Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-02-11 / 6. szám

1904. február 11. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY. 6 sz 7 A „Tolnai Népbank“ részvénytársaság igazgató­ságának jelentése a folyó évi február hó 28-án megtartandó 1. évi rendes közgyűléséhez. Tisztelt Közgyűlés! Az alapszabályok é.s a keresk. törvény elő­írta kötelességünkből kifolyólag az intézetünk meg­alakulása óta kifejtett üzleti tevékenységünkről szóló jelentésünket ~ az alabbi tüzetes pontossággal szerkesztett s a felügyelő-bizottság által felülvizs­gált számadatok kapcsán — van szerencsénk a következőkben előterjeszteni : Intézetünk megalakulása első perczeitől kezdve a székhelyén levő egyik társintézet részéről az üz­leti versenynek eddig oly szokatlan fajával volt kénytelen megküzdeni, mely nemcsak a környék, de az egész ország takarékpénztári intézményeinek történetében egyedül álló. A versenvnek ez a szertelen túlhajtása, — mint a kamatláb leszorítása a minimumra, — kész­tetett bennünket arra, hogy a kamatláb leszorításá­ból eredő' jövedelem csökkenést üzleti forgalmunk fokozatos fejlesztésére ellensúlyozzuk. S örömmel constatáljuk, hogy társintézetünk részéről kifejtett az a törekvés — már csírájában elfojtani egy fejlődésnek induló intézetet — csak meddő kísérlet maradt: sőt intézetünk életképessé­géhez fűződő reményeink most már mindinkább közelednek a megvalósulás stádiuma felé annál is inkább, mert intézetünk fejlődését s életképességét mi sem igazolja jobban, mint az a körülmény, hogy az egyes üzletágak, mint a mobil jövedelem forrást képező váltó — s aránylagosan fejlesztett jelzálog üzletünk folytonosan emelkedőben vannak s hogy e rövid idő leforgása alatt 150.000 koro­nát meghaladó betét állomány felett rendelkezünk, ez a körülmény arról tesz tanúságot, hogy a be­tevő közönségnek intézetünk szilárdságába vetett bizalma mind nagyobb mérvben kezd megerősödni. S hogy e rövid idő alatt háromnegyed millió koronát meghaladó forgalmat tudtunk elérni, ön­érzettel mutathatunk arra a gondosan előzékeny­ségünkre, melyben ügyféléinkéi — az intézet érde­kei s az alapszabályok rendelkezéseinek szigorú szem előtt tartásával — mindenkor részesítjük — mert intézetünk folytonos fejlődése azt bizonyítja, hogy eljárásunkkal a nagy közönség teljesen meg van elégedve. Az egyes üzletágaink forgalmát van szeren­csénk az alábbiakban feltüntetni : , Pénztár forgalom : Bevétel . 393.404 kor. 32 fill. Kiadás . . 383,160 > 50 » Pénzkészlet . 10.241 kor. B2 fill. Takarék.betétek: * Betét . . 182.378 kor. 42 fill. Kivét . 27.869 » 66 » Maradvány 154.508 kor. 76 fill. Valódi leszámitolás: Leszámitoltatott 188.464 kor. 43 fill. Beváltatott . . 16.475 » 22 » Maradvány 171.989 kor. 21 fill.' Jelzálog kölcsön: Kiadatott . 46.488 kor. — fill. Sommás kötelezvény: Kiadatott . 21.577 ko*-. — fill. Befolyt . 100 » — » Maradvány 21.477 kor. — fill. Heti töri. kötelezvény: Kiadatott . 7.360 kor. — fill. Befolyt . 532 » — » Maradvány 6.827 kor. 70 fill. Előleg értékpapírokra: Kiadatott , ______190 kor. — fill. Ez en kimutatás hű képét adja annak, hogy úgy betéteink, mint kihelyezéseink összege folyto­nosan emelkedőben van s ezzel igazolva látjuk azon állandó törekvésünket, melylyel a [közönség bizalmának megfelelni óhajtunk. Tartozunk a T. Közgyűlésnek jelenteni, hogy üzletünk fejlődése s a felszaporodott forgalom kö­vetkeztében az imézeti ügykezelés ellenőrzésének hatályosabbá tétele végett szükségét éreztük a napi biztosi intézmény meghonosításának s az ezzel járó teendőket igazgatóságunk két tagja vállalta magára Tisztelettel jelentjük, hogy az alakuló köz­gyűlés által elfogadott alapszabályokat kinyomat- tattuk s minden részvényesnek megküldöttük. A midőn még kérjük a tisztelt Közgyűlést, hogy az elmúlt 1903. évi csonka év mérlegét a jövő 1904. év mérlegébe olvaszthassuk, jelentésün­ket befejezve, vagyunk teljes -tisztelettel: Az igazgatóság. Kelt Tolnán, a «Tolnai Népbank» rt. igazga­tóságának 1904. február 6-án megtartott üléséből. 761. sz./tkvi 1904. Hirdetmény. Koppányszántó községnek telekkönyvi betétei az 1886. évi XXIX., az 1889: XXXVIII. és az 1891. évi XVI. törvenyezikk értelmében elkészíttetvén és a nyilvá­nosságnak átadatván, ez azzal a felszólítással tétetik közzé: 1. hogy mindazok, kik az 1886. évi XXIX. törvóny- czikk 15. és 17. §-ai alapján ideértve e §-oknak az 1889. évi XXXVIII. törvenyezikk 5. és 6. §-aiban és az 1891. évi XVI. törvényezikk 15. §. aj pontjában foglalt kiegészí­téseit is, valamint az 1889: XXXVIII. törvényezikk 7. §-a és az 1891: XVI. törvényezikk 15. §. b) pontja alapján esz­közölt'bejegyzések érvénytelenségét ki matathatják, e végből törlési keresetűket, azok pedig, akik valamely tehertétel átvitelének az 1886: XXIX. t.-’czikk -22. §-a, illetve az 1889: XXXVIII. t.-ezikk 15. §-a alapján való mellőzézét megtámadni kivánják, e végből keresetüket hat hónap alatt, vagyis 1904. évi augusztus hó 6-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hos8zabbitható záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a harmadik személynek, aki időközben nyil- váDkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat; 2. hogy mindazok, á kik az 1886: XXIX. törvény­ezikk 16. és 18. § ainak éseteiben — ide értve ez utóbbi §-nak az 1889: XXXVIII. törvényezikk 5. és 6. §-aiban fog­lalt kiegészítéseit is — a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kivannak, írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1904. évi augusztus hó 6-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi ha­tósághoz nyújtsák be, mért ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog; 3. hogy mindazok, akik az 1. és 2. pontban körülirt eseteken kivül a betétek tartalma által előbb nyert nyilván- könyvi jogaikat bármely irányban sértve vélik, — ide értve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889: XXXVIII. törvényezikk 16. §. alapján történt bejegyzését sérelmesnek- találják, e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis 1904. évi augusztus hó 6-ik napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő elmúlta után a betétek tartalmát csak a törvény rendes utján és | csak az időközbeni nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, a kik a beté­tek szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy »menynyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyené két pótlólag benyújta­nak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. A tamási bir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság 1904. évi január hó 27-ón. VÁR AD Y, I—3 . kir. jarásbiró. 762. sz./tkvi 1904. ZEIircLetmérry'­Kúrd községnek telekkönyvi betétei az 1886 : XXIX. az 1889 : XXXVIII. és az 1891. XVI. t.-czikk értelmében el­készíttetvén és a nyilvánosságnak átadatván, ez azzal a fel­szólítással tétetik közzé : .1. hogy mindazok, kik az 1886: XXIX. t.-czikk 15. és 17. §-ai alapján, — ideértve e §-oknak az 1889 : XXXVIII. t.-czikk 5. és 6. §-aiban és az 1891, XVI. t.-czik 15. §. a) pontjában foglalt kiegészítéseit is — valamint az 1889 : XXXVIII. t.-czikk á. §-a és az 1891 : XVI. t.-czikk 15. §. b) pontja alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kimu­tathatják, e végből törlési keresetüket, azok pedig, akik vala­mely tehertétel átvitelének az 1886 : XXIX t.-czikk 22. §-a, illetve az 1889 : XXXVIII. t.-czikk 15. §-a alapján való mel­lőzését megtámadni kivánják, e végből keresetüket hat hónap alatt, vagyis az 1904. évi augusztus hó 6. napjáig i bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított i törlési kereset annak a harmadik személynek, aki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat ; 2. hogy mindazok, akik az 1886 : XXIX, t.-czikk 16. és Iá. §-ainak eseteiben — ideértve az utóbbi §-nak az 1889: XXXVm. t.-czikk 5. 6. §-aiban foglalt kié gészitéseit is a — tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellent­mondással élni kívánnak, írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1904. évi augusztus hó 6 uapjáig bezá­rólag a telekkönyvi hatósághoz benyújtsák, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog ; 3. hogy mindazok, akik az 1. és 2. pontban körülírt eseteken kivül a betétek tartalma által előbb nyert nyilván­kőnyvi jogaikat bármily' irányban sértve vélik, — ide értve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889 : XXXVIII. t.-czikk 16. §-a alapján történt bejegyzését sérelmesnek talál­ják, e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényöket a te­lekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis 1904, évi augusztus bó 6 napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros hztáridő elmúlta után a betétek tartalmát csak az időközben nyilvánkönyi jogokat szer­zett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a betétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy amennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másola­tokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. A tamási kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság 1904. január hó 27-én. V Á R A D Y 2—3. . kir. járásbiró. jutányos áron kiadóhivatalunkb an MOLNÁR mór könyvny omdáj ában vétetnek: fel. A. ■■■■ ■ ■■ s. r~ SZÖLÖLUGAST ültessünk minden ház mellé és kertjeinkben föld- és homoktalajon. Erre azonban nem minden szőlőfaj alkalmas, (bár mind kúszó természetű) mert nagyobbrésze ha megnő is, termést nem hoz, ezért sokan nem értek el eredményt eddig. Hol lugasnak alkalmas fajokat ültettek, azok bő­ven ellátják házukat az egész szőlőérés idején a leg­kitűnőbb muskatály és más édes szőlőkkel. A szőlő hazánkban mindenütt megterem s nincsen oly ház, melynek fala mellett a legcsekélyebb gondo­zással felnevelhető nem volna, ezenkívül más épületek­nek, kerteknek, kerítéseknek stb. a legremekebb dísze, anélkül, hogy legkevesebb helyet is elfoglalna az egyébre használható részekből. Ez a legháladatosabb gyümölcs, mert minden évben terem. A fajok ismertetésére vonatkozó, színes fénynyomatu katalógus bárkinek ingyen és bérméntve küldetik meg, aki czimét egy levelezőlapon tudatja. Czim: (4161 6-15.) Ermelléki első szőlőoltványtelep Nagy-Kágya, u.p.székeiyMd. 0 0 MERLEG (j) gyártmányokról szóló képes árjegyzékemet, mely a legkülönfélébb: (j) egyensúly, tizedes és százados mérlegek, 0 0 0 0 g-a bona-, marha- és hídmérlegek, továbbá hitelesített súlyok és ürmértékek ábráit és árait tartalmazza, érdeklődőknek készséggel küldöm ingyen és bérmentve. Használt, hibás mérlegek javítását elvállalom. '^31 í) Schottola Ernő, Budapest Fő-üzlet: VI, FONCIÉEE-PALOTA. G> Gyár: VI., RÉVAY-UTCZA 16, saját ház. 4 0 0 0 0 %

Next

/
Oldalképek
Tartalom