen volt betegágyából felkelni és jegyeséhez indulni. Abban a pillanatban, amint az ajtóhoz ért, kívülről halk léptek zaját hallotta. Egy darabig félelemmel telt izgatottsággal hallgatódzott, majd hirtelen kinyitotta az ajtót. Kinn a falnak dőlve jegyese állott. Amint meglátta, a meglepetéstől megdöbbenve némán állt. Félelmet gerjesztő merev tekintettel nézte jegyesének bánattól halvány arcát. Amikor a meglepettség idézte kábultságából feleszmélt, jegyesének vállaira dőlt és gyöngéd «Margitkám te itt?» kérdéssel szőke hajfürtjeit simogatta. A fájdalom könnyűinek hullása közben mondá jegyese, hogy «Igen, itt! Eljöttem megmondani, hogy nagyon szeretlek! — szeretlek örökké ! csakhogy válnunk kell, mert a szerelmesek boldogságával mit sem törődő kegyetlen végzet két egymást igazán szerető szív egyesülésének útját állja. Amiért a közel jövőben nőül nem vehetsz, máshoz kényszerítenek s e kényszernek — bármilyen megerőltetésembe kerül is engedelmeskednem kell.» Az utóbbi szavak fájdalmas zokogásba fulladtak és csak alig hallható halk hangon ejté ki az »Isten veled« »Isten veled« búcsúszavakat. A fiam némán vett búcsút. A fájdalomtól szólni sem tudott. Merev tekintettel nézett a
