Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-21 / 29. szám

6. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 29. sz. — A «szekszárdi kath. legény-egyesület* folyó hó 24-én. A Mutschenbacher kertben verseny­tekézéssel, világpostával, confetti- és serpentin-csa- tával egybekötött zártkörű tánczmulatságot rendez. Belépti-díj: személyenkint 60 fillér. Kezdete délu­tán 4 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtat­nak és hírlapi lag nyugtáztatnak. A verseny teké­zés dijai: I. dij: Egy élő bárány. II. dij: Egy élő kakas. III. dij: Egy üveg jó bor. Világpostánál a legtöbb levelezőlapot nyert hölgy egy doboz levél­papirost — az utánna következő egy kézi táskát — a harmadik legtöbb levelezőlap birtokában levő hölgy pedig egy legyezőt kap ajándékba. Kedve­zőtlen idő esetén a tánczmulatság a következő vasárnap lesz megtartva. — Megvett nagybirtok. Gróf Zichy László várni birtokát, Simontornya mellett, megvette egy millió hatszázezer koronáért Strasser Imre tolna­megyei nagybérlő és birtokos. — Anna-bál Harkányban. Az évenkint ren­dezni szokott Anna-bál Harkányban folyó hó 31-én fog megtartatni. — Itt említjük meg, hogy a fürdő­vendégek száma eddig 1612. — Megszökött csavargó. Lenig Miksa állító­lag porosz származású, igazolvány nélküli csavargó illetősége megállapításáig a községházánál tartatott fogva, de megsokalta már hosszantartó vendég­szerepét és folyó hó 18-án reggel a közös séta alkalmával észrevétlenül megszökött. — Kéménytüz. Múlt szombaton este erős harangzúgás jelezte, hogy tűz van Szekszárdon. A tűzoltói kirendeltség és a tűzoltóságnak nem maradt fönn semmi munkája, mert akkor már a közelben lakók a tüzet eloltották. — Reisinger Györgyné újvárosi háza gyuladt ki a kéménytől. — Leesett az eperfáról. Fehér János szek­szárdi 10 éves fiú eprészett a keselyüsi utón levő egyik eperfán, egyszerre csak leszédült a nagy melegségtől, de az ijedtségen kivül semmi baja sem történt. — Tüdöbajos gyermekek orvosi kezelése ed­dig felette nehéz volt, mert az orvosi tudmány nem rendelkezett oly szerrel, melyet gyermek­nek adhattak volna. — — Az utálatos creosot- präparatumok, melyek felnőttek által is csak utá­lattal vétetnek be, gyermekeknél egyáltalán nem alkalmazhatók. A tSirolm* bevezetése folytán ezen hiány megszűnt. A tSirolin« felette kellemes szagu és jóizü syrup, melyet a gyermekek szívesen vesz­nek és könnyen emésztenek. Ezen szernek kiváló gyógyhatása számos előkelő orvos tapasztalatain alapszik és minden kétségen felül áll. A lesová­nyodott, sápadt kicsinyek a «Sirolin»-nak rövid használata után jó étvágyat kapnak és nem so­kára gömbölyű, piros arczot nyernek, mig a be tegség tünetei lassankint elmúlnak. tódul eléjük, örömtől könyezve ölelik, csókolják a lesült vitézeket, mindenkinek ajkán van a szive s áradozva lobog benne a lelkesedés, a hála és sze­retet. A nők örömujjongva hintenek virágokat rá­juk, átölelik a lobogók nyelét, megkoszoruzák a foszlányokká lőtt zászlót. Fölharsan a Rákóczi-induló, a tömeg éljen morajától a föld is megremeg. Jönnek a daliás huszárok! Csákóikon tölgyfalevél, arczukon a di­csőség mámora, kivont kardjukon a tánczoló nap­sugár. Gróf Károlyi Györgyné föl áll hintájában, arcza csupa szem, úgy nézi a lovon ülő lobogó gyergyaszálakat. Minden ragyog rajtuk, a kard­juk meg úgy villog, mintha a pokol lángjában ver­ték volna ki. E magasztos perczben honleányi lelke egészen megittasul a boldogságtól. Odahajlik a leg­első délczeg huszárhoz. Sugárzó; szemeinek bübá- jától megtorpanva áll meg az okos huszárló. A grófné kezet fog s délczeg huszárral s midőn ez tiszteletteljesen lova nyakára hajlik, a grófnő hom­lokon csókolja a poros daliát 1 E felséges jelenet mámoritó hatással van az ujjongó népre. Tenger morajként harsan fel ajkán az éljen rivalgás, virágesővel árasztja el a végte­len hosszú sorban bevonuló vitézeket, sir, énekel, ujjong, csókolódzik. Százan is meg akarnak koszo* ruzni egy-egy lobogót s a rostává lőtt Szűz Mária képet szentebb áhítattal csókdossák, mint az oltár keresztjét.» Még nagyobb az öröm, mikor megindul a várostrom! Gróf Károlyi Györgyné lázas izgalommal lesi a harczot a palota erkélyéről ! . . . Midőn a vár be van véve, a győzelem kivíva, akkor körülko- csizza a várost. Ilyen volt Károlyi grófné. így lelkesedet s igy tudott lelkesedni. De Budavár bevételével be is végződött a magyar önvédelmi harcz 1 . . . TANÜGY. A Pesti Hírlap millenniumi alapja. A Pesti Hírlap milleniumi alapjának kamatait az idén is ama derék magyar tanítók között oszt­juk meg, akik az országnak nemzetiség lakta helyein működnek s a magyar nyelv tanítása valamint a nemzeti érzés terjesztése körül kiváló érdemeket szereztek. Milleniumi alapunk, amely kis összegekből gyarapodott és folyton gyarapszik, ez idő szerint 5079 koronából és 17 fillérből áll. Ennek az összeg­nek kamataiból ezúttal is 180 koronát fordíthatunk három hazafias népnevelő jutalmazására, adván egynek-egynek 60 koronát. A jutalmakért úgy állami, mint községi és felekezeti tanítók és tanítónők pályázhatnak, de csakis olyan megyékből és járásokból, amelyek­ben az iskolákba járó tankötelesek legnagyotb részben idegen ajkú szülők gyermekei s amelyekben a tanítók a magyar nyelv tanítása s a nemzeti érzés terjesztése körül kellő módon buzgólkodhatnak. A jutalmakra való igényüket maguk a tanítók is beterjeszthetik, azonban lehetőleg hatósági bizonyít­ványai kisérve, de a tanfelügyelők és a tanügyi hatóságok is ajánlhatnak oly szegénysorsu tanító­kat vagy taniiónőket, akik a föltételeknek minden­ben megfelelnek. A bejelentés egyszerű levélben is történhetik, mert a kérvény formájára semmi súlyt sem fektetünk. A folyamodásra és annak mellékletére bélyeget ragasztani egyálalán nem kell. A jelentkezés határideje augusztus 15-ig terjed. Tani tők-, tanítónők- és óvónők figyelmébe. Az 1891. évi 43. t. ez. végrehajtása tárgyá­ban az 1892. évi 37290. sz. körrendelettel kia­dott <Utasitás> II. részének 1 pontja szerint az orsz. tanítói nyugdíj és gyámintézelbe való felvé tel kérése alkalmával többek között a dijlevél is bemutatandó. Bár a dijlevélbe a tanítói javadalom pontok megállapithatása végett szükségem van, azonban ez mégsem oly lényeges kelléke, hogy ennek esetleg késői kiszolgáltatása miatt a tanító felvétele késedelmet szenvedhetne. Nemcsak az orsz. tanítói nyugdíj és gyámalap, hanem elsősor­ban a tanítók és családjaik fontos érdeke az, hogy ! minden tanító (tanítónő, óvónő) a véglegesítése i napjától számított egy éven belül felvétessék a j nyugdíj intézetbe, miéit is hivja fel a vezetésére j bízott tankerületben működő tanítókat (tanítónőket I óvónőket), hogy dijlevelüknek kiállítását a végle- j gesitéstől számított fél éven belül szorgalmazzák i s amennyiben sürgető kérésük eredményére nem j vezetne, a felvételhez szükséges egyébb okmányai- I kát ezen körülmény bejelentése kapcsán hozzám a fent idézett körrendeletben meghatározott egy j évi határidőn belül annál is inkább terjeszszék fel { mert a dijlevél késői kézhez vételét késedelmes je­lentkezésük igazolásául a jövőben figyelembe nem vehetem. Budapest, 1904. julius hó 4. A miniszter helyett Zsilinszky S. k. államtitkár. TÖRVÉNYSZÉK. A szekszárdi klr. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1904. évi julius hó 26-án. Erdélyi Zsolnai Mihály ellen, súlyos testi sér­tés miatt. Deckert Henrik ellen, súlyos testi sértés miatt. Dora Varga András és társa ellen, súlyos testi sértés miatt. Antal József ellen, okirathamisitás miatt. 1904. évi julius hó 28-án. Ihász Kovács János és társai ellen, súlyos testi sértés miatt. Menyhárt József ellen, hatóság elleni erőszak miatt. Magyar Lajos és társai ellen, súlyos testi sértés miatt. Huber Katalin ellen, lopás miatt. MULATSÁGOK. 1904. julius 21. A községi jegyzők erdei tánczmulatsága. A tolnamegyei községi- és körjegyzők már évek hosszú során át nem annyira a magok ré­szére, mint inkább a nagyérdemű uriközönség ré­szére rendeznek nyári erdei mulatságot oly czélból, hogy ennek esetleges tiszta jövedelméből a megye­beli községi- és körjegyzők vagyontalan árvái segélyezésére létesített »milleniumi ösztöndíj-alapt gyarapittassék és hogy mód nyujtassék a nemes- keblü közönségnek arra, miszerint vigadva és tán- czolva is jótékonyságot gyakorolhasson és emellett a maga szórakoztatására is néhány órát a minden­napi társaságon kivül kellemesen eltölthessen. E, czélból a jegyzői egyesület legutóbb tar- tott közgyűlése elhatározta, hogy a folyó évi egy­leti nyári mulatságot ismét Dombóváron az ott levő vasútállomás melletti »Szigeti erdőcskében fogja tartani, kimondván egyúttal azt is, hogy a i jelzett helyiségnél alkalmasabb, megfelelőbb és szebb helyiséget Tolnamegye területén nem ismer; I minélfogva nemcsak az egylet számos tagjainak a I megjelenésére számíthat, hanem a nagyérdemű kö- ; zönség tömeges részvételét és pártfogását is re- 1 mélheti. Amidőn tehát már most szerencsém van je- i lezni, hogy a tolnamegyei községi- és körjegyzők I idei erdei tánczmulatsága Dombóváron a »Szigete I erdőcskében folyó évi augusztus hó 6-ikán fog ; megtartatni, felkérem a nagyérdemű, mélyentisztelt közönséget, hogy azon — a nemes czélra való j tekintettel — mennél nagyobb számban résztvenni szíveskedjék. A kijelelt helyiség igen szép, igen alkalmas, a hozzáférhetés is igen kényelmes, amennyiben a vasútállomástól csak alig 2—3 pereznyi távolság­ban van az a helyiség, ahol a nagyreményű ifjaink és az élet kertjének gyönyörübbnél-gyönyörübb virágait alkotó hajadon hölgyeinek számára a ta­lálkozásra, élvezetes tánczmulatságra és — mint ' már több esetben történt — házassághoz vezető ! ismerkedésre is mód és alkalom nyílik. Kerbolt István, egyl. elnök. — A tamásii önkéntes tűzoltó egylet julius 10-én egy jól sikerült erdei mulatságot rendezett, mely alkalommal az anyagi siker emeléséhez hozzá­járultak : Strasser Arnold 5 60, Kiss Adolf 3‘—, Dr. Hirsch Sándor ügyvéd, Lakner Lajos, Wurm Ignácz, Dr. Debreczeni József, Dr. Sterk József 2—2 koronával, Szévald Móricz, Strausz Antal, Hirsch Ignácz L60, Bélák János, Névery Árpád, Varga Kálmán 80—80, Kaszás József és Himmel János 40—40 fillérrel. Jegyeiket megváltották: Löwensohn Gáspár 5 korona és Dr. Tamaska Lajos 3 koronával. — Műkedvelői előadás. Baláss Bálint jelen­leg Szakcson időző színtársulata folyó hó 12-én helybeli műkedvelőkkel szinielőadást rendezett. Előadták Eghegaray egyfelvonásos darabját, »Az utczai énekes lány*-t és Kotczebau 2 felvonásos bohózatát »Süketnek kell lenni*. Az első darabban Suspiros kolduslányt Láng Aranka adta, Auguszta énekes lányt pedig Lengyel Irma (Budapestről), Pépéi gazdag nemest pedig ifj. Junkuncz Sándor helybeli segédjegyző alakította. Mindhárman úgy elegáns kosztümjükkel tűntek fel, mint játékukkal méltán kiérdemelték a szépszámú közönség sürü tapsait és a lámpa elé való hívását. A második darabban Láng Olga tanitónőjelölt Englatin szere­pében végtelenül kedves, bátor, szókimondó kis leány volt, a közönség zajos ováczióban részesi- tette kedvenezét, nyílt színen aratott sürü tapsot Felber Pál tanítójelölt Placindo uracs szerepében szintén jól alakított. A műkedvelőkön kivül ki kell emelnünk Balázs Bálint színigazgatót és Kállay Domokos apaszinészt, kik ügyes játékukkal nagy­ban előmozdították a közönség hangos hahotában és kaczajban nyilvánuló jókedvét, a közönség tap­sokat bőven osztogató kedvéből kijutott még a derék sugónőnek, Király Józsa színésznőnek is. A jókedvű műkedvelői előadás tánezban nyert befejezést s a sikerült kis mulatságnak a kora hajnal vetett véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom