Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1905-08-10 / 32. szám
6. 1905. augusztus 10. — Tüzeset. Folyó hó 2-án Pap P. János 70 éves alsónyéki lakos gondatlansága következtében kigyuladt Korsós János alsónyéki gazda polyvája, melytől csakhamar Bárdos János és Pap P. János szalmaboglyái is lángba borultak. A kár 60 korona, amely nem térül meg, mivel az elhamvadt pelyva nem volt biztosítva. — Szerencsétlenség a cséplésnél. Turbán János alsónyéki lakos cséplés körül volt elfoglalva és vigyázatlansága következtében a járgánygép elkapva az alsó nadrágját, magához rántotta és oly súlyos sérülést szenvedett, hogy ápolás végett beszállították a szekszárdi Ferenc- közkórházba. — Halálos baleset. Folyó hó 2-án Bölcskén cséplés közben a gép elkapta Sallai József lábát és azt leszakította. A szerencsétlen ember nagy kínok között meghalt. — A fürdés áldozata. Dunaföldváron Pelsőci Kovács István 13 éves László nevű fia fürdés közben a Dunába fűlt. — Iparlovag. Kopocsek István volt paksi anyakönyvvezető, akit állásától úgy fosztottak meg, most abból él, hogy furfangos módon csal és lop. Szombathelyen azonban az elzüllött anyakönyvvezetőt lopáson csipték, ahonnan táviratilag kérdezősködtek Szekszárdon előéletéről. — Életmentés. Schwarc Márkus tolnai kereskedő Frigyes nevű 10 éves fia fürdés közben oly helyen ugrott a vízbe, ahol feneket nem kapott. Segélykiáltására Glosán József fiúcska utána ugrott, de a fuldokló úgy elkapta, hogy már-már ő is a viz alá merült. Ekkor mind a kettő megmentésére Vas Mihály szabólegén}'' ugrott a vízbe és nagy nehezen a fenyőkhöz úszott. Szerencsére ekkor érkezett ide Stern Miksa fakereskedő, aki mindhármukat kihúzta a vízből. — Megörült. Néhai Molnár János volt szekszárdi fögimnáziumi tanár fiatal özvegye szül. Szabó Gizella bánatában megőrült, a lipót- mezői tébolydáoa vitték. — Gyémánt misés plébános. Múlt vasárnap tartotta meg Pécsett gyémánt miséjét Szikora Ignác nyug. rácmecskei plébános. — Megrendítő jelenet a Dunán. Múlt szerdán Baja és Dombóvár között a dunagőzhajó- zási hajón megrendítő eset történt. Szemtanú elbeszélése szerint egy bajai úrasszony 4 éves kis fiacskája a hajókorláton keresztül a Dunába esett és a hajó kereke alatt nyomtalanul eltűnt. A szerencsétlen anya kis gyermekének utána akart ugorni, de szándékában még jókor megakadályozták. A kis fiút azonban nem tudták megtalálni. — Kitört rajta az őrjöngés Nagy szánalmat keltett Berger Samu bátai bérlő neje, aki múlt pénteken Pécsre utazott rokonaihoz, ahol régi súlyos idegbaja annyira elővette, hogy őrjöngeni kezdett. A szerencsétlen úrnőt kénytelenek voltak az elmegyógyintézetbe szállítani. — Rendőri hírek. Lopás. Majsai György szekszárdi lakos folyó hó 3-án belopóz- kodott Sárközi Istvánná szül. Szeremlei Julianna udvarába és onnan 14 drb. kácsát lopott el. — Óralopás. Verner Antal budapesti lakos azt a panaszt tette a csendőrségnél, hogy a Szekszárd Szállóban a hol szállva volt, szimplafedelü arany óráját lánccal együtt ellopták. A tolvaj ismeretlen. — Ellopták a tinóját. A most megtartott zombai vásáron Krdhling János mucsfai lakos a tinóját és mig a marhalevelet a vevő nevére átirattá, az alatt valaki a tinót ellopta. A megkárosított gazda panaszára a csendőrség megindította a tolvaj kinyomozását. — Szurkálás. Dunaföldváron véres szurkálást vittek végbe Révész János, Révész József és Révész Lajos iparosok, a kik súlyosan összeszurkálták Bakró Nagy József késessegédet. — Szarka természet. Valóságos szarka természete van Magyarevics Julia cselédleánynak, aki úrnőjét, özv. Pap Andrásné bonyhádi lakost már hosszabb idő óta lopkodta. Végre most, midőn egyszerre az úrnő tárcájából 120 koronát koronát lopott, tettén vesztett. A lopott pénzek egy részét elvásárolta, a többit pedig anyjához vitte haza. — Tolvaj cseléd. Tillman Anna závodi illetőségű cseléd f. hó 1-én beszegődött Vidák Alajos hírlapárushoz és 2-án, mig Vidák és neje az ujságokat kézbesítették, felfeszitette az ablakokat és azon keresztül a szobába mászott. Itt feltörte az j íróasztal fiókját melyből 44 korona készpénzt, a cselédkönyvét és ruhaneműt lopott el. A szökésben levő cseléd termete alacsony, köpcös, barna, szeplős és a felső foga csorba. Szökésekor bordó mosó ruhát, fehér kötényt és hímzett alsószoknyát viselt. Beszél magyarul és németül. Akik tudnak valamit a szökött cselédről, azok legyenek szívesek erről a szekszárdi csendőrséget értesíteni. FulatságöiT TQLNAMEGYEI KÖZLÖNY. 32. sz. — A tamásii ifjúság f. hó 12-én a «Kaszinó» ] nagytermében a Tamásiban felállítandó Kossuth ! szobor alapja javára hangversennyel egybekötött ! zártkörű táncmulatságot rendez. Belépő—dij : ; személyenkint 1 kor., családjegy (3 személyig) 2‘50 kor. Kezdete este 8 órakor. Feliilfizetéseket \ a hazafias cél érdekében köszönettel fogadunk 1 és hirlapilag nyugtázunk. Műsor: 1. Kossuth ■ nóták. 2. Az élő szobor, irta : Vörösmarty Mihály ; szavalja Friedman Samu. 3. Kuruc-dal és népdalok : énekli Hajós Jenő, hegedűn kiséri Budi Jóska cig. prim. 4. Az inggomb. Monológ- irta : Thewrewk István ; előadja Jeruzsálem Arnold. 5. Ivás közben, irta: Petőfi Sándor; szavalja Kiss Zoltán. A műsor egyes pontjait a szereplők az első táncok közt fogják előadni. — A gyönki kaszinó saját pénztára javára 190o. augusztus 13-án özv. dr. Grosch Pálné úrnő kertjében zártkörű táncmulatságot rendez. Belépti-dij személyjegy 2 kor., családjegy (4 személyre) 5 kor. A mulatság kezdete délután 5 órakor, mely kedvezőtlen idő esetén a kaszinó összes helyiségeiben fog megtartatni. T A N Ü G Y. Gyermektanulmányozás. Erdődi Lipót (Vége.) A gyermektanulmányozásból, amennyiben a gyermek nemcsak értelmi, hanem érzelmi és akaratvilágát is kutatja, a nevelő munkának is van úgy erkölcseire, mint céljaira nézve is nagy haszna. A neveléstudomány szempontjai általa világosabbak, határozottabbak és egyéniebbek lesznek, minek következtében a nevelői eljárások is megjavulnak. Fellendül tehát iskolai, de családi nevelésünk is, mert a gyermekmegfigyelés kapcsot létesítve iskola és család között, utóbbiban is megjavítja a nevelés módját, mert a szülőt objektivebb és helyesebb megítélésre vezeti gyermekével szemben. Ismétlem, a gyermektanulmányozással való foglalkozás nem csekély fáradságot és munkát, nemkülönben szakképzettséget és rátermettséget tételez fel a vele foglalkozótól. Ez azonban ne ijeszzen el tőle és a ki hivatása magaslatán kíván maradni, az ezen eszmét figyelmen kívül hagyni nem fogja. Manapság már azt, hogy a gyermek egyéniségét ki kell ismerni, bizonyítani fölösleges. A gyermeket mint nevelő oktatásunk tárgyát alaposan kell ismernünk. Nem mondom, hogy különösen a gyakorlott tanító a gyermeket elegendőképen nem ismerné, de az ilyen tanitót is, főleg nevelési eljárásában, inkább a hosszú gyakorlat folytán kifejtett ösztönszerüség, mint határozott céltudatosság vezeti. Tervszerűen, tudományos alapon a psycho- logia és physiologia igénybe vételével kell keresnünk a gyermek magaviseletének, cselekedeteinek értelmi és érzelmi világának okát. Megmér- heteden az a haszon, ami ebből ránk hárul. Jobban megismerjük tanítványainkat, érzelmi és akaratvilágukhoz nevelői eljárásunkat. Ha ismerem az egyént, ha tudom, mennyire kell leereszkednem hozzájuk, hogy tanításom és. nevelői eljárásom kárba ne vesszen. Végül rámutatok még arra, hogy kitűnő szolgálatot tehetnek a gyermektanulmányozás ügyének az óvóintézetek vezetői, kik a gyermeket az iskolai kor előtt 3 éves korátó' figyelhetik meg. Nagyon ajánlatos volna, ha a gondjukra bízott gyermekekről törzskönyvet vezetnének, melyből az iskola részére a gyermek összefoglaló jellemzését tartalmazó törzslapot állítanának ki a kilépő gyermekről, mely az. iskola tanítóját nagyban tájékoztatná. A népiskola is állítson ki a kilépő gyermekről a b?zonyitványt is bennfoglaló törzslapot, mely a középiskolát, illetőleg a gyermeket tanoncnak, cselédnek fogadó gazdát fogja tájékoztatni. Kapcsot fog tehát létesíteni a gyermektanulmányozás az iskolák fokozatai között, de a közönséggel is, melyet az iskola hasznavehe- tőségéről és életrevalóságáról még jobban meg fog győzni. Igen tisztelt Közgyűlés ! íme, igyekeztem a gyermektanulmányozás kérdésének, történetét, lényegét, hasznát, céljait bár nagyon rövid vonásokban adni. Célom vele az eszme iránt érdeklődést kelteni, pártolására és gyakorlati kivitelére buzdítani. A gyermektanulmányozás eszméje életre való, ajánlom becses pártfogásukba. VIDÉKRŐL. Tekintetes Szerkesztő Ur! A Tolnanémedi községben felállítandó kö- keresztre legutóbbi közlésem óta a következő adományok folytak be: 1.) Hilbert Andrásné úrnő gyüjtőivén Gyönkről: Dr. Nozdrovicky Ferenc, Nozdrovicky Matild. Dobó Jánosné, Hilberth Andrásné 2 — 2 kor., Br. Jeszenszky György, Fodor Géza, Br. Jeszenszki Ödön, Késmárky Dezső, Bírói Béla, Várkonyi Imre, Irnig Vilmos, Felkner Ede, Heksch Ferenc, Glökner János, Ritter Béla, Győré Pál, Ludvig József 1 — 1 kor., Horváth Mihály, Laurencsics Gábor 40—40 fill., Mesmer N. 20 fill., összesen 22 korona. 2.) Bereck István simontornyai jegyző gyüjtőivén: Lőwy Ignác, Bereck István. Kempfner Ernő, N. N., özv. Schankebauch Albertné, Fehér János 1 — 1 kor., Takács János 50 fill., Bucherné 20 fill., összesen 6 kor. 70 fillér. 3.) Oravszky László gyüjtőivén: Ruzsinszky B. egyleti titkár Pécs 88 fill., Győri Ács István Tolnanémedi 2 kor., összesen 2 kor. 88 fillér. Fogadják úgy a gyűjtők, mint a szives adakozók hálás köszöne- tünket. Tolnanémedi, 1905. augusztus 2-án. Oravszky László községi jegyző és iskolaszéki világi elnök. __KÖZGAZDASÁG._____ — Vé dekezés szölöbetegségek ellen. A központi szélészeti kísérleti állomás a földmivelés- ügyi miniszter megbízásából külön füzetben ismerteti a peronoszpora ellen való védekezés különböző módját. A füzetet bárki ingyen megszerezheti. A kísérleti állomás egyúttal fölkéri a gazdákat, hogy minden esetben, ha valami betegséget, bántalmat, visszaesést tapasztal szőlőjében, az intézet, ha hozzáfordulnak, díjmentesen ad fölvilágositást a védekezésre. — A ragadós állatbetegségek Tolnavármegyében. az elmúlt hónapban a következő ragadós állatbetegségek fordultak elő : Lépfene : Felsőireg. Veszettség: Nagykónyi, Szakály, Bonyhád, Cikó. Takonykor és bőrféreg : Ozora, Kisvejke. Ragadós száj és körömfájás : Bikács, Dunaföldvár, Dunakömlőd, Györköny, Nagy- dorog, Németkér, Paks, Tápé, Belecska, Nagyszékely, Pálfa, Sárszentlőrinc, Simontornya, Fürgéd, Majsamiklóvár, Pincehely, Tamási, j Juhhimlő: Mucsfa. Ivarszervi hólyagos kiütés : Pállá. Sertésvész : Gyulaj, Szakos, Ujdombovár, Bölcske, Fadd, Gerjen, Gindlicsalád, Kajdacs, I Nagydorog, Agárd, Bátaszék, Alsónána, Öcsén}'', Simonmajor, Tolna, Pálfa, Tolnanémedi, Majsa- ! miklósvár, Nagykónyi, Nagyszokoly, Szemcséd, Döripatlan, Kakasd, Kisdorog, Kisvejke, Szálka, Závod, Szekszárd. Sertésorbánc: Paks, Kistormás, Szakáll. Rühkór: Bátaszék.
