Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1905-01-19 / 3. szám
4. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3. sz. 1905. január 19. getlenségi jelöltseget felajánlja. Szluha István a választók ragaszkodását örömmel vette és a jelölést elfogadta. Programmbeszédét 15 én délelőtt Pakson, délután pedig Dunaföldváron mondotta el a választók nagy lelkesedése és tüntetése között. Szluha rendkívül népszerű kerületében és Így győzelme biztosra vehető. — Van már a paksi választó- kerületnek szabadelvüpárti jelöltje is. A dunaföld- vári szabadelvű polgárok folyó hó 11-én az esti órákban jelölték Simontsits Elemért, ki már másnap délután programmbeszédét is elmondotta. Körülbelül 4—500-ra menő hallgatóság volt együtt s az éljenzések közepette sűrű »abczug« is hallatszott, a mi azt igazolja, hogy Dunaföldváron nagyon kevés a szabadelvüpárti választó. A közönség a »Kossuth «-nóta éneklése közben oszlott szét. — Szluha István proggammbeszéde Dunaföldváron. Ri'ka élvezetnek és örömmámornak voltunk tanúi folyó hó 12-én. Ugyanis ezen napra jelez'e Szluha István, hogy megérkezik es programbeszédét elmondja. Vasúttal jött Paks-lelő1. fogadására a község apraja-nagyja kiment. A vonat megérkezését emberi fogalmakat felülmúló «eljen» riadal- lal logadta a lelkes közönség. A levonulást visszaadni lehetetlen; közel száz banderista nyitotta meg a menetet, utána megszámlálhatatlan koc-ukból álló zászlóerdő mozgott. Folytonos * * éljen* és «Kossuth» nóta között érték be a város kö/epébe. Itt 2 polgárlány üdvözölte, s csokrokat nyújtottak át szeretett jelöltjüknek Szluha Istvánnak. Prourammbeszédének e mondását többszörösen megszakította a közönség« eljen» riidala. Utánna többen is igen szépen beszéltek, de különösen jó hatást tait Bodor György beszéde, ki egy ..éretlen“ közbtszólást is remekül vágott vissza. Végül a közönség teljes lélekből énekelte a *Kos- suth« nótát, s Szluha István folytonos éltetésével eloszlott. Szluha István megválasztása kétségen kívül áll! TÖVISEK. Aztán amint vége volt szolgálat tételének levélpapirost vett elő ládájából és irt a kis lánynak Csak röviden irt. Csupán annyit, hogy nagy sajnálatára bár, de többé nem találkozhatnak, mert kedves fivére, a Herr Leutanánt, fellépésével, szavaival a szakadást idézte elő . . . Egyken maradtam tisztelettel . . . A levelet a bájos lányka megmutatta mamájának. A mama aztán elővette a hadnagyocskát. — Hát te, mit csináltál, hogy csináltad ? Ahelyett, hogy összeütötted volna a dolgot, elriasztottad az önkéntes urat. Hát ennyi a te hatal mad, az a sokat emlegetett feljebb valói hatalom ? . . . * * * Mert megjegyzem, az volt a mama szándéka, hogy a hadnagy hivatalos hatalmát felhasználja .arra, hogy bájos, de kauczióval nem rendelkező lányának férjet szerez. De a puska vissza felé sült el . . . Ne csodálkozzatok, mert hiszen ez is — katrna dolog! Harcz és háború. Port-Artur elesett. A vitéz Stösszel kapitulált amott a távol keleten, — s a japánok pogány gavallériája dicsfényben ragyog a legyőzött ellenséghez tanúsított krisztusi elbánásban, a kegyelmező« magasztos, isteni fényeben. Miért, hogy 1849 ben a czivilizált világ művelt vérebei a jézus Kriszius szent vallását megszégyenített iszonyatos durva kegyetlenséggel mutatkoztak be a hős magyarok, a dicső vértanuk pogány-érzelmü hóhéraiként?! ... Jaj! ne beszéljünk most erről, — mert a pogány, de gavallér japan példája és a múlt véres emléke egyszerre szökteti arczukba an szégyen és fájdalom-pirját! . . . Port-Artur már csendes. De nálánk most kezdődik egy átkos, nemzeti téli harcz és háború, egy szenvedelyes és komolyan veszedelmes polgár- háború, melyei a jogtiprás, a sértett egyéni büszkeség, megokulha'atlan hiúság, a »sic volo, sic juheo« (igy akarom, igy parancsolom ! zsarnoki elve — egyrészről, — másrészről pedig a szent igazság melletti kitartás, annak valósulásának hű óhajtása, az igaz magyarérzés és törvéuytrsztelet, hazaszeretet parancsolnak. Soha még mentebb harczot nem vívott ennél a magyar nemzet, — még a hős nagy ősök nagy korszakában se! S mi lesz az eredmény ? . . . Tán győz a jog, törvény és igazság s a megvesztegethetetlen igaz honszeretet ; vagy pedig —■ mint oly sokszor ezer év alatt — a galamb sir az ölyv körmei között, — keresztre leszittetik a jog és igazság, — győz a személyes ambiczió, a vesztegetés aranya, a *szelid nyomás« a hivatalfőnöki s másféle erkölcsi presszió, fényes ígéret, vagy sötét fenyegetés. Ki tudna most e őre valamit? . . . Egy a bizonyos, hogy ez a választás a gazdagoknak sokba kerül, a szegényeknek pedig úgyszólván mindenükbe kerül, ha nyomorult Judásként pár hitvány forintért eladják legdrágább lelkűket, elvüket, becsületüket. Lehetetlen itt egy szomorú dolog konstatá- lasára ki nem térni. Laptársunkat — a «Tolnavármegyét,» tanú rá az egész olvasó kö önség — mi sohasem bántottuk, még az utóbbi időkben sem, mikor t. laptársunk politikailag valósággal túllőtt akárhányszor a czélon s nagy mameluk- sagáuak sztnvedelyesen forro hevében égig ma- gasztalgatott Tiszát és Perczelt, mig a nemrég j égig magasztalt B Bánffy Dezsőt és több nagy ! balpárii embereket, neve ségesen gúnyos kic«iny- j léssel igy írogatott ki: *a lengyel Zoltánok, polonyi I gézák, bánffy dezsk* stb. A mi lapunk eként soha- | sem iparkodott kicsinyelni a kormánypárt derék j embereit. No de, a mir Földvári Mihály ur elkövet a közel múltban egy Gróf Apponyi Albert ellen a mi t. laptársunk vezérczikkében, (lásd Tolnavármegye f. évi 2. sz.) az már igazan sok, — nevetségesen merész vállalkozás, — olyan, mintha a kicsiny porszem mondaná nagy hetyken a Himalájának ; »szégyenld magad, haszontalan, hitvány rög darab /« Mert mi más ezé ja van F. M. urnák, mikor a szin magyar érzésű, erős jellemű, igaz hon- szerelmii, nagy tudásu, cs Ilogó ékes«zólásu és annyi sok-sok kitűnő erényekkel gazdagon megáldott, világ szerint ismert és dicsőíteti nemzeti méltó büszkeségünket Gróf Apponyi Albertet — felülvén a felület es kritika könnyű panpajara — minden igaz ok nélkül alarántani, kisebbíteni törekszik, csak azért, mert ott hagyta — erős meggyőződés sugalmán — a 67-es rozoga alapo s rálépett a 48-as szent talaj biztos kősziklájára ! . . . Hát bizony, kedves Földváii Mihály ur, gyenge legény Ön arra, hogy egy perezre is megingathassa e nagy nemzeti szellem óriást! . . . Apponyi Albert unoli me tangeren. Önnek és sok más eze- reknek. kik dávidi hitvány parit yakövekkel akarják őt földre teríteni. Lás.-a kedves Földvári ur ! mi készséggel elismerjük az Ön szép eszét, sok tudását, nagy szorgalmát, fényes pennáju, sőt — ha akarja — arcza csinosságát és termete delisé- gét is, csak azt ne kívánja, hogy elismerjük, miszerint Ön jogosult és képes volna egy Gróf Apponyi Albert felett szakértő kritikát gyakorolni ! . . . Meit hát Ön mondhatja, hogy hazánk minden nagy művésze és költő,e, ki a szt. kere«ztségben Mihály nevet nyert. p. o. Munkácsy Mihály, Zichy Mihály, Csokonay Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály, Tompa Mihály, Szabolcsba Mihály, sőt maga Szent Mihály is kis miska, — »csak egy Mihály a világon« s ez: Földvári Mihály!. ^ . Ezt mondhatja kérem, de azt ne mondja, hogy Ön jogosult is, képes is a nagy Apponyit méltóan megbírálni. És ez 'ölem se nern sovinizmus Apponyi iránt, se nem kicsinyítés On iránt, de úgy érzem, hogy a szent igazság beszéde. Lesz még idő, (talán nem is olyan sokara !) hogy az Önök b. lapja is — miként a sülyedő hajót elhagyják az egerek és patkányok — hátat fordít az erős kezű férfiúnak s igy írják a nevét: *tisza istván* ; de mi e példát sosem követjük s mindig igy írjuk ; Gróf Apponyi Albert ! Mert hát; „Justum ac te- nacem propositi viruni . . .“ — stb. Palást. I KÜLÖNFÉLÉK. — Közigazgatási bizottsági ülés. Tolnavár- j megye közigazgatási bizottsága folyó hó 23-án dél- i előtt 10 órakor a vármegye székházában ülést tart. ^ — Az állami számszék elnöke. Az a hir j van elterjedve, hogy Perczel Dezső nenj. lesz az j uj Ház elnöke, hanem az állami számszék elnö j kévé nevezik ki. — Igazoló választmányi ülés. Tolnavár- i megye igazoló választmánya ma tartott ülést a j vármegye székházában és vizsgálat alá vették a j most megválasztott megyebizottsági tagok mandátumát. Jótékonyczélu tánczestély. A szekszárdi n egylet és a szekszárdi róm. kath ovodát és gyermekmenhelyet fentartó egyesület folyó évi február hó 1-én a »Szekszárd- Szálló« nagytermében jótékonyczélu táncz- estélyt rendez. — Eljegyzések. Bálint Jenő zilahi gyógyszerész eljegyezte Lőrinczy Ida ragykárolyi polg. iskolai tanít ónőt, özv. Lőrinczy Józsefné leányát. — Tantos Gyula magánzó eljegyezte A n a i g 1 Ferencz tolnai műszövő leányát, Ilonka kisasszonyt. — Ilj. Pirgi Ferencz tolnai iparos jegyet váltott W i e d e m a n Antal tolnai közgyám leányával, Mariska kisasszonnyal. — Kórházi főorvos A szekszárdi Ferencz-közkórház népszerű alorvosa: Dr. Sztan ó Sándor főorvosi czimet és jelleget nyert. Dr. S z t a n ó Sándor a szekszárdi Ferencz-közkórházban az elmebetegek osztályát és a szülészeti tanfolyamot vezeti. — Tanfelügyelői kinevezés. A vallás- és köz- oktatásügyi minis/ter Biranyavármegye kir. tanfelügyelőjévé Bolgár Kálmán pécsi anyakönyvvezetőt nevezte ki. A szakköröket méltán lepte meg ez a kinevezés, mert ebből ismét az tűnik ki, hogy a kir. tanfelügyelőnek nem szükséges szakembernek lennie. Már pedig a népoktatás felvirágoztatásának egyik legfontosabb kelléke, hogy olyan ember álljon a vármegyei tanügy elén, aki valóban ért annak szakszerű irányitásához és ellenőrzéséhez. Ehhez pedig csakis kiváló tanáraink és tanítóink érthetnek. — A kereskedelemügyi miniszter rendeleté. A kereskedelemügyi miniszter rendedet adott ki, hogy azon országos és heti vásárok, a meljeknek határnapja az illető törvényhatóság területén legközelebb megtartandó képviselő választás napját követő második napon, a mennyiben pedig az vasárnapra esnék, a harmadik napon tartassanak meg. — Tanítói választások. A bonyhádi rk. iskolához Répás Rezső zombai, a pári-i rk. iskolá/ioz Fent Banki és a dunaföldvári rk. iskolához Csernusák Teréz választattak meg tanítóvá, illetve taniiónőkké. — A szekszárdi népkonyha. Sok a szegény városunkban, akik ehezm volnának kénytelenek, ha az emberszeretők ne létesítették volna a szekszárdi népkonyhát, a hol naponkint 150 —180 éhező kap tápláló meleg ételt és minden vasárnap egy- egy kenytrei. — A főzést az angyailelkü irgalmas nővérek végz.ik a kiosztásnál pedig Tribler Ilma kisasszony buzgólkodik. — József főherceg szanatórium szekszárdi hölgybizottságnak névsorából a múlt számunkban Bodnár Istvánné úrnő neve tévedésből kimaradt, amit ezennel pótlólag közlünk. — Vadászatok, ózsák- és József-pusztákon folyó hó 6-án vadászatot rendeztek a bérlők. Vadászzsákmány 76 drb nyúl — A vadásztársaságot Ózsák-pusztáu Leopold Sándor, József-pusztán pedig V i I c z e k Sándor nagybérlők gazdagon megvendégelték. — Mözs község vadászterületén Sztan kovánszky Imre központi szolgabiró rendezett sikerűit vadászatot. A puskások 58 nyu- lat és 1 görényt ejtettek el. — Benzinmotorkocsi közlekedés. Ambrusics János dombóváti lakos kérvényt adott be a hatósághoz, hofty Dombóvár és Ujdombóvár között benzinmotorkocsi közlekedést létesíthessen. Az engedély elnyerése után a vállalkozó megteszi haladéktalanul a szükséges intézkedéseket, hogy az automobil omnibuszt megindíthassa. — Egy derék tanító búcsúztatása. Répás Rezső zombai osstálytanitót f. év s hó 6-án a bonyhádi iskolaszék 11 pályázó közül egyhangúlag választotta meg tanítójának. Nevezett tanító Zom bán másfel éve működött s ezen idő alatt munkássága, ősz ntesége által a zombaiak szeretetét és becsülését vívta ki magának. A miért is, a zombai kaszinó helyiségében f. év s ho 8-án részére buc estélyt tartatott, amelyen az összes urak megjel tek. Vacsora után szép szavakkal búcsúztatták Razgha Lajos a tantestülettől, Lunova Jáno községtől, Steib Mihály és Vóber János jó bará tói s ismerőseitől, Schkehta Károly az Asztalt saságtól. A búcsúztatás a reggeli órákban ért vés — Adomány. A tolnavármegyei Vagyonit tüdőbetegek szanatóriuma javára dr. Kapp Vil zombai orvos 5 koronát küldött lapunk szerű tőségébe, hogy azt illetékes helyére juttassuk. — Jóváhagyott költségvetés. A m. kir. ügyminiszter jóváhagyta a szekszárdi Fere közkórház 1905. évi költségvetését. — Kinevezés. A vallás- és közoktatási miniszter Leopold Miksa kajmádi tanítót a hó állami iskolához nevezte ki. A kinevezett ta ennek folytán kajmádi állásáról lemondott. — Beszüntetett közlekedés Gombos és död között. A kompforgalom Gombos és, E vasútállomások között f. évi januárius hó kezdve bizonyta'an időre megszűnt.
