Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-07 / 36. szám

— Artézi kút. Jól eső örömmel szeretnénk már egyszer arról hirt adni, hogy megkezdik Szekszárdon az artézi kút fúrását, mert erre közegészségügyi szempontból égető szüksége volna városunk 14 ezer lakosának. Ezt az örven­detes hirt azonban még sokáig Írhatjuk ki, ha csak városunk most megalakult képviselő-tes- tiilete mihamarabb programmjába nem veszi az artézi kút ügyének megvalósítását. — Most a szomszéd Somogyvármegyéből értesítik lapun­kat, hogy ott három község is kap a közel­jövőben artézi kutat. A községek nevei: Barcs. Nagyatád és Csurgó. Somogyvármegye a hód­mezővásárhelyi kútfúróval kötött szerződést, aki a pályázók közül a legelőnyösebb aján­latot tette. — Halálozás. Özv. Spettl Imréné, született Járó Matild, volt tamási m. kir. postamester özvegye, 58 éves korában Budapesten, hosszas szenvedés után folyó évi augusztus hó 29-én meghalt. — A hol a papot, tanítókat és az iskola- szolgát nem fizetik. Furcsa egy eset foglalkoz­tatja most a tolnaiakat. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a tolnai rom. kath. iskola­szék már három hónap óta beszüntette a hit­községi adó szedését, az adófizetőket hazakül- dik, a papot, tanítókat és iskolaszolgát nem fizetik. A sérelmes eljárást az egyik tanító perre vitte, de az elöljáróságnál, ahol jogorvoslást keresett, semmire sem ment. Ezután az ügyet Tolna vármegye közigazgatási bizottsága elé vitte és az alispán soron kívül a hozzája került kérvényt sürgősen el is intézte oly módon, hogy | leküldötte a központi járás főszolgabirájához 1 tárgyalás és jegyzőkönyv felvétele végett. — A tárgyalás folyó évi augusztus hó 19-én Szek­szárdon dr. Sztankovánszky Imre szolgabiró előtt i meg is történt, melyen a panaszos félen kívül a tolnai prépost is megjelent, mint az iskola­szék elnöke. A tárgyalás alkalmával bebizonyo­sodott, hogy az iskolaszék önkényiileg szün­tette be az adófizetést és nemcsak a tanítók, hanem a prépost-plébános sem kapott három hónap óta egy fillért sem. A tolnai iskolaszék a nemfizetésből eredő következményekért irás- , ban felelősséget vállalt, ami jegyzőkönyvbe is vétetett és tárgyaláskor a szolgabiró kijelen­tette, hogy a saját birtokukból fogják a tanítói fizetéseket behajtani. Miután ezen ügyben még végleges határozat nem hozatott, most a tanítók - újból kérvényeket nyújtanak be a kö .igazgatási bizottsághoz. — A közigazgatási bizottság bi­zonyára legközelebbi ülésében meghozza az ítéletet, mely jogorvoslást fog szolgáltatni a fizetésüktől megfosztóttaknak. — Olcsóbb lett a cukor. Mindenfelé meg- olcsult a cukor, aminek bizonyára legjobban örülnek a háziasszonyok, akiknek egyébként elég okuk van a tűrhetetlen drágaságról panasz­kodni. A pécsi lapokból olvassuk, hogy ott 4 fillérrel leszállították a cukor kilóját. A jó pécsi füszerkereskedők példáját a szekszárdiak is bizonyára követni fogják. — Megváltoztatott hivatalos órák. A szék- ; szárdi m. kir. pénzügyigazgatóságnál megvál- j toztatták a hivatalos órákat. Szeptember 1-től j kezdve ugyanis a hivatalos órák köznapokon délelőtt 8—12-ig és délután 2—5 óráig tartat­nak meg. Ünnep- és vasárnapokon pedig dél­előtt 9 -- 11 óráig. — Alapszabály jóváhagyás. A belügyminisz­ter a dunaföldvári első házassági segély egylet módosított alapszabályait jóváhagyta. — Magyar név. A belügyminiszter meg­engedte, hogy Weiderferger Ferenc dunaföldvári illetőségű budapesti lakos és gyermekei: Ferenc, Erzsébet, Margit és Ilona vezetéknevüket Vidára változtathassák. — Pályatétel. Pártos Zsigmond mözsi es­peres-plébános, kér. tanfelügyelő a «Szekszárd- vidéki rom. kath. tanítóegyesület» tagjai részére a következő pályatételt tűzte ki: «Mi teendője, van a népiskolai tanítónak tanítványaival az is­kolán kívül?* A pályázati határidő folyó évi szeptember hó 30-ika. A pályamunkák Fekete Ágoston tolnai prépost-plébános egyesületi el­nök címére küldendők. 1905. szeptember 7. ______ — Kossuth-szobor Dombóvárott. A haza- fiúi lelkesedés hatalmasan lüktet a dombóváriak szivében, akik elhatározták, hogy Kossuth Lajos­nak a haza megdicsőült nagy fiának Dom­bóvárott szobrot emelnek. A szobor ügyben kiküldött százas bizottság most küldötte szét a következő lelkes felhívást: Polgártársak! Dom­bóvár nagyközség polgárainak szivében egy eszme fogamzott meg, melynek megtestesítése illő, hogy méltó legyen a névhez, melylyel magunkat büszkén magyaroknak valljuk. Kossuth apánknak szobrot akarunk emelni! Kossuthnak köszönhetjük a szabadság, egyenlőség, testvéri­ség diadalmas kivívását. Kossuth szabadította fel a jobbágyot a járom, a szellemet a rabbilin­; esek alól. Kossuth teremtett a népből nemzetet. Kossuth szerzett a magyar névnek az egész világra szóló dicsőséget. Hazánkat, független­ségünket, alkotmányunkat, mindent a mi szent előttünk, Ő neki köszönhetjük. Hadd álljon érc­alakja közöttünk, hogy szüntelenül magunk előtt látva, tanulhassunk tőle kitartást, önfeláldozó hazaszeretetei, jobb jövőben való törhetetlen hitet; mert csak ezen erények fentartása mellett ' védelmezhetjük meg nemzetünk jogait. Polgár- ’ társak ! Tegyük össze filléreinket, hogy e dicső ! eszme megvalósulhasson, azután zarándokoljunk ! a szoborhoz imádkozni, hogy Kossuth apánk ne hagyjon el, ha veszedelem fenyeget bennün- ' két. Dicsőség a halhatatlannak ! Kérjük, hogy a gyüjtőiveket az adományokkal együtt legkésőbb október 31-ig dr. Honig János, a százas bizott­ság alelnökéhez beküldeni szíveskedjék. — Fényes vadász eredmény. A tüskei terü­leten augusztus hónapban 502 fogoly, 337 fiirj és 32 különféle szárnyas került aggatóra, össze­sen 878 darab. Ezen szép eredményhez hozzá­járultak : Döry Jenő (410 db.) Özv. Döry Jenőné (122 db.), Fiáth Elemér br. (73 db.), Pejachevich Márkus gr. (69 db.), Döry Etelka (32 db.), Nagy István (34 db.), Reich Oszkár (29 db.), Döry Hugó (34 db.), Lippay Zoltán (14 db), Jeszenszky Ödön br. (5 db.), Békeffy Gyula gazd. ellenőr (2 db.). — Hirtelen halál. Keni János nagyszékelyi ev. református tanitó életének 41 éves korában hirtelen elhunyt. Halálát szivszélhüdés okozta. A megboldogult 15 évet töltött a tanítói pályán és a magyarosítás terén szerzett érdemeiért már a vármegyei magyarositó alapból jutalmat is; kapott. Temetése igen nagy részvét mellett ment végbe Nagyszékelyen.-- Uj egyesület. Levelezőnk írja, hogy Dombóvárott megalakult a «Dombóvári Keres­kedelmi Alkalmazottak egyesülete», mely műkö­dését már meg is kezdte. — Betiltott népgyülés. Most országszerte folyik az izgatás az általános titkos szavazati jog mellett, amit a törvénytelen kormány most rántott elő, hogy megzavarja a nemzet nagy küzdelmét és konkolyt hintsen az egyesült ellen­zék közé, mely addig le nem rakhatja a fegyvert, mig ki nem küzdötte a magyar nyelv jogát a hadseregben. Meg lesz az általános titkos szava­zati jog is, melynek nincs őszintébb hive, mint a függetlenségi és 48-as párt, de előbb teljesül­nie kell a koalíció programmjának. Több helyen megakadályozták már a törvénytelen kormány által felbujtatott szociáldemokraták népgyülését, Nakon pedig, mint értesülünk, Nagy István dom­bóvári főszolgabíró meg sem engedte a szociális népgyülés megtartását, melyet szeptember hó 3-ára hirdettek. — Hányán iratkoztak? Az 1905—1906. tanévre a szekszárdi főgimnáziumba összesen 220-an iratkoztak ; a múlt tanévben az év végén volt 218, e szerint az eddigi szaporulat 2. Az I. osztályba iratkozott 44; a II. oszt. 32, a Ili. oszt. 34, IV. oszt. 25, V. oszt. 21, VI. oszt. 26, VII. oszt. 14, VIII. oszt 24, összesen 220. — A polg fiúiskolában összesen 165-en irat­koztak ; a múlt tanév végén volt 182. Eddigi csökkenés 17. Az I. osztályba iratkozott 49, a II. oszt 45, a III. oszt. 20, a IV. oszt. 37, az V. oszt. 10, a VI. oszt. 4, összesen 165. — A polgári leányiskolába összesen 165-en irat­koztak; a múlt tanévvégén volt 178. Eddigi csökkenés 13. Az I. osztályba iratkozott 55, a II. oszt. 47, a III. —* 44. a IV. oszt. 30, összesen 165. TQLNAMEGYEI KÖZLÖNY 36. sz. — A tollas gyémánt Samiczal gróf, kinek jószágain szép fácános kertje volt, egy időben Prágában töltvén a telet, egyik estén oly heve­sen udvarolt egy hölgynek, hogy ez minden áron más irányt akart adni a. társalgásnak. Tudva, hogy a gróf szenvedélyes vadász, a vadászatról kezdett beszélni; a többek közt azt mondván, hogy sohasem evett jobb fácánokat, mint a melyeket a gróf fácánosából kapott volt. A gróf sokat tartott az ő fácános kertjéről, s igy a bókot mély hajlongással köszönte meg. Elkezdett azonban magában kondolkodni, a felett, hogy hát miként is dicsérheti a szép grófnő az o fácánjait, holott még eddig egyet sem küldött neki, sőt, mi több, a grófnő sohasem ebédelt nála ekkoráig. A grófnő célt ért, mert a gróf elfeledkezett arról, hogy udvarlásával ostromolja a grófnőt. De a fácánokat nem tudta a fejéből kiverni és hosszas fejtörés után arra a gondolatra jött, hogy talán valamelyik azon urak közül, kiket vadászataira meg szokott hívni, .volt oly udvarias, parkjából vadat kül­deni a szép asszonynak. De hát melyik volt a sok közül ? — töprenkedett. A körülmények a fiatal Nabradics bárót hozták gyanúba, mert a szép grófnő őt tüntette ki különösen az egész társaság előtt. Az ősz elérkezett és az ifjú báró ismét meghívást kapott a gróf vadászataira. Meg is jelent s másnap vadászathoz láttak. A gróf figyelemmel kísérte ifjú barátját, ki gyakran elvált vadásztársaitól, s dacára, hogy sokat lőtt, mégis ellenkezőt állított. Következő napon a báró még fel sem kelt, mikor a gróf, mint házi­gazda, lépett be szobájába, hogy kedves ven­dége hogylétéről tudakozódjék. De egy fürjész- vizsla is kisérte őt e szives látogatásnál. Mig egymással csevegtek, a jó vizslácska a szobá­ban idestova szimatolt, mig végre egy szekrény előtt megállt, épp úgy mint a vadászaton szokott. A kastél}" ura felkelt székéről, felnyitotta a különös szekrényt és kivett belőle — négy pompás fácánkakast. — Óh, mily szerencsés véletlen — kiáltott fel a gróf — Berg grófnőnek egy lpósár fácánt ígértem ! De hogy is lehettek embereim oly ügyetlenek, hogy ezt a vadat a szekrénybe tegyék. A gróf barátságosan mo- SÓlyogva vitte el a négy fácánt, mit az ifjú báró szépen végignézett. A nap éppen rásütött szép fényes tollaikra. A szép grófnő ez évben is megkapta ugyan fácánjait, de ezúttal más kézből. — Pontos tanítók. Tolnán szept. 4-dikével megkezdődött az iskolai év. Az ottani derék tanítók, noha az iskolaszék ok nélkül megta­gadta javadalmazásuk kiszolgáltatását, pontos időben munkához láttak. Persze nem valami kiváló nagy lelkesedéssel folyik a tanítás, a ! mi érthető, mert üres zsebbel és gyomorral ne- ! hezen megy a lelkesedés. Csak az a különös i a dologban, hogy ez a fizvtés-megtagadás már 1 julius elseje óta tart s nem akadt hatóság, mely j ilyen bajokat orvosolna. — Baleset. Súlyos baleset érte. Bonyhádon ; Müller János villanyszerelőt, aki munkaközben leesett a létráról es veszélyes zuzódást szen- j vedett* — Tüzesetek. Nagyszokolyban mostanában i gyakoriak a tüzesetek. Szeptember 3-án délután , 6 óra tájban kigyulladt Kocsis József szalma- ' kazla. Másnap reggel 5 órakor leégett özvegy : Meleg Istvánná lakóháza. Mindkét tűzesetnél 1 kiváló oltási tevékenységet fejtett ki a gvakor- | latról itt pihenőt tartott katonaság s egyedül j ennek köszönhető, hogy nagyobb veszély nem I történt. Az elöljáróság köszönetét fejezte ki a ' katonaságnak dicséretet és elismerést érdemlő, • odaadással teljesített oltási munkájáért. — Tűz volt Őcsényben is az elmúlt héten, hol leégett Szarvas Pál, Dömötör András és Lajtos György öcsi lakosok házai. Mindegyik biztosítva volt s igy a kár némileg megtérül. — Eltűnt. Nagy a szomorúsága Kovács Já- l nos gyulaji lakosnak, akinek 14 éves Ferenc nevű fia már májusban eltűnt és teljesen nyoma veszett. A szegény apa most kérte a főszolga­bírói hivatalban az eltűnt fiú országos köröz- tetését. — Öngyilkosság. Joó András faddi gazda­ember múlt vasárnapon reggelig mulatott a korcsmába s mámoros fővel haza vetődve fel­akasztotta magát. Halálát özvegye és hat ár­? vája siratja. ______________________________ 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom