Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-24 / 12. szám
4. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 12. sz. — Megczáfolt püspöki kinevezés. Múlt pénteken az összes fővárosi lapok a »Magyarország« híradása folytán azt közölték, hogy a király frischer Colbrie Ágost drt, a pécsi Pazmaneum igazgatóját és esztergomi kanonokot nevezte ki pécsi püspökké. Ezt a hirt azonban csakhamar a legilletékesebb helyről megczáfolták; mert kitűnt, hogy a »Magyarországot« valaki felültette. A pécsi püspök kinevezése most már néni sokáig fog késni, a ki nem lesz más, mint Várady Árpád dr., a kultuszminiszteri osztály- tanácsos, a ki rokonságban van Wosinsky Mór szekszárdi apátplébánossal. — Képviselő-testületi ülés. Szekszárd községi képviselő testületé márczius hó 24-én d. ü. 2 órakor a városháza nagy tanácstermében ülést tart, mely nek tárgysorozata a következő: Az ülés jegyző, könyvének hitelesítésére 2 tag kiküldése. — A közigazgatási bizottság határozata, a polgári iskola alapvagyona számadására vonatkozólag. — Néhai Ferdinánd Ádámné alapítványára vonatkozó 1903. évi számadásának megvizsgálása. — A régi fogyasztási adóra vonatkozó 1903. évi számadásának megvizsgálása. — A Br. Augusz árvaház 1903. évi számadásának megvizsgálása. — Az 1903. évi évi szegények pénztárának megvizsgálása. — Frei János tanácsbeli lemondása. — Öllé Mihály nyilvántartó lemondása. — Menedékházak folyó évi költség- vetése. — Az újvárosi lakosok kérvénye, az iskola melletti ut kikövezése iránt. — Finta Ferencz kérvénye, a csörgetói jég bérösszegének részben való elengedése. — Az ipartestület kérvénye, a házaló kereskedés megszüntetése iránt. — Fogyasztási adó leengedése tárgyában beadott kérvények. — Illetőségi ügyek. — Jóváhagyott szabályrendelet. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Tolna vármegye közönségének a közös pásztorokról szóló szabályrendeletét folyó évi 22,157. szám alatt jóváhagyta. — Esküvő- Novotny József reichenbergi gyógyszerész e hó 7-én tartotta esküvőjét a paksi irgalmas nővérek kápolnájában veszprémi Parragh Juliska kisasszonynyal, Dr. Parragh Gyula leányával. Az esketést C*elenkó János végezte, ki gyönyörű beszédet intézett a fía'al párhoz. — Zászlószentelés. A» Tolnanémedi Olvasó- j kör« folyó hó 13-án tartotta meg zászlószentelési I ünnepélyét, melyet a márczius 15-ének megülésé: vei kötöttek össze. A szép zászlót Bősze Zsigmond ág. ev. lelkész szentelte fel szép beszéd kíséretében. Az ünnepélyen Rátkay László országgyűlési képviselő nagyhatású, beszédet tartott. A megnyitó ! beszédet Kozma László ev. ref. lelkész mondotta. Hazafias költeményeket szavaltak: Dancz Ferencz, j Magyar János, Tóth Lajos és Hamar József. — Tanítói kinevezés- A vallás- és közokt. | miniszter a dombóvári állami elemi népiskolához j az ötödik tanítói állásra Székely János felsőenyedi | tanítót nevezte ki. A kinevezett tanító ev. reform. ! vallásu, aki az állami népiskolában a protestáns I tanulók hitoktatását is teljesiteni fogja. — Adomány. Nyéki Mihály szekszárdi lakos, az özvegy Cziráki Ferenczné által neki fizetett 6 koronát a szekszárdi önkéntes tüzoltóegyletnek adományozta ; ezen nemesszivü adományáért ez utón is köszönetét mond az egylet nevében a Parancsnokság. — Kossuth-gyászünnepély. A szekszárdi ev. ref. olvasókör hazafias kegyelettel ülte meg Kossuth Lajos halálának 10 éves évfordulóját, melyen Vági Ferencz egyszerű polgár ember a következő szerzeményét olvasta fel: Kossuth Lajos Emlékére Összejöttünk mi e körbe’, Hálálával hogy mi áldozzunk, Poraira áldást mondjunk. Tíz éve már mula annak, Magyarokat hogy itt hagytad ; De emléked megmaradott, Sziveinkbe plántáltatok. — Ingyen sírhely Pichlernek. Amint tudjuk Pichler Győző elhunyt kölesdi orsz. képviselő holttestét Bécsből hazaszállították és Budapesten a kerepesi-temetőben helyezték örök nyugalomra. A gyászoló család vásárolta a sírhelyet melyet a fővárosi tanács Pichlernek a közügyek terén szerzett érdemei elismeréül díjtalanul engedett át. — A munkások ünnepe Faddon. Márczius 19 én a faddi keresztény munkás-egylet szép ünnepet ült. Délelőtt 9 órakor testületileg zászló alatt szentmisére mentek s nagyrészük megáldozott. — Este pedig ünnepélyes felolvasással és szavalatokkal tartott szép estét. Először Aulik Dávid elnök tartott felolvasást Szent Józsefről, a munkások pát - ronusáról; és a kér. Munkásegylet rendeltetéséről. Azután Tilkovics József alelnök fejtegette a kér. soczialismus jelentőségét és hivatását párhuzamban egy Szt. Józsefről irt vers taglalásával. Kifejtette azt is, miért tartjuk mi ma ünnepünket és nem május elsején a vörös szociálisták és neki vadult demokraták ünnepén. Utánna szavaltak: Heronyáy István és János, Meksz József, Tofola György, Koleszár János, Tóth János és Ráboczki János. — Megismételt hazafias műkedvelői előadás- A helybeli r. k. olvasókör derék műkedvelői vasárnap másodszor hozták színre az »7<£^<?«, vagy: *Az Ur és a Jobbágy« czimü hazafias és látványos színművet. Az előadás ismét szép nagy közönséget vonzott a »Szekszárd Szállót nagytermébe. Az egész1 darab, valamint a benne előforduló ritka szép hazafias dalok élénk visszhangra találtak a hallgatóság szivében, mert a legtöbb dalt megujrázták. Az előadáson befolyt jövedelem: 250 korona, melynek tiszta jövedelme a kath. kör könyvtára javára fordittatik. Felülfizettek : Dr. Mayer Gyula ügyvéd 2 koronát, Dorogi István 1 koronát, Grósz János (Támer) 50 fillért. A nevezett jótevőknek a nyilvánosság előtt mond hálás köszönetét a kath. kör Elnöksége. — A negyedik állandó menndékház. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Szekszárdon elrendelte a negyedik állandó menedékház felállítását. — Kitüntetett gazdasági munkás. Szép ünnepség folyt le múlt vasárnap Bezerédj Andor cs. és kir. kamarás Jegenyés pusztáján, ahol dr. Bernát Béla Paksi h. szolgabiró ünnepélyesen átadta Pekli József gazdasági vezető munkásnak, a földmivelésügyi miniszternek 100 koronás jutalmát és az elismerő okmányt, melyet hosszú és becsületes szolgálatáért nyert el a derék munkás. Az ünnepély után az előkelő társaság az uraság vendégszerető kastélyában lakomát tartott. Piántáltatott érdemedért, A hazáért, szabadságért, Kegyelettel hogy tartozunk; Ezt mi mindnyájan mutatjuk. Hej Petőfi lantod zeng-e, Kossuth Lajos szava csenge, Elcsengett az már a múltba’ Legyen áldás hamvaidra. Márcziusnak idusára, Felragyog a nap sugára; De a régi magyar lélek, Nem ragyog már, se nem éled. Hej nagy ősök hivó lelke 1 Mely a lánczot nem szenvedte, Zudulj reánk mindenünnen, Gyújts hő lángot hült szivünkbe. Égjen a láng olthatatlan, Uj életre kelt magyarban, Magyar szív ne verjen másért, Istenért és szabadságért. A szabadság szent virága Ki nyilik-e valahára? Mely hoz áldást e hazára, Ennek minden lakójára. — Halálozás. Részvéttel vettük az alábbi gyászjelentést: »Özv. Blochinger Károlyné szül. Pap Ida úgy saját, mint gyermekei: Endre és Erzsiké nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti a felejthetlen jó férjnek és szerető apának, Blochinger Károly ügyvédnek folyó évi márczius hó 22-én esti 10 órakor életének 59-ik, boldog házasságának 27-ik évében rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A boldogult hült teteme folyó hó 24-én délután 4 órakor fog Tolnán a róm. kath. szsrtartás szerint örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent miseáldozat pedig folyó hó 25-én d. e. 10 órakor fog az egek Urának bemutattatni. Tolna, 1904. márczius hó 23, Béke poraira! — Leugrott a vonatról. Márczius 16-án délután a személyvonat személyzete azt a hirt hozta Ujdombóvár állomásra, hogy körülbelül két kilométerrel az állomás előtt egy kis fiú ugrott le a teljes sebességgel haladó vonatról. E hírre Rozs its Endre állomás főnök dr. Kertész Lipót pályaorvossal azonnal mozdonyon a helyszínre siettek, a kik nagy örömükre a fiút már szembe jönni látták a kaposhomoki erdőnél levő homokbányánál. Azt mondta, hogy a szél elvitte az uj kalapját s azért ugrott le. Ugrás közben bukfenczet vetett, de nem ütötte meg magát nagyon. Ennek hallatára igazán eszébe jut az embernek a gyermekek őrangyala! A fiú, a ki Csörsz kaposvári erdőtiszt 12 éves fia, folytatta útját Kaposvárra. _ Kérelem. Alulírott azon szerény kérelemmel bátorkodom e lap hazafias érzelmű m. t. olvasó- közönségéhez fordulni, hogyha netán