Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-11 / 32. szám

6. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 32. sz. 1904. augusztus 11. Felhasitotta a száját. Múlt vasárnap délután Szekszárdon az egyik pincében vigan itták a polgárle­gények a »hegylevét«, melyből annyit fogyasztottak, hogy a józan eszüket is elvesztették ; mert olyan pa­rázs verekedést rögtönöztek, hogy Tóth János örök­re csúffá lett téve. Szabófiái István ugynis késével "lóiknak száját a füléig f([hasította. Tóthot a szek­szárdi Ferencz-közkórbázban ápolják, Szabófiái Ist­vánt pedig a csendőrség letartóztatta. — Megégett kis flu. A szülői gondatlanság­nak esett áldozatul Dunaföldvárott Gál István kis fiú, a kit szülei magára hagytak és ő játszás köz­ben gyufát gyújtott, melytől ruhája lobbot vetett és tüzhalált szenvedett. — Ugrás — a halálba. Szélig József véméndi szolgalegény saját életével fizette meg vigyázatlan­ságát. A mezőről gabonát szállított a faluba, de út­közben oly vigyázatlanul ugrott le a kazalról, hogy még ott a helyszínén meghalt. Minden élesztési kí­sérlet hiábavalónak bizonyult. — Sertésvész és lépfene. Ez a két irtózatos nyavalya tartja rettegésben Bátaszék és vidékének gazdaközönségét. A sertésvész már 4 hét óta pusz­iit olyannyira, hogy Alsónyéken alig van ház, ahon­nan a gyepmester az elhullott disznókat sorra ki ne vitte volna. Legutóbb még a lépfene lépett föl. Alsó­nyéken már 30-nál több szarvasmarha hullott el, Bá- taszéken eddigelé csak egy eset forbult elő: Német József gazdának szép tehene esett áldozatul a bor­zalmas nyavalyának. — Tanuló felvétetik Molnár Mór könyvnyomdái intézetében Szekszárdon. MULATSÁGOK.-- A Tolnamegyei községi- és körjegyzők egyesületének nyári mulatsága. Egy szép és ked­ves mulatságról számolunk most be lapunk olvasó közönségének, mely a maga nemes intenciójával már előre is impozánsnak ígérkezett s a melyről kiküldött munkatársunk a következőket jelenti: E hó 6 án, szombaton tartották a tolnamegyei jegyzők a szokásos nyári mulatságukat a dombó­vári Sziget-erdőben; a mulatság oly kedves volt, — valóságos amusemen d élé — hogy minden lelkiismeret furdalás nélkül, mint a Sziget-erdei tündérestről számolhatunk be. Már a déli órákban lehetett látni a mosolygó arczu érkezőket a vasút­állomások perronjain ; itt ott egy társaság, mely­nek zömét a tolnamegyei szép hölgyek képezték, mosolyogva tárgyalgatta a délutáni mulatságot, mely ugyan délután 4 órára volt jelezve, azonban a rekkenő hőség miatt csak 6 óra tájban vette kezdetét. Maga a lokalitás igazán meglepő volt, Ízléses egyszerűséggel, de kedves csínnal volt dekorálva. A bejáratnál zöld gályákból rögtönzött kapu állott »Isten hozott« felírással, körül vastag girland-füzér övezte a virágkaput, melyről két hatalmas nemzeti szinü lobogó lengett. A bejárat­nál jobbról volt felállítva a pénztár; a pénztárnoki tisztet Sztmenyey Mihály dombóvári aljegyző töl­tötte be, az ellenőr Ábrahám Lajos szolgabírósági tisztviselő volt. Közel a pénztárhoz volt a táncz- helyiség, kellemes benyomást tett a szemlélőre, a szép díszítés, dús és hosszú girlandok zöld galy- ból és színes papírból, a sok apró nemzeti szinü lobogócska, száznál több különféle szinü lampion, a bordó drapériával bevont ülőhelyek, mindmeg annyi tanujelét adták a mesteri ügyességnek s hogy a fáradságot nem kímélték. Emez igazán elismerést érdemlő fáradozásért első sorban ki­emeljük Céh Ferencz ujdombóvári jegyzőt, mint s mulatság főrendezőjét; Illés Gyula döbröközi jegy­zőt, kinek ügyessége és jó Ízlése ismét oly jól érvényesült; továbbá Sztmenyey Mihály és Arany János dombóvári aljegyzőket, kik szintén nem ki- mélték a fáradságot a nemes munkánál. A főérdem mindenekelőtt azonban Kérdőit István regölyi jegy­zőt illeti, mint aki a szép mulatság értelmi szer­zője és kreálója s a kinek működéséhez, mint a jegyző* egyesület elnökéhez, több érdem tapad. Ott láttuk őt is családjával s mosolygó vonásaival, örök-ifjú leikével mintegy animálta a fiatalabb generácziót. Kellemesen érintett bennünket a »Dom­bóvári Társaskör« figyelmessége, kik a Lawn-Ten- nis pályát díjmentesen adták át az egyesületnek tánczhelyiségül. Hat óra felé jöttek a vendégek; a fogatok egymásután robogtak a bejárat felé, melyekből mosolygó, üde arczu hölgyek szállot­tak ki s a (kiket a figyelmes rendezők vezettek be. Ponti an 6 órakor megkezdődött a táncz, Céh Ferencz főrendező és Illés Gyula rendező nyitot­ták meg. A rendezőség — a megyebeli jegyzők és segédjegyzők voltak, — kik a vármegye szí­neiből való rendezői jelvényt viseltek, ugyancsak derekasan kitettek magukért a tánczban. Garas Ferkó szekszárdi jó hírnevű bandája húzta a talpalávalót s az alkonvi langy szellő suttogása, a csillagok szerelemre intő ragyogása s a fák levelein megtörő ezüstszínű holdsugár mellett tető­pontra hágtak a kedélyek s belemerültek a mu­latság kéjes mámorába. A tánczhelyiség mellett volt az ét- és ivó lokalitás. Az öregebbek és arra valók, valamint a tánc/, fáradalmait 1 ipihenni vágyók itt ültek össze egy két kváterkára. Az egyik asztalnál vidám bohém csapat ült, a kik vörös nedűvel igyekeztek elte­metni az élet keserveit, s megyei sajtóirodalmunk iránti legnagyobb tiszteletükről fogadkoztak; ki küldött munkatársunk könnyekig meg volt hatva s igyekezett könyeit nehány spriczczerrel elfojtani. A mulatságon igen szép és intelligens közön­ség jelent meg, nem voltak ugyan sokan, de a kik ott voltak, nagyon jól érezték magukat s egy újabb édes érzéssel távoztak haza a mulatságról; a kik pedig távol maradtak, igazán sajnálhatják, mert egy kedves mulatságtól fosztották meg ma­gukat A vendégek sorában ott láttuk : Nagy István dombóvári főszolgabírót, Reberics Imre tamásii aljárásbirót, dr. Debreczeni ügyvédet, Hesz Gyula budapesti bankhivatalnokot stb. Jegyeiket megváltották : Gróf Apponyi Géza 20 kor., Streicher Péter, Riedlinger Dezső, Goiten Salamon, dr. Baumgartner Ödön, dr. Holndonner Adolf, Stockinger Vincze. Brauer Jtkab, Schmiedt Károly, Dürr Henrik, Krausz Géza, Fleischmann Adolf, Weisz Bernát, Fiedler Gyula, Mágell János, Halmay Emil 2—2 koronával. Felülfizettek : Kal- lenberger Antal, Neubauer Jakab, Krausz Miksa, Maróczi György, Weisz Jenő, Arany Károly, Kér- bolt István, Reberics Imre, Reisz Ferencz, Bruck Sándor I — 1 koronával; Deutsch Zsigmond 10 koronával; Csemitzky Béla, Illés Gyula, dr. Deb­reczeni József, Bertalan N., Arany János, Göttmann Károly, Zabján József, Csery István, Bérdy János, Barta Samu 2—2 koronával: dr Kertész Lipót 4 koronával; Belobovs'ky Endre 40 fillérrel ; Kántor László, Reisz Mihály és Reiszner Béla 2—2 ko­ronával ; mely adományokért e helyütt is köszö­netét mond a rendezőség. Az összes bevétel 336 kor. 40 fillér. Leszá­molás a helyszínén nem eszközöltetett; miér/ is erről itt nem emlékezhetünk meg. A mi a mulatságot illeti, erkölcsileg igen szépnek és jól sikerültnek mondható. Az első né­gyest 8/4l 1-kor 42 pár tánczolta. Volt ezenkívül Boston, Cake-Walk, P. Patineuse. Egy körülményt azonban sajnálattal kell obszerválnunk, hogy azok tartották leginkább távol magukat, kiket a’: erkölcsi kötelességnek kellett volna óla vinnie. Reméljük, hogy jövőre majd többen leszünk s a figyelmes vezetőség is a meleg kánikálát be nem várva, a bimbó festés és nyári mulatságok hónapjában — júniusban — fog meghívni bennünket a kedves jegyzői mulatságra, hol is a mikor majd nem fog ártani, ha a vendéglős kalkulácziója is egy kissé redukálva lesz. A szép mulatságnak a pirkadó hajnal és az erdei madárkák éneke vetett véget; figyelemre méltó mozzanat nem történt, csupán kiküldött mun­katársunknak törött el az ernyője; mi azonban elnézéssel vagyunk iránta, hisz csak egy évben egyszer esik jegyzői augusztiális. Sió. T A N Ü G Y. — Tanítók, tarítónók éa óvónők figyel­mébe. A vallás- és közoktatásügyi magyar királyi minisztertől. 47974. szám. A marosvásárhelyi Székely­társaság Mathé József titkárja szerkesztésében »Üdülőhelyek a Székelyföldön« ez. a. tájékoztatót adott ki azon székelyföldi fürdőkről, ahol a nevelés oktatás munkájában kifáradt, esetleg megbetegült tanítók mérsékelt dijak mellett nyaranta üdülést, illetőleg gyógyulást nyerhetnek. A tájékoztató, melynek tartalma a »Néptanítók Lapja« folyó évi 13-ik számában majdnem egész terjedelmében meg­jelent és amelyet a nevezett társaság kívánatra minden tanítónak ingyen küld meg, felsorolja a sós, vasas, szénsavas- és kénes forrásokat, a melyek különféle betegségeknél gyógyító hatással bírnak: továbbá a természeti szépségeket, a törté­nelmi nevezetességű helyeket, ahová rövidebb, hosszabb kirándulások tehetők : végre felvilágosítást nyújt a közlekedési eszközökről, lakás- és élelme­zési viszonyokról stb. Elismerve a nevezett Társa­ságnak a hazai tanítóság javát ezélzó törekvésének jelentőségét s melylyel e történelmi uevezetességek- ben és természeti szépségekben gazdag országrész megismertetését megkönnyíteni igyekszik, készség­gel ragadom meg az alkalmat, hogy ez ügyet a tanfelügyelő ur figyelmébe ajánlom. Felhívom ennél­fogva a tanfelügyelő urat, hogy a tankerületében működő tanítókkal, tanítónők és óvónőkkel a mondottakat mielőbb közölje. Budapest, 1904. évi julius 22-én. Bersevicty s. k. TÖRVÉNYSZÉK. A szekszárdi klr. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1904. évi augusztus hó 16-án. Knopf Lőrincz és társa ellen, hatóság elleni erőszak miatt. Kneisz Gábor ellen, laksértés miatt. Polya József ellen, súlyos testi sértés miatt. Bodor István és társa ellen, lopás miatt. Hohnig Mór ellen, sikkasztás miatt. Menyhárt József ellen, hatóság elleni erő­szak miatt. 1904. évi augusztus hó 18-án. Kungl István ellen, hatóság elleni erőszak miatt. Szak Ernőné ellen, laksértés miatt. Vizsugell József és társai ellen, hatóság el­leni erőszak miatt. Szabó Péter ellen, rágalmazás miatt. Telegdi Pál és társai ellen, súlyos testi sér­tés büntette miatt. "SZERKESZTŐT üzenetek. — Xaver. Legközelebb megkezdjük s közlést. — Dombóvári. Térszüke miatt kimaradt. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: BODA VILMOS. 2409. szám 1904.” A simontornyai járás főszolgabirájától. Pályázati hirdetmény. A simontornyai járás székhelyén, Gyünk nagyközségben nyugdíjazás folytán üresedésbe jött községi vezető-jegyzői állásra ezennel pályázatot hirdetek. Javadalmazás: 1. 1800 korona készpénz; 2. természetbeni lakás, a szervezkedési szabályrendeletben megállapított módozatok szerint; 3. A háznál levő belső és külső kert haszonélvezete; 4. A gyönki 267. sz. tjkvben A. 13—7. sorsz. alatt felvett 7 hold 721 öl ingatlan haszonélvezete, mely után az adót és egyéb járulékokat a község fizeti. 5. A községi szervezkedési szabályrendelet alapján szedhető magán mun­kálati díjak. Felhivora tehát mindazokat, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy az 1883. évi I. t. ez. 6., illetve az 1900. évi XX. t. ez. 3. §-ban előirt képesítésü­ket és eddigi alkalmaztatásukat igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket hoz­zám folyó hó 25-ig nyújtsák be, mert az elkésve érkezett vagy kellőleg fel nem szerelt kérvényeket figyelembe venni nem fogom. A választás határidejének kitűzése iránt később fogok intézkedni. Gyönk, 1904. augusztus 5. Báró Jeszenszky György, * főszolgabíró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom