Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-16 / 24. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 24. sz. 1904. junius 16. — Mivel lehel tüdőbajokat gyógyítani ? Ezen kérdés naponta merül tel, a midőn azt halljuk, hogy sok ezer ember a tuberkulózison tönkre megy, a nélkül, hogy segíteni lehessen rajtuk. Újabb idő­ben egy szer találtatott fel, amely orvosi vélemé­nyek szerint hivatva van az emberiségnek kitűnő szolgálatokat tenni és számos embert a biztos ha* Iáitól megmenteni. Éten szer a «Sirolin*. A «Si­rolin« összetétele : Thioeol Roche 10 gr., narancs* héj-syirup 40 gl. « Strolin» kellemes szagu és jó- izü. Rövid használat után enyhíti a köhögést, re­kedtséget, éjjeli izzadást stb. «Sirolin» (okozza az étvágyat, előmozdítja az emésztést és emeli a test súlyát. Egy tüdőbajos se mulaszsza el a «Sirolin «-t használni, mert minél előbb megteszi, annál bizto­sabb az eredmény. — Fonlard-selyem méterje 1 kor. 60 fillér­től 7 kor. 40 fillérig blúzoknak és ruháknak. Bér­mentve és már vámmenteesen házhoz szállittatik. Nagy minta választékot azonnal küld: Hennenberg selyemgyáros Zürich. —- Tanuló felvétetik Molnár Mór könyvnyomdái intézetében Szekszárdon. KÖZGAZDASÁG. 6. __________________________________ — A városok és községek vásártartási és helypénzszedési joga. A közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának XXII. számú döntvénye szerint a városoknak és községeknek a vásártartási és helypénzszedési jogból eredő jövedelme abban az esetben sem róható meg tőkekamat és járadék­adóval, amidőn ez a jog királyi kiváltságon, vagy más törvényes czimen alapszik. — A műbortörvény a gyakorlatban. A belügy­miniszter 1903. évi 3628. szám alatt hozott hatá­rozata elvi kijelentést tartalmaz a műbortörvény értelmezése körül, a miniszter ugyanis kimondja, hogy törkölybort más elnevezés alatt raktározni tilos; kimondja továbbá, hogy »munkásbor« név alatt bort forgalomba hozni nem szabad. — Iparfejlesztés. A kereskedelemügyi minisz­ter az iparfejlesztés érdekében igen fontos rendele­tet bocsátott ki a közel napokban. Utasította ugyanis a kerületi iparfelügyelőket, hogy valahány­szor városokban vagy járások székhelyein hivatat- ból megjelennek, keressék fel a törvényhatóság első tisztviselőjét, a r. t. városok polgármestereit s a főszolgabirákat és szerezzenek tőük informácziót arra nézve, hogy az illető városban vagy járásban melyik iparág támogatása, vagy minő uj iparág meg honosítása volna kívánatos. A szerzett infor- mácziók alapján aztán az iparfelügyelők jelentést tesznek a minisztériumba, honnan aztán a megfelelő intézkedések megtétetnek. ___TÖR VÉ NY SZÉK.___ A szekszárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyök: 1904. évi junius hó 21-én. Eberling József ellen súlyos testi sértés miatt. Hingl János és társai ellen, súlyos testi sértés miatt. 1904. évi junius hó 23-án. Krausz János ellen lopás miatt. Rottler Ferenczné ellen, gondatlanságból oko­zott emberölés miatt. Csépán Ferencz ellen, lopás miatt. Szarka Lajos ellen, súlyos testi sértés miatt. Sandtner Ferencz ellen, gondatlanságból oko­zott súlyos testi sértés miatt. 1904. évi junius hó 24-én. Kilián János és társai ellen, halált okozott súlyos testi sértés miatt. Gomann Anna ellen lopás miatt. Gyilkosság a táuczteremben. A szekszárdi kir. törvényszék mint esküdt- biróság Ágoston István táblabirói ranggal és jelleg- gél felruházott kir. törvényszéki biró elnöklete alatt I múlt hétfőn tartotta meg a tárgyalást Koch István 1 bűnügyében, aki szándékos emberölés bűntettével ( volt vádolva. A vádhatóságot Krcsmarik Pál kir. főügyészhelyettes képviselte, a vádlottat pedig dr. i I Steiner Lajos ügyvéd védte. A bűneset részletei I ezek; A szekszárdi katb. legényegyletben folyó évi január hó 17-én műkedvelői előadást tartottak, j melyet táncz követett. A táncz egész hajnalig bé- I I kében, jókedvvel folyt. Ekkor azonban az történt, I hogy Koch István esztergályos legényt többször figyelmeztetni kellett, hogy a bálteremben tilos a I czigarettázás. A figyelmeztetések a félig ittas le­gényt annyira felbőszítették, hogy elhagyta a bál­termet és elfutott a közeli Rabelchofer-féle eszter­gályos műhelybe, ahol alkalmazva volt és éles vésőt re|tve a csizmája szárába, visszasietett a mulatságba. Itt valaki a tánczolók közül véletlenül meglökte, mire rögtön az illető legényre támadt. Vtdács József szabólegény békéltető szándékkal eléje állott, hogy őt a verekedésben megakadá­lyozza. Koch István erre hirtelen kirántotta csizma szárából az ties vésőt és azt oly erűvel vágta Vi- dács József mellébe, hogy a 18 éves fiatal legény főüt'óerét elvágta, melynek következtében pár perez alatt a báli közönség szeme láttára meghalt. A dulakodás közben a dühösségtől elvakult Koch az egylet vendéglősét, Simon Miklóst is or­rán megszurta, majd mikor a gyilkos szerszámot kicsavarták a kezéből, újra a műhelybe rohant s most már két vésővel felfegyverkezve futott vissza. Ekkor Csuka Lajos lakatost fejbe szúrta, a siket­néma Fusz Lajost pedig hátulról megsebesítette. A szörnyű vérengzés után üldözői elől Hirth Jakab szabómesterhez menekült. Itt azután a csendőrség [ letartóztatta. A perbeszédek után az esküdtszéki tagok visszavonultak és igazmondásuk alapján a kir. törvényszék Koch Istvánt / és fél évi fegy- házra Ítélte, melyből 4. hónapot kitöltöttnek vett. A vádlott, úgy a kir. főügyészhelyettes is bele­nyugodott az Ítéletbe, ellenben a védő felebbezett. Megfojtotta az édesanyját. Keddre Sáfár László bűnügye volt tárgya­lásra kitűzve, aki szándékos emberölés bűntettével volt vádolva. A törvényszék azonban nem tartotta meg a végtárgyalást, mivel szüksége merült fel annak, hogy a vádlott elmebeli állapota meg­figyeltessék. A bűneset röviden összefoglalva ez: Sáfár László bűnös viszonyban élt édes anyjával, akit egy ejjel, mivel őt megpirongatta és arczul is ütötte, addig fojtogatta, míg kezei közt meg nem halt• Majdnem lehetetlen, hogy szörnyű tettét ép elmével követte volna el Sáfár. Bérgyilkosság. A szekszárdi kir. törvényszék, mint esküdt- biróság múlt kedden Szües József, Béda Sándorné szül. Béda Erzsébet és özv. Nyíri Ferenczné ger- jeni lakosok bűnügyében hozott Ítéletet. A tárgya­lást Ágoston István kir. táblabirói ranggal és jel­leggel felruházott törvényszéki biró vezette. A vádhatóságot Jeney László kir. alügyész képviselte. Védőkül szerepeltek : dr. Steiner Lajos, dr. Beöthy Károly és Horváth Jenő szekszárdi ügyvédek. A bűneset részletei ezek ; lóba József gerjeni legény benső szerelmi viszonyt folytatott Béda Sándorné szül. Béda Erzsébettel, aki ugyan már nem valami fiatal; de azért viszonozta a legény szerelmét. — Taka József végre felszólította a szerelmes asszonyt, hogy hagyja el a hites urát és éhen vele. Ebbe azonban Béda Sándorné nem akart beleegyezni, mivel vagyonuk közös szerzemény volt, meg azu- I tán szeretett volna a legénytől szabadulni, aki I miatt nem egyszer tett neki az ura szemrehányást. Béda Sándorné tehát azt a borzalmas tervet gon­dolta ki, hogy meggyilkoltatja a szeretőjét. E czél- ból szövetkezett Nyíri Ferenczné született: Szabó Katalinnal és ennek kedvesével Szűcs Józsefiéi. Nyíri Ferenczné ugyanis Bédáné felkérésére péuzt adott Szűcs Józsefnek, hogy vegyen egy revolvert és azzal lője agyon Tabát. A bérgyilkosnak az asszonyok megígérték, hogy katonáskodása alatt I bőven ellátják pénzzel, ha elteszi láb alól a kisze­melt áldozatot. Szűcs József meg is vette a revol­vert és kicsalta Taba Józsefet azzal az ürügygyei a Dnnapartra, hogy ott Béda Sándorné óhajtana találkozni. A légyotton Taba meg is jelent, hol már várt reá Szűcs, aki mutogatta neki a revol­vert, melyből egyet a Duna felé lőtt, majd hirtelen áldozatára fogta s azt nyakba lőtte. A golyó nem ölte meg Tabát, akit beszállítottak a szekszárdi Ferencz-kórházka, ahol meg is gyógyutt. Az esküdt­szék verdiktje alapján a kir. törvényszék Szűcs Józsefet három, Béda Sándomét és özvegy Nyíri Ferencenét pedig négy négy évi fogy házra ítélte. Szándékos emberölés. Még folyó évi márczius hó 23-án történt Bölcskén, hogy Galló János ottani legény a Horváth féle korcsmában összeszólalkozott Korsós Mihály szintén bölcskei legénynyel, akit azután előre megfontolt szándékkal zsebkésével úgy szúrt mellbe, hogy ennek következtében három napra rá meghalt. A szekszárdi kir. törvényszék mint esküdt- biróság folyó hó 15-én tartotta meg ebben a bűn­ügyben a végtárgyalást. A vádhatóságot Krcsmarik Pál kir. főügyészhelyettes képviselte, mig a védel­met László Lajos szekszárdi ügyvéd teljesítette. A kir. törvényszék Gátló Jánost az esküd­tek verdiktje alapján lo évi fegy házra Ítélte. Gyújtogató. Ma Ítélkezik a szekszárdi kir. törvényszék Steinbach Mihály szolgalegény bűnügyében, aki gyújtogatás miatt került a vádlottak padjára. T A N Ü G Y. Rajztanitói tanfolyam. Értesítem a t. tanító urakat, hogy Ács Lipót szekszárdi főgimnáziumi tanár ur folyó évi julius hó 10—20-ig a szekszárdi főgimnáziumban teljesen díjmentes rajztanitói tanfolyamot tart. Ezen tanfolyamon bemutatja említett tanár ur az uj rajzoktatási módszer helyes alkalmazását, által a népiskolai tanulók megkedvelik a rajzolást, mert ezáltal a rajzoktatás a gyermekek lelkületére fog hatni. Felkérem tankerületem tanítóit, hogy ezen tanfolyamon minél számosabban résztvenni szíves­kedjenek. Szekszárd, 1904, junius 13. Tihanyi Domokos, kir. tanfelügyelő. A szekszárdi anyakönyvi hivatal értesítése 1904. évi junius hó 8-tól junius 15-ig. Született: 6 gyermek, 5 fiú, 1 leány. Kihirdettetett: Rácz Kálmán — Boros Erzsébettel. Halász József — Régi Zsuzsánnával. Házasságot kötött: Szerbacsics János — Horváth Júliával. Bodó István — Nagy Borbálával, Vadász Németh Ferencz — Decsák Pálné Szűcs Júliával Meghaltak: Fehér Matild */« éves, Kocsi János 43 éves, napszámos, Ladányi Antal 69 éves, fóldmives, özv. Nyúlás Andrásné Glomer Julia 30 éves, özv. Hauser Jánosné Schmidt Katalin 78 éves. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. — R—s Bonyhád. Kívánsága szerint ime itt van a szerkesztői nyílt üzenet. Öt strófás kis verse borzasztó rossz. Önt a múzsa sohasem csókolta s már nem is fogja csókolni homlokon! A költői pegasus megingta oldalba, mint hátán ülni érdemetlent. Sőt a fűzfa-vessző paripáját is rosszul üli Ön. Versikéjének formája az u. n. Alexandrin (12 lábas) vers, mely legkönnyebb versforma; de Ön azt se ismeri s lépten- nyomon meghasalja. Hát az eszme?!... Vagy azt hiszi Ön, hogy egy versben eszme, gondolat nem kell?... Nagyon té­ved. — No meg micsoda hálátlan, brutális kifejezés az, mikor a 3-ik versszakban igy szól édes apja leikéről: «Kérlelhetem már ött (!) hasztalan, hiába A mióta kiszálla testéből a páráit Nem köszöni meg apja lelke e kifejezést s tiltakozik onnan a magasból, hogy ő nem tolt párás állati Tegye le a lantot örökre! — — —

Next

/
Oldalképek
Tartalom