nélkülözhető, kettős példányban meglevő\ jó erkölcsi irányú és hazafias szellemű könyvek birtokában volna, azokból a szekszárdi r. h. olvasókor könyvtára kibővítésére alulírotthoz ajándékpéldányokat juttatni kegyeskedjék. A beérkezett könyvadományokat nyilvános- san nyugtázni fogom. Szekszárd, 1904. márczius 22. Hazafias üdvözlettel: Szabó Géza fŐgymn. és polg. isk. hittanár, a szekszárdi r. k. olvasókör alelnöke. — Névmagyarosítás. Klein Jakab tolnai születésű, budapesti lakos vezetéknevét *Tolnait-xs. Purger Ferencz paksi születésű, bajai lakos pedig * Pártos*-ra változtatta vezetéknevét. — Rendőrségi hírek. Zsebórát lopott. Nagy Mihály szekszárdi legény folyó hó 13 án ellopta Vida Mária zsebóráját. A zsebóra tolvajt a kir, járásbíróságnak jelentették lel. — Tolvaj kisbojtár. Kis József decsi lakostól folyó hó 13-án megszökött Kis Lajos nevű kisbojtárja, aki ellopta gazdájától a cselédkónyvét és 160 korona készpénzt. A csendőrség nyomozza a tolvaj kisbojtárt. — Bedobott ablak. M o j z e s András bátaszéki lakos folyó hó 19-én éjjeli 11 ór kor egy kővel bedobta az ottani prépost plébános ablakát, a miért a csén- dőrség feljelentette a szekszárdi kir. járásbíróságnak. —- Brutális támadás. A napokban esteli 8 órakor Szekszárdon, a csendes-utczában brutális támadásnak volt kitéve P i s z t e r Jánosué szül. Zémán Juli, akit Domokos János a sárba lökött és agyonveréssel fenyegete t, ha nem akar vele közös háztartásban élni. A megrémült asszony végre elmenekült és támadóját feljelentette Magyarország és a világ selyemtermelése. A szekszárdi országos selyemtenyésztési felügyelőség beterjesztette- jelentését a földmivelésügyi minisztériumhoz Magyarország és Horvát-Szlavonország selyemtermelésének eredményéről a múlt évben. A jelentés azt az örvendetes tényt emeli ki, hogy a selyemtermelés a múlt évben jelentékenyen emelkedett ps a magyaruép nagyon megkedveli a selyemtermelést. Minél többen szeretnének azzal foglalkozni, de még nincs elegendő szederfa, amelyről a selyemhernyókat táplálni kell. Az 1903. évben a magyar korona országai területén 2884 községben 107.702 család foglalkozott selyemtermeléssel. Ezek között 1532 kiló selyempetét osztott ki a szekszárdi intézet. Ebből a petemennyiségből 1.707.205 kiló és 15 deka selyemgubót termeltek. A beváltott gubóért pedig 3.105.184 korona 18 fillért fizettek ki e selyemtermelőknek. Az itt termelt selyemgubót túlnyomó részben most már a hazai selyem-fonodákban dolgozzák fel Jelenleg öt selyemfonoda van működésben, és pedig Tolnán. Paucsován, Újvidéken, Győrben és Komáromban. Ebben az évben Lúgoson ,s a jövő évben Mohácson állítanak fel selyemfonodákat, tekintettel a selyemtenyésztés fokozatos fejlődésére. A jelenlegi selyemfonodákban állandóan 1500 munkásnő van alkalmazásban és ezek tavaly 1,700.000 koronát kerestek. így tehát a selyemtenyésztésből az 1903. évben 4,805.182 korona és 18 fillért keresett a magyar nép. Ennek annál nagyobb jelentősege van, mivel huszonhárom esztendő előtt, vagyis 1879-ben csak 2507 kiló kubót termeltek és ezért 5618 koronát kaptak. De még nagyon messze vagyunk attól, hogy Magyarország évi selyemszükségletét hazai selyemtermelésből födözzük, mert körülbelül 30.000 korona értékű selyemre vág szükségünk évenkint. Idővel azonban ezt is elérhetjük. A lyoni selyemszindikátus most teszi közzé jelentését az egész világ selyemtermeléséről az 1902. évben. Ezen jelentés szerint az egész világ selyemtermelése nyers gubóban kitett 228,023.466 kilogrammot 773,832.780 frank értékben. Ezen termésnek túlnyomó része Ázsiára esik. És pedig Kínában, Japánban és Indiában 131,408.000 kiló selyemgubót termeltek. Közép-Ázsiában 12,148.000 kilóra, a Levantében pedig 15,586.541 kilóra rúgott 1902. évi selyemtermés. Az európai államok selyemtermelése az 1902. évben 69,246.005 kiló 15 deka súlyt tett ki. Ebből esik Olaszországra 56,935.000 kiló, Fran- cziaországra 7,287.500 kiló, Ausztriára 2,306.300 kiló és Magyarországra 1,707.205 kiló 15 deka, végül Spanyolországra 1,010.000 kiló. yá— Eladó kerékpár* Egy teljesen jó karban levő kerékpár jutános áron eladó. Czime a kiadóhivatalban megtudható. 1904. márczius 24.