Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-12-15 / 50. szám

2. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 50 «z. 1904. deczember 15. Simontsits Béla már á hetvenes évek legelején élénk részt vett a közügyekben, úgy, hogy az 1872—1875-iki országgyűlésre a paksi választó- kerület képviselőjéül küldötte az országházba. 1876-ban a megye közigazgatási bizottságá­nak tagjává választ tott; 1877 ben pedig, midőn Döry Dénes*, megyénk akkori alispánját a bonyhádi kerület képviselővé választotta, egyhangúlag a völgységi járás íőszólgab rájának választatott meg, mert az ottani főszolgabirót, Perczel Dezsőt a megye közbizalma az alispáni székre emelte. Bonyhádi főszolgabírói állását Simontsits Béla megtartotta 1887. október 4-ig, mig Perczel Dez ső Bönyhádon képviselővé választatván, lemon­dott az alispánságról; ekkor az őszi rendes köz­gyűlésen a megye közbizalma nagy lelkesedés mel­lett Simontsits Bélát választotta alispánjává. Simontsits Béla több mint 10 évig volt fő szolgabiró Bonyhádori és 1887-ben egyhangúlag Tolnavármegye alispánjává választatott. 1895. június 9 én 0 felsége Szatmármegye és Szatmár-Németi sz. kir. város főispánjává ne­vezte ki, a hol azonban c-ak 2 évet töltött. Főispáni hivatalát letéve, a belügyminiszté­riumba miniszteri tanácsosnak neveltetett ki és a vármegyei ügyosztálynak volt a feje. % * A nagy halott halálának hírére Szekszárdou kitűzték a középületekre a gyás/lobogót. Hült tetemeit a fővárosból vasárnap a reg­gelt vonattal hozták meg, honnan a vármgyei tisz'ikar fel kisér te a vármegye székházába és itt a kö; gyűlés nagytermében ravatalozták fel. Koporsó­ját délszaki növények és a szebbnél-szebb fzalagoí koszorúk közt helyezték el. A ravatalra koszorúkat helyeztek és küldőt ek a következő felírásokkal: Simontsits Béla Ministeri Tanácsosnak — Belügyministerium Tisztikara. — Díszpolgárának — Szatmárnémeti szab. kir. város Közönsége. — Volt Alispánjának kegyelete jeléül — Tolnavármegye Közönsége. — Feledhetlen em­lékű volt alispánjának — Tolnavármegye tisztikara. — Akik legjobban szerettek — Mariska, Béla, Elemérke, Emma, Elemér, Andor. — Szeretett Bé­lámnak. — A főispán maga tette le koszorúját a ravatalra. — A'ispán és neje együtt iették le a koszorújukat. — Bezerédj Pál és neje szintén együtt telték le a koszorút. — Tolnavármegye Jegyzői Egylete Erdős Gáb >r vezetése alatt 'ette le let szoruját. — Gróf App myi Sándor és neje. — Kolo/.sváry Dezső vol hőn védelmi mi .iszter és neje. — Isten veled — Mariska és Dez^ő. — Sze­reteti kedves Rokonunknak — Bella és Dezső. — Emlékét tisztelettel és szeretettel megőrzőm — Melanie. — Régi barátsága jeléül — Sztankovanszky János. — Béla és Zsuzsika — Szeretett nászuknak. — Szeretett barátunknak — Medve Zoltán és neje. — Utolsó Üdvözlet — Tüskeiektől..— Kegyelettel Őrffy Lajos. — Jó barátjának — Dr. Moldoványi István. — Kedves Rokonnak — Juslh Gyula és családja. — Simontsits Bélának — Fördős Vilmos családja. — Bélának — Sógornői. — Hálás emlé­kezetül — A Megyei számvevőség és pénztári tiszt­viselő’. — Felsőkorompai Simont1 its Bélának — Willinger Ferenc/.. — Örök hálával — Bajó Pál. _ Hálás kegyelettel — Máthis Kálmán. — Mély tis ztelettel — Forster Zotán. — Hálás kegyelettel Rassovszky Ju'ián. — Felejthetlen jótevőnknek — Sághy János és neje. — Egy gyönyörei b tbér- koszoru pálmával és fehér rózsával díszítve. -— Ugyancsak egy babérkoszorú szegfű és cresantin- nal diszitve. — Egy csokor fehér rózsából és caméliából. — Egy babérkoszorú pálmával diszitve. _ Jótevőjének — Kovách kisvejkei körjegyző. Számos részvéttávirat érkezett az ors.zág minden részéből a gyászoló családhoz, Szekszardról pedig sokan személyesen tolmácsolták igaz rész­vétüket. A temetésen, mely vasárnap d. u. 3 órakor ment végbe, ott láttuk Tolnavármegye előkelősé­geit, a vármegye tisztikarát gróf Széchenyi Sándor főispán és Döry Pál álispán vezetése alatt, Szek- szárd összes hivatalait és egyesületeit testületileg, a főgimnázium és a polgári iskola tanari karat, a főgimnáziumi ifjúságot gyászlobogó alatt, a tüz- oltóegyesüíetec zenekarával, számos község elöl­járói'ágá*, a községi jegyzők küldötteit és az ez­rekre menő résztvevő nagyközönséget. A gyászszertartást Wosinsky Mór apátplébá­nos végezte, kinek Pártos Zsigmond kér. esperes és Wölfel Ferencz s. lelkész asszistáltak. Pártos Zsigmond kér. esperes nagy tisztelője volt a ritka nagyerélyü és férfias jellemű volt alispánnak és ezért szerepelt hálából diákonusi minőségben. A gyászházban és a temetőben a főgimnázium ifjúsági dalárdája Szabó Géza hittanár vezetése alatt temetési zsoltárt, a »Circuindederu « ot énekelte. Haláláról a bánatos család az alábbi gyász­I jelentést adta ki: i Simontsits Béláné szül. Kurcz Emm h, úgy a I msga, mint két fia: Elemér ennek neje Dezsi-öffy I Mária, gyermekeik: Béla és Elemér, — Andor, I valamint az összes rokonság nevében mélységes fájdalommal jelenti, hogy forrón S'ep- e f rje, édesa'yjuk, nagyapjuk és rokonuk felsőkorompai I Simontsits Béla miniszteri tanácsos, Sza m r Né- i met hi szab. k:r. város díszpolgára életé ■ 59 i* ! boldog házasságának 37-ik évében ho-- < b b te geskedés után, Budapesten, 1904. évi decz mber hó 9-én reggeli 8 és tél órakor jobb étre •>zrn- derüh. — A drága halott hült tetemei [pivó hó 10-én délután 3 ónkor fognnk a gyaszhá ón: I. kér. Re'ek utcza 46. szám alatt, a r> m. ka h. I egyház szertartása szerint beszenteltetni és S ek szá'dra szálljit-Hván, ott folyo hó II-én, vas.ir i p délatán 3 órakor ujiLgos bes/entelés után a családi .sírboltba örök nyugalomra helye-te m. Az eriges/te'ő szent, misealdoz >t Szeksza íoii folyó I ho 12 én délelőtt 9 órakor fog a belvaroö r m. kath. templomban az Urn^k bcmitat'ami Budapest, I 1904. évi deczember hó 9 en Ezer áldás por ira! ______________________________________:______ i . i \ Megyei közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizott­sága folyó évi deczember bó 19-én délelőtt 10 és fél órakor a vármegyei székház gyü- léstermében rendkívüli közgyűlést tart. az állandó választmány pedig ugyanazon napon délelőtt 9 órakor a közigazgatási bizottság gyüléstermében fog gyülésezni. A közgyűlés tárgysorozata a következő: A legtöbb adót fizető vármegye bzottsági tagok 1905. évre kiigazított névjegyzékének be­mutatása. — Intézkedés az időközben üresedésbe jött és azon válasz ott b zott«ági tagok helyeinek betöltése iránt, kiknek megbízatása a folyó év vé gével le ár. — A lót« nyés/tési, a monogr phii, a muzeum kezelési szabályainak kidolgozására alakí­tott, a philloxeta és muzeum bizottságban; valamii t a gróf Lymburg Styrum féle alapítványokra fel­ügyelő választmányban üresedésben levő tag-ági helyek be öltése. — Belügyminiszteri rendelet, a I vármegyei tisztviselői nyugdíj-szabályrendelet módo­sítása tárgyában- — Vallás- és közoktatásügyi mi­niszteri rendelet, a magyarositási, illetőleg köz- művelődési alapítványról szóló alapitó levél végre j hajtása tárgyában alkotót szabályrendeletre vonat- j kozólag. — Kereskedelemügyi miniszteri rendelet, a törvényhatósági utmesterek és utkaparókra vonat­kozó .szabályrendelet módosítása lárgyában. — Tiszti ügyészi vélemény, M'ías községnek pótadó megegyezés tárgyában hoz=>:t határozatára vonat­kozólag. — Tiszti ügyészi vélemény, Dunatöldvár község képviselőtestületének a községi jjtlkatmazot- tak illetményeinek megállapítása tárgyában hozott határozatán vonatkozólag. Községi költségvetések és számadások. Kérelem! A zord, hideg tél az idén szokatlanul korán beköszöntött. Hosszú, szigorú télre lehet kilátásunk, melynek nyomában szokott járni a nélkülözés, az ínség, a nyomor, a betegség. Az általános helyzetet még inkább súlyosbítja, hogy az idén minden élelmiszer' megdrágult az országos szárazság folytán. A szekszárdi népkonyhára tehát az idei télen fokozottabb terhek, súlyosabb feladatok nehezednek. Sokkal több szegényt és hosszabb időn keresztül kell élelmezni. Ez pedig az eddiginél is nagyobb megterheléssel jár és emberbarát feladatának csakis úgy lesz képes megfelelni, ha a nagyérdemű kö­zönség minél nagyobb m.értékü támogatására számíthat. A szekszárdi népkonyha száz és száz szüköl- ködőnek nyújt egészséges, tápláló ételt. Enyhíti a kiáltó ínséget, a szánandó nyomorúság ot és ezzel a legnemesebb emberbaráti hivatást, a felebaráti szeretetet gyakorolja. Sz íz és száz éhező, nyomorgó embertársaink n vébe i tehát bizalommal fordulunk a jó szivii emb-rhará okhoz és kérjük őket, hegy a szekszárdi népkonyhától ezúttal .se vonják meg szives támo­gatásukat és áldozatkészséggel hozzák meg könyöradományaikat szí mos szegényeink ínségének enyhítésére. A szekszárdi népkonyha hálás köszönettel focad cl könyöradományokat úgy készpénzben, mi. t élelmicikkekben. A kegyes pénzidományokat kérem egyenesen nevemre Szekszárdira küldeni. A kegyesen adott é!-* mic'iic e et pedig kérem a népkonyhához juttatni. (Szekszárdi Sédpata>c utca 1113. sz. róm. kath. ov.idt.) Ez utóbbi adományokat kérem c->ak néhány sorban nyílt levelezőlapon velem kegyesen tudatni. 1 Szekszárd, 1904. év november hóban. Hazafiui üdvözlettel Bezerédj Pál. TÖVISEK. Tolnavármegyei Nagy Kapes Naptár c/imezve: »Garay Jánoshoz.« (Ajánlatos kritika.) Tolnavármegyének vagyon egy naptára, Melynek potom 40 kr^jezár csak az ára! Pedig a nap'ár nagy, képes és gyönyörű Mint bájos me yass/ony uiján a jegy-gyürü Külalakja ékes, — a tartalma gazdag, Mint terhes kevekkel jól megrakott asztag 1 Van benne sok minden, a mi tudnivaló, — (Ily kincset nem rejtett a B fa-ló !) Szóval: egy egész könyv a Garay naptár, S/inmé'zel tötve, mint ősszel a méh-kaptár Erről a naptárról — mert jól átlapoztam! — Egy tövis-kritikát irkálok én mostan, Hej! kritikát írni olyan nehéz munka, Mint a Salamon TestvSzS *) boltjában a sunka 1 Jó kritikát inti Gyulai Pál se tud, Vagy a régi bírák közül Sámgár, Ehud Othóniél, Jair, Jefte és Debora, Thóla, Abimélek, Ibsán s Abdőnia Avvagy a hatalmas Sámson s a szent Éli E i Sámuel, ki az Urat jól dicséri 1 . . . No, ha e tizenöt zddó bíró hajdan Volt igazi drukkban, igazi nagy bajban, — Mint a ki heverte soká a klinikát — Ha irniok kellett egy verses kritikát; Sőt, ha az e téren jártas Gyulai Pál A kritikájában nem egyszer sán'ikál: Hogy írjak én mostan olyan bírálatot, Mely nem fontot nyomjon, csak érjen egy latot? . | . Mégis, mivel hajt, űz, kerget az igazság, • Elmondom a versem: kérem, hogy olvassák! . . ! Könyvet kiadni most igen bajos dolog, Meit a kérdés mindig csak a körül forog : Van-e fölös pénzed? — Ez ám itt az alap! Kinek van, kiadót ezerszámra is kap. De szellemi kincsed viheted vásárra S írhatsz legjobb könyvet, nincsen annak ára, Nincs előfizetőd (irj reklám riadót! —) Ha nincs ügyes, eszes, praktikus kiadód. Sőt a jó kiadó és a nagy pénz mellett A könyv-kiadáshoz sok szerencse kellett Hajdan is, de ma meg bizonyos szent igaz, Hogy sok virág nem kell, — s kapós a dudva, gazt Lám a bibliát is sok helyen por lepi S a frivol műveket a modern-kor nyeli! Nem modern, de mődem, ~ rothad a mai kor Erőt vett rajta egy gyógyíthatatlan kór! Felületest szeret s érzékcsiklandozót, Nem kell neki jó ut, hanem tüske, bozót Neveti a mi szép, erkölcsös és remik, — Nem hever zöld gyepen, ám sárban hente reg 1 e *) Salamon Testvérek firmájának vége egy másik táb­lával befedetett, ez a feketeség azt ábrázolja. A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hnratos bajainai, úgymint idült bronoMtl >, szamárhurnt és különösen lábbadozóknál influenza ntán ajaiiltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a -kopetet és meg­megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenként 4.— koronáért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg az alanti czéggel legyen ellátva: F. Hoffmann-La Roche & Ge. vegyészeti gyár Basel (Svajcz). 24—35

Next

/
Oldalképek
Tartalom