Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1905-09-28 / 39. szám
Már bezárom rövid szüreti elmélkedésemet, i kívánva néked, óh szüretelő atyámfia, hogy sok j és jó, sőt kitűnő borod legyen s adhasd el oly ; magas áron az osztrákoknak, hogy mérgükben j (a nagy kiadás miatt) és a kitűnő bor lángjától (ha isszák hegyeink drága levét!) megpuk- kadás helyett térjenek észre, — s minden pohár borban ott lássák felírva hazánk nagy hőseinek j ős jelmondatát: «Ne bántsd a magyart/» S ha ily irányú jó kívánságom, mint alkalmi ima az égre szárnyal s meghallgattatik, ; — azt hiszem, hogy jövőre a régi magyar | barátság és vendégszeretet napja is újra felra- j gyog, — s még a <nemes önzés■ is megpuhul j annyira, hogy a szegény szőlőtlen emberek is ' meghivatnak vendégekül a boldog szőlőbirtoko- j sok sziiretjére s kapnak egy kis puha kenyeret \ és lágy szőlőt! Palást. A megfelebbezett tisztuj itás. I Lapunkban már egész terjedelmében közöl- j tűk dr. Mayer Gyula és dr. Szászy Endre szék- j. szárdi ügyvédeknek felebbezését, melyet a ; Szekszárd rendezett tanácsú városban folyó hó | 2-án megejtett tisztujitás ellen adtak be. Miután általános érdeklődéssel kisén váró- \ sunk közönsége ezen felebbezésnek kimenetelét, j itt közöljük dr. Hiding Ádám poigármesternek . erre vonatkozó beadványát, mellyel az összes j erre vonatkozó iratokat megküldötte Tolnavár- ! megye alispánjának. Nagyságos Alispán Ur 1 Dr. Mayer Gyula és dr. Szászy Endre szekszárdi lakosoknak a f. évi aug. 29-én I megtartott alakulási ülés, valamint a f. évi J szept. 2-án megtartott tisztujitás ellen be- í adott felebbezését a választásra vonatkozó I összes iratok és okmányok kapcsán tisztelettel terjesztem fel. A felebbezésben felső- j rolt indokokra bátor vagyok a következő i észrevételeket tenni: 1. A felebbezés első indoka, hogy a képviselők közül többen nem kaptak meghívót, illetve értesítést. Habár ezen állítás : valódiságát felebbezőkn ek kellene igazolni s megnevezni azon képviselőket, akik meg- j hívót nem kaptak, mégis, hogy már ezen általánosságban odavetett állítás valótlan- i sága is kétségt lenül kitűnjék, felemlítem, ; hogy Szekszárd r. t. város 136 törvényes j képviselői közül a választási jegyzőkönyv : tanúsága szerint 125 a közgyűlésen jelen ! volt, a távollevő 11 képviselő pedig a csatolt nyilatkozatban kijelenti, hogy szabály- ! szerű kibocsájtott meghívót kaptak, de ma- i gán ügyeik miatt a tisztujitáson meg nem j jelenhettek, miből világos és kétségtelen, ; hogy a képviselők kivétel nélkül mindany- | nyian az ülésre meghíva voltak. Habár a 1 fenthivatkozott okmányok szerint kizárva van, hogy csak egyetlen egy képviselő is volna, ki meghívót nem kapott, mégis idé- i zem a m. kir. belügyminiszternek 1892. évi 84451. sz. határozatát, melyszerint: »A községi képviselő testület határozatának érvényessége attól, hogy minden egyes képviselő-testületi tag a szabályszerűen kibocsájtott közgyii- 1 lesi meghívót tényleg kézhez vette-e, vagy nem, függővé téve nincs.« Felebbezők ezen kifogása tehát teljesen elesik. A kibocsájtott ülési meghívók két példányát tisztelettel csatolom. 2. A felebbezők második kifogása, hogy a községi jegyzők úgy az alakuló valamint a tisztújító ülésen résztvettek. A jegyzők jelen voltak ugyan az üléseken, de közülök egyik sem szavazott, ami az iratokhoz csatolt szavazási jegyzékből kétségtelenül megállapítható, s igy a tisztujitás eredményére semmi befolyást nem gyakoroltak ; de ha szavaztak volna is, jogosan szavaztak volna, mert az 1893. évi 51050. sz. belügyminiszteri határozat szerint: «Azon elöljárók, kik hivataluknál fogva jutottak a képviselő- testűletb$, habár hivatali idejök letelt, mégis mindaddig, mig hivatalaikat utódaiknak át nem adták, a képviselő-testületnek teljes jogú 1905. szeptember 28: ___________ TO LNAMEGYEI KÖZLÖNY 39. sz. tagjai». Ugyanígy határozott a m. kir. belügyminiszter 10801/885. sz. határozatával, a mely igy szól : «A községi elöljáróság azon tagjai, akik a képviselő-testületnek sem választott, sem virilis tagjai, hanem hivatalos állásuknál fogva szavaznak, az általános szavazásban szintén részt vehetnek.» 3. Felebbezők harmadik kifogása, hogy Örffy Lajos virilis képviselő nem csak a maga, hanem mint a szekszárdi takarék- pénztár meghatalmazottja is szavazott s igy két szavazatot adott be. Habár az 1886. évi XXII. t.-c. 33. §-a világosan kimondja, hogy egy személy csak egy képviseleti meghatalmazást gyakorolhat, a másikat mint virilis képviselő saját személyében gyako- j rolta, s igy egyébb indokolásra alig volna szükség, mégis hivatkozom az 1887. évi 12493. sz. belügyminiszteri határozatra, mely szerint: «A községi képviselő-testület rendes tagja egyszersmind egy távollevő legtöbb adót fizető megbízottja is lehet s az ilyen minőségben két szavazatot gyakorolhat.* 4. Felebbezők negyedik kifogása, hogy a polgármesteri, ügyészi és jogtanácsosi állásokra nyilvános pályázat nem lett hirdetve, hanem csak a tisztujitásnak határnapja hirdettetett ki. Az 1886. évi XXII. t.-c. 82. §-a egyen- kint felsorolja azon állásokat, amelyekre pályázatot hirdetni kell s itt egyedül a községi jegyzői és községi orvosi állásokat jelöli ki, mint olyanokat, amelyek betöltésénél pályázat hirdetendő, ily állások pedig ezen tisztujitásokon betöltve nem lettek, ha tehát a törvény taxatíve felsorolja a pályázat utján betöltendő állásokat, világos, hogy fel nem soroltakra a pályázat hirdetését nem rendeli, de céltalan is volna, mert pl. a polgármesteri állásra az 1896. évi XXII. t.-c. 73. §-a szerint csak községi választó pályázhat, lévén a polgármester az 1886 évi XXII. t.-c. 63. §-ának második bekezdése szerint a r. t. város községi elöljárója. — Annyira világosak a községi törvények idevonatkozó szakaszai, hogy eddig nem akadt széles Magyarországon senki, ki e szakaszokat megérteni képes nem lett volna s azok világos rendelkezése ellen felebbe- zéssel élt volna. Egyetlen egy, ehhez hasonló esetre tudunk találni az összes rendezett tanácsú városok életében, midőn a belügyminiszter 1889 évi 24819. sz. határozatában kimondotta, hogy a rendezett tanácsú városokban az 1886 évi XXII. t.-c. 63. §-ának második bekezdésében felsorolt elöljárói állásokra, ugyanezen törvény 73. §-a szerint csak oly egyén választható meg, aki egyszersmind községi választó. A felsoroltakból látható, hogy a felebbezésben felsorolt indokok egyike sem alkalmas arra, hogy a választás érvényességét a legkisebb mértékben is kétségessé tenné, mert minden felhozott indok nemcsak a törvény, de belügyminiszteri rendeletekkel is megdöntve van. Az egész felebbezés csak az egyik állásnál kisebbségben maradt pályázó le- küzdhetlen keservének folyománya, ki ezen egyéni fájdalmát a közügy üdvének alárendelni nem tudja. Szekszárd, 1905 szept. 23. Dr. Hirling Ádám polgármester KÜLÖNFÉLÉK. — Uj táblabiró. Ő felsége Abay Leó szekszárdi törvényszéki bírót a temesvári kir. ítélőtáblához bíróvá nevezte ki. A kinevezett táblabiró a szekszárdi kir. törvényszéknek egyik i legszorgalmasabb és pontosabb bírája volt. —■ Uj erdőmester. A földművelésügyi miniszter Hoffmann Sándor szekszárdi m. kir. közalapítványi főerdészt a VIII. fizetési osztály 3. fokozatába m. kir. erdőmesterré nevezte ki. — Adomány. A betegeskedő Nunkovich Ferenc nyugalmazott főszolgabíró 100 K-át adományozott a szekszárdi Simontsits könyvtárra. — Esküvök. Reich Árpád, a varasdi 10. hon- védhuszár-ezred századosa, Reich Oszkár, dombóvári szolgabiró testvére múlt szombaton esküdött örök hűséget vizeki Tallián Zsigmond leányának, Margit kisasszonynak. — Mayerwerk | Károly, a Prágában állomásozó cs. és kir. 22. j vadászzászlóalj főhadnagya múlt szombaton ; vezette Pécsett oltár elé Opris Angela Mária kisasszonyt, Opris Péter posta- és távirdaigazgató leányát. Az egyházi esküvő a vártemplomban ment végbe, melyet dr. Walter Antal püspöki - helynök végzett, aki gyönyörű beszédet intézett a boldog házaspárhoz. — Stranczinger Ferenc hőgyészi férfiszabó folyó hó 25-én vezette oltárhoz Schídeck Rózsika kisasszonyt. — Honosítási kérvény. Breitenecker Alfréd tolnai gazdasági intéző kérvényt intézett a vármegye alispánjához, hogy magát és családját a magyar állampolgárok közé felvétesse. — Tanítónői kinevezés. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Fekete Anna tolnai r. k. tanítónőt, Fekete Ágoston tolnai prépost-plébános nővérét, a mosoni állami iskolához rendes tanítónővé nevezte ki., — Eljegyzések. Fekete Ferenc máv. tisztviselő e hó 20-án eljegyezte Schröder Laura óvónőt Kurdról. — Linde Karolin kisasszonyt eljegyezte Vinecker János Varsádról. — Képviselőtestületi ülés Szekszárd rendezett tanácsú város képviselőtestülete folyó hó 26-án délelőtt 10 órakor a városháza nagy tanácstermében rövid ülést tartott, melyen dr. Hirling Ádám polgármester elnökölt, aki pár szóval üdvözölte a megjelenteket és az ülést megnyitotta. Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére a gyűlés Boda Vilmos és Goldberger J. Mór városi képviselőket küldötte ki. A gyűlés második tárgya az ipartanonc-iskola múlt évi zárszámadásának és a jövő évi költségvetésnek tárgyalása volt. A polgármester jelentette, hogy a zárszámadásokat és a költségvetést az iparhatósági bizottság helyesnek találta, melyeket a városi számvevő is átvizsgált és ő is rendben levőknek találta. Az iparostanoc-iskola múlt évi zárszámadása szerint a maradvány 62 kor. A jövő évi költségvetés szerint a bevétel 1788 kor., a kiadás pedig 3922 kor. 60 fillér. A hiány fedezésére a törvény értelmében 2%-os pótadó vetendő ki, a többire nézve pedig a vallás- es közoktatásügyi ministerhez államsegély kérendő. A polgármester előterjesztését egyhangúlag elfogadták. Jelentette a polgármester, hogy a báró Augusz-árvaház árvái közül, mint 12 évesek Kovács János, Prájmajer Ferenc és Simon Ferenc léptek ki és ezek helyére az árvaházi bizottság felvételre ajánlja Weisthait József, Tóth Károly és Schmidt Mihály árva fiukat. Ha ezek közül valamelyik egészségi okokból nem volna felvehető, amit a községi orvos fog meghatározni, akkor Szabó Julia árva leány vétetik fel. A bizottsági tagok az előterjesztést elfogadták, mire az elnöklő polgármester az ülést befejezettnek jelentette ki. — Kinevezések. A király Jobst Béla pécsi kir. törvényszéki bírót a pécsi kir. táblához táblabiróvá nevezte ki. — A pécsi kir. tábla elnöke Weichart Rezső dr. szigetvári lakos, végzett joghallgatót a pécsi ítélőtábla kerületébe díjtalan joggyakornokká nevezte ki. — Aranylakodalom Megható ünnepély volt folyó hó 17-én Kajdacson, melynek templomában Bereck János plébános szép beszéd kíséretében megáldotta Németh György és neje, Weszky Jozefa félszázados házassági frigyöket. Az agg gazdatiszt 88 éves és 62 évet töltött a gazdasági pályán. A magasztos ünnepélyen Sztan- kovánszky János cs. és kir. kamarás is részt vett családjával. Az egyházi áldás után fényes lakoma volt, melyen Horváth Imre gazdatiszt az öreg házaspárt és a Sztankovánszky nemes családot éltette. Hetényi Alajos káplán a jubiláló aranylakodalmas házastársakat köszöntötte föl. A nemeslelkü uraság ez alkalommal a cselédség részére az Imremajorban adott lakomát. — Tanítói kinevezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Györkös Sándor dombóvári rom. kath. tanítót a gyergyóremetei állami iskolához nevezte ki. _____________________________________3.
