Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1904-09-01 / 35. szám
KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei általános tanitó-egyesüle tnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szekszárdi ipartestületnek hivatalos értesítője. Előfizetési ár: Bg<u évre ................................lg kor. — fill. Fé l évre 6 „ — „ Negyed évre ..... 3 „ — „ Számonként 24 fill, e lap nyomdájában. Szerkesztőség g B ezerédj Istrán-ntcza 6. az., hová a lap szellemi részét Illető minden közlemények intézendök. Kiadóhivatal i ■ohiár Mr könyvnyomdája, hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzktHdemények intézendök Megjelen: Hetenként egyszer, csötörtökön. Nyüttérbén 3 hasábos petitsor 30 fillér. Hirdetések jutányosán számíttatnak. Hív. hirdetések: 100 szóig..........................S kor. 74 fii. 10 0—200 i, . . • • . 5 i, 74 n 200—300 ....... 7 „ 74 n minden további 100 szó 2 koronával tóbb. Szekszárd. Nem lehet mondani, hogy a mi vármegyei székhelyünknek állandó neve és köz- igazgatási helyzete lett volna a múltban. Volt idő, midőn Szexárd volt a neve; azután elkeresztelték Szegszárdra; 'majd hosszú éveken keresztül Szegzárdnak irtuk; míg most hivatalosan ránkparancsoltak, hogy a mi lakhelyünk neve Szekszárd. Közigazgatási neve is sok változáson ment át; volt valamikor királyi tartózkodási ] hely; majd faluvá sülyedt; azután lett belőle mezőváros; a kényuralmi korszak alatt át- | alakították rendezett tanácsú várossá; később visszafejlődött nagyközséggé s most, mintha megint a haladás útjára kívánna áttérni, mozgalom indult meg és pedig meglehetős széles körben, hogy kapja meg azt az állandó nevet és közigazgatási helyzetet, melyre, mint vármegye székhely, egyenesen utalva van. Már egyszer, mint több ízben felemlíteni alkalmunk volt, indult meg hasonló mozgalom városunkban, el is mentünk a döntés határáig: a szavazásig; nagy többségben volt az a párt, mely a rendezett tanácsú várossá leendő átalakulást támogatta, azonban jött a tanulmányi alapítványi urodalom szavazata s az a haladási törekvésnek, félve, hogy terhei szaporodni fognak, a mit a maga szegénységében nem bírt volna el, útját állta s a mérleget azon párt részére billentette, mely a régi fejletlen állapothoz ragaszkodott. Sokkal kedvezőbb kilátások közt indult meg a mostani mozgalom, mert lehetetlennek és kizártnak tartjuk, hogy az alapítványi urodalom most is hasonló, dicstelen szerepre j vállalkozzék; meg polgárainkban sem nyilatkozik meg az az elszánt ellentállás, mely őket a múltban minden alkalommal, ha a rendezett tanácsú várossá való átalakulás vágya felütötte fejét, jellemezni szokta. Nincs is mit félni a polgárságnak, akár a terhek nagymérvű szaporodásától, akár nagyon is szűk korlátok között mozgó befolyásuk elvesztésétől. Mert mint Dr. Hirling Adám, városunk főjegyzője, előadó beszédében igen helyesen fejtegette, a terhek nagy arányú szaporodásának útját állja azon gyarapodott jogkör, mely a rendezett tanácscsal együtt jár S mely a szabadabb mozgás folytán, uj jövedelmi források nyitását lehetővé teszi. Ilyen többek között a kövezet vám szedésének joga s a fogyasztási és italadónak a rendezett tanácsú városok számára leendő átengedése, mely kormánynyilatkozattal kilátásba helyeztetett. De a polgárság hatalmi köre sincs veszedelemnek kitéve, ellenkezőleg befolyásuk lényegesen gyarapodik az által, hogy I ők lévén többségben, a képviselőtestületnek hetven tagját ők választják. Elesik ugyan néhány, száz forinttal javadalmazott tanácsosi állás, de e.helyett kapnak tekintélyes képviseletet, mely őket ebben az irányban tökéletesen kárpótolja. I Megindulván a mozgalom, most már a | kiküldött és megválasztott nagyszámú bi- I zottságra hárul a felelősség, hogy ezt az ügyet mielőbb döntés elé vigye. Itt nincs helye a töprenkedő kétségeskedésnek, sem a halogatásnak. El kell végre dőlni annak a kérdésnek, hogy Szekszárd lakóssága akar-e a haladás útjára lépni s meg akarja-e kisérleni, hogy a szertelen gyámkodás alól kikerülve, szabad mozgással biztosíthassa fejlődését. Nem szükséges azért, hogy haladási vágyunk által magunkat elragadtatva, a' meggondolatlan költekezés útjára lépjünk; ellenkezőleg, azt kell városunk lakosságának bebizonyítani s ennek kell lenni egyedüli feladatunknak, hogy mindenki lássa és el- higyje, miszerint itt nem újabb úri passióval áll szemben, hanem az elszánt akarattal, városunk jövő fejlődését biztosítani oly módon, hogy az a terhek nagymérvű szaporodásával együtt ne járjon. Ha a mint hisszük, a mozgalom ezúttal minden felmerülő akadályokon győzedelmeskedni fog s városunkat sikerülni fog a haladás útjára terelni, akkor Szekszárd arról is nevezetes lesz, hogy ő volt az utolsó nagyközség, mely egyúttal vármegye székhelyének neveztetett. Több már úgy sem volt az országban? b. Rendezett tanács. Nevezetes gyűlést tartptt Szekszárd képviselőtestülete múlt csütörtökön d. u. 2 órakor. Ebben a gyűlésében mondotta ki a képviselőtestület dr. Hirling Adám főjegyző előterjesztésére, hogy óhajtja és akarja a rendezett tanácsot, melynek a törvény által élőitt minden követelményével rendelkezik ősi Szekszárd, Tolnavármegye székhelye. Ide iktatjuk dr. Hirling Ádám főjegyző jól átgondolt, reális és a való fényeket hűen feltüntető előterjesztését, melyet .a képviselőtestület nagy lelkesedéssel egyhangúlag elfogadott. Tisztelt Képviselő Testület! Á rendezett tanácsnak létesítése iránt való tö rekvés nem mai keletű, 30 évnél is több, hogy idő- közönkint megújul a közönség kebelében az óhaj, hogy az eddigi íogyatékos nagy községi szervezetünket, egy fejlettebb, a község haladását s a polgárok szabadságát inkább biztosító szervezettel, az úgynevezett rendezett tanácscsal cseréljük fel. Ezen óhajnak megtestesülése, a rendezett tanácsnak megvalósítása eddig, amennyire tudom, két akadályba ütközött; az egyik a községnek kedvezőtlen anyagi helyzete, a másik főleg a polgárság között elterjedt azon hit, miszerint rendezett tanács esetén a község ügyeiben kevesebb befolyást gyakorolhatnak. Ami az elsőt illeti tagadhatatlan, hogy á rendezett tanácsú városnál az administracionalis, a szorosan vett személyi kiadások jóval nagyobbak, mint a nagyközségi szervezetben s magam is sokszor csodálkoztam azon, hogy a kisebb, alig 2—3 ezer lakossággal biró városok mért lettek rendezett tanácsúvá, vagy ha lettek, mért nem fejlődnek vissza nagyközséggé. Oak a bekért 8—10 város költségvetésének alapos áttanulmányozása értette meg velem a szívós ragaszkodást, melylyel ezen városok viseltetnek a szélesebb jogokat biztositó rendezett tanács iránt, mert ezen költségvetésekből kétségtelenül megláthatjuk, hogy a személyi kiadások nagyobb költségeit bőven fedezi a városoknak nyújtott anyagi előny s azou különböző jövedelmi források, mélyek csak a városok részére vannak biztosítva. Hogy csak egy-két ilyen anyagi forrást emlitsék, ilyen- első sorban a 'kövezetvám sze- dési joga, melynek igénybe vételével nemcsak az összes utczái/nkat kiköveztethetjük a lakosok minden hozzájárulása nélkül, hanem még a közvilágítás és utca-öntözés költségeinek egy része is innét nyerhetne fedezetet. Ott van továbbá a községi törvénynek azon intézkedése, hogy a rendezett tanácsú városok nem tartoznak a vármegye járásainak sem dologi, sem személyi kiadásaihoz hozzájárulni, minthogy pedig tudvalevőleg nálunk ezen kiadások egy része pótadóval fedeztetik, úgy nem lehet csekély azon összeg, melyet ezen utón is megtakarítani lehet. De a mi az eszmét főleg felszínre hozta, az a kormányelnöknek az országgyűlésen tett azon Ígérete, hogy az italmérési és fogyasztási adókat a városoknak szándékozik átengedni, mi ha megtörténik, úgy ezen címen év 48 ezer koronát nyernénk, miből majdnem az ösz- szes kiadásainkat fedezhetnénk úgy annyira, hogy a mostani pótadónkat is tetemesen leszállíthatnánk. Itt említem meg azt tisztelt képviselő-testület, ha a tervbe vett törvény bennünket mint nagyközséget talál, ^tigy teljesen elesünk a fogyasztási adó átengedésétől, amint elestünk mint nagyközség a regále jövedelemben való részesedéstől, miért is ha komolya^ akarunk várossá lenni, úgy minél előbb meg kell azt valósítani, mert később csak nagy anyagi kárunkkal tehetjük azt. Ami azon aggodalmakat illeti, hogy rendezett tanács esietén a polgárok kevésbbé vehetnének részt a község ügyeiben, az csak téves képzeleten alapszik, mert maga azon körülmény, hogy rendezett tanács esetén nem 40, hanem 147 képviselő- testületi tag lesz, melynek fejét, vagyis 73-at a polgárok választják, továbbá hogy r. t. városban c ak egyedül a polgármesteri állás van minősítéshez kötve, a többi állások mind a polgárok soraiból tölthetők be, eléggé mutatja, hogy ezen szélesebb hatáskörben is a polgárok befolyása sokkal nagyobb, mint a nagyközségi szervezetben. Felmerül végre tisztelt képviselő-testület a a kérdés, vájjon a mi viszonyaink között szükséges-e, hasznos-e a rendezett tanács ? Tisztelt képviselő testület! Már 21 éve, hogy Szekszárd nagyközség ügyeinek közvetlen intézésében részt veszek, ezen hosszú idő alatt úgy én,
