Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-13 / 41. szám

1904. október 13.

I TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 41. sz.

ö.

volna a tanítók fizetését, a mi által örök emléket állított volna a tanítóság szivében. Indítványára a közgyűlés az elhunyt püspök emlékét jegyzőkönyvbe iktatta. Ugyancsak jegyzőkönyvbe foglalták Bozsohk Ferencz volt decsi tanító elhunytát, aki az egyesületnek mindenkor ügybuzgó tagja volt. Rokonszenvesen emelte ki Bittér Péter apari, Éber Márton paksi és Heil Márton nyugdíjazott tanítóknak a tanügy terén szerzett érdemeiket és hosszú nyugalmas életet kívánt nekik. Végül melegen üdvözölte Pártos Zsigmond kér. esperest, Boda Vilmos képviselőt, Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelőt, az egyesület rendes tagjait és a vendégeket. A felolvasott jegyzőkönyv hitelesítésével Vár hőnyi Sándor és Tarlós Já’ os bízattak még. Horváth Ignácz egyleti alelnök alkalmi beszéde után Bauer Rezső tolnai tanító gyakorlati előadást tartott a számtanból, ismertetve a számok helyi és jegyi értékét. Az előadást a közgyűlés figyelemmel hallgatta meg és neki elismerésül jegyzőkönyvi köszönetét szavazott.

A bíráló bizottság határozatlan ítélete folytán némi vita támadt a felett, hogy kinek adassék ki a pályadij. Végre, miután Balta Sándor kijelentette, hogy ő nem reflektál a pátyadijra, az Kálmán Károly szekszárd-balvárosi tanítónak adatott ki. — Uj pályatételül a következő kérdés tűzetett ki : »Mi teendője van a népiskolai tanítónak az iskolán kívüli« Pályázati határidő 1905. évi junius elseje. A pályamunkát jeligés levéllel Fekete Ágoston tolnai préposthoz küldendők.

Tarlós János pénztárnok jelentése szerint az eg yesületnek vagyona takarékpénztári könyvekben kit esz 700 koronát. A közgyűlés felhatalmazta a pé nztárnokot, hogy a tetemesen felszaporodott tagdijhátralékokat szedje be. A tisztujitás telkiál- > ássál ejtetett meg. Elnök lett : Fekete Ágoston, alelnök: Horváth Ignácz, másodalelnök: Bitter Péter, jegyző : Lengyel Ferencz, másodjegyző; Göbölős József, pénztárnok-könyvtárnok: Tarlós János, ellenőr: Kálmán Károly. A választmány a következő uj tagokkal egésziltetett ki: Bállá Sándor, Slenker Mihály és Samay János.

Az uj tagok felvétele után az elnök köszönetét mondva Szekszárd elöljáróságának a terem átengedéséért, a közgyűlést berekesztette. Délután 1 órakor a »Szekszárd Szdlló*-ban társas ebéd volt, melyen lelkes felköszöntőket mondottak : Fekete Ágoston prépost, Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő Pártos Zsigmond kér. esperes, Zányi György, Dr. Fent Ferencz és Aderle József plébánosok, Várkonyi Sándor, Horváth Ignácz és Bitter Péter tanitók.

Tanítók figyelmébe.

Vaday József nagyváradi községi iskolai igazgató gazdasági ismétlő-iskolások könyvének negyedik javított kiadása most jelent meg. Kapható a Polatsek-féle könyvkereskedésben Temesvárott. Ára 1 korona. Minden 10 példányra egy ingyen példányt és azoníolül 10%-os engedményt ad.

E jeles könyv átdolgozás által úgy a tanterv nek. mint a gyakorlati gazdaságnak tejesen megfelel, miért is e téren páratlan munkát melegen ajánlom és a gazdasági ismétlő iskolát vezető tanítók figyelmét e munkára különösen is felhívom.

Szekszárd, 1904. október 12-én.

Tihanyi Domokos,

kir. tanfelügyelő.

TÖRVÉNYSZÉK.

A szekszárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött esküdtszéki bűnügyek:

1904. évi október hó 18-án.

Rajczi József és társa ellen, hatóság és magánosok elleni erőszak miatt.

Stéger Katalin ellen, lopás miatt.

1904. évi október hó 20-án.

Felegdi Pál és öt társa ellen, súlyos testi sértés miatt.

Rupa Ambrus ellen, lopás miatt.

1904. évi október hó 21-én.

Kovács Sándor ellen, okirat hamisítás miatt Schilling János ellen súlyos testi sértés miatt. Kövesdy József ellen, sikkasztás miatt.

Barát János ellen, súlyos testi sértés miatt.

— Szándékos emberölés. A szekszárdi kir. törvényszék, mint esküdtbiróság múlt hétfőn kezdette meg az esküdtszéki tárgyalásokat, melyre öt bűnügy van kitűzve. Az első napon Török Ferencz fürgedpusztai lakos bűnügyét tárgyalták, a ki szándékos emberöléssel volt vádolva. A tárgyalást dr. Selcz József kir. törvényszéki elnök vezette, szavazó bírák voltak: Kövessy Ödön és Salamon Iván törvényszéki bírák. A vádhatóságot Krcsma- rik Pál főügyészhelyettes képviselte, a jegyzőkönyvet pedig dr. Véges Ferencz törvényszéki aljegyző vezette. A vádló védője dr. Leopold Kornél szekszárdi ügyvéd volt. A bűneset röviden összefoglalva az, hogy Hosszú György fürgedpusztai lakos malomba ment kocsin Török Ferencz vádlottnak feleségével, akit visszajövet meg akart becsteleniteni. Midőn haza értek, Tórökné az esetet elmondotta az urának és Hosszú feleségének, Hosszunk és Törökné között e miatt erős szóváltás, majd verekedés támadt, melybe az emberek is belekeveredtek. Török Ferencz verekedés közben kését Hosszunk szivébe döfte, aki a szúrástól meghalt. A királyi törvényszék a vádlottat az esküdtek igazmondására 2 és fél évi börtönre ítélte. A vádlott belenyugodott az ítéletbe, a közvádló ellenben semmiségi panaszt adott be.

— Bérgyilkosság. Kedden tárgyalta az esküdtbiróság Szűcs József Béda Sándorné szül. Béda Erzsébet és özv. Nyíri Ferenczné gerjeni lakosok bűnügyét, kiknek ügyében már folyó évi junius 11-én hozott ugyan a szekszárdi kir. törvényszék ítéletet, azonban azt a magy. kir. kúria alaki ok miatt megsemmisítette és igy uj tárgyalást kellett tartani. A tárgyalást dr. Selcz József törvényszéki elnök vezette ; szavazó birák voltak : Kövessy Ödön és alapi Salamon Iván törvényszéki birák : a jegyző- | könyvet ifj. Boda Vilmos vezette. Védőkül szerepeltek : dr. Steiner Lajos, dr. Beöthy Károly és dr. Horvát Jenő szekszárdi ügyvédek. A bűneset részletei ezek: Taba József gerjeni legény benső szerelmi viszonyt folytatott Béda Sándorné szül. Béda Erzsébettel, aki ugyan már nem valami fiatal ; de azért viszonozta a legény szerelmét. — Taba József végre felszólította a szerelmes asszonyt, hogy hagyja el a hites urát és éljen vele. Ebbe azonban Béda Sándorné nem akart beleegyezni, mivel vagyonuk közös szerzemény volt, meg azután szeretett volna a legénytől szabadulni, aki miatt nem egyszer tett neki az ura szemrehányást. Béda Sándorné tehát azt a borzalmas tervet gondolta ki, hogy meggyilkoltatja a szeretőjét. E czél- ból szövetkezett Nyíri Ferenczné született: Szabó I Katalinnal és ennek kedvesével Szűcs Józseffel. Nyíri Ferenczné ugyanis Bédáné felkérésére pénzt adott Szűcs Józsefnek, hogy vegyen egy revolvert és azzal lője agyon Tabát. A Bérgyilkosnak az asszonyok megígérték, hogy katonáskodása alatt b őven ellátják pénzzel, ha elteszi láb alól a kiszemelt áldozatot. Szűcs József meg is vette a revolvert és kicsalta Taba Józsefet azzal az ürügygyei a Dunapartra, hogy ott Béda Sándorné óhajtana vele találkozni. A légyotton Taba meg is jelent, hol már várt rá Szűcs, aki mutogatta neki a revolvert, melyből egyet a Duna felé lőtt, majd hirtelen áldozatára fogta s azt nyakba lőtte. A golyó nem ölte meg Tabát, akit beszállítottak a szekszárdi Ferencz-kórházba, ahol meg is gyógyult. Az esküdtszék verdiktje alapján a kir. törvényszék elnöke esti fél 10 órakor hirdette ki az Ítéletet, mely szerint Szűcs Józsefet három, Béda Sándornát és özvegy Nyíri Ferencznét pedig négy-négy évi fegyházra ítélte. Tehát most is úgy ítélt a törvényszék, mint első esetben.

EGYLETEK és TÁRSULATOK

Az „Ozorai rom. kath. legény-egylet“ tíz éves múltja.

Irta : Krézler Antal, egyesületi titkár.

Társadalmi életünk alapja az egyetértés, a kölcsönös szeretet, mely erősebb kapocs a hatalom minden fenyitő és büntető eszközénél. E barátsági és szeretet ápolói pedig nagy mértékben az egyesületek, főleg a mi katholikus egyesületeink, melyeknek biztos alapja, szilárd talpköve az a tökéletes szeretet, melynek a mi isteni Mesterünk a megtestesülése.

Hogy az összetartás, a barátságos együttélés mily hathatós eszközei az egyesületeknek, azt talán fölösleges fejtegetni; ezt helybenhagyja, megmagyarázza a hideg, józan ész is ; de hogy ilyenek léte- sülhessrnek, ahhoz kevés az ész, oda szív is kell, nemes szív, mely áldozni tud embertársaiért, mig letesz saját kényelméről. Ily nemes szivet küldött nekünk a Gondviselés egy egyszerű káplánban, de annál lelkesebb emberbarátban, kinek egyesületünk létrejöttét s immár tiz éves fönnállását köszönheti.

Á megalapítás nehézségeit fölsorolni bajos volna; itt étjük be csak avval, hogy noha fáradságos, de derék munka után 1894. évi április hó 1-én bérelt helyiségben megalakult az »Ozorai Róm. Kath. Legény-egylet«, mely már megalakulásakor 73 tagot számlált és pedig 4 alapitó, 24 pártoló és 45 rendes működő tagot. Az alapitó tagok, kik az egylet pénztárába egyszer s mindenkorra 20 koronát befizettek, a következők voltak: gróf Apponyi Géza Hőgyészről, dr. Varga Ferencz Budapestről, Novák József boldogult helybeli plébános és néhai Bán Ferencz nyugalmazott kasznár.

Az első tisztikar pedig a következőkből alakult : egyházi elnök: Pintér Károly, akkori helybeli segédlelkész, most plébános ; világi elnök : Heinlein Gyula, titkár : Krézler Antal, pénztáros : Czimmerer Géza, dékán : Vasanics Ádám, könyvtáros: Németh László, rendezők; Matzkó Endre és Czank István, választmányi tagok : Bähr János, ifj. Stéger Ferencz, Fábián Antal, Szőllősy József, Elekes János és Miklós Ignácz.

Ezen tisztviselők vezetése mellett szegényen, de erős bizalommal indultunk meg és haladtunk pályánkon oly sikerrel, hogy fél évi munkásság után már volt némi kis vagyonunk is: pár darab bútor, néhány jó könyv és egy 24 tagból álló lelkes dalárda: az első, mit magunkénak mondhattunk, de habár anyagilag nem is sokkal dicsekedhettünk, el nem csüggedtünk ; bíztunk annak pártfogásában, kinek képe helyiségünk dísze volt mindenkor: azt. Józsefben; de örömmel helyeztük el mellé egyik hű tisztelőjének szeretett elnökünknek az arczképét is.

Az idő haladt, számunk nőttön nőtt és a tagok zászlót kívántak. Ami általános óhaj tárgya volt, fönnállásunk 3-ik évében 1896. október 25-ikén meg is valósult. Lélekemelő ünnepély kíséretében szentelte föl Hanny Gábor pécsi praelatus apátkanonok egyletünk zászlóját, amely ünnepély fényének emeléséhez nagyban hozzájárultak a budapesti központi legényegylet tagjai is, kik közül többen személyesen vettek részt örömünkben.

Egyletünk ezután élénk virágzásnak indult és a fölszentelt zászló hívei úgy erkölcsileg és szellemileg, mint anyagilag megerősödtek annyira, hogy már saját házról kezdtek álmodozni Ez azonban a legnagyobb buzgolkodás mellett is tényleg csak álom marad, ha szeretett elnök urunk óhajunkat hatalmas közbenjárásával nem támogatja. Az ő munkálkodása folytán jutottunk a jelenlegi, úgyszólván ajándék-ház birtokába, melyet a szomszédos házzal együtt herczeg Eszterházy 600 koronáért engedett át egyletünknek. A másik házat, a fél telekkel együtt 1620 koronáért eladtuk, melyből mostani helyiségünket tisztességesen megépíthettük. Volt tehát már saját hajlékunk, melynek ünnepélyes fölszentelését 1900. szeptember 30 án tartottuk és a fölszentelt ház mindezideig a békés egyetértés, a kölcsönös szeretet, barátság, jókedv és munkásság templomává lett, — melyben csak a közelmúltban a hála és tisztelet kilejezéseüi elnökünk papságának 25 éves fényes jubileumát ünnepeltük.

De mindez tevékenységünknek úgyszólván csak anyagi oldala volt; tekintsük most, hogy miként feleltünk meg ama szent kötelességnek, melyet Kalping atyánk, a legény-egyletek első megalapítója elénk szabott; mint karoltuk föl, védtük, ápoltuk és nemesítettük a körünkbe sereglő iparos ifjakat ?

Jól tudva azt, hogy a nehéz munkában fára- dóknak csak a hit melege, az erkölcsös élet ápolása adhat belső békét és aczélos jellemet, első és legfőbb igyekezetünk oda irányult, hogy a hit s az erény szeretetére tanítsuk meg ifjú barátainkat. Ezért egyletünk semmit sem mulasztott el, ami a vallás-erkölcsi élet fejlesztésére, tökéletesítésére szükséges. Az Isten, és egyház tiszteletét, a vasár és ünnepnapok megszentelését ifjaink legelső kötelességét tettük, a nagyobb egyházi ünnepek alkalmával pedig, a zászló elővitele mellett testületileg vettünk részt az istentiszteleten. A vallásos érzület ápolásának meg is volt a boldogító eredménye. Nagy súlyt fektettünk arra is, hogy a tagokban a munkakedvet is fejlesszük. Ezért állandóan alkalmat adtunk az ifjúságnak arra, hogy önmagát képezze s igy egykoron derék mesterember váljék belőle. Gyakran kaptak oktatást a számtanból, a könyvvitelből és történetből, mig másrészt igazi helyes elveket hirdető napi és heti lapok álltak rendelkezésükre, minők az »Alkotmány« a «Pécsi Közlöny» a «Herkó Páter» és «Uram Bátyám». ■Úgyszintén arra is törekedünk, hogy ifjainknak kellemes szórakozást nyújtsunk, mit azzal meg is találtak a társas játékokban, ünnepélyekben, táncz- Imulat Ságokban műkedvelő előadásokban, melyeket a jókedv ébrentartására s a jó ízlés fejlesztésére rendeztünk. Másrészről nem késtünk leróni a kegyelet adóját megholtjaink iránt sem, kiket minden egyes gyászos alkalommal testületileg kísértünk nyughelyükre.

Ennyiben számolhatok be főbb vonásiban az elmúlt tiz év történetéről most, midőn egyletünk jubeliumát ünnepeljük. De e kedves alkalommal azt is kötelességemnek tartom, hogy megemlékezem mindazokról, kiknek e tiz év munkájában több vagy kevesebb részük volt. Első sorban mindenek fölött hálával és köszönettel tartozunk a mi szeretett egyházi elnökünknek, Pintér Károly plébánosnak, ki e tiz éven keresztül kevés megszakítással folyton vezetni szíveskedett bennünket. Érdemeit fejtegetni meg se kisértem, tudja és érzi azt mindegyikünk, egyébként pedig aligha jutnék hamarosan a végére. Köszönettel tartozunk továbbá a mi világi elnökünknek, Heinlein Gyulának, ki ugyancsak tőle minden telhetőt megtett ezen ügy érdekében. De mindezek mellett nem hagyhatom szó nélkül azon áldozatkézséget sem, melyet fáz eddigi káplánok, főleg pedig a mostani káplánunk, Fodor József alelnök részéről tapasztaltunk. — Most ez utón mondok köszönetét neki egyletünk nevében ama buzgó tevékenységéért, melyet mindeddig semmi fáradságot nem kiméivé érdekünkben kifejtett. — Köszönet illeti továbbá eddigi összes tisztviselőinket s mindazokat, kik ügyünk szolgálatában csak egy lépést is tettek, kik annak érdekeit csak egy kevéssé is előmozdították.

Az ő részük, az 6 munkájuknak sikere az az eredmény, melyeket most fölmuiatni tudunk, vegyék