Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1905-07-20 / 29. szám
2. Szekszárd város vízvezetéke. Azért veszem fel e címet, mert ily szegény városnak, mint Szekszárdnak, nem igen van kilátása arra, hogy a nagy költséggel és még nagyobb kockázattal járó ártézi-kut élvezetéhez jusson. De városunkban (a kitűnő bor mellett) nem egyedül az ivóvíz a fő, hanem az is lényege a dolognak, hogy jó ivóvíz mellett, mosásra, főzésre, utcaöntözésre, gőzgépkazánokhoz s néha, különösen pedig száraz nyáron, tűzoltáshoz is vizünk legyen. Ezen szükségleteket pedig az ártézi-kut • csak részben elégítené ki s igy sokkal észszerűbbnek találom megfelelő alkalmas vízvezetéki terv kidolgozását. Nem célom elébe vágni a szaktudománynak, szakköröknek, hanem csak általánosságban kiterjeszkedni arra, hogy mi utón s mi módon volna itt egy olcsó vízvezeték létesíthető. Előre boesátom, hogy a vízvezetéknek egy nagy akadálya az, hogy majdnem minden házban van kút s sok házban van élvezhető kitűnő ivóvíz s igy azok e kérdést nem fogják oly égető szükségesnek találni (?) a vízvezeték esetleg nem lesz minden magánházhoz bevezethető. A vízvezeték csak úgy lesz elérhető és úgy hozza meg a kellő hasznot, ha azáltal eg}ruttal meg lesz oldva az utcaöntözés és a magánkonyhákban, valamint a gépházakban szükségelt salak és salétromtól mentes viz kérdése is. A Bartina-, Bakta- és Bödő-hegy oldalai tele vannak a legjobb izü ivóvízzel. Olyannyira tele vannak, hogy több helyen a viz a felszínre jutva, szabadon folyik. Már most ha mi Kaposvár város vízvezetéke mintájára a Szondy-, Mehnverth- vagy Stann-féle szőlő lábánál 4—5 nagyobb terjedelmű kutat ásunk, azokat fenéken •egymással összekötjük és az egyik kutnál egy bővebb csövű szivattyút alkalmazunk, azáltal egy kis gőzgéppel vagy két hámos lóval 24 óránként annyi vizet leszünk képesek kiemelni, hogy nemcsak az ivást, hanem az egyéb szükségleteket is kielégíti. A szivattyúval kiemelt viz a kutnál alkalmazott magasabb tölcsér segítségével egy alag- csövön elvezettetnék a Korbonics-féle szőlő alsó felében elhelyezett víztartóba. Azért veszem fel e helyet a vízmedencéül, mert az oly magasan fekszik, hogy ott 2—3 méter vastag földréteg alatt álló viz még mindig oly magasan áll, hogy a viz a legmagasabban fekvő emeletes házakba (városház, megyeház) saját nyomásánál fogva felszöknék, mig másrészt a medence tetején levő 2—3 méter földtakaró a vizet, a nyári hőség és téli fagy dacára, egyenletes hőfokon tartaná. A víztartó két osztályból, két részből állana. Az egyiknek, a felsőnek feneke az alsó medence mennyezetével, vizszinével egy vonalban feküdne. A felső medencébe vezettetnék a kutból ömlő friss, tiszta ivóvíz s ebből mindennap este (éjjel) az állott viz az alsóba eresztet- nék le s ez szolgálna utcaöntözésre, mosásra stbre. Előbb jelzett két víztartóból két fővezető cső a városház udvarán vezettetnék a piacra s onnét tovább, miáltal a víznek kezelése, hatósági ellenőrzése a városház udvarán elhelyezett vízcsapokkal felette megkönnyittetnék. A fő alapcsővek egyelőre a Muzeumkertig, illetve gőzfürdőig, a kórházig és a vasfűdig (Riill-féle ház) volnának vezetendők. Ezen fő- csővekből kiágazólag a Vár, Budai, Bezerédj, László, Flórián stb. utcák bizonyos pontjáig volna vezethető, aszerint, mint az érdekeltség oly nagy mértékben nyilvánulna, hogy a vízvezeték minden egyes háznak a konyhájában, a tulajdonosoknak mérsékelt költségén lenne eszközölhető. A főcsövek végén : a Kórháztéren, Muzeum- téren, Rüll-féle ház előtti téren, úgy a Garay- téren, valamint a kir. fogház végén a Fejős- féle ház előtt eg3^-egy medencével ellátott két- csapos közkút volna létesítendő. Mely kutak idővel a városi élet, forgalom, népesedés, va- gyonosodás emelkedésével monumentális szobrokkal diszittetnék. A közkutak állandóan szolgáltatnának vizet, ellenben az egyes konyhákba, lakóházakba (más városok rendszere szerint) a napnak csak bizonyos szakában (reggel, délben és este) vezettetnék bizonyos mennyiségű (20—20 liter) viz. A vízvezetéki csővek, hogy ne kapjunk oly mele - vizet, mint a budapestiek, legalább is 2 méter mélyen lennének a föld alatt elhelyezve. Az utcaöntözési csapok minden 100 —100 méter távolságra nyittatnának meg. Kérdés most már, hogy a kutak mennyi vizet adnának, egy ló 24 óránként hány köbmétert emelne ki, mennyi volna az átlagos fogyasztás s mikép volna financirozható a terv. keresztülvitele. Ezekről a jövő számban. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY. 29. sz. T Ö VISE K. Fürdői levél. ii. C.sörgetég, 1905. juh 18. A természet júliusi forradalma még mindig grasszál és uralkodik, holott csak ezután jön még az igazi hivatalos — tehát »kötelező« meleg — a »kuty any el okiölt ő« kánikula (juh 24—aug. 21.) Milyen forróság lesz majd akkor, ha már most is ily -»disznó forró) iclő« van (Petőfiként) Világos, hogy »disznóbb forró idő,« mert vannak főnevek, melyek, mint melléknevek comparálhatók, fokozhatok, — ylyenek: a disznó és szamár, mert szoktuk mondani egyik-másik úriemberről: »ez az ur nagy szamár! — — de ezt is: ez meg szamarabb 1« Ezenmód mondhatjuk, hogy a »kötelező« meleg idején, a hivatalosan, tehát ex offo forró kánikulában, oty fokozottan perzselő lesz a napnak hő sugara, hogy az elől csak Szibériába, vagy mivel ott most szintén nagy meleg van, hegybe-vájt borpincéink hüs barlangjába - menekülhetünk. Úgy van 1 — Ez a forróság, mely annyi napszurásos áldozatot ejt a földkerekén, még csak amolyan »önkéntes liö* (mint a rendes, ujoncozást pótolni hivatott ex-lexes toborzás üdv-hadserege Fejérváry esze szerint 1) Milyen lesz majd a kötelező forróság, a hivatalos kánikula hő-viselkedése ? . . . Mennyi áldozatot követel majd a valódi természeti pokol hő-iszonya- tossága, ha annak előjátéka, a pék sütőkemencéjéhez hasonlítható mostani önkéntes meleg is — napszurás folytán — majdnem annyi emberi' és állati áldozatot követel, mint a japán-orosz háború, vagy a muszka forradalom ? 1 . . . Oh bizony, rettentő idők jöhetnek reánk 1 A nagy hőség ellen már most is csak három védelmi eszközünk van: hajnali friss levegő,, a hüs pince és a Csörgetég g3Tógyitó és üdítő bájhullámu kicsiny szekszárdi tengere! Azért kedves olvasóm 1 ha most felüdülni akarsz, áldozd fel legédesebb hajnali álmodat (lásd, én is reggeli 4 — 5 óra közt irom e tudományosan érdekes életmentő fürdői levelet!) ; vagy, ha. ráérsz, vonulj be hűvös pincéd boros hordókkal (telt hordókkal 1) megrakott bolthajtásának legmélyjére s ott, az utolsó hordó tetején igyál hideg vörös bort, fehér pohárból, jobb sorsnak zöld reményével, a nemzeti-szinü honfiúi törekvések sikerére — — és boldog leszesz 1 Vagy,. 1905. juius 20. No, hogy aztán asztalra került a paprikás, mohó étvágygyal neki estünk a hölgyekkel együtt; nekünk férfiaknak talán azért ízlett annyira, mivel innen-onnan húsz esztendeje nem ettünk a keze főztjéből. Jó is volt; csak a vis-á-vis ülő postás barátomnak törött ki két zápfoga a szörnyű nagy rágás miatt, én pedig 4 tagból álló családom zsebkendőit ríttam teli könyüim. árjával a rémséges erős paprikától. Mindazonáltal köszönettel adózunk házigazdánk szives vendégszeretéért, fizesse meg neki a Teremtő duplán, hogy az öt év múlva rendezendő találkozónkon őt újból üdvözölhessük vendégszerető asztalánál, addig is igyekezünk részére a „Büdöstó-ármentesitő-társulat“ vezérigazgatóságát kieszközölni. Vacsora után elbeszélgettünk a régi jó időkről, s mintha az öreg hold is reánk ismert volna, oly szelíden mosolygott le a tiszta égboltról.- Aztán megköszönve a szives vendégszeretetet, eltávoztunk; zálogul ott hagytuk hazaföldi szeretettel telt szivünk érzelmeit, ellenben elhoztuk Sándor barátunknak a régi ozorai szülöttek iránt táplált szeretetét és barátságát, melyekkel kapcsolatosan aranyhetükkel Írjuk be byographiánk lapjára e dátumot: Ozora, 1905 juíius 12. Adakaleh. — A »Tolnameg-yei Közlöny« eredeti tárcája. — A Jókai Sadik-szigete. Nagy mulasztást követnénk el, ha az Or- sovától kissé lejebb, a Duna közepén fekvő Adakaleh-szigetre át nem eveznénk. E szigeten tudvalevőleg törökök laknak, kiknek számát 500-ra teszik. A balpartról a szigetre török révészek viszik át az embert csónakon. Néhány perez alatt Adakaleh földjén vagyunk, mely török elnevezés annyit tesz, mint .Szigetvár. És e név teljesen megfelel a valóságnak, mert Ada- kalehnek, mely körülbelül akkora, mint a Mar- git-sziget, majdnem egész területét a Mária Terézia atyja, II], Károly által építtetett vár fedi. E Szigetvár mostani állapota annyira leköti a figyelmünket, hogy múltjának részletes története egészen háttérbe szorul. Elég a múltból csak annyit tudnunk, hogy a hadiszerenc^e változan- dósága szerint nem egyszer cserélt urat; hol a török, hol a monarchia kezében volt, túlnyomóan pedig a padisaht ismeré urának. Rigaiban igen fontos strategini pont volt az Aldunán s e részbeli jelentőségét ma sem vesztette el egészen, minek bizonyítéka az, h^ " május 23. óta közös hadseregbeli esi jal van megszállva, ez idő szerint pedig a 43. sorezred egy százada államásozik ottan. Istenem, minő kép tárul itt az ember elé!. Aki tán olyan gondolattal száll ki e szigetre, hogy itt a keleti pompának és fénynek jeleit szemlélje, az úgy érzi magát, mintha a hetedik mennyországból esnék alá, mert mindaz, amit itt lát, csak romlás és pusztulás, szegénység és nyomor. Az egykor erős várfalak repedésnek indultak, a hatalmas tölgyfakapuk embervastag- ságnvi vaspántaikkal csak úgy roskadoznak C3yclopsi sarkaikról, turbános kőemlékekkel jelölt sírhelyek a képzelhető legelhagyatottabb állapotban, ronda, büzhödt sikátorok mentén a kazamaták füstös és tisztátalan odúi- és barlangjaiban vagy nyomorúságos viskókban lakik a szegény török nép, tán a legelhagyatottabb a föld kerekén. No., az ilyen «háremekbe» nem is igyekszik betolakodni valaki. A vármüvek központja táján egy kis téren meg vannak még a bazárok, de készletek alig érpár garast., A régi fényből és jólétből tehát nem maradt meg semmi sem. Egy maradt meg csupán,, az Ősi valláshoz és szokáshoz való törhetlen ragaszkodás és ezzel az önmegadó belenyugvás Allah akaratába. Ez a keleti fatalizmus megóvja ugyan e szigetlakokat a kétségbeeséstől, A legkiválóbb tanárok és örvöse hurutos bajainál, úgymint idült b után ajánltatik. — Emeli az étvá; szünteti az éjjeli izzadást. — Kel A gyógyszertárakban üvegenként az F. Hoffmann-La Rocfi hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek zamárhurut és különösen lábbadozóknél influenza súlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és meg- a és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — iáért kapható. — Figyeljünk, hogy minden üveg ;el legyen ellátva : * • vegyészeti gyár Basel (Svájc).
