Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-06 / 40. szám

— A Garay-naptár előállításán serényen mun­kálkodnak Molnár Mór könyvnyomdájában s az előkelő írók gárdáját olvasva, kik e naptárbán közremunkálkodnak, bátran állíthatjuk, bogy a jövő évi folyama kiválóan érdekesnek ígérkezik. Eddig a következő íróktól érkeztek be dolgozatok: Dr. Várady Antal, Boda Vilmos, Rátkay László. Dr. Leopold Kornél, Kálmán Dezső, Sántha Károly, Földvári Mihály, Kovách Aladár, Horváth Ignácz, Stubenwohl Gyula, Valló Albert, Borzsák Endre és Surányi Viktortól. — Kinevezés. A király Kozacsek József dr. tamásii járásbírósági albirót a szekszárdi kir. ügyé sz- «éghez alfigyészszé nevezte ki — Nyugalmaztatás A m. kir. pénzügyminisz­ter Móriig Gedeon tolnai pénzügyőri biztost nyu­galomba helyezte. Évi nyugdija 1980 korona. — Uj állatorvos. Bátaszék nagyközség kép­viselő testületé a megüresedett községi állatorvosi állásra Löwenbttn Samut választotta meg. — Érdekes természeti jelenség. Vigh János felsói regi gyógyszerész vadászat köz­ben egy fiatal nyulat ejtett el, melynek tel­jesen kifejlódött 8 lába van. A ritka pél­dányt a szekszárdi állami fógimnázium ter­mészetrajzi gyűjteményének ajándékozta. — A szekszárdi kath. Legényegylet folyó évi szeptember 25-én tartott szüreti tánczmulatsá- gon felülfizettek: Stokinger János és Wölfel Fc- rencz 1*40 K., Gyimóthy Márton 80, Wátzek László és Németh Sándor 60—60, Kreskay Mihály, if,. Zsigmond Ferencz, Benkő István, Hradek Ká­roly, Szűcs Ferencz 40—40 fillért. Jegyét meg váltotta :• Zvonicsek József, Almási Lajos 1 koroná* val. Fogadják a nemesszivü adakozók az egyesület hálás köszönetét. Isten fizesse meg / — Rajztanfolyam Tolnán. Az ipái iskolai rajz­oktatás, amely nélkül versenyképes magyar ipar el nem képzelhető, az újabb időben oly átalakulá­son és változáson ment keresztül, hogy a kérdést sikeresen csak úgy lehet megoldani, ha a rajznak alapját a népiskola adja meg. A népiskolai rajz- tanitás kevés kivétellel az egész országban olyan hogy az rendszeres és komoly rajztanitásnak nem mondható és pedig azért, mert a tanítóság nagy része nincs tisztában a vázlatos rajztanilás elemei­vel. Ha pedig a népiskola az alapvetést vagy el­hibázza, vagy elhanyagolja, akkor az ipariskolai rajzoktatás fennakad, amit semmi sem pótol. Ezen akadálynak útját állani volt hivatva az a hatnapos tanfolyam, mit Máti Károly,.tolnai állami igazgató- tanitó rendezett a múlt héten. Az egész hét szüreti szünet lévén, a tanfolyam hallgatói minden akadály nélkül oldhatták meg feladatukat. A tanfolyam eredeti­leg négy napra volt tervezve, de Máti Károly lát­ván a szorgalmat és kitartást, mit a megjelent tanítók tanúsítottak már azzal is, hogy a rendes másfél óra helyett 3—4 óráig dolgoztak egyhu­zamban — még két nappal megtoldotta. A tanitás az állami iskolai tantestület számára lett rendezve, de hivatalosak voltak arra egynek kivételével a bel­városi iskola tanítói is. A tanfolyamot végig hallgat­ták Máti Károly mint előadó vezetése mellett: Krátkyni Omeisz Ida, Obetkö Bella és Károlyi Károly állami tanitók, továbbá Molnárul Fekete Anna, Lengyelni Bányik Mátild, Parii Ferencz, Keltcsinyi Rezső, Lengyel Ferencz és Bauer Rezső belvárosi tanitók. Érdekes újítás az, hogy a rajzo­lás alatt semmi néven nevezendő segédeszközt használni nem volt szabad; czeruza és gummi ké­pezte az egész adjusztirungot. Egyenes vonalakkal kezdtük és végén már a legnehezebb ornamentá lis díszítésekhez és stilizált mintákhoz jutottunk részint testve, részint árnyékolva és mindezt sza­badkézzel. Minden rajzot előbb papirtáblára kellett vetnünk és csak azután a rajzpapirra. Ha mindezt külön munkálatnak számítjuk, akkor a végered­mény az, hogy megrajzoltunk 28 rajzlapot ugyan­annyi mintával. A tanfolyam végeztével Parti Fe rencz belvárosi igazgató-tanító igen meleg szavak­kal mondott köszönetét az előadónak méltatva az ó ügyességét és megköszönve a hallgatók iráut tanúsított ügybuzgalmát, egyúttal ama reményének adott kifejezést, hogy a szerzett ismereteket mindenki a maga osztályában gyakorlatilag is érvényesíteni fogja. így végződött a tanfolyam és ebből állt a tolnai tanitók szüreti vakácziója. 6, ___________________ — Helyes miniszteri rendelet. A m. kir belügy­miniszter elrendelte, hogy az istent tiszteletek is körmenetek alkalmával a templomok közelében, il­letve a körmenetek útvonalán levő korcsmák ee pálinka mérések zárva tartandók. — Szüreti mulatság. A szekszárdi I-ső magyar asztaltársaság múlt vasárnap sikerült szüreti mulatsá­got tartott Szekszárdon az Obernik-féle vendéglő­ben. A szüreti mulatság tiszta bevételét a szegény gyermekek felruházására fordítják. — Jóváhagyott alapszabályok. A kereskede­lemügyi miniszter a «Bonyhádi általános ipartestü­let békéltető bieottságd»-nak alapszabályait jóvá­hagyta. — Középiskola Oombóvárott. Arról értesü­lünk, hogy Dombóváron mozgalom indult meg egy középiskola felállítása végett. A mozgalom élén maga a község fog állani. A jó dombóváriak természetesen azt akarják, hogy a középiskolát az állam állítsa fe) nekik. Hát biz ebből aligha lesz valami, mivel úgy is sok az országban a közép­iskola, meg azután az államnak mostanában min­den fölösleges pénzét elviszi a hadügyminiszter az uj ágyukra. — Névmagyarosítás. Kiskorú Wetst Ernő nagykónyi lakos családi nevét * Vajdát-ra, — Unger Kornélia martincapusztai tanitó pedig » Vadnai* ra, — Kiskorú Ochs Autal bonyhádi illetőségű, ugyan­ottani Iákos vezetéknevét belügyminiszteri enge­dély lyel »Nagy*-™, magyarosította. — Kántortanitó választás Nakon. Szeptem­ber hó 27«én ejtetett meg Nak tolnamegyei község­ben Frühwirth Géza gyulaji esperes elnöklete alatt a lemondás folytán megüresedett kántortanitói állo­más betöltése. E jó jövedelmezésü állásra z6-an pályáztak az ország minden részéből. Erdélyből, épugy, mint a sík Alföldről, valamint a Kárpátok vidékéről, de a legtöbb Baranya és Somogy hegyes- völgyes községeiből. Érdekes egy látványosság volt az énekpróba, mivel jelenleg Nakon a kegyur herczeg Esterházy Miklós bőkezűségéből remek uj tornyos templom épülvén, a pályázók az iskola előtt felállított emelvényen énekeltek az utczán összesereglett neptömeg előtt. Az iskolaszék a nép óhajának engedve, egyhangúlag Öveges László balatonkereszturi tanítót választó meg. A rend fen- tartására 11 csendőr volt kivezényelve, nagyobb zavargás azonban nem történt. —- Ismét egy áldozat Az uj bornak Szek­szárdon ismét egy áldozata van. — Múlt hétfőn ugyanis Taksonyi Mihály baktai szőlősgazda vejei- vel a pinczesoron levő présházában szűréssel volt elfoglalva. Midőn ezt délután elvégezték, a gazda vejei hazamentek és magára hagyták az öreget, aki magára zárva a présház ajtaját, belement a 180 akós kádba, hogy benne a csömögét eliga­zítsa. Esteli 7 órakor Taksonyi vejei kijöttek és zörgetni kezdették a présház ajtaját, de a zörge- tésre nem nyílt meg az ajtó, daczára, hogy a prés­házból gyertyavilágosság áradt ki. Ebből rosszat sejtve, betörték a présház ajtaját és megrémülve látták, hogy a szerencsétlen ember élettelenül fekszi a kádban. Rögtön kikuzták, azonban élet már nem volt benne. — A 62 éves embert a szénsav ölte meg. — Betörés a nagyszokolyi községházán. Ismeretlen betörők jártak múlt kedden a nagy­szokolyi községházban, ahol a bíró pénzes fiókját feltörték és abból 15 kor. készpénzt vittek el. — Köszönetnyilvánítás. A dunafóldvári iparos ifjúság folyó évi szeptember 24-én az «Egyenlőségi Kör* helyiségeiben az átutazó iparos segéd szálló javára zártkörű szüreti mulatsággal egybekötött tánc/vigalmat rendezett, amely anyagilag és er­kölcsileg igen jól sikerült. A mulatság összes jövö- delme 364 kor. Kiadás 262 korona. Tiszta jövöde- lem 102 korona. Felülfizettek: Bauch Károly, Fein Márkusz, Györkő Lőrincz, Horváth Mihály (kéri ut,) Somló Manó, Ringbauer József 2—2 koronát. Gut­man Soma, Dr. Strausz Zzigmond, Kramer Albert, Strausz Manó, Borovicz Adolf, Dr. Sober László, Bille Mihály, Biró Imre (plébános) Pintér Lajos, Fischer Arthur, Jankó Imre, ifj. Hahn Gyula, Ko­vács Sándor, Fein Jakab, N. N. 1 — 1 K. Spigl Ferencz, Halász Mátyás 50—50 fillért. Győré An­dor 40 fillért. Felülfizettek a szereplők közül: Czi- ráky János 2 K., Csörgő Lajos, Kőszeghy Lajos, TOLNAMEGY El KÖZLÖNY 40. sz. f Kuvator Endre, Nemes Gy -la, Némethy Iváu, Hor­váth Lukács, Lindtner Imre, Weisz András, Srecz- majer Ferencz, Aiszenpreisz Gyula, ifj. Spigl Fa- rencz, Nics Lajos, Pelon János, Vimmer Ferencz, Ringbauer János, Borbély Lajos. Boros Kálmán, Lovodics András 1—1 K. Szőlő adományokat ad­tak : Ringbauer József, Györkő Lőrincz, Zsarnai Pál, Mezei János, Pintér Károly, Feith János, Gallai Ferencz, Horváth Mihály (gépész), Spigl Fereocz, Lábadi Ferencz, Oláh Mihály, özv. Miskolczy An- talné 1—1 kosárral. A szőlő koszorúba és koro­nába szükséges 2 üveg pezsgőt Kováts József (fűszeres) ur ajándékozta. Fogadják a szives adakozók adományaikért s mindazok, kik egye ekben járultak a mulatság sikeréhe.7, a rendezőség köszönetét. — Rendőri hírek. Sikkasztás. Farkas Józ séf mórágyi segédjegyző okmányhamisitás és sikkasz­tás miatt feljelentetett, aki ellen a bonyhádi fő­szolgabíró szigorú vizsgálatot indított meg. — Rálőttek a mezőőrökre. A szekszárdi határban levő Rózsamáj nevű dűlőben Pegler János és Fehér József szekszárdi lakosok forgópisztolylyal kétszer is rálőttek Szabó József és Szabó Mihály hegy­őrökre. Szerencsére a lövések nem találtak. — Eltűnt 100 koronás. Erdős István decsi lakos záratlan szobájának szekrényéből a napokban el­tűnt egy darab 100 koronás bankjegy. A csend- őrség megindította ugyan a nyomozást; azonban még eddig semmiféle eredményre nem jutott. — Verekedés az országidon. Bedő József és ennek édes anyja decsi szőlőhegyi lakosok minapában egy este találkoztak az országúton Szaiai Ven­dellel és akit egy bottal leütöttek és ott hagy­ták tehetetlenül az országúton. A verekedőket a szekszárdi kir. járásbíróságnak jelentették fel. — Eltörte a karját. A sióagárdi szőlők között böngészett egy kis czigányleány, akit Bognár Ist­ván egy karóval úgy elvert, hogy karját is eltörte. A nyomorékká tett leánykát a szekszárdi Ferencz- kórházban ápolják. — Rejtélyes eset. Kisvejke községben egy rejtélyes eset izgatja a lakosságot. Ugyani? hétfőn az utczán agyonlőve találták meg Marksz Ferencz kisvejkei lakost. A megindult vizsgálat fogja kideríteni, hogy ki lőtte agyon a szerencsétlen embert. — Agyongázolt kis leány. Dunakömlődön múlt szombaton Pohl János szaba­don eresztett lovai agyongázolták Altmann Lipót 4 éves kis leányát. A vizsgálat megindult. — Járványos betegség. A kurdi óvó- és tan­kötelesek között nagyfokú torokgyík és vörheny járvány lépett föl. Az ovodát már bezárták, az iskolák bezárása iránt a kellő intézkedések megtétettek.- mindinkább emelkedik az érdeklődés az eredeti »Afrana« gyorsvarró és műhimző gépek iránt, mely gépek az összes eddig létező gépek feletti sokoldalú előnyeik folytán általános közked­veltségnek örvendenek. Előnyei az összes eddig létező varrógépek felett, hogy elmés szerkezete folytán műhimzésre a legalkalmasabb, a leggyorsabb és legnyugodtabb járása van és megszakítás nélkül varr előre és hátra, percenkint 2000 öltéssel; a legszebb öltéseket szolgáltatja, mert egy a legtöké­letesebb rugalmas fonálfeszilővel van ellátva. Az eredeti »Afrana« tűje a lehető legrövidebb, miáltal tűtörések teljesen ki vannak zárva; a szövettolója háromrészü és a tűt teljesen körülfogja, miáltal teljesen biztos és feltétlenül egyenes szövet továbbí­tás éretett el. Az eredeti »Afrana« minden része a legfinomabb aczélból készül és teljes körben forog, nem pedig lökésszerűen ide-oda és ez eredményezi a feltétlenül zajtalan és nyugodt, valamint az utol- érhetlen tartósságot; varrja a legfinomabb selymet és legdurvább zsákvásznat egyenlő szépen és erősen; állványa célszerű, tetszetős és 'szilárd. Az eredeti Wettina varró és műhimző gép szintén egy kiváló géprendszer, mindkét gépnem családok és varrónők részére a legcélszerűbb. Ezen gépek egyedárusitói Tolnamegye részére Müller Testvérek mechanikusok varrógép- és kerékpárraktára Szekszárdon, (Dr. Müller-féle ház), mely cég ezen gépek jóságáért 10 évi kezességet vállal. 6—8 — Szilágyi Oiskánt, miskolezi gépgyáros ezég kitűnő borsajtóira, valamint legújabb »Villám« cent­rifugális bogyozó és zúzógépére felhívjuk olvasóink figyelmét. Kiemelendők különösen a ezég által fel­talált és készített »Kincsem» és »Hegyalja« borsaj­tók, nemkülönben a nagy üzemű préseléshez készí­tett »kettős kosaru« sajtók, a melyeknél a régi világ fából készített prése genialisan egyesítve van a modern technika vívmányaival. A sajtó felső része aczél, alsó része faszerkezet. Ennéllogva a must sehol sem érintkezik vasrészekkel, hanem csak a fával, ami a must színét, zamatját nem befolyá­solja. A torkolt sem kell összevagdalni, hanem ki­sebb darabokban is könnyen ki lehet venni. Az 1901. évi temesvári, az 1902. évi egri és a pozso­nyi fl. mezőgazdasági országos kiállításon a ezég borsajtói első díjjal, aranyéremmel lettek kitüntetve. A ezég ízléses árjegyzékét kívánatra minden érdek­lődőnek megküldi. y ________1904. október 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom