Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-29 / 39. szám

sodszor tapintatosnak kell lennie, hogy rend­szabályai ellenszenvet ne keltsenek; és har­madszor minden eljárását a szigorú és el­vont igazságosságnak kell jellemeznie, hogy a tekintélyt a maga számára biztosítsa. A törvény szerint a rendőrkapitányi állás betöltése főispáni kinevezéstől függ s igy az alkalmas férfiú kiválasztása hatás­körünkön kívül esik. Éppen ebből az indok­ból már most szükségesnek tartottuk ez állásnak különösen a mi viszonyaink közt való rendkívüli fontosságára irányítani az illetékes körök figyelmét. Más téren majd csak helyt állunk mi: választók s iparkodni fogunk uj intézményünk sikeres bevezetésere közrehatni. Semmi kétségünk, hogy más helyen is hasonló gondosság fog megnyilatkozni az állások betöltése körül s akkor a lelkese­déssel megkezdett, immár befejezéséhez, tel­jes kiépítéséhez közeledő nagyfontosságu átalakulás megszületésének perczét hozzá méltó módon, szivünkben ünnepélyes hangu­lattal ülhetjük meg. b. TÖVISEK. Szent-Mihály. Szent Mihály: nevezetes nap sok tekintetben. Híresebb és nevezetesebb még Sz.-György napjá­nál is, ámbátor, olyanok ők, mint a sziámi ikrek. Mindkettő szomorú hurczolkodási napja a szegény bérlakóknak, kik saját külön kastélylyal, vagy kényelmes, modernberendezésü, lakályos édes ott­honnal nem rendelkeznek. Mindkettő: ujévszak-nyitó. Sz.-György napja meghozza a kedves tavaszt, zöld mezővel, tarka virággal, színes pillangóval, csalo­gány-dallal, enyhe szellővel, sok szép reménynyel. Sz.-Mihály napja pedig elviszi a gazdag nyarat, a tarka virágot, a vándormadarat szebb tájakra bol­dogabb vidékre. De ő is hoz nekünk vig örömet — mint épp mostI — a szüret örömét, az ősz áldá­sát, a munkában elfáradt embernek jól kiérdemelt édes nyugalmát. Beszéljünk most csak Szent-Mihályról s bizo­nyítsuk be, hogy ő külombb mégis, mint ikertest­vére, a másik hurczolkodási nap, vagyis Szent­TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 39. sz. György napja. 0 a Castor, amaz a Pollux. Szent- György csak lovag volt, de Szent-Mihály valódi szent, pedig a javából! Egy árk-angyal I . . Fő­fő az angyalok között is. A kicsinyített Mihály-név, a Miska épp úgy kellemetlen hangzású, mint a kicsinyített Gyöfgy- név, a Gyurka ; de, ha meggondoljuk, hogy a György, bár lováig volt, mégsincs lova, — mig a Mihály, bár szent volt, mégis van lova, egy bor­zasztó szép fekete paripája, melynek gyors lábai oly kényelmesen átröpitenek bennünket e rövid és gyarló világból ama szebb és örökös ha ába, hol már többé nem fáj semmi, hol örök tavasz virul — mint a dal és az irás mondja —: minden bizony­nyal a Szt-Mihálynak kell adnunk a fórt, az első­séget. E mellett, minket magyarokat, egy különös nemzeti érzelmű szeretet is ösztönözhet annak be­ismerésére, hogy külömbb gyerek volt Szent Mihály, mint Szent-GyÖrgy. Mert ime nemzeti nagy költőink és festőink sorában ott ragyognak: egy Vörös­marty Mihály, egy Tompa Mihály, egy Zichy Mi­hály, egy Csokonai Vitéz Mihály, egy Szabolcska Mihály — stb. — Van-e ennyi jeles Györgyünk? .. . E mellett azt is olvasva a régi *Esméretek tárában« (Conversations Lexicon Wigand Ottó-féle magyar fordítása 1831. 