Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-20 / 29. szám

1905. Julius 20. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 29. sz. 5. — Báró Fejérváry leiratát irattárba tették. Tolnavármegye közigazgatási bizottságának múlt szombaton délelőtt 9 órakor tartott ülésében olvasták fel br. Fejérváry Géza inparlamentáris miniszterelnöknek azon leiratát, melyben tudatja, hogy a király őt nevezte ki miniszterelnöknek és megbízta a személye körüli és pénzügyi minisztérium vezetésével is. A bizottság a le­iratot, egyszerű tudomásvétel után, irattárba helyezte. — Közegészségügyi állapot. Dr. Drágíts Imre járásorvos, mint a tiszti főorvos helyettese, a most megtartott közigazgatási bizottságnak jelentette, hogy a közegészségi állapot az el­múlt hónap alatt jó volt és az előző havitól a légzőszervek hurutos és lobos betegségeinek kevesbedése által különbözött. Leggyakoriabbak voltak ezen hóban az emésztőszervek heveny hurutos megbetegedései, melyek többnyire a nem tökéletesen érett gyümölcs élvezetétől ke­letkeztek, továbbá a váltóláz, mely azonban makacsabb jelleget nem öltött. A hevenyfertőző betegségek is kisebb mérvekben mutatkoztak. Ezek közül előfordult roncsoló toroklob 6 köz­ségben összesen 7 eset, vörheny szintén 6 köz­ségben 10 eset, kanyaró 10 községben össze­sen 68 eset, lultőmirigylob 2 községben 3 eset, járványos agygerincagy hártyalob 4 községben 6 eset, melyek közül 3 gyógyult 3 pedig meg­halt; hökhurut 5 községben 18 eset és hasi hagymáz 8 községben összesen 10 eset. Tör­vényszéki boncolás 5, orvosrendőri hullavizs­gálat 6 esetben teljesittetett. Élelmi és élvezeti cikket 47 esetben, közhelyiséget 32 esetben, iskolák ovodák 43 esetben vizsgáltattak meg hatóságilag. Ragályos betegség után 27 lakás fertőtlenittetett. Szikvizgyárak vizsgálata 24 eset­ben tartatott. Hat éven alul elhalt gyermekek orvosi gyógykezelésének elmulasztása miatt 11 esetben büntettetett. A védhimlőoltást az egész vármegyében már befejezték. A szekszárdi Ferenc közkórházban a lefolyt hóban ápoltatott össze­sen 416 beteg, kik közül gyógyultad elbocsáj- tatott 62 egyén, javultan 50, gyógyulatlanul 10 és meghalt 14, további ápolás alatt maradt 280 beteg. — Halálozás- Mint nekünk Írják, Bonyhá- don elhunyt özv. Mokkái Katalin szül. Hoffer életének 60-ik évében. A megboldogult nővére volt Hoffer József bonyhádi kereskedőnek és Hoffer Károly pécsi zeneiskolai igazgatónak. Az elhunytat kiskorú leánya, négy testvére gyá­szolják. Temetése nagy részvét meliett ment végbe. — Felmentett hírlapíró. A királyi ügyész vádat emelt a »Dombóvár és Vidéke« szerkesz­tője ; Horváth Samu ellen, mivel lapjában 1904. évi október 2-iki számában a Missler F. brémai cégnek egy hirdetése jelent meg, amelyben az ügyész kivándorlásra való csábítást látott. A pécsi kir. törvényszék a vádlott szerkesztőt, akit Greiner József dr. védett, a vád alól felmentett. Az ügyész az ítélet ellen felebbezett. — Negyven éves találkozó. Újabb időben a közlekedési viszonyok jobbrafordultával igen általánossá vált a volt iskolatársak találkozása, így nyár derekán gyakran olvashatunk róla, hogy 30—20—10, sőt 5 év előtt érettségizett, képesítőzött vagy polgári iskolát végzett ifjak, illetve férfiak abban a városban, hol tanulmá­nyaikat abszolválták, baráti találkozót ünnepel­nek. De már ritkábban veszünk hirt 40, vagy pláne 50 éves ily összejövetelekről; egyrészt, mert ilyenek á dolog természeténél fogva rit­kábban fordulnak elő ; másrészt meg talán azért, mert az ilyenekben résztvevők élemedett, sőt öreg emberek lévén : nekik már egy levelező- lapnyi riport is teher, hogy Kraxelhuber Tóbi­ással ne mondjam : »zu tumm.« — E kis beve­zetés után feljegyzésre méltónak találjuk, hogy a múlt héten Keszthelyen, e rendkívül kedves balatonparti városkában, dr. Dunszt Ferenc apátplébánosnál találkozót tartottak az 1865. július havában Pécsett érettségit tett, akkori ifjak közül: a házi gazdán kívül Csonka Nán­dor baranyavári, Hankóczy Miklós, somogy- kisbári plébánosok; Horváth István podgajcii (Slavónia), Prantner Ferencz himesházi, és Streicher Péter, hőgyészi esperes-plebánosok; valamint a világiak közül Fekete Mihály, Pécs sz. kir. városi főügyész, és Margitai Péter mo­hácsi ügyvéd, a »Mohács és Vidéke« szerkesz­tője. Mint szintén iskolatársak meghívót kaptak még, de meg nem jelenhettek : Döbrőssy Alajos, pécs-sz,ékesegyházi c. kanonok, egyházmegyei tanfelügyelő, Dreven Ignác, bakonyái plébános, kik íürdőn reparálgatják megrongált egészsé­gűket, és Pártos Zsigmond, mözsi esperes-ple- bános, ki a rajta nem rég végrehajtott operáció miatt volt kénytelen otthon maradni. — Az elő­kelőén szives házigazda nemcsak pazar vendég­szeretetével, hanem a tündériesen szép Bala­tonra s ennek gyönyörű vidékére rendezett ki­rándulások által is igyekezett a Keszthelyen való tartózkodást ifjúkori barátainak feledhe­tetlenné tenni. — Fölvétel a közigazgatási tanfolyamba. Az 1900. évi XX. t.-c. alapján Pécsett szerve­zett községi közigazgatási tanfolyam 1905/6. tanévét 1905. évi. szeptember hó 1-én megkezdi. Ezen tanfolyamra felvétetnek azok, kik : 1. a fő­gimnázium vagy főreáliskola 8 osztályát, vagy ezen középtanodákkal egyenrangú más közép­fokú iskolát vagy megfelelő katonai taninté­zetet sikeresen végeztek és az iskolai tanulmá­nyok befejezése után valamely községjegyzői irodában mint aljegyzők (segédjegyző, jegyző­segéd, jegyzői Írnokok,. vagy jegyzői gyakor­nokok) legalább egy évi gyakorlatot töltöttek ; ezen gyakorlat az illető jegyzőnek az alispán által láttamozott bizonyítványával igazolandó ; 2. az állam hivatalos nyelvét szóval és írás­ban bírják ; 3. feddhetlen előéletíiek. Azok akik ezen tanfolyam 1995j6 tanévre felvétetni óhaj­tanak tartoznak szándékukat az 1901. évi 100.000 számú belügyminiszteri szabályrendelet 6. §-nak e pontja értelmében folyó évi augusz­tus hó 26. és 31-ike közt alulírott tanfolyami igazgatónál (Pécs vármegyei székház 1-ső emelet) okmányaik bemutatása mellett szóval vagy írásban bejelenteni. A jelentkezettek a fel- vagy felnem vételről értesítést nyernek.. Az évi tan­díj 40 korona, mely félévenként 20—20 koronás részletekben előre lefizetendő. Szegénysorsu hallgatók szabályszerű szegénységi bizonyít­vány alapján tandijelengedésben, kiváló szor­galom és kifogástalan magaviselet esetén pedig ezenkívül rendes havi segélyben vagy rend­kívüli jutalomban részesíthetők. A tanfolyam tanulmányi időtartama szeptember hó 1-től junius 30-ig terjed és két (u. m. szeptember— január és február—junius hónapokra terjedő) félévre oszlik. — Anna bál Harkány fürdőben. A gyógy- hatásáról országszerte hírneves Harkány fürdő vendégeinek szórakoztatására a fürdőigazgató­ság Anna-napján, fotyó hó 30-án bált rendez. — A fürdővendégek száma, akik között sok tolnamegyei is van, 1675. — Gazdasági tanfolyamra felvett tolnavár­megyei tanítók jegyzéke. Adára: Hum József paksi rk; Sebők János decsi ev. ref; ("Pintér János simotornyai rk ; Groschek Ödön g}^önki ág. evang. hitv. és Szabacsi István váraljai ev. ref. tanító vétetett fel. Csákvárra pedig Brükler Gyula felsőireghi rk. tanító vétetett fel. Az államsegély 100 korona. A tanfolyam f. hó 15-én veszi kezdetét. — Életmentők. Takács János paksi lakos már kétszer is szép jelét adta önfeláldozó bátor­ságának. — Még 1887-ben Vámos János paksi lakosnak 7 éves István nevű fiát mentette ki saját élete kockáztatásával a hullámsirból, — most pedig folyó hó 7-én Horváth János paksi lakosnak 8 éves Lajos nevű fiát hozta ki a Dunából. Ez az utóbbi eset úgy történt, hogy Horváth Lajos fiúcska a süveges révben egy ladik farában horgászott s véletlenül a Dunába bukott, Takács János hallva a fiúcska sikolto­zását, a Dunára szaladt és látva a veszélyt, ru­hástól a gyermek után ugrott és kimentette azt a biztos halálból. A bátor életmentőt jutalmazás : végett a paksi elöljáróság felterjesztette az ille­tékes hatósághoz. — Folyó hó 10-én Marton Lajos Hellermann Antal tolnai takarékpénztári titkár szolgalegénye öngyilkossági szándékból a Dunába ugrott. Ezt látva a ruhát mosó asz- : szonyok, nagy sikoltást vittek véghez, mire a ! fürdőházban levő Wikus Ilona urhölgy és Stern ! Árpád fakereskedő a vízbe vetették magukat, I hogy a szerencsétlen ember életét megmentsék, i Mind a ketten egyszerre érkeztek úszással a ; sülyedőhöz, akit szerencsésen a partra hoztak, í Az előhívott orvosnak sikerült az öngyilkos- I jelöltet életrehozni. A legnagyobb elismerés il­leti meg valóban a bátor életmentőket, akik mél­tók a király kitüntetésére. Mint nekünk Írják, Stern Árpád már nyolc ember életét mentette meg. — A szénkéneges hordók beszállítása. . íöldmivelésügyi miniszter felhívta a vármegyét hogy a feleket szólítsa fel, hogy a kinn levt szénkéneges hordókat felhasználás után azon nal, de legkésőbb a szabályszerű három hóna] alatt szállítsák vissza a pedig úgy a már raktár által időközben a raktárba hordókat minden késede vissza, de minden horde gyárba, a honnan azt k hiány miatt az őszi széni küldése és gyártása akad k tárba. A raktál 5 mint a felek Ltott üres szállítsa ; abba a ;y hordó- ;glet szét­— A szezon halottjai. Itt is, ott is halotta­kat vetnek fel a folyók. A fürdés áldozatairól beszélnek a lapok. Azokról kik a szabadban fürödtek. Átlapozva a külföld lapjait, alig aka­dunk folyó vízbe fűlt halottakról írott hírekre, pedig a hol művelt a nép, ott sok szappan fogy el, ott fürödnek is az emberek. Elemi logika után lehet következtetni. A külföldön nem tö­rődnek a szabad folyóban. Községek, városok ingyen fürdőket létesítenek. Mert szükségét lát­ják. Mert az ingyenfürdő : életmentő életbizto­sító ott. Nálunk az élet olcsó. Pedig kevesen vagyunk és Széchenyi hires mondását, minden második ember citálja. Egy-egy vízbe fűlt teme­tésére elmegyünk, a gyerekekre reá parancso­lunk, hogy be ne merészkedjenek a vízbe, és 500 forintos fürdőre nem telik a községi kasz- szából. Telnék, ha akarat volna hozzá. A köz­ségi képviselőtestületek vegyék be a költség- vetésbe. megye és miniszter úgy is fájlalja az amerikai népvándorlást, megmenthetné azokat, kik itthon maradnak. 500—600-ra megy éven- kint, a kik vízbe fúltak. Tavaly 900-on felül. Egy évtized alatt, ez elég szép szám. Es egy évtized alatt nagy erő megoszlás a nemzeti vagyon szerzésben. Népiskolai fejbeni matema­tika is horribilis számot hoz ki ebből, ha csak egy kicsit gondolkodunk. Minden család, nem­csak magának él, él a hazának is. Egy ember elvesztése, egy erő megszűnése. Az erők meg­szűnése, vagyon pazarlás, az állami talapzat megingása. De ne filozofáljunk. Meleg a légkör, fürödni kíván a test, vízbe parancsol az egész­ségtan. Nem oda, a hol biztos a halál. Mert élet szükségleteinket ilyen drágán nem fizetjük meg. Hangosan hirdessük faluban, városban, hogy fürdőket akarunk. Ingyenest. Olyan legyen az, mint a templom, ahol a koldus is megjelen. Tiszta lélek, tiszta testben lehet. Ha a léleknek van temploma, legyen a testnek is. Ingyenes. Abban megfürödhessék a szegény is. Ne legyen privilégiuma, a gazdagnak, a tisztaság. Erre ne is gondoljunk : mert mihelyt privilégiumnak né­zik a tisztaságot, nem él vele sok ember. A megengedett jogot inkább megunja az ember, mint a meg nem engedettet és utoljára is csak a piszkos emberek száma szaporodnék. Ezt mondja a logika, a mely furcsa ugyan, de alapjában véve igaz. És igaz az is, hogy az ingyen fürdő életmentő. Igaz az is, hogy az szegénynek gazdagnak egyaránt, meg kell füröd- nie. Védett helyen, hol a közszemérem ellen nem lehet kifogás, védett helyen, hol nem fúl bele a szülő, a gyermek, a rokon. — A fogház lakói. A szekszárdi kir. tör­vényszék fogházában az elmúlt hónapban 101 egyén volt letartóztatva, akik közül fegyházra volt ítélve 6, börtönre 63, fogházra 4, vizsgálati fogságban volt 18, felebbezés alatt állott 10 egyén. — Választási epizód. A most lefolyt bony­hádi orsz. képviselőválasztás alkalmával történt, hogy a többnyire németajkú lakosság között egy úri ember azzal iparkodott a dühös 48-as sógo­rokat lebeszélni, hogy »hát minek akarjátok ti a mag3mr vezényleti nyelvet a hadseregnél, hisz ez a ti nyelvetek rovására történik?« »Nem baj az —- felelt a-német — ha már minden magyar, úgy legyen a vezényleti nyelv is az.« »De már maguknak a német kommandó csak kedvesebb, mondja az ur. »Nem az •—■ felelt a német — nekünk igaz mag3mrokká kell lennünk, tehát semmi célja a németesítésnek. Legyen a mi had­seregünk csak mag3mr, Ausztriát meg üsse meg a kő, mert az úgyis csak kiszipolyoz bennün­ket.« — Lám, igy beszélnek a derék völg3^ségi magyar-németek. Bár igy gondolkoznának ösz- szes nemzetiségeink, akkor a 20 millió magyar eszméje csakhamar valósággá válnék. — Megyénk tanfelügyelője a tüdővészesek« ért. Arról értesülünk, hog3r megyénk kir. tan- felügyelője Tihanyi Domokos meleghangú szép felhívást intézett a megyebeli tanító karhoz, mennek figyelmébe ajánlja, hogyT a József kir. herceg Szanatórium Egyesületnek azt a szép elhatározását, hogy ingyenes alapítványt létesít a most és ezután fölállítandó szanatóriumban a beteg tanítók és azok családja tagjai számára, a tanítóságnak hálával és a viszont való segítés élénk érzésével kell fogadnia. A mi megyebeli tanítóinknak mindent el kell követniük, hogy a szegénysorsu tüdőbetegek jóvoltáért, vissza- szerzendő egészségéért megalakulandó országos liga minél nagyobb, minél hatalmasabb legyen. Pedig a tanítók erőteljesen szolgálhatják, ha minél többen gyűjtik egybe a maguk működése helyén a tagokat. A magunk részéről is a leg­melegebben hívjuk föl tanító karunk figyelmét a tanfelügyelő lelkes szózatára. Arról van szó, hogy^ évi két, vagy négy koronás áldozatra egy ilyen szép célért a jó szivek kapacitálhatók-e ? Nincs kétségünk abban, hogyr ha tanító karunk szivét e szép ügy megnyerte, ők igen sokat tehetnek. Készséggel nyitjuk meg lapunk hasáb­jait, hogy e téren az érdemet eismerjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom