Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-06 / 27. szám

6.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 27. sz.

— Megszökött vőlegény. Popp Pál szekszárdi késes legény, aki Sárdíj Imrénél dolgozott, beleszeretett P. M varrónőbe és addig ostromolta szerelmével, mig ez beleegyezett, hogy . nejeve

lesz. Annak rendje és módja szerint be is iratkoztak és ki is hirdették őket, sőt már folyó hó 1-ére a lakodalom napja is ki volt tűzve, midőn a vőlegény Szekszárdról hirtelen megszökött, faképnél hagyva szelidlelkü, becsületes menyasszonyát,- akit 50 koronával meg is karoSlt0tt _ Német tanfolyam. Tekintettel arra, hogy a középiskolai növendékeknek kötelező, a nemet

nye]v

__több oldalról történt felszólításnak

en

gedve — a szünidőkre Kreutzer Károly izi. tanító német tanfolyamot létesít. Jelentkezni lehet lakásán : Dobos-utca 412.

— Visszaélés az állami szubvencióval. Egy budapesti cég, a Simon és Mezei rajzeszközgyár visszaéléseit leplezte le legújabban a Magyai Kereskedők Lapja, mely szerint a gyár tulajdonosa Simon nürnbergi rajzeszközgyáros, a ki Budapesten gyártelepnek csak egy hónapos szobát használ és Nürnbergben gyártott rajzeszközeit mégis »nemzeti rajzeszköz« felírással hozza nálunk forgalomba. Legutóbb hivatalosan két láda rajzeszközt foglaltak le és valószínű, hogy a szubvenciót a visszaélés miatt mielőbb megvonják.

— Napszurás. Múlt hétfőn olyan rekkenő hőség uralkodott, hogy a szekszárdi országos vásárban több ember elájult és úgy kellett őket felmosni. A szegény állatok is sokat szenvedtek, sőt négy tehén napszurást js kapott és mindjárt kimúlott. A gyepmester szállította el az elhullott állatokat.

— Életmentés a tüzhalálbóí. Tudósítónk írja, hogy Szakoson két csendőr az élete kockáztatásával egy ember életét mentette meg a biztos tüzhalálbóí. Az eset úgy történt, hogy kigyulladt Bognár Mihály szakcsi polgár háza és a tűz pár perc alatt az egész épületet lángokba borította. ' A gazda hozzátartozói még idejében kimenekültek az égő házból, Bognár Mihály azonban, mivel részeg volt, nem tudott magán segíteni. A ház körül a gazda családja jajveszékelt, de nem találkozott egy ember sem, aki be mert volna menni. Midőn már a legnagyobb fokra hágott a veszély, egyszerre két önfeláldozó csendőr: Jóna őrsvezető és Meszer csendőr jelentek meg, akik gyors elhatározással és nagy elszántsággal behatoltak a szobába, melyben fojtó füst volt és a lángok is már becsaptak. Tapogatózva megtalálták az ágy alatt félig holtan a szerencsétlen embert és onnan kivonszolva, felkapták és sietve vitték kifelé. Szerencsétlenségükre a gazda ruhája megakadt az ajtó kilincsében és mig innen leszabaditották, azalatt az életmentő csendőrök, égési sebeket szenvedtek. Egyiknek a kabátja gyulladt meg és igy összeégett a nyaka, másiknak meg a kalapja kezdett égni, amitől a füle szenvedett égési sebeket. A gazdát azonban szerencsésen megmentették a biztos haláltól. Az ilyen derék és bátor életmentők, akik saját életők kockáztatásával embertársuknak életét mentik meg, azok méltán megérdemlik mások becsülését és a király kitüntetését.

— Öngyilkos téglamunkás. Békéden családi viszonyban élt feleségével Bbiszlai Szabó József szekszárdi téglamunkás, a ki Schmicleg Mór téglagyárában dolgozott. Már háromszor fel akarta elkeseredésében az 52 éves ember magát kötni; de szándékában mindig megakadályozták. Tegnap este azután egy almafára felakasztotta magát és mire tettét észrevették, már meghalt.

— Belefulladt a Csörgetöbe. Prajka Illés törökországi illetőségű, szekszárdi fagylaltos f. hó 4-én este fürödni ment a Csörgetőre és mivel űszni nem tudott, egyszerre alámerült és nyomtalanul eltűnt. Holttestét tegnap fogták ki.

— Rendőri hírek. Véres verekedés. A szekszárdi Haspel-féle sörcsarnokban Tóth János, Simon Mihály, Csabai József, Czank József legények megtámadták Palaics Jánost és leszu- rással fenyegették. Erre Palaies dühbe jött és Tóth Jánost súlyosan megsebesítette. — Eltűnt nagyitóüveg. Frányó Stankó zágrábi kókler falu- ról-falura utazva, azzal keresi kenyerét, hogy a korcsmában képeket mutogát és kóklerségekkel mulattatja a közönséget. Múlt pénteken Tolnán tartott előadást az ottani egyik korcsmában és e közben eltűnt 50 korona értékű nagyitó üvegje. A gyanú a lcorcsmáros szolgájára irányul. — Zsebmetszö cigányok. A múlt hétfőn megtartott országos vásárban a csendőrök elfogták Kolompár Sándor, Mintály Rozi, és Min- tály Teréz medinai zsebmetsző cigányokat és átadták őket a bíróságnak.

— Hasznos tudnivalók. Az orvostudomány tanítja, hogy az egészséges emberi szervezetnek naponkint egy liter vízre van italul szüksége. Ez a viz szolgál ugyanis a bevett ételek higitó- szeréül. E nélkül ugyanis a szervezet a megemésztett táplálékokat hasznosan feldolgozni nem tudja. Minthogy azonban a táplálékokkal a gyomorba minden esetben igen sok és különböző betegség csirája is bejut, fontos,, hogy italul olyan viz használtassák, mely baktérium- mentes legyen, tehát azon csirákat ne szaporítsa, másrészt a táplálékkal bevett baktériumokat a gyomornak megölni segítse s végül, hogy a viz a gyomrot ne rontsa.

Be van igazolva, hogy ilyen czélokra a mohai Ágnes víz végtelenül alkalmas, mert teljesen baktériummentes. Másodszor, minthogy szénsavat tartalmaz, a baktériumok mérgező hatását lerontja. És végül, minthogy a gyomrot alkalmasan izgatja, egyrészt étvágyat csinál, másrészt bőséges elválasztását okozza azon gyomornedveknek, melyek azon kártékony baktériumokat megölik.

A mohai Ágnesviz fogyasztását különben is főként tavasszal kiváltképen lehet ajánlani. Ekkorra ugyanis a téli nehéz táplálkozás után a gyomor nagyon is megkívánja a gyomorjavitót. Másrészt ekkorra esik a legtöbb fertőző betegség, a mitől a mohai Ágnes-forrás a gyermeket és felnőttet biztosan megóvja. Gyermekeknél ilyenkor mutatkozniuk az angol-kór tünetei, a melyeket a mohai Ágnes. viz mésztartalmánál fogva megszüntet s végül tavaszra esik a legtöbb szülés, tehát ilyenkor van a legtöbb szoptató asszony is, a kiknek a mohai Ágnes-forrás fogyasztása azért fontos, mert ez a viz a tej- elválasztást nagyban fokozza.

Háztartások számára nagy üvegekben a mohai Ágnes-forrás különösen ^olcsón kapható.

VIDÉKRŐL.

_____

Te

kintetes Szerkesztőség !

— A peronoszpora és a lisztharmat. A szőlőkben hirtelen nagy mértékben föllépett a peronoszpora és a lisztharmat. A permetezést a szőlős gazdák, akik még nem permeteztek, lázas sietséggel igyekeznek végrehajtani. A lisztharmat (oidum) ellen legsikeresebb a védekezés a kén- májjal, fnely sokkal hatékonyabb és olcsóbb is, mint a kénporozás.

— Segédjegyzői állást keres egy jó családból való érettségit tett ifjú Tolnamegyében, esetleg a szomszédos vármegyékben. Cime megtudható a kiadóban.

— A gyanús gombák vizsgálata. A gyakori gombamérgezésekre való tekintettel a belügyminiszter akként intézkedett, hogy a gyanúsnak talált gombák Mágócsy-Dietz Sándor budapesti egyetemi tanárhoz küldhetők, ki azokat díjmentesen megvizsgálja.

— Öngyilkos napszámos. Bánó Mátyás dombóvári öl éves napszámos azon elkeseredésében, hogy betegsége miatt nem képes családját eltartani, felakasztotta magát és mire észrevették, már meghalt.

Nem hallgathatom el, már az igazság érdé- , kében is, hogy lakosságunk ellen, több napilap azon közlését, hogy Ozorán 20 embert agyonlőttek, és a sztrájkolok támadtak volna, meg ne 1 cáfoljam.

Alkalmam volt a sztrájk kezdetét és lefo- jását megfigyelni, a következőkről számolok be.

Községünk arató munkásai eddigi bérüket ' kévéséivé kimondták a sztrájkot és természete- j sen a munkát abbanhagyták, a legnagyobb j csend és rendben gyülekeztek és kérték kenyér- j adójukat, hogy beadott kérelmüket teljesítse, : tekintettel a nagy szegénységre, mely köztük uralkodik, miután ő a törvényesen kötött szerződéshez ragaszkodott, kérésüket elvetette, de j az uradalomnál levő cselédség és béresek is- j inét munkába álltak, erre aztan napról-napra szaporodott Ozorán a katonaság, mely az egész | községet ellepte, anélkül, hogy a sztrájkotokat I valamiben is megfékezték volna, mert arra nem

is volt szükség. Nyugodtságukat megzavarta néhány vidéki sztrájkoló, kik rábírták az ozoraiakat, hogy Ozora közelében létező pusztákat járják be, és az ott dolgozó munkásokat rábírják a munka abbanhagyására. így is történt, csakhogy mire ők Pincehelyre értek, csendőrök elfogták őket és minden kihallgatás nélkül Tamásiba toloncolták, ott egy éjjelre elzárattak és másnap kihallgatás után kitűnt, hogy a ,legbékésebben viselkedtek, szabadon bocsájtattak. Vasárnap Nagy-Dád állami birtokon szerződött munkásoknak kérését teljesítették, még inkább fokozódott az elkeseredés.

Cholnoky Lajos községünk közszeretetnek örvendő főjegyzője, ki látva a komoly helyzetet, egy bizottság élén fáradságot nem kímélve, a munkások és a község érdekében szintén kérte a Tóti uradalom bérlőjét a békés megoldásra és a munkások kérésének teljesítésére.

Ismerve Ozora nagyközség főjegyzőjének szónoki képességét és tudását, mellyel sikerült is elérni’ és megértetni a fenti uradalom bérlő- j ével, a munkások részben igazságos kérését, melynek megtörténtével teljesítette fenti bérlő a kérést, ezzel a sztrájk véget ért, és hétfőn azaz e hó’3-án munkásaink mind munkába állottak.

Ennyit óhajtjttam az igazság és községünk békés polgárai érdekében tenni, melynek közlését várva

vagyok teljes tisztelettel

Tolna-Ozora 1805. julius 4.

Balog Dezső.

EGYLETEK és TÁRSULATOK.

— Alakuló közgyűlés. A «Központi járási jegyző-egylet» múlt hétfőn tartotta meg Szek- szárdon alakuló közgyűlését, melyen mindjárt megválasztották a tisztikart és a választmányt. Elnökké Purth Adolf bátai, alelnökké Duzs Dániel őcsényi, pénztárossá Kardos alsónánai, jegyzővé pedig Zsigmond Elemér harci jegyzőt választották meg. Választmányi tagok lettek : Erdős Gábor, Virányi Károly és Janosits Károly, Az alakuló közgyűlés után a jegyzők a Magyar Király' vendéglőben gyűltek össze közebédre, melyen az első felköszöntőt Purth Adolf elnök tartotta.

1905. julius 6.

T A N Ü G Y.

— Tanítói közgyűlés. A tolnai ev. reform, egyházmegyei néptanitó-egylet folyó évi julius hó 31-én Szekszárdon, a polgári fiúiskola tantermében tartja évi rendes közgyűlését, melynek tárgysorozata a következő: 1. A gyűlés megalakulása és megnyitása. 2. Elnökválasztás. 3. Pénztárvizsgáló-bizottság jelentésének tárgyalása. 4. Időközben esetleg jelentkező tagok felolvasása. 5. Könyvtárnok jelentése. 6. Netáni indítványok tárgyalása. Alsónyék, 1905 julius 1. Ferenci József főjegyző, Bocskár Ferenc al- elnök.

A szekszárdi állami főgimnázium értesítője az 1904—1905. tanévről. Vármegyénk egyetlen főgimnáziumának értesítőjét Wigand János intézeti igazgató adta ki, melynek bevezető részében dr. Sztanó Sándor intézeti orvos «Egészség és alkohol» címen tart rövid értekezést s arra a következtetésre jut, hogy az emberi életnek leghatalmasabb s az életet bizton megrövidítő ellensége a tuberkulózis és az alkohol. Az igazgató jelentése szerint az intézetnek múlt évben 218 beirt tanulója volt, 14-el kevesebb, mint a múlt évben s e csökkenésből magára az I. osztályra 10 esik. Vannak, kik e csökkenést félremagyarázzák, mi azonban ennek okát főleg abban találjuk, hogy városunkban a megélhetési viszonyok igen drágák s azon vidéki szülők, kik gimnáziumba járatják gyermekeiket, olcsóbb vidékii gimnáziumot keresnek fel. Ezen okból igen üdvösnek tartjuk azon mozgalmat, mely a főgimnáziummal kapcsolatban internátus létesítését célozza, különösen a megyebeli gazdatisztek gyermekeinek számára.

Nagyfon toss ágú változás történt a lefolyt tanévben az intézet tanítási rendjében, ameny- nyiben több szülő kívánatéra az egyhuzamban