1 kötet 383 lap) hogy az orosz Archangel városa, mely már 100 évvel ez­előtt .lefőzte — mint nagy kereskedelmi város — Szentpétervárt is s volt már akkor 1900 háza 16 ezer lakossal, nevét az 1584-ben ott épített Sz.- Mihály árk-angyaltól kapta: világosan kitűnik az ő derekabbsága Sz.-Györgynél. No meg, ha vesszük, hogy a kora tavasz aranyos napsugara még csak édes reményeket költ, melyek pedig oly sokszor csalárdok, — mig a Sz.- Mihálynapi bágyatag napsugár halványuló fénye már a megadott istenáldásokra mosolyog édes örömmek beláthatjuk, hogy a hervadó virágnál többet ér az izes gyümölcs, a tavasz pompájánál az ősz gazdag­sága, a kikelet biztató reményénél a boldogító édes valóságI . . . íme, azt hiszem, hogy elég bőven megokol­tam Sz.-Mihálynap előnyeit a Sz.-Györgynapé felett. Van mindeniknek árnya — fénye, de Mihálynak // több az erénye s bár ül O fekete lován, — és ha kirántják majd a gyékényt és elhord ő innen egyen­ként, reményünk ott fenn sem sovány ! Ha bíztunk, hittünk és szerettünk, atyánk vigyázott hűn felet­tünk,. mig e föld hátán bujdosánk — s midőn ránk jő a siri álom, lelkűnknek szebb honát találom, ott fenn, ha itt híven futánk! 1904. szeptember 29. Csak azt kívánom még vég>e, hogy Sz -Mihály ark-angyal, mivel a nevenapján igy méltatom, legyen kegyes elküldeni hozzánk a »vénasszonyok nyarán* —, legyen az szelíden meleg, tartósan boldogító, — s hosszú szép ősz után hamar repüljön at rajtunk egy rövid és kellemes tel, hogy minél hamarabb és boldogan üdvözölhessük egy újabb Sz.- György napján a visszatérő csevegő fecskéket s a kedves fülemüléket! Palást. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hir. Döry Pál, Tolnavármegye alispánja folyó évi október hó 1-től számítva három havi szabadságra megy megrongált egészségének helyreállítása végett. Távo'léte ala't az alispáni teendőket Simonisits E'emér vármegyei főjegyző látja el^^iliiBS^ISglapBBWj — Október 6. Az aradi Golgothán vértanuságot szenvedett 13 magyar tábor­nok lelki üdvéért a szekszárd-belvárosi rk. templomban gyászmisét tart a »Szekszárd- vidéki róm. kath. néptanitó-egylet« október 6-án d. e. 10 órakor, melyre az egyesület elnöksége meghívta a szekszárdi egyesüle­teket és testületeket is. — A gyászmisét Fekete Ágoston tolnai prépost-plébános, az egylet elnöke, fogja végezni. Uj főispán. A király Bezerédj István volt ország­gyűlési képviselőt, Schmausz "Endre főispán lekö­szönése folytán megüresedett Szabadka és Baja városok főispánjává nevezte ki. ­Esküvők. Szentandrási Szévalcl Oszkár, Tolnavármegye aljegyzője, október hó 3-án esküszik a szekszárd-belvárosi rk. templom­ban örök hűséget dr. Selcz József kir. tör­vényszéki elnök leányának, Juliska urhölgy- nek. A polgári esketést a vármegyeház nagytermében Döry Pál alispán végzi. — Dr. Szilágyi Ernő, a szekszárdi királyi törvényszéki jegyző, október hó 4-én vezeti oltárhoz menyasszonyát, Komáromy Mariska urhölgyet, dr. Komáromy Gyula községi orvos leányát. — Dr. Gruber Gyula kalocsai orvos, volt szekszárdi kórházi orvos, október hó 17-én tartja esküvőjét Szekszárdon Szigeth Margit urhölgygyel, özv. Szigeth Gáborné leányával. Szent Habakukk . .. operálni fogják ! Micsoda rettenetes, rémséges benyomást keltett ez a hir a jámbor falusi nép között. Persze, ha a tudós tanár magyarul mondja, hogy t. i. egy kis műtétet kell rajra végezni, kutyába se vették volna nénémasszonyék az esetet. De operálni, . . Elég az hozzá, hogy egy szép napon Dombi elhelyezte feleségét a székes főváros fürdőhelyiségé­nek egyik pavilion szobájában, ő pedig vissza utazott haza, mivel az orvosi rendelet szerint a kúra hat hétre szólóit; a fürdőorvos pedig azt mondta, hogy majd a mikor jónak látja, elvégzi a műtétet, mely semmi aggodalomra nem ad okot. De előzőleg megigerte aggódó nejének, hogy hetenkint megfogja látogatni, mivel utazása amúgy sem vesz hosszabb időt igénybe. Mindenek előtt megjegyezni kívánom, hogy az egész fürdőtelepen a szorosan vett hivatalos személyzeten kívül a férfinem egyátalán nem volt képviselve. Egy hét múlva a szép szőkehaju, érdekes arczu jegyzőnét minden fürdővendég ismerte a «szőke asszony» általános elnevezéssel. A szőke asszony pedig azzal vonta magára a közfigyelmet, hogy csakhamar nagyon gyakran látták az igazgató társaságában, kivel nagyon intim társalgást látszott folytatni. És ezen körülmény annál feltűnőbb volt, hogy a szép jegyzőné egyáltalán nem igyekezett nembeli barátokat szerezni, sőt kerülni látszott mindannyit. így aztán nem is vehetett tudomást a sok­féle megjegyzésekről. Mert a nők nem azért nők, hogy kíváncsiak ne legyenek. A hány női szem mindmegannyi rendőr. Szóval két hét alatt többet tudtak egymás között beszélni, mint amennyi tán a valódi tény­állásban rejlett. így táborrá alakult az egész amazon sereg, melynek megvoltak az önkéntes őrszemei, meg­voltak kémei. • Természetesen voltak, akik irigyelték, de többen, akik megszólták szapulták. Sok között sokféle a közérzület, a jellemvonás. Hanem általá­ban százféle veszedelmet rejtenek az ilyen árgus szemek. Egy délelőtt történt, hogy amig a fürdőzők a meleg sóslében lubiczkoltak, az igazgató pompás fogatán Dombiné a fővárosba rándult, mely jó fél­óra járásnyira volt a teleptől. Természetesen az igazgató ur társaságában. Távozásukat igy alig vehette észre valaki. Úgy délután két óra felé megérkezett Dombi. Az igazgató meghittéi, sáfárjai értesítették, hogy felesége a városba ment, hihetőleg valamely orvostanárhoz. Hanem legott meg is történt — úgy suttyom­ban — a mozgósítás az óvintézkedésre. Egy szolga kerékpáron gurult az országúira, míg az irodában sűrűn csilingelt a telefon. Mindezeknek aztán meglett az az eredménye, hogy a fél óra múlva megérkező fogaton csupán a szőke asszony érkezett meg — egyedül. — Nagyon szives, barátságos ember az igaz­gató ur. A városban lévén dolgom, rendelkezésemre bocsátá a saját fogatát, szólt hálálkodva Dombiné az urának. •• — Ezt a szives figyelmet meg is fogom neki köszönni, feleié elégülten a férj. — Csakhogy nem olyan könnyű ám azzal beszelni. Úgy modják ezer annak a gondja, dolga. A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hnrutos bajainai, úgymint idült bronchitis, szamárhurnt és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és meg­megszünteti az éjjeli izzadast. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenként 4.— koronáért kapható. • Figyeljünk, hogy minden üveg az alanti czéggel legyen ellátva: ­Pi Hoffmann-La Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svajcz). 13—35

Next

/
Oldalképek
Tartalom