Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-23 / 25. szám

2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 25. sz. 1904. junius 23. FÖRDŐS VILMOS 1842—1904. Nemcsak a hivatalos vármegyének, ha­nem a szekszárdi közéletnek is, mindenkit mély gyászba boritó, nagy halottja van. Fördős Vilmos Tolnavármegye tiszti ügyésze, a kaszinónak és népbanknak évek hosszú során át volt isztelt és szeretett elnöke, a Tolna—Baranya—Somogy ágost. evang. egyházmegye világi felügyelője hunyt el tegnap éjjeli 1072 órakor, fájdalmas érzést keltve mindenkiben, ki oly szerencsés volt vele az életben érintkezhetni. Mocsoktalan becsületesség, kedves, vonzó modor, nagy lelki jóság és szigorú lelkiismeretesség vol­tak kiváló tulajdonai, melyek magasra ki­emelték kortársai sorából. Most már ő is ott van, hova mindenki eljut, de áldott em­lékét hiven megőrizik mindazok, kik tőle megválni voltak kénytelenek. Uzdon született előkelő birtokos nemesi családból, édes atyja Fördős Lajos uzdi föld- birtokos volt. Tanulmányainak befejezése után Szekszárdon ügyvédi irodát nyitott és 1872-ben választották meg Tolnavármegye tiszti ügyészévé és ezen állását haláláig a legnagyobb elismerés között töltötte be. Már évek óta betegeskedett s Karlsbadban keresett minden nyáron enyhülést, ahova az idén is elment, de rövid ottartózkodása után orvosi véleményre hazajött. Betegsége itthon csak fokozódott olyannyira, hogy múlt ked­den délelőtt dr. Tanárky Árpád Ferencz- kórházi főorvos műtétet végzett rajta, bal lábát amputálta, ez azonban már nem segí­tett a betegen és szerdán éjjeli 10 és fél órakor elhunyt. Halálának hírére a vár- megyeházára, a kaszinóra, a városházára és a népbankra kitűzték a fekete zászlót. Ravatalára Tolnavármegye tisztikara, a ka­szinó és népbank koszorút helyeztek. A megboldogolt holttestét folyó hó 24-én d. u. 6 órakor fogja az Űr szolgája a gyászház­ban megáldani és azután Uzdra szállítják, ahol folyó hó 25-én d. e. 10 és fél órakor helyezik örök nyugalomra a családi sírbolt­ban. A gyászesetről a mélyen megszomo­rodott család az alábbi jelentést adta ki: Özv. Fördős Vilmosné szül. Kurz Gizella úgy a maga, mint alul megnevezett gyermekei, unokái, testvérei és az összes rokonság nevében gyászba borult szívvel tudatja, hogy a forrón szeretett férj, a felejthetlen jó édes apa, nagyapa és szerető test­vér, illetve rokon szenczi Fördős Vilmos úr Tolna vármegye tiszti főügyésze életének 62-ik, boldog házasságának 31-ik évében, Szekszárdon, 1904. évi junius hó 22-én, esti 10 és fél órakor hosszas szenvedés után jobb létre szenderüU. A megboldo­gultnak hült tetemei Szekszárdon 1904. évi junius hó 24-én délután 6 órakor fognak a gyászháznál ág. ev. szertartás szerint egyházilag megáldatni, innen pedig Uzdra szállíttatván, ott 1904. évi junius hó 25-én délelőtt 10 és fél órakor a családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetnek. — Áldás és béke poraira! Fördős Mihály, Fördős Emma és férje Horváth Pál, Fördős Katus és férje Reich Oszkár, Fördős Lajos, Fördős Géza, Fördős István, Fördős Dezső, Fördős Ilka, gyermekei. Horváth Kata, Horváth Gizella, Horváth Klára, Horváth Erzsébet, unokái. Szeremley Lajos, Kurz István és neje Kurz Marianne, dr. Kurz József és neje Széli Matild sógorai és sógornői. Özv. Papp Lajosné szül. Fördős Etelka, Fördős Dezső és neje Pesthy Kornélia, Fördős Géza és neje Kiss Blanka testvérei Előfizetőink figyelmébe. 1904. óyí julius 1-én uj előfizetést nyitunk a 1Tolnamegyei Közlöny“-ve, mely a megye legrégibb lapja. Felkérjük tisztelettel azon előfizetőin­ket, a kiknek előfizetése lejár, biogy azt mielőbb megújítani s lapunkhoz mel­lékelt utalványt czimünkre beküldeni szíveskedjenek. Előfizetési djjak: Egész évre 12 kor. Fél évre 6 kor. Negyed évre 3 korona. A „Tolnamegyei Közlöny“-t, mely 1904. jan. 1-én a XXXII. évfolyamába lép, ajánljuk olvasóink támogatásába. Lapunkat a t. megyei tanítóknak és tanítónőknek fél árért vagyunk haj­landók megküldeni, mivel a „ Tolnámé- gyei Közlöny“ a „ Tolnamegyei Általá­nos Tanitó-egyesület“-nek hivatalos köz­önye. Hazafias tisztelettel: A „Tolnamegyei Közlöny“ szerkesztősége és kiadóhivatala. KÜLÖNFÉLÉK. — Rendjelviselési engedély, ő Felsége megengedte, hogy Wosinsky Mór szekszárdi apát- plébános a török császári Osmanie-rend III. osztá­lyát elfogadhassa és viselhesse. — Iskolaszéki elnökök figyelmébe. Miután julius hó 10-én fürdőbe megyek, felkérem az iskolaszéki elnök urakat, hogy a tanítók korpótlékának fedezésére és fize­tésének kiegészítésére engedélyezett állam­segélyekről szóló hivatalos nyugtájukat hoz­zám azonnal beterjeszteni szíveskedjenek. Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő. — Egyházi szónoklatok. Múlt vasárnap volt a pécsi székesegyház felszentelésének évfordulója,, mely alkalomból az egyházi szónoklatot Halval József mágocsi plébános tartotta. Az idén a templom búcsú ünnepén, Péter és Pál napján pedig Schmiedt Béla hosszúhetényi plébános fog szónokolni. — Nyugdíjba vonul. Elterjedt h;rek szerint Ludwigk Gyula, a m. kir. államvasutak elnökigaz­gatója, a közel jövőben nyugdíjba vonul. Utódjául Heltai Ferencz országgyűlési képviselőt emlegetik. — Adóhátralékok törlesztése. Különös figyel­mébe ajánljuk az adóhátralékosoknak a pénzügy- miniszter f. évi 1053. sí. rendeletét, amely felha­talmazza a pénzügyigazgatóságokat, hogy a költ­ségvetésen kívüli ídő.-zak tartama alatt felszaporo­dott adótartozások befizetésére halasztást, illetőleg részletfizetési kedvezményt engedélyezzenek. Az említett rendelet fontosabb intézkedései a követ­kezők ; 1. Az 1903. évi május hó 1-től az 1904. évi április hó 1-ig terjedő időbnl származó egye­nesadó tartozásokra, úgyszintén azokra a hátralé­kos köztartozásokra is, melyek a pénzügyi hatósá­gok felügyelete alatt hajtatnak be, fizetési halasz­tás engedélyezhető mindazoknak, akik loop. évi ■ szeptember hó 1 éig kérik. 2. A halasztás részletfizetések engedélyezé­sével adandó meg, úgy azonban, hogy az utolsó részlet esedékességi ideje 1905. évi szeptember hó végénél tovább ne terjedjen. 3. Ha a halasztást kérő adózónak még 1903. évi május 1-ét megelőző időből is volna hátraléka,, akkor a halasztás engedélyezése határozottan ahhoz a feltételhez kötendő, hogy az ily régi hátralék rövid záros határidő alatt befizettessék. 4. Csakis egészen rendkívüli esetekben enge­délyezhető ilyen régi hátralékra is a részletekben való fizetés kedvezménye. De ezen hátralékok után a törvényes késedelmi kamat is számítandó. 5. Az adózók a részletes fizetés iránti kérel­meket külön-külön vagy együttesen nemcsak írás­ban nyújthatják be, hanem szóbelileg is előterjeszt­hetik és pedig nemcsak a kir. pénzügyigazgatósá­goknál, hanem a kir. adóhivataloknál is. 6. A fizetési halasztás iránti folyamadványok. bélyegraentesek. — Jól van, — mondtam, — kössünk békét. — Isten téged úgy segélyen? kérdezte. — Isten engem úgy segéljen ! — mondtam. — Hát akkor ezentúl jó barátok vagyunk Azzal hozzám lépett és kétszer megcsókolt. így történt, hogy élet-halálra szóló barátságot kö­töttünk, aztán együtt halásztunk a peczeárokban, de a szép esik mellé csak egy hitvány kis czigány- halat foghattunk meg. Dúsa még nálunk volt, mikor hozzánk jött vadászatra Kempelen bácsi. Kempelen bácsinak furcsa tüskés szemöldöke van, a bajusza pedig hosszan lelóg, mint a tengeri rozmáré, a Payer expediczió képeiD, a járása pedig olyan ünnepélyes, mint a miséző papé. Kempelen bácsi semmit sem beszél és mindig olyan arezot csinál, mintha dühös volna. Ez azért van, mert ő igen bátor ember. Egy pár esztendővel ezelőtt pisztolyduellumban agyonlőtte Suskovics bácsit, aki az édesanyám tá­voli rokona volt és akkor Suskovics néni úgy megijedt, hogy ő is szörnyet halt. Pedig nem is ő rá lőttek, de hát ilyen ijedős az asszonynép. Azóta nálunk mindenki nagyrabecsüli Kempelen bácsit, örülnek, ha eljön, mindig a főhelyre ültetik az édesmama mellé, az urak gyufát adnak neki, ha szivarra akar gyújtani, a nők pedig azt mond­ják, hogy érdekes ember. Való igaz, hogy mindig nagyon bátor arezot csinál. Egyszer láttam, mikor borotválkozott, az álla szappanos vol, de akkor is szigorúan összeránczolta a homlokát. Ha meg iszik egy kicsit, — mert nálunk vadászat után mindig isznak, — akkor még haragosabb lesz és mindig körülnéz, hogy elég bátornak tartja-e min­denki az asztalnál. Ilyenkor az urak nagyon szok­tak vigyázni, hogy véletlenül olyat ne mondjanak, amit rossz néven vehetne Kempelen bácsi. És azt is mondják, hogy mindig töltött revolver van a zsebében. Én Dúsának mindent elmondtam, amit Kem­pelen bácsiról tudtam, hogy agyonlőtte Suskovics bácsit és hogy Suskovics néni is meghalt és hogy milyen bátor ember, — ebédnél aztán mindig csak Kempelen bácsit nézte. Végül Kempelen bácsinak feltűnt, hogy Dúsa le nem veszi róla a szemét és igy szólt hozzá: — Tetszem magának, kisleány ? Dúsa mindig megszokta mondani, amit gon­dol- és igy felelt: — Bizony nem tetszik nekem. És ekkor kiköpött, — Hát akkor miért néz folyton ? — Mert szeretnék magatói valamit kérdezni. Édes mama már akkor rosszat sejtett, apa pedig vasvilla szemekkel nézett Dúsára. Kempelen bácsi azonban biztatta Dúsát, hogy csak kérdezzen tőle akármit, ő válaszolni fog. Dúsa ekkor össze­ránczolta fekete szemöldökét és a fénylő macska­szemével olyan erősen nézett a rozmárbajszu bá­csira, hogy magam is megijedtem. — Csendesen mondta: — Megjelent magának álmában már Sukovics néni ? Erre nagy ijedtség támadt a szobában és én azt hittem, Kempelen bácsi mindjárt kiveszi a töl­tött revolvert és agyonlövi Dúsát. Édesmama azon­ban kivezette Dúsát és büntetésül nem adott nek gyümölcsöt, pedig Dúsa vendégünk volt. Engem is kikergetett apa, de ez nagy igazságtalanság volt, mert én meg se mukkantam, sőt aznap véletlenül es A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainai, úgymint idillt bronchitis, szamárhurnt különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a kópetet és meg­megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertáradban üvegenként 4.— koronáért kapható.-----1 Figyeljünk, hogy minden üveg az alanti czéggel legyen ellátva: ===== F. Hoffmann La Roche & Go. vegyészeti gyár Basel (Svajcz). 29—85

Next

/
Oldalképek
Tartalom