Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-06-15 / 24. szám

A nemes eszme általános tetszésre talált, -s miután az esküdt kiadta a parancsot, hogy ket­ten fogják meg a beteget egy meg töltse szá­jába a pálinkát: világot felforgató csoda történt, a beteg felült az ágyában, a nyakát egész ke­délyesen mozgatta és oda szólt a körülállóknak, hogy inkább ketten töltsék a szájába a snap- szot és csak egy fogja a beteget. A műtét \ é- geztével a beteg elkezdte a «Három a pille ...» kezdetű szivreható érzésű dalt íütyölni, a nyak- szirtmerevedés eltűnt, a körülállók szájtátva ál- mélkodtak, a legvénebb asszony pedig elájult. E kriminális történetet lapunk egyik bai átjától hallottuk bizalmasan elbeszélni, miért is kérjük ez esetet titokban tartani. — József kir. herceg halálhíre. Kedden délelőtt érkezett városunkba a lesújtó gyászhir, hogy a legmagyarabb kir. herceg megszűnt­éink József kir. herceg halálhírére Szekszárdon is kitűzték az összes középületekre és hivata­lokra a fekete zászlót. — Tolnavármegye tör­vényhatósági bizottsága a jövő hóbán tartandó közgyűlésében fog kegyelettel adózni az elhunyt kir. hercegnek. — A vármegyék szerepe. Nagy és hazafias szerep vár mostanában a várme­gyékre; mert ezek a magyar alkotmány ős­bástyái, melyeknek most a nemzeti követe­lések mellé kell államok. Volt idő, pedig nem is régen, midőn már meghúzták a lélek­harangot az elárvult, a lenézett vármegyék fölött, hogy teljesen államosítsák és igy ki­vegyék az ellenállás fegyverét kezéből. — Nem szabad a vármegyéket államosítani, hanem továbbra is fenn kell tartani, csak hibáit kell orvosolni. A nemzet és a király ellentétbe kerültek; pár nap múlva nyakun­kon az abszolutisztikus kormány ; a képviselő­házat feloszlatják és ekkor a nemzeti akarat a vármegyei törvényhatóságokban fog meg­nyilvánulni, melynek magyar tisztviselői tudni fogják e nehéz időben is kötelességüket. — Bizony mi lenne akkor, ha most kinevezett és nem választott tisztviselők ülnének a me­gyei hivatalokban? — Ha veszélyben forgott a haza, a múltban mindig őrt állottak az ősi magyar vármegyék, a melyek dicső mult- jokat most sem fogják megtagadni. Isten óvjon bennünket a közelgő veszélytől; de ha ennek mégis el kell következnie, akkor vé­dem fogjuk ősi alkotmányunkat úgy, mint azt elődeink tették ; mert csak igy lehetünk méltó utódaik. — Papi korona. A szekszárdi róm. kath. espereskerület papsága múlt csütörtökön Sió- agardon papi koronát tartott, melyen Pártos Zsigmond leér. esperes elnökölt. A tanácskozást szentmise előzte meg. A tanulságos és a hitélet emelésére irányuló tanácskozás után Fischer Lipót agárdi plébános barátságos ebédet adott, melyen a kerületi papság megjelent tagjai vettek részt. — Uj ügyvéd Szekszárdon. Dr. Őrffy Gyula Órffy Lajos szekszárdi ügyvéd és takarék- pénztári vezérigazgató fia, a budapesti iigyvéd- vizsgáló-bizottság előtt letette az ügyvédi vizsgát, a ki Szekszárdon nyitja meg ügyvédi irodáját. — A függetlenségi és 48-as körök. Minde­nütt szervezni kell a községekben a független­ségi és 48-as köröket, mert ha valaha, úgy külö­nösen most mindenütt meg kell nyilatkozni a nemzeti érzésnek. A nemzeti jogokért, a törvény­ért és az ősi jogokért álljunk sorompóba mind­nyájan. Ne legyen Tolnamegyében egyetlen egy község sem függetlenségi és 48-as kör nélkül, h°gy így készen legyünk a várható politikai küzdelemre. — Újabban, mint örömmel értesü­lünk, Győré községben is megalakult a függet­lenségi és 48-as kör, melynek ideiglenes elnöke Kovács Ferenc. Bezeréd] Pál jó szive. Nagyon sok esetet tudnánk felsorolni annak jellemzésére, hogy Bezerédj Pál orsz. selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak milyen nemesen érző szive van tisztviselői iránt. A számos esetből most felemlítjük a legujabbat, midőn az intézettől már előbb végkielégítéssel megvált beteges tiszt­viselőjéről és családjáról humánusan gondosko­dott. Ugyanis Gerscha Henrik volt selyemgyári könyvelőnek kegydij címén évi 1200 koronát utalványozott, hogy megjutalmazza hasznos szolgálataiért. 4. _________________________ — A szekszárdi rendezett tanács. Nagy meglepetést keltett Szekszárdon az a hihetetlen hir, hogy a belügyminisztériumban nem óhajtják Szekszárd fejlődését; mert ellenzik annak rendezett tanácsosa való át­alakulását. Állítólag azért elleneznék a ren­dezett tanácsot, mivel Szekszárd városnak a pótadója nem kevesebbel, mint 30°/0-kal emelkednék és mivel nincs a városnak va­gyona. Ezek az okok azonban nem állanak fönn, amennyiben a reális alapon készült próbaköltségvetés szerint csupán csak 3 °/0 - a 1 fog emelkedni a pótadó, Szekszárd község­nek pedig tényleg egy millió koronát érő vagyona van. A késleltetést tehát mi egye­nesen a mostani politikai okokban keressük és amint uj alkotmányos, de nem abszolutisz­tikus kormányunk lesz, akkor nem fogják ellenezni Tolnavármegye székhelyének fej­lődését. — Anyakönyvvezetői kinevezés és felmentés. A m. kir. belügyminiszter Horváth Mihály nép­iskolai tanítót a némedi anyakönyvi kerületbe a születési és halotti anyakönyvek vezetésére szorítkozó hatáskörrel anyakönyvvezető-helyet- tessé nevezte ki, — Lelkes Gyula anyakönyv- vezető-helyettest pedig ezen állásától felmentette. — A völgység! járás küldöttsége. Tegnap délelőtt 10 órakor egy. 140 tagból álló küldött­ség jelent meg Szekszárdon, hogy az itt időző főispánnál és az alispánnál előterjesszék azon egyhangú óhajukat, hogy a völgységi járásban megüresedett szolgabirói állás Becht Ödön tb. szolgabiróval töltessék be, aki képzettsége, szor­galma és ügybuzgalma által a legteljesebb mértékben megnyerte az egész járás bizalmát és szeretetét. A .küldöttséget Perczel Dezső, a bonyhádi kerület országgyűlési képviselője ve­zette gróf Széchenyi Sándor főispán elé, mely­nek szónoka dr. Schwetz Antal bonyhádi ügy­véd, a függetlenségi és 48-as párt lelkes vezére volt, aki a főispánhoz a következő beszédet intézte : Nagyméltóságu Főispán Ur ! Kegyelmes Uram ! Völgység járása összes községeinek kép­viseletében jöttünk Nag}miéltóságodhoz azon tiszteletteljes kérelemmel, hogy e járásban üresedésben levő szolgabirói állás betöltésé­nél méltóztassék a közönyt figyelembe venni és kegyes jóakaratával támogatni. A völgységi járás közönsége rang és felekezeti különség nélkül, egy akarattal, az üresedésben levő szolgabirói állást Becht Ödön tb. szolgabiró által óhajtaná betölteni, aki e járásnak egy évtized óta ügybuzgó, tehetséges és kifogástalan tisztviselője. Miután a közigazgatás önkormányzati szellemének egyik főintenciója és legfontosabb alkotmányos szabadság garanciája az, hogy saját maga által választott tisztviselőkkel intézi el a saját hatáskörébe tartozó ügyeket, mi ezen állást oly egyén által óhajtjuk betölteni, aki bizalmunkat eddigi működésével kiérde­melte és a járás viszonyait jól ismeri. Bizalommal fordulunk azért Nagyméltó­ságodhoz, ki bölcs belátásával és mély igaz- ságszeretetével az ily kérelmet mindig kellően méltányolni tudta és figyelembe is vette, — mert megvagyunk róla győződve, hogy ez alkalommal sem zárkózik el egy egész járás óhaja előtt — és kérelmünket ez állás betöl­tésénél jóakaratával és magas befolyásával támogatni kegyes lesz. Mikor végül azon óhajunknak adunk kifejezést, hogy Nagyméltóságod még szám- UUn évekig vezesse vármegyénk ügyeit sza- ... dságszeretete és mindenkor tapasztalt igaz- ságszeretetével — azt kívánjuk, hogy a ma­gyarok Istene NagyméltóságoSat a haza és a megye javára sokáig éltesse ! A főispán szivesen fogadta a küldöttséget és kijelentette, hogy a választás előtt értekez­letet fog egybehívni. A küldöttség Dőry Pál alispánnál is tisztelgett, akit szintén fölkértek ügyük támogatására. — A honi szőlők pusztulása. A szénkéne­gezéssel fentartott honi szőlők az idén kevés kivétellel, nagyon visszaestek, ami kétségtelen bizonyítéka annak, hogy a legszakszerübb ke­zelés mellett sem lehet pár évnél tovább fen- tartani a honi szőlőket. Ebből tehát az az iid- vösséges tanulság, hogy teljesen fel kell hagyni a honi szőlő 1 való kísérletezéssel és csakis amerikai als "ütött szőlőt telepítsünk. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY. 24. sz. 1905. junius 15. — Esküvők. Gerba Demeter cs. és kir. uhlánus százados pünkösd hétfőjén esküdött örök hűséget Eszéken özvegy Mutschenbacher Károlynénak. —- Grószbauer Béla szekszárdi fodrász- és borbélymester pünkösd napján d. u. 5 órakor vezette a szekszárd-belvárosi róm. kath. templombán oltár elé Hívért Karolina kisasszonyt, Hívért Ignác előkelő iparos leányát. — Bencze János szekszárdi fodrász- és bor­bélymester folyó hó 12-én délután esküdött örök hűséget Csépi Róza kisasszonynak. — Petrits István szekszárdi mézeskalácsosmester folyó hó 13-án délután esküdött örök hűséget Acsádi Rózika kisasszonynak. — Érettségi vizsgálatok. A szekszárdi áll. főgimnáziumban ma kezdték meg a szóbeli érettségi vizsgálatot, melyre tizennégyen jelent­keztek, akik már előbb az írásbeli vizsgálatot sikeresen kiállották. A vizsgálaton Kuthy József székesfehérvári főreáliskolai igazgató és cím­zetes tankerületi főigazgató elnököl, aki már tegnap megérkezett városunkba. — A pécsi fő­gimnáziumban múlt szombaton fejezték be az érettségi vizsgálatokat; az eredmény általában elég jónak mondható. A 43 jelentkező közül az írásbelin elbukott 2, a szóbelin 3, jelesen érett 2, jól érett 17, egyszerűen érett 19. Jelesen érett: Péter Róbert és Szövényi Ferenc, jól érett: Arpádfy Ernő, Cserta János, Franta György, Galba Vince, Gábor András, Harsányi József, Horváth Károly, Jány Miksa, Kisfaludy József, Meyer Lajos, Oppermann János, Schwan- ner Károly, Sebő Pál, Szintén György, Tarlós György, Varga Károly és Zsámár Béla, A vizs­gálatokon Váradi Károly tankerületi főigazgató elnökölt. — Papszentelés. A pécsi végzett theolo- gusokat folyó hó 24- és 26-án Kutrovics Ernő fölszentelt győri püspök fogja fölszentelni. Az elmúlt évben a pécsi theologusok pappá szen­telését báró Hornig Károly veszprémi püspök végezte, aki azonban bérmautjában súlyosan megbetegedett, úgy, hogy félbe kellett szakítania a bérmálást. A fölszentelendő kis papok név­sora ez : Faludi Ádám, Fent Gyula, Gál János, Gártner Elek, Hardi Ernő, Kun Lajos, Küní József, Nagy István és Perényi Pál. — Helyszíni tárgyalás. Döry Pál alispán a kiküldött bizottsággal folyó hó 13-án délelőtt 10 órakor tartotta meg a szekszárdi Ferenc- közkórház beltelkének kibővítése tárgyában a közigazgatási bizottság által elrendelt helyszíni tárgyalást. — A kir. tanfelügyelő jelentése. Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő a tegnap tartott köz- igazgatási bizottsági ülésben jelentette, hogy az elmúlt hóban 35 iskolát és 9 óvóintézetet láto­gatott meg 113 tanteremben. A meglátogatott iskolákban az eredményt jeles és kielégítőnek találta. A tapasztalt kisebb mérvű hiányok iránt a helyszínén és saját hatáskörében megtette az intézkedéseket. Jelentette továbbá, hogy részt vett a múlt hó 25-én Szekszárdon tartott «Tolna­vármegyei Általános Tanitó-egyesület» köz­gyűlésén. — Egyházlátogatás Kálmán Gyula ev. ref. esperes folyó hó 6-án meglátogatta a dombó­vári egyesült református egyházat, mely alka­lommal Parragh Gyula és Kiss Ernő egyházi tanácsbirákkal résztvett a gyermekek hittani vizs­gáján és elnökölt a presbiteri gyűlésen, ahol belső egyházi ügyeken kívül többek közt elha­tározták, hogy jövőben a negyedévi istentiszte­letek tartását hirlapilag is tudatják a hívekkel. — Az országos selyemtenyésztési hivatal uj fordítója Bezerédj Pál miniszteri meghatal­mazott a vezetése alatt álló szekszárdi országos selyemtenyésztési íelügyelőséghez ideiglenes mi­nőségben dr. Abay János nyug. albirót nevezte ki fordítóvá. Dr. Abay János különben Tolna­vármegyének és a szekszárdi kir. törvényszék­nek hites tolmácsa, ki több nyelvet beszél. — Iskola látogatás. A vallás- és közoktatás­ügyi miniszter a polgári iskolák megvizsgálásá­val és szakszerű ellenőrzésével — a kir. tan- felügyelők hatáskörének fenntartása mellett — a folyó év elején egyes szakférfiakat bízott meg, akik a polgári iskolai látogatók számára 1904. december 29-én kiadott utasítás szerint évenkint legalább egyszer tartoznak meglátogatni azon polgári iskolákat, amelyekre megbízásuk szól. A tolnamegyei polgári iskolák megvizsgálásával Lád Károly, a székesfővárosi VII. kér. községi polgári fiúiskola igazgatója van megbízva 3 évi időtartamra. A paksi állami polgári fiúiskolát a nevezett iskolalátogató folyó hó 2. és 3-án vizs­gálta meg. Megtekintette az iskolaépület beren­dezését, az iskola felszerelését, tanulmányi tekin­tetben pedig főleg a nyelv- és történettudományok körébe tartozó tantárgyak s a rajz tanítását tette megfigyelése tárgyává, ámbár minden tanár órá­jára ^látogatott. Látogatásának befejezésein értekezletet tartott, amelyen úgy az iskola lelki- ismeretes vezetéséről, mint a benne folyó lelki- ismeretes komoly munkáról igen elismerőleg nyjlatk' 4t. * ) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom