Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-28 / 4. szám
XXXII. évfolyam. Am szám. Szekszárd, 1904. január 28. KÖZIGAZGATASI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei általános tanító-egyesületnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szekszárdi ipartestületnek hivatalos értesítője. Előfizetési ár: Egész évre ......................... 12 kor. — fill. Pét évre......................... ® .» — „ Negyed évre.................... A Számonként Z4 áll e Up nyomdájában Szerte esztAftég i BmrédJ Uitás-Blra 1 a., kori i Up iiwIUml I réasM ilUift Blftdia UiUateytk iitéMsóök. Kiadóhivatal i Molnár Mér könyvnyomdáin* bori n Up rámám minden- I ital hirértémk ás pá&iáfltdnmáa jpnk (nUmnéflk. 1 Mcgjoleu: Hetenként egyszer, czAtAriAkAa. Nyilttérben 3 hasábot petittor 30 fillér. Hirdetések jutinyosan ss&mittatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig ..... 3 kor. 74 fii 100-200 .............................S „ 74 „ 300 —300 .................................. „ 74 „ I minden további 100 szó 2 koronával tObb. Műkedvelői előadások. Ezelőtt pár évtizeddel még csak a felsőbb társadalmi osztályok köreiben volt divatban a műkedvelői előadások rendezése. Részint a vagyonosabb osztályoknak valami hazafias vagy jótékony czélra való megadóztatása volt a czélja; vagy pedig létrehozta a hiúság. Ha valaki a középmértéket meghaladó módon zongorázott, czimbalmo- zott, vagy hegedült; vagy pedig a közönségesen valamivel felülemelkedett hangszervezettel volt megáldva, tűrhetően szavalt, vagy énekelt, azt leginkább a szülők hiúsága valami módon kivitte a családi tűzhely köréből a nyilvánosság elé s a közönség leginkább a különlegesség ingerétől áthatva, tódult a műkedvelői előadásokra, ez által mintegy tápot adott azok vágyának, kik még a körülmények kényszerűsége folytán az ismeretlenségben voltak kériytelenek tartózkodni, de a már szereplőkkel hasonló kiválóság mértékével rendelkezni véltek. Míg a műkedvelőség a hazafiasság vagy jótékonyság terén mozgott s azok karolták fel, kiknek életpályáját, munkakörét hátrányosan nem befolyásolhatta, a sajtónak, mely a közélet minden lüktetését figyelemmel kisérni van hivatva, nem volt szükséges azt fejtegetései tárgyává tenni; de most, midőn a műkedvelői szereplés átcsapott a társadalmi osztályok azon rétegeibe, hol káros következményei már nyilvánvalókká kezdenek válni, most igen is kötelesség vele foglalkozni és tárgyilagosan az érdekelt körök figyelmét reáirányitani. Nem vagyunk annyira elfogultak, hogy állítanék, miszerint a műkedvelői előadásoknak csak káros következményei vannak. Szó sincs róla. Ott van mindjárt édes anyanyelvűnk művelése, terjesztése s az irodalmi magasabb, tökéletesebb nyelvezetnek szélesebb körökre kiható szintemelő hatása; azután az általános műveltség terjedése, a hazafias érzés fejlesztése s az erkölcsi érzés nemesbítése. — Elég szép sorozata az üdvös hatásoknak, de kötelességünk az érem másik oldalát is feltárni. A műkedvelői előadások káros következményei leginkább abban összpontosulnak, hogy kiragadják munkakörükből az annak folytatására utalt társadalmi rétegeket; felébresztik bennük a tetszéshajházás és hatás előidézés hiú érzelmeit, mely után vajmi nehéz a hétköznapi munkásság rideg világába ujjolag visszatérni. Bő táplálékot adnak a könnyelmű élet folytatására hajlandó tulajdonságoknak s a keresettel arányban nem álló költekezésnek tág teret nyújtanak. Felébresztik a szenvedélyeket, egyfelől irigységet, más oldalról túlkapásokat idéznek elő s sajnálatos kihágások, mint a legközelebb felmerült események eléggé tanúsítják, nyomon követik pályafutásukat. A hatások ezen jellemzése eszünkbe juttatja a közkeletű adomát, mely a német orvosról s a magyar töltött káposztáról azt regéli, hogy a beteg magyar ember a német orvos nagy szörnyükődése közben jól lakott töltött káposztával s attól meggyógyult. A rendkívül kedvező hatás arra indította az orvost, hogy egy német betegnek hasonló alkalommal orvosságul töltött ká* posztát rendelt s az ettől búcsút mondott az árnyékvilágnak. Ekkor jellemzésül a kö- vetkezőket iktatta jegyzőkönyvébe: a töltött káposzta magyarnak orvosság, német- | nek halál. Távol áll tőlünk, hogy ezen adoma tanulságát ridegen alkalmazzuk a műkedvelői előadásokra. Legyenek jövőben is mű- I kedvelői előadások, de ne oly mértékben, hogy káros hatásaik kifejlődhessenek. Azután van a szekszárdi és sióagárdi elöljáróságoknak egy jó szokásuk, melyet a műkedvelői előadások rendezőinek szives figyelmükbe ajánlunk. Tudtunkkal ezeken a helyeken a fiatalság mulatozása közben mindég, elejétől—végig jelen van az elöljáróság két kirendelt tagja, hogy a fiatal vér hevüléseit higgadtsággal, komolysággal és tekintéllyel ellensúlyozza s úgy tudjuk I nem minden eredmény nélkül. S most befejezésül szabad legyen még I egy kijelentést tennünk, hogy tárgyilagos- ságunk minden kétséget kizárólag megái la- ' pitható legyen. Igaz ugyan, hogy czikke- lyünk megírására a Szekszárdon legközelebb előfordult sajnálatos esemény szolgáltatta az alkalmat, de szívesen megengedjük, hogy hasonló körülmények között ilyen szomorú esemény máshol is előfordulhatott volna. Emberi szenvedélyek, különösen ha a borital áll hátuk mögött, mindég lesznek s kitörésük helyét nem szokták megválogatni. b. | A kamatnélküli kölcsön. A legújabb szocziális eszme: a kamat nélküli kölcsön. Első pillanatra ez hihetetlennek látszik, éppen napjainkban, amidőn az egész hitelművelet a kamatozáson alapszik. Ha ez megvalósulhat, ez az uj korszak szocziális vívmánya. A mai anyagias korszakban nehéz elképzelni azt, hogy kölcsön egyáltalában kamat nélkül legyen. De ha ez mégis lehetséges, — óriási jelentőségű dolog. Sajnosán tapasztaljuk a mai hitelezés nehézségeit. Régentől fogva érthetetlen volt az agrikultur Magyarországon, hogy mig az ingatlannal biró I gazdák s birtokosoknak nem volt hitele, vagy csak | nagy nehezen tudta hitelét kielégíteni, ugyanakkor a kereskedővilág minden tagjának, — bármilyen vagyontalan is lett légyen, — ha czimtáblája volt, azonnal hitele is volt. Ezen hitellel éltek a félreeső falvak kis szatócsai is, amidőn az ottani birtokos vagy éppen a parasztgazda, vagy a kisebb emberek hitelhez nem juthattak. Nagyot kellett a földnek fordulnia, hogy ma már a kamat nélküli kölcsön eszméje áll előttünk, s vannak, akik megvalósítani törekednek. Ezen kamatnélküli kölcsön eszméjét a Magyar Védő Egyesület Budapest, József-körut 19. —- ezen hazafias, önzetlen szervezet kívánja a hazai mező- gazdasági és ipari termelés előmozdítására és védelmére életbeléptetni és megvalósítani; —- mivel egész közállapotainkat javítaná. A M. V. E. teljes tudatában van annak, hogy a hazafias felbuzdulás mellett bármely nagy nemzeti czélok csak akkor lesznek állandóak és maradandók, ha azok mellett az anyagi érdekek is kielégítést találnak. Ezért nagy nemzeti czéljai- nak megvalósítására: egy országos iparpártolási bankot kíván létesíteni részvényekre, amely részvények a tiszta jövodelemből 6%-os kamatot élveznek. Ezen iparpártolási bank a hazai ipari termékek vásárlására — minden postatakarékpénztár utján, vagy a központban: vásárlólapokat -=* áru- cseket ád készpénz ellenében, melyet minden vevő, a hazai árut készítő gyárban, iparosnál vagy kereskedőnél teljes értékben vásároljanak be — szükségleteit a legalkalmasabb — megfelelő időben. Ezen vásárlólapok után az egyletbe belépett gyárosok, iparosok és kereskedőkkel való intézmény alapján a vevők 5°/o-os pénztári engedményt nyernek. Vagyis ezen 5°/0 tiszta megtakarítás olyan előny, mit készpénz vásárlás mellett sem érhetünk el, de különösen nem a kicsiben vásárló és vidéki nép. Hogy a hazai áru vásárlását az 'egész vonalon országszerte előmozdítsa a M. V. E., vagyis, hogy a hazai áruforgalmat nagyban emelje és kiterjessze, — azon vidéki feleknek, fogyasztóknak s vevőknek, akik azonnal a megfelelő készpénzzel nem rendelkeznek, a vásárló lapok megszerzésére: kamatnélküli kölcsönt nyújt egy félévi időtartamra, ha a fél hitelképessége két jótállóval —* váltófedezet mellett — igazolást nyer. A kölcsön havonkénti részletekben fizettetik vissza. Olyan vásárlófeleknek, akik 6 hónapon túli hitelt óhajtanak, a vásárló lapok 3°/0 kamat fizetés mellett nyujtatik a megfelelő hitelbiztosítás ellenében ; esetleg betáblázás meltett. ■ A kiadott vásárló lapokat a Magyar Védő Egyesület országos iparpártolási bankja — nyomban a bemutatáskor — készpénz ellen váltja be a kötelékébe lépett gyárosoktól, iparosoktól és kereskedőktől 8% levonással. Vagyis 3%-ért vállalja át a M. V. E. iparp. bankja a koczkázatot a gyárosok, iparosok és kereskedőktől; amivel ezek a hitelezéstől és a vele járó kellemetlenségektől s a kintlévőségek behajtása és költségeitől menekülnek meg; mig ellenértékűi uj és nagy vevőközőnséget nyernek, mindazokat, akik — mint a M. V. E. tagjai — hazai árukat és a fenti kedvezmény mellett vásárolni akarnak. A kamatnélküli kölcsönt élvezők, bár nem részesíthetők az 50/0-os pénztári kedvezményben, H u é